Míg Magyarországon egyre jobban felkarolják a dinnyetermesztést, addig régiónkban egyre inkább visszaszorulóban van a nyár egyik szimbolikus gyümölcse. A helyi gazdák kiszolgáltatott helyzetben vannak, ráadásul az új törvények még tovább ostorozzák ezt az ágazatot. Ami jó hír, július második hetére már megérkezik a térségben termesztett dinnye, ami már nem távolról utazott a boltokba.

A görögdinnye termesztésének korábban hagyományai voltak járásunkban, elsősorban Gúta környékén, azonban az ezzel foglalkozó termelők és a földterületek is visszaszorulóban vannak. Az ok egyszerű, a mostoha körülmények között egyre kevesebben vállalkoznak erre a kockázatos műfajra. A szlovák agrártárca nem szentel különösebb figyelmet a dinnyetermesztésnek, sőt, az újabb törvények még a kistermelőket is ritkítják. Nemrégiben lépett érvénybe az a rendelet, amely alapján a dinnyét már csak kasszagéppel és számlával lehet árulni, és nem kerülhet a kistermelői piaci portéka (számlamentes) kategóriába. Ezzel természetesen az ár is emelkedik, így a termelőknek még inkább lehetetlen tartani az árversenyt az áruházláncokkal.

Az egyik termelő elárulja, hogy dinnyét a növény adottságai miatt nem érdemes fél hektár alatti területen termeszteni, viszont egy ekkora területről származó mennyiséget már lehetetlen eladni a piacon. Az áruházláncok könyörtelen tárgyalók, szinte lehetetlen velük értelmes árat kialkudni, ami legalább a valós költségeket fedezik. „Ha a felvásárlási ár a kiadások 60-70 százalékát fedezi, akkor nem csoda, hogy egyre többen fejezik be a termesztést”- mondja az egyik árus, aki korábban foglalkozott dinnyével, de mára átállt más zöldségekre. Szerinte a felvásárlók is nagyban tehetnek arról, hogy az ágazat ilyen irányba tart, mivel leverték az árakat és a kifizetések is teljes bizonytalanságban tartották a gazdákat. „Előfordult, hogy a leadás pillanatában még azt sem lehetett tudni, mennyit fizetnek érte. Így nem lehet gazdálkodni”- teszi hozzá. Egy másik árus rámutat, míg Magyarországon jól működik a nagybani piac, s a gazdák egyenesen árulhatják a portékájukat, addig Szlovákiában ilyen lehetőség nincs. Nem csoda hát, hogy a helyi piacosok közül is sokan a magyarországi nagybanin vásárolnak be, ahol jó minőségű régiós (nem nagy távon utaztatott) árut kaphatnak. A helyi dinnyekínálatban bizonyára jelentős teret kap majd a jó minőségű magyar dinnye.

A szomszédban egyre jobban felkarolják

Szlovákiával ellentétben Magyarországon fokozatosan bővül az ágazat. Idén nagyjából 6000 hektáron termelnek dinnyét tőlünk délre, az elmúlt 3 évben közel 1500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek nagysága. Ma Magyarországon közel 11 ezren élnek dinnyetermesztésből. Idén ráadásul hamarabb is érik a dinnye, már július első felében eláraszthatja a környező országokat a magyar termék, s a szakemberek nemcsak nagyobb termést, de jobb minőséget is jósolnak. Júliusban és augusztusban Magyarország lehet a legnagyobb dinnyeexportőr Európában, a termés fele várhatóan külföldre megy. Magyarországon az ágazatnak erős a képviselete, az áruházláncokkal olyan egyezségek születtek, amelyek alapján előnyben részesítik a hazai termést. A termelők már most arra kérték a láncokat, hogy július elejétől ne rendeljenek importot, és ne akciózással kezdjék a magyar dinnye forgalmazását.

Hasonló előnyökről a dél-szlovákiai gazdák nem is álmodhatnak, az ágazat messze nem kap ilyen figyelmet. Patasi Ilonánál, a Szlovák Agrárkamara vezetőjétől megtudtuk, hogy a helyi Zöld jelentés, az ágazat éves beszámolója nem is kezeli külön részként. Csak megbecsülni tudja, hogy Szlovákiában néhány száz hektár lehet a dinnyetermesztésre szánt föld. Gazdákat említ a Csallóközben, a Komáromi és az Érsekújvári járásban, azonban maga sorolja a nehézségeket. Kitér a termelők kiszolgáltatott helyzetére az áruházláncokkal szemben, ráadásul a mai körülmények mellett már a mennyiség biztosítása is gondot jelentene. Megjegyzi, Szlovákiában nem élvez sem ez, se más termény olyan kiemelt figyelmet, mint Magyarországon a dinnye, vagy Ausztriában a paradicsom.

A piacon arról panaszkodnak az árusok, hogy egyre nehezebb normális keretek közt árulni a portékát, a törvényhozók egyre több terhet raknak rájuk, pedig már most is vékony jégen táncolnak. Ellenőrzéseket küldenek, hogy behajtsanak, de védelmet, reklámot vagy érdekképviseletet nem biztosítanak a multikkal, vagy a behozott árukkal szemben. „Szigorodtak a törvények, és a vámosok már itt lihegnek a nyakunkon. Úgy tűnik, a kormányt nem nagyon érdekli, hogy mi lesz Dél-Szlovákiában, még azokat üti, akik kétkezi munkával próbálnak megélni, és nem segélyért állnak sorban” – mondja az egyik elkeseredett árus. Rámutat, Lengyelországban és Magyarországon is egyszerűsített rendszerben árulhatnak, egy alapösszeg befizetése után számlamentesen lehet árusítani bizonyos mennyiségig.

Simon Zsolt korábbi agrárminiszter elmondta, a mostani kormány valóban nem fordít elég figyelmet a kistermelőkre. „A programunkban szerepel, hogy 3 ezer euróig számlamentesen lehessen árulni bármilyen hazai árut, és akik árulnak, azok ne essenek el automatikusan a szociális segélytől. A mostani rendszer az árusoktól elveszi a havi 160 eurós segélyt, ezért néhányan inkább meg sem mozdulnak, és csak nézik, a kertjükben hogy nő a gaz. Az embereket viszont ösztönözni kellene, hogy a hazai termésből jövedelemre tegyenek szert” – magyarázza Simon.

Mennyi a dinnye?

A dunamocsi Orosz Jenő régóta foglalkozik dinnye árusításával. Mint mondja, a jövő héttől érkezhet a helyi és a magyar dinnye, azonban szerinte az első hazai szállítmányokkal még óvatosnak kell lenni, mivel változó a minőségük. Úgy véli, jelenleg a Görögországból származó behozatal a legjobb, a spanyol pedig a leggyengébb minőségű. A sárgadinnye magas ára kapcsán megjegyzi, gyenge volt a termés, ami az árat is befolyásolja. Orosz Jenő szerint az áruházak dömpingárai alacsonyabbak, de ez a minőségben is megnyilvánul. A dinnyeárusok viszont válogatják az árujukat, ami az ízekben is visszaköszön.

(kb)

(cikkünk július 7-én jelent meg)