Mit szól azokhoz a kritikus hangokhoz, miszerint polgármestersége alatt alig épül valami? Hol tart a volt Poliklinika eladásának folyamata? Indul az őszi önkormányzati választásokon? Keszegh Bélát, Komárom független polgármesterét kérdeztük.

• Egy éve még szinte minden a járványról szólt. Megtanulunk lassan együtt élni a vírussal?

– Bizonyos dolgokban igen. Az önkormányzatok szempontjából annyival könnyebb, hogy most nem kell minden hétvégén biztosítanunk a tömeges tesztelést, ami sok energiát emésztett fel. Viszont maradt így is járványügyi feladat bőven, az iskolák és óvodák menetének szervezése, a városi hivatal munkájának biztosítása úgy, hogy az alkalmazottaink a lehető leginkább védettek legyenek. Meg kell oldanunk a lakosok kiszolgálását úgy is, hogy néhány hivatalnok megfertőződik vagy karanténba kerül. A járvány miatt több dolog jelentősen drágult, akadoznak a szolgáltatások, így hosszadalmasabb egy-egy beruházás.

• Jelentős a különbség a szlovákiai és magyarországi járványkezelésben. Milyen tapasztalatokkal járnak az eltérő intézkedések?

– Egyértelmű, hogy sokkal több a korlátozás Szlovákiában. Az viszont nem igazán látszódik, hogy az itteni szigor meghozná a gyümölcsét – nincs jelentős különbség a járványügyi mutatók között. Az átoltottságban is jóval előrébb jár Magyarország. Mindez részben annak köszönhető, hogy a magyar kormány egyértelműen kommunikál, világos üzeneteket küld, miközben Szlovákiában káosz jellemzi az intézkedéseket, nincs határozott álláspont, logikátlan lépések követik egymást. Ráadásul a parlamenti ellenzéki pártok között is akadnak oltásellenesek, így nem csoda, ha az átoltottság is jóval rosszabb, az emberek szemében pedig hiteltelenné váltak a folyamatosan változó központi intézkedések, amik csapongó ötletelésnek tűnnek.

• Az elmúlt bő fél évben visszatérő téma, hogy a régiók az állami és uniós pénzek arányos elosztását követelik, nagyobb beleszólást ezek elosztásába. A Városok Uniójának alelnökeként az egyik szószólója ezeknek a követeléseknek.

– Olyan időszakban vagyunk, amikor sok olyan fejlesztési pénzforrás odaítélésének feltételeiről folyik vita, melyek hamarosan hozzáférhetővé válnak. Az európai helyreállítási alapból, amit Brüsszel a Covid-járvány miatt kialakult gazdasági gondok orvoslására hagyott jóvá, összesen 6,3 milliárd eurót meríthet Szlovákia, ennek a keretnek az elosztásában nagyobb szerepet kérnek az önkormányzatok. Ugyancsak folyik a párbeszéd az uniós régiófejlesztési pénzekről, mely a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik, itt is nagyobb beleszólást és több forrást szeretnénk. Hogy ne Pozsonyban mondják meg, mire van szükségünk a régiókban, hiszen ezt mi, helyi, járási és megyei szinten jobban átlátjuk, hatékonyabban tudjuk irányítani és felhasználni a pénzforrásokat. A Városok Uniójának alelnökeként módomban áll harcolni a régiók érdekeiért, összefogva más polgármesterekkel. Rendszeresen egyeztetünk az illetékes kormánytagokkal, a miniszterelnökkel, a köztársasági elnökkel.

• Van már eredménye a tárgyalásoknak?

– Egy konkrét eredmény született, ugyanis sikerült elérnünk, hogy Nyitra megyében nemcsak a megyeszékhely és környéke férhet majd hozzá egy elkülönített pénzkerethez ún. fenntartható városfejlesztési területként, hanem Komárom, Ógyalla, Bajcs és Érsekújvár is egy ilyen térséget alkothat, és ugyancsak 25 millió eurós kerettel számolhat a következő uniós költségvetési időszakban. Például közlekedésfejlesztésre, sportlétesítmények felújítására és hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházásokra – minden területen nagy szükségünk lenne külső forrásokra. Hogy milyen a súlya ennek az eredménynek, az is mutatja, hogy olyan városok, mint Léva, nem kapták meg ezt a lehetőséget. A most folyó tárgyalássorozatnak azonban csak 2-3 év múlva lesz kézzel fogható eredménye, egyelőre az aprólékos szakmai előkészítése zajlik az egyes fejlesztési terveknek. Komáromnak, a déli régiónak is fejlődnie kell!

• Térjünk át a láthatóbb eredményekre. Akadnak kritikusok, akik szerint semmi nem épül Komáromban.

– Hogy semmi nem épül, az elég meredek állítás. Aki ilyet mond, szerintem valamilyen tudatmódosító szerrel él. Ha valaki nyitott szemmel járja az utcákat, láthatja, hogy mi fejlődött. A legjobb válasz természetesen az, ha leteszünk az asztalra egy listát, milyen fejlesztések történtek. Tényeket, számokat. Ezt meg is tettük eddig is, minden évben összegeztük a fejlesztéseket. Sok még a tennivaló, de egy folyamat elindult.

• Címszavakban ki tudna emelni néhány komolyabb fejlesztést?

– Ha minden forrást beleszámolunk, tehát saját pénzt, nyertes pályázatot és városi intézményeink és szervezeteink sikeres projektjeit, akkor elmondható, hogy 2021-ben összesen csaknem 8 millió eurónyi beruházás történt – illetve egy részük megvalósulása folyamatban van. Nem volt még ilyen év Komáromban. Célunk egy lakható és családbarát város építése. Soha nem történt ennyi fejlesztés az óvodák és iskolák terén, amelyek értéke csak tavaly 1,6 millió eurót tett ki. Soha nem épült ennyi játszótér sem – erre 350 ezer eurót költhettünk. Tizennégy startlakás építése megkezdődött Őrsújfalun, most készítjük elő további 16 építését a belvárosban, ugyancsak főként fiatal családoknak.

Lényeges, hogy a közlekedési kihívásokra is megfelelő válaszokat adjunk. Három utca felújítása van folyamatban, a Vársor utca, a Lúdpiac tér, valamint a 7-es és 2-es lakótelep közötti útszakasz szélesítése, beleértve a „komvakos“ körforgalmat. Utóbbinál sajnos húzódik az engedélyezési folyamat, de szeretnénk, ha tavaszszal már megkezdődhetnének az építési munkálatok. Saját kasszából a város még soha nem költött ennyit – 700 ezer eurót – egy év alatt utcafelújításra. További 200 ezer euró ment járdák rendbetételére.

Ugyanakkor az útfelújítás nem igazán oldja meg azt, hogy évről évre egyre több az autó az utakon, egyszerűen már alig férünk el. Ezért keressük az alternatív közlekedési módokat. Egyrészt fejlesztettük a tömegközlekedést, korszerű új városi buszok álltak hadrendbe, Észak- és Dél-Komárom között pedig elektromos busz közlekedhet. Megújult a buszpályaudvar, valamint több megálló. Emellett a városi bringautak kiépítése is kezdődik, szervizpontok, biciklitárolók, okospadok, bringamegosztó állomások épültek. Mindez egy hosszabb folyamat, de a cél az, hogy a városi kerékpáros közlekedés valódi és kényelmes alternatívává váljon az autóval szemben.

Több mint kétmillió eurót költöttünk műemlék jellegű épületek felújítására, a Tiszti pavilonra, a Zichy palotára, valamint a központi erőd kaszárnyaépületének rekonstruálására.

Még egyet kiemelnék, a hulladékgazdálkodást, ahol nagyon nagy a lemaradásunk, de van előrelépés. 230 ezer euróból 36 kisebb nagyobb kukatároló állomás újult meg városszerte (néhány még folyamatban), sok esetben zárttá alakítottuk ezeket. 350 ezerből új gyűjtőudvar épült, mely hamarosan nyit. Több mint 400 ezer euróba került a konyhai biohulladék gyűjtésének beindítása.

• A hulladékkezelés terén ugyan szemmel látható az igyekezet, áttörés viszont nem történt. Sokan szelektálnak, mások viszont nem hajlandók alkalmazkodni. Néhány napja valaki az egyik zárt kukatároló rácsait fűrészelte ki…

– A jobb körülményeket ki tudjuk alakítani, de az önkormányzat azt nehezen tudja megakadályozni, hogy valaki szétdobálja a szemetet. Nem állíthatunk mind a 160 kukafészek mellé rendőrt. Csak akkor tudunk előrelépni, ha a lakosok együttműködnek velünk, és maguk is vigyáznak a rendre, rászólnak a szemetelőkre, szükség esetén értesítik a rendőröket, nem keverik össze a különböző típusú hulladékot. Ha úgy viselkedünk a kukatárolóknál, ahogy otthonunkban is tennénk. Csak megjegyzem, vannak olyan városok, ahol az önkormányzat egy centet sem költ kukatárolókra, vagy azok felújítására – ezt az érintett lakóközösségeknek kell finanszírozni. Komárom viszont költ erre, de ha Ausztriához hasonlító viszonyokat, tiszta várost szeretnénk, mindenkinek tennie kell érte.

• Mi a helyzet a volt Poliklinikával? Lezárult a versenytárgyalás?

– Két ajánlat érkezett, amit a kijelölt bizottság nyithat ki napokon belül (interjúnk a múlt héten készült, azóta ez megtörtént), és a képviselő-testület hozza meg a végső döntést. A törvény szerint újra fel kell ajánlani az épületet a kulturális minisztériumnak, mivel műemlékről van szó. Szerencsétlen és elhibázott lépés volt, hogy a műemlékké nyilvánítást sürgette egy csoport, több embert félrevezetve, mivel így jelentősen drágább lesz a felújítás. Még maguk a műemlékvédők is azt mondták, hogy a felújítás után javasolják a műemlékké nyilvánítást, mivel rengeteg pluszmunkát és kiadást jelent. Most viszont már számolni kell a magasabb költségekkel, becslések szerint már 8-10 millió euróról beszélünk, így a városnak tényleg nem maradt más lehetősége, mint eladni az épületet. Ezt a képviselők is belátták, hiszen mindegyikük támogatta, hogy hirdessük meg eladásra. Ha érkezett megfelelő ajánlat, és a képviselők jóváhagyják az eladást, a majdani vevőnek legkésőbb 5 éven belül fel kell újítania az ingatlant.

• Készülnek már a termálfürdő felújításának részletes tervei?

– A projektdokumentáció elkészítésére kiírt közbeszerzés gyakorlatilag lezárult, a kiértékelés zajlik. Ha minden jól megy, február közepén lehet nyertest hirdetni, és március végére a fürdő felújításának részletes tervei elkészülhetnek. Ezt követően kezdhetünk foglalkozni a kivitelezéssel.

• 2022-ben milyen fejlesztések lesznek?

– Egyelőre csak azokról beszélnék, amelyekről már korábban szó volt, illetve amelyeket biztosan a képviselők elé terjesztünk. Az Augusztus 29. utcát újítanánk fel, beleértve a járdákat is, úgy ahogy erre ígéretet tettünk. A borzalmas állapotban lévő Tó utca és az ehhez kapcsolódó Mély utca újulna meg, ahol minden évben darabokra potyog az útfelület. A Tó utcán parkolókat is kialakítanánk, annál is inkább, mert az itt húzódó hétemeletes lakótömb az egyetlen Komáromban, amely mellé az építéskor nem terveztek parkolókat. Ez a probléma pont a napokban kidőlt fa kapcsán is előkerült.

Más utcák és fejlesztések is napirenden vannak, de rengeteg egyeztetés zajlik a közműhálózatok kezelőivel is, mivel nem lenne okos dolog úgy felújítani egy útszakaszt, hogy egy-két évvel később feltúrják. De egy útfelújítási csomagot készít elő a hivatal már tavaly ősztől, elsősorban a lakossági igényekre reagálva.

• Már utalt a kemény kritikusokra – a Nec Arte Nec Marte Komárom-Komárno csoportra. Hány tucatszor jelentették fel Önt, illetve képviselőket az elmúlt három évben?

– Őszintén szólva nem számolom, mert nagyüzemben nyomják. Annyit tudok, hogy eddig egyetlen feljelentést sem találtak megalapozottnak a hatóságok. Vagyis e pillanatban kijelenthető, hogy a hangulatkeltés és a kampánylufik kategóriájában mozognak. Azt meg döntse el mindenki, hova sorol olyan embert, akiről azt sem tudjuk miből él, de napi 8 órában feljelentéseket ír és zavart kelt. Mindenkit zaklatnak, aki szeretne a városért dolgozni, lehetnek éttermesek, vállalkozók, de a képviselőkre is szüntelenül köpködnek, pedig ők már letettek valamit az asztalra.

• Ha már a kampánynál tartunk: szavaiból úgy tűnik, folytatni szeretné a munkát. Ősszel újra versenybe száll a polgármesteri tisztségért?

– Úgy gondolom, ha valaki nyitott szemekkel jár, az látja, hogy valamit sikerült elérni. Rengeteg olyan dolgot és stratégiát készítettünk elő, amiknek a kifutási ideje hosszabb. Örülnék, ha ezek folytatódnának és beérne a befektetett munka, ezért indulok ismét a helyhatósági választásokon. Azt is hozzátenném, a sikerek mögött egy jó képviselőgárda van, így a 3 napos szócséplések helyett most határozott döntések és konkrét fejlesztések születnek. Sok képviselő van, aki nem a kamerának szónokol hosszan a testületi ülésen, hanem aktív a bizottsági munkákban és szinte hetente jelentkezik lakossági kérésekkel, ügyekkel.

Megígérhetem, hogy a választások előtt nem hívunk megasztárt, és sem tollakat, sem lufikat nem fogunk osztogatni. Csak leírjuk az eredményeket és a tényeket, a komáromiak pedig majd eldöntik, hogy szeretnék-e, ha folytatódna ez a fajta építkezés, vagy pedig valami mást szeretnének a városuknak.

• Most is függetlenként indul? Mire számít, meg kell majd küzdenie a Szövetség polgármester-jelöltjével?

– Valójában ezzel nem foglalkozom. Mindenkivel együttműködöm, aki a város fejlődését támogatja, de az egészen biztos, hogy független jelöltként szeretnék indulni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy valaki támogasson. A Szövetségnek is csak drukkolni lehet, hogy végre rendet rakjon soraiban és az egyéni villogások helyett valóban szövetségeseket keressen, végre a közösségi érdekek kerüljenek előre. A régiónak szüksége volna erősebb politikai képviseletre Pozsonyban.

Én viszont pártpolitikában nem gondolkodom, nincs magasabb ambícióm. Nem szeretnék felkerülni semmilyen pártlistára, sem a parlamenti, sem a megyei választásokon nem kívánok indulni. Itt is van rengeteg tennivaló, Komárom pedig a szívügyem.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Bérlakások épülhetnek Komárom belvárosában
Elkészült az új gyűjtőudvar Harcsáson
Nem kell a volt Poliklinika a szlovák államnak
Petícióval követelik a gyorsforgalmi utat
Épülhet a komvakos körforgalom