Az egyedülálló népviseletet az 1960-es évekig általánosan viselték Martoson. Amikor vasárnaponként templomba mentek az emberek, olyan volt a falu, mint egy pompázó virágoskert. Nem csoda, hogy Feszty Árpád, amikor a Magyarok bejövetele című körképét festette, itt találta meg a fejedelemasszony modelljét.

A szekeret vezető parasztot is egy martosi férfiról, Jóba Jánosról mintázta, és az „ősmagyar” arcok egy részét szintén Martoson gyűjtötte, rajzolta le Feszty Árpád.

A fejedelemasszony, Árpád vezér felesége, azaz Bazsó Lidi néni, 1874. 11. 1-jén született Martoson. Ott élt haláláig kicsiny, szerény házikójában a Horvát tó partján. Kellemes hangú, finom viselkedésű parasztasszony volt. Mindig könnyes szemekkel beszélt ifjúságáról, amikor hintó érkezett érte, hogy vigye Kingyesre, majd haza. Ha elfáradtak a festésbe, Feszty jó vörösborral üdítette fel a szép menyecskét. Lidi akkor még csak 18 éves, tűzről pattant fiatalasszony volt. Ha azokról az időkről mesélt, még idős korában is azt az ezüst nyakláncot dédelgette a kezében, amelyet Fesztytől kapott. Amikor elkészült a kép, többször hívták, hogy menjen el megnézni, de nem volt ideje, mert mindig akadt valami fontosabb teendő.

Halála előtt mégiscsak megnézte a képet. 1943-ban súlyos beteg lett, orvost hívattak hozzá, aki a férjének elmondta, gyomorrák, nem lehet rajta segíteni. Bandi bácsi nem merte ezt neki megmondani, de ő maga nem bírta el a terhet, s szüret után, az Abán lévő hajlokukban felakasztotta magát. Az özvegy egészségi állapota ekkor tovább romlott és már csak arról álmodozott, hogy egyszer mégis megnézhesse azt a képet. Levelet írt Feszty Masának, és a család megértette vágyát. Feszty István, a festőművész unokaöccse meglátogatta őt, s megígérte, hogy Budapesten kivizsgáltatja. Két hétig ápolták a kórházban, majd miután elbocsájtották, elvitték őt a körképhez. Akkor már nagyon gyenge volt, a Körképhez vezető lépcsőn sem tudott felmenni. Két markos legény ültette karosszékbe s úgy cipelte fel a lépcsőn. Feszty Masa magyarázta neki, hogy mi is látható a festményen. Lidi ül a magasra emelt karosszékben, vékony lábai ernyedten lógtak, kendős feje félrebillent, s úgy tekintett magával szembe ötven esztendő ködös távlatából, mint egy varázstükörbe, amely hirtelen elénk villantja a múltat. Lidi néni fáradtan és bágyadtan nézte a festményt, nézte önmagát, a diadalmas, gyönyörű fejedelemasszonyt, és azt mondta: kár volt eljönnie. 1943. október 28-án 69 éves korában hunyt el.

Akik Pusztaszeren megtekintik a Feszty-körképet, időzzenek el egy pillanatra Árpád fejedelem felesége előtt. Ott ül Bazsó Lidi, a legszebb martosi leány, négy ökör vontatta, fakerekű diadalszekéren a Vereckei szorosban, s a sejtelmes jövendő elé tekint – ahogy azt a millenáris romantika elképzelte

Az írás György Julianna, Lidi néni keresztlánya korábbi elbeszélése alapján készült.

(miriák)