Az elmúlt években a Híd és az MKP többször is eljátszotta a parlamenti választások előtt (is), hogy szeretnének összefogni, és valamilyen formában közösen indulni. Nyilvánvaló volt azonban, hogy csak komolytalan színjátékok folytak, a két „magyar“ párt fő törekvése az volt, hogy próbálja megbélyegezni a másik felet a választók előtt, ráfogva, miattuk hiúsult meg az együttműködés. Mostanra viszont egy dolog megváltozott: a Híd támogatottsága is 5 százalék alá esett, így teljesen reális forgatókönyv, hogy összefogás nélkül egyik párt sem kerülne be a parlamentbe – ahogy ez az EP-választásokon meg is történt. A választók többségének követelése, a magyar közösség óhaja a múltban nem volt képes rávenni a pártokat a közös indulásra. Vajon a választási matematika majd kikényszeríti? Esetleg a soha nem látott közéleti-civil nyomás hatására jön létre egy magyar-magyar együttműködés?

A szlovákiai magyar politika az elmúlt években semmibe vette a magyar közösség hangját, az eddigi választások előtt egy pillanatig sem lehetett komolyan venni az esetleges együttműködésről szóló nyilatkozatokat. A Híd támogatottsága tudatában nem akart az MKP-val egyenrangú félként tárgyalni, nem állt érdekében az összefogás. Az MKP pedig úgy állt hozzá, hátha egyszer sikerül az 5 százalékos küszöb megugrása, hiszen sosem volt ettől fényévekre – mondjuk a pártszakadás óta egyszer sem jött össze. A Híd és az MKP eddig alapból a másik elpusztítására törekedett, a múltban gyökerező személyes ellentétek jellemezték a viszonyt.

A választók nagy része nem hagyta magát átverni a színjátékokkal, ez is hozzájárult ahhoz, hogy sokan elfordultak mindkét párttól. Egyesek teljesen ignorálták a választásokat, egy jelentős magyar választói csoport szlovák pártra váltott, miközben a legkevesebben azok voltak, akiket egymástól sikerült elcsábítani. Az európai parlamenti választások ezt (is) világosan megmutatták.

Mint ismert, először fordul elő, hogy nincs szlovákiai magyar képviselő az Európai Parlamentben. Az MKP egy hajszállal maradt le, 4,96 százalékos eredménnyel, a Híd viszont csupán a választók 2,59 százalékát tudta megszólítani. Beszédes adat a magyar választók véleménye szempontjából a két párt komáromi járásbeli eredménye is: az MKP-ra régiónkban 49 százalék, a Hídra 13 százalék szavazott. És ahogy már megszokhattuk, a szavazókedv is kisebb volt az országos átlagnál, azaz újra bebizonyosodott, a felvidéki magyarok az egyik legkiábrándultabb választói csoport, amely egyre inkább lábbal szavaz – vagyis sehogy. Az EP-választások eredményére csak ráerősítenek a legfrissebb közvélemény-kutatások, a Híd és az MKP támogatottsága is a parlamenti küszöb alatt van – előbbi például 4,4-4,5 százalékon, utóbbi 3,5-3,7 százalékon állt a Focus ügynökségnél.

Összefogást követelnek

Jövő év elején, a várakozások szerint február utolsó napján lesznek a következő parlamenti választások. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a két „nagy“ párt közül egyiknek sem sikerül teljesen önállóan bekerülni a parlamentbe. Úgy tűnik, hogy ezt a magyar közösség civil képviselői jelenleg jobban látják, mint a politikai vezetői.

Soha még ennyi civil kezdeményezés nem követelte az összefogást. A felhívások, aláírásgyűjtések között sok a hasonlóság, de akadnak különbségek is, vegyük őket sorra.

A szlovákiai magyarság összefogásának intézményesült tere a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A szervezet közölte, szeptemberre egy tanácskozást szervez Érsekújvárba, melyre meghívja a magyar kisebbség legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit, intézményeit a társadalmi összefogás megerősítése céljából. A Kerekasztal szerint ugyanis a társadalmi és a politikai kezdeményezések eltávolodtak egymástól, irányt tévesztettek, miközben alig maradtak közös fórumok és témák, ami az egyre nagyobb választói és civil fásultság egyik fő oka. „Könnyen előfordulhat az is, hogy a magyarság parlamenti képviseletét veszti, így nem csak hogy nem tudja majd hol megfogalmazni igényeit, de évekre kimarad az országos döntésekből is“ – áll a Kerekasztal nyilatkozatában.

A napokban jelent meg a világhálón a Közösen 2020 felhívás, Megújult magyar érdekképviseletet! címmel, melyet 21 fiatalabb korosztályhoz tartozó értelmiségi indított útjára, köztük Durica Katarina író, újságíró, Fiala-Butora János jogász, kutató, Laboda Róbert tanár, költő, Mózes Szabolcs igazgató, publicista, Smidt Tamás műépítész, Tokár Géza politológus. „A jelenlegi kétpárti modell, sőt, annak további bővülése zsákutcának bizonyult. A megoldás egy közös lista – komoly személyi változásokkal és tartalmi reformmal. A magyar ügyet csak olyan jellegű összefogás tudja megjeleníteni és sikerre vinni, amely hiteles, van mondanivalója, mellőzi a lejáratódott személyeket és széles bázison alapszik. Ezért nem csak a politikusokra, hanem minden egyes választóra és aktív polgárra apellálunk: közösen biztosítsuk a magyar érdekképviseletet!“ – szögezik le felhívásukban. „Kezdeményezésünkkel nem a pártokat tesszük zárójelbe, célunk az őszinte és hiteles együttműködés elősegítése. Mindenkit, akinek fontosak a fenti értékek, a tartalmas és tisztességes parlamenti magyar érdekképviselet jövője, arra kérünk, hogy csatlakozzon a felhíváshoz, mondja el véleményét, és velünk együtt fejtsen ki nyomást választott képviselőinkre: rólunk, értünk és velünk hozzák meg döntéseiket! – zárul a nyilatkozat.

Másfél hónapja bontott zászlót az Új Egység Mozgalom Samu István vezetésével, a himnusztörvény elleni tiltakozó demonstrációt szervezők csoportjából nőtte ki magát. Céljuk az új magyar egység megteremtése, nem zárva ki ebből a pártokat sem. Ők egy választási mozgalom létrehozásában látják a megoldást. Egy további kezdeményezés is indult, Aláírásgyűjtés a hiteles magyar képviseletért! címmel, melyet négyen indítottak – köztük Feszty Zsolt komáromi városi képviselő. Felhívásukban megjegyzik, hogy kezdeményezésük a későbbiekben akár intézményesített formában is folytatódhat.

Látható, hogy valami megmozdult a magyar összefogás terén. Mindegyik felhívás a széles együttműködést tűzte zászlajára, a civil szféra bevonását, a megújulást és a hitelességet. Abban is egyetértés van, hogy a szlovákiai magyar közösség számára fontos a parlamenti érdekképviselet.

De mit lépnek a pártok?

Először is szögezzük le, jelenleg már négy politikai párt keresi a magyar választók kegyeit. A két nagy, a kormánytag Híd és a parlamenten kívüli MKP, továbbá két kispárt, a Hídhoz barátian viszonyuló Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), illetve a Bugár Béláéktól kilépő Simon Zsolt által alapított Magyar Fórum.

A Híd Országos Tanácsa egy hónappal ezelőtti döntése értelmében a párt saját választási listáján kínál helyet azoknak a pártoknak, amelyek nyitottak az együttműködésre. Ez azonban nyilvánvalóan nem egyenrangú együttműködésről szól, így nem is meglepő, ha egy hasonló támogatottságú párt nem veszi komolyan.

Ebből úgy tűnhet, Bugár Béláék nem túl lelkesek a valódi összefogással kapcsolatban, ugyanakkor júliusban mégis tárgyalóasztlahoz ült a Híd és az MKP – a magyar közösség parlamenti képviseletének megmaradása szempontjából biztosan e két párt megegyezése lenne a legfontosabb. Az egyeztetésen négy lehetőség merült fel: külön indulás, közös indulás a Híd listáján, új választási párt létrehozása, illetve a 7 százalékos választási küszöbbel számoló választási koalíció. Ezek közül a lehetőségek közül kettő megvalósítására nincsen reális esély: a Híd listáján való indulásra, valamint a választási párt létrehozására, így összefogás csak választási koalícióban történhet. Vagy marad a külön indulás. A felek kijelentették, folytatják a tárgyalást.

Emellett a Híd és az MKP is tárgyalt már a Magyar Fórummal és az MKDSZ-szel egy esetleges együttműködésről.

Meghallani a közösség hangját

A fő kérdés az, hogy a mostani tárgyalások komolyabbak-e, mint a múltbéli látszattárgyalások, van-e szándék a valódi együttműködésre. Még akkor is, ha nyilvánvalóan mind a Híd, mind az MKP számára lenne negatív hozadéka is a közös indulásnak. A mérleg másik serpenyőjében viszont sokkal fontosabb dolog van, a szlovákiai magyarság parlamenti képviselete. Hogy ez mennyit jelent, akkor válna érezhetővé, ha nem lesz.

A szlovákiai magyar választónak már az is pozitív üzenet, ha összefognak a pártok. A teljesen kiábrándult választói réteg mozgósítására azonban ennél több kellene: hiteles arcok, őszinte párbeszéd, konkrét program. Meg kell hallani a pártokon kívüli hangokat, minél több civil és társadalmi szervezet jelöltjének helyet biztosítani egy közös választási listán, miközben a leginkább elhasználódott politikusok háttérbe húzódnak. Egy színes választási listával meg kell adni az esélyt a választóknak, hogy tényleg ők dönthessenek arról, kikre akarják bízni képviseletüket. Hogy a választó lássa, ez most más, valódi választási lehetőséget kapnak, és nemcsak az évtizedek óta mosolygó arcokat akarják lenyomni a torkukon.

Csaba Ádám

(Összefoglalónk a Delta július 23-i számában jelent meg.)