Még 2013-ban fogadták el azt a törvénymódosítást, mely szeptembertől bezárással fenyegeti az alacsony létszámmal működő alapiskolákat. A Híd és az MKP is lépéseket tesz a kisiskolák megmentése érdekében.

A törvénymódosítás előírja, hogy 2015. szeptemberétől az alapiskolák első osztályaiban minimum 11, az alsó tagozat további évfolyamaiban pedig legalább 13 tanulónak kell lennie ahhoz, hogy egy iskola tovább működhessen.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) Komáromi Járási Elnöksége a múlt héten felhívást tett közzé, melyben rámutat, járásunkban 9 magyar tannyelvű alapiskolát közvetlenül fenyeget a bezárás – Búcson, Megyercsen, Izsán, Keszegfalván, Karván, Martoson, Dunaradványon, Nagykeszin és Tanyon –, de további tanintézmények is bajba kerülhetnek. Ezért arra kérik az érintett falvak lakosait, hogy minél nagyobb számban postázzák az oktatási miniszter címére egy olyan levelet, mely a kisiskolák létét fenyegető törvény vonatkozó rendelkezéseinek visszavonását követeli. A mintalevél letölthető a párt weboldaláról. A felhívásban rámutatnak, kezdeményezésük a szlovák településeken is kedvező visszhangra talált.

„A tömbmagyar járás területén sok olyan község van, ahol az iskola megszűnésével a település élete, jövője is veszélybe kerül, hiszen az iskola a kultúra, sport, pályázati lehetőségek, vagyis egyben a társadalmi élet központja is a faluban. Így az iskola megszűnésével visszafordíthatatlan negatív folyamatok indulnának be, például a támogatási lehetőségek leépülése, munkahelyek megszűnése, fiatal családosok még erőteljesebb elvándorlása“ – mutatnak rá az MKP régiós politikusai.

A múlt héten járásunk 6 községének – Megyercs, Keszegfalva, Karva, Dunaradvány, Tany és Nagykeszi – polgármestere és a helyi iskolák igazgatói is a kisiskolák előtt álló kihívásokról és megoldásokról egyeztettek Nagykeszin – tájékoztatott Csóka Lajos, a megbeszélésnek otthont adó község vezetője. A résztvevők egyetértettek abban, hogy csupán a költséghatékonyság szemszögéből dönteni egy iskoláról nem a jó irányba vezető út, hiszen egy ilyen intézménynek az oktatáson kívül sok más feladata is van egy falu életében.

A Híd az oktatási miniszterrel tárgyalt

Bugár Béla, a Híd elnöke, továbbá Érsek Árpád, a párt oktatási politikusa nemrégiben ugyancsak a kisiskolák megmentése érdekében egyeztetett a néhány hónapja kinevezett új oktatási miniszterrel, Juraj Draxlerrel.

„A kisiskolák sok esetben a falusi közösségek magját, éltető erejét jelentik, megszűnésük pedig negatívan érinti a közösség létképességét” – hangsúlyozta Érsek Árpád. A Híd álláspontja ezzel kapcsolatban változatlanul az, hogy ahol lehetőség nyílik rá, fenn kell tartani a kisiskolákat, sőt, egyes régiókban még pótolni is kellene a hiányzó intézményeket. „Ha mégis elkerülhetetlen egy iskola felszámolása, akkor az adott régióban mindenképpen iskolabuszok üzemeltetése lenne indokolt” – tette hozzá a párt szakpolitikusa.

A találkozón szó esett a magyar iskolákban zajló szlovákoktatásáról is. A Híd már több alkalommal kezdeményezte, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban idegen nyelvként – más módszertannal – oktassák a szlovákot. „Az alapvető cél az, hogy a magyar nyelvű alapiskolákból kikerülő diákok jobban tudjanak kommunikálni szlovákul“ – mutatott rá Bugár Béla.

A Híd szerint az oktatási miniszter ígéretet tett rá, hogy megfontolja a vázolt kezdeményezéseket. Juraj Draxler kinevezése után nem sokkal már utalt rá, vannak fenntartásai a szeptembertől hatályba lépő törvénnyel. „Egyes helyeken az iskola már valóban az utolsó társadalmi-kulturális intézmény a térségben, ilyen esetekben mérlegelni kell, hogy helyes-e bezáratni egy kisiskolát csak azért, mert nem teljesíti a finanszírozással kapcsolatos feltételeket“ – jelentette ki a miniszter.

(csá)