Elkezdődött a Kamarum Városi Sörfőzde építése a komáromi központi erődben. Ha minden jól alakul, még az idén megkóstolhatják a komáromiak a vár falai között főzött kézműves sört.
Egy várban működő kézműves sörfőzde létesítésének gondolata 2021-ben kezdett testet ölteni. Ekkor Kuzma György és Gyuricsek Attila megalapították a Kamarum – Komárom Városi Sörfőzde társaságot, az önkormányzati képviselők pedig rábólintottak a két komáromi vállalkozó szándékára, miszerint az Újvárban található kaszárnyaépület kápolnarészének szomszédságában építsék ki kézműves sörfőzdéjüket.
Pontosabban a Kamarummal szorosan együttműködő Stará pevnosť (Öreg erőd) nonprofit szervezet 35 évre kapta bérbe a fokozatosan szépülő kaszárnyaépület három helyiségét, összesen 533 négyzetméternyi területet, ahol – a műemlékvédelmi, közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és környezeti szabályok betartásával – beindíthatják a sörfőzdét. Számszerűleg évi 8 ezer euróért kapták meg az ingatlanrészt, ám az általuk végrehajtott felújítási költségeket beleszámolhatják a bérleti díjba.
Zajlik az építés
Bár a Covid-járvány lelassította az előkészületeket, idén tavasszal jóváhagyta a környezetvédelmi hatóság a benyújtott terveket, ami gyakorlatilag azt jelenti, megkapta a működési engedélyt a majdani sörfőzde. Egy utolsó engedélyre lesz még szükség – a Közegészségügyi Hivataléra. A tisztiorvosok viszont csak azután ütik rá pecsétjüket a sörfőzde engedélyére, ha teljesen elkészült és megvizsgálták a körülményeket.
Kuzma Györgytől megtudtuk, a szükséges vezetékeket már lefektették, a helyiségek betonalapjai elkészültek. Most egy kis szünet kell, hogy az alapozás tökéletesen megkössön, hiszen a sörfőzéshez szükséges technológia, a tartályok több tonna súlyúak, ezeket el kell majd bírnia. Az építés következő szakaszában ugyanis ezek beszerelése zajlik majd, végül a belső terek szépítése történik.
Nevükben is komáromi sörök
Gyuricsek Attila fő feladata elsősorban maga a sörfőzés, csaknem hat éve készít kézműves söröket kisebb mennyiségben. Kérdésünkre elmondta, söreiket jó minőségű komáromi vízből főzik, ami különösen pilzeni sörök készítésére alkalmas. A lévai malátagyárban készül a sörmaláta, mégpedig elsősorban a környéken termesztett árpából, így elmondható, hogy a Kamarum sör valóban helyi-régiós termék lesz.
Évi 700 ezer liter kézműves sört készítenének, és legalább 7-8 fajtát kínálnának. A pilzeni típusú, 12-es világos sörüket Klapka tábornokról nevezik el, az aranyos színű, édeskésebb 12-es világos búza sör viszont az Aranyember (Zlatý Človek) nevet viseli majd – a név természetesen Jókai Mór regényére, főhősére utal. A 13-as Kamarum barna sör pedig a Lőporos Kincse (Poklad Prachárne) néven lesz kapható. Hasonló elvek alapján nevezik el többi sörfajtájukat is, vagyis az erődrendszerhez kapcsolódó, illetve a város sörfőző hagyományait felidéző neveken, illetve Komáromhoz vagy a régióhoz köthető ismert személyiségek után.
Helyben is kínálnák
A söröket üveges kiszerelésben is árulnák, de még fontosabb, hogy csapolva is több helyen elérhető legyen. Ezért egyrészt régiós éttermeknek és sörözőknek is szállítanának, másrészt a sörfőzde egyik helyiségében, továbbá a kint kialakítandó teraszon helyben is fogyasztható lenne – ez valószínűleg a Pavillon Kronwerk teraszán kapna helyet, tehát a kápolnarész és a Lőporos közötti területen. Hogy ez a kinti rész mikor nyithat, egyelőre a távolabbi jövő zenéje – attól is függ, mikortól működik majd a kaszárnyaépület kapujánál épülő turisztikai fogadóközpont.
A sörfőzde közvetlenül a kápolnarész mellett épül. Ez a rész már most kívül belül megújult az említett Öreg erőd szervezet jóvoltából – színvonalas konferenciatermet, éttermi részt, apartmanokat alakítottak ki az épületszárnyban. Ezek a szolgáltatások pedig jól kiegészíthetik a sörfőzde kínálatát – a távolabbi terveikben például sörfesztivál szervezése is szerepel.
A vállalkozók bíznak abban, hogy még az idén megépül a sörfőzde, és a komáromiak még 2023-ban megkóstolhatják a vár falai között főzött kézműves sört.
Komárom, a söripari központ
Komárom sok dologról ismert, arról viszont pont nem, hogy a sörfőzés terén is jelentős szerepe volt. 1696-ban ugyanis itt alakult meg a történelmi Magyarország első Serfőző Céhe, megelőzve Pestet is – szögezi le Dr. Bevilaqua Borsody Béla: A magyar serfőzés története című, 1931-ben kiadott művében, mely azon ritka források egyike, amely a Kárpát-medence sörfőzésének történelmével foglalkozik.
Ennek előzménye, hogy Komárom földrajzi fekvésénél fogva jelentős kereskedelmi központ volt a 17. században. Itt futottak össze a vízi kereskedelmi útvonalak, ide érkeztek a sörkészítés alapanyagai. A felvidéki árpa és zab, a sziléziai és lengyel komló a Vágon, a cseh komló Pozsonyon át, de például a „tót ser“ is, ami ebben az időben elsősorban a trencséni sört jelenti, az ugyancsak felvidéki mézes „mét“, azaz a nehéz méhser, továbbá a könnyű mézbor, a „márc“ is.
A század második felében zajlik a törökök kiűzése Magyarországról, Buda 1686-ban szabadul fel. Ezzel is összefügg, hogy miért pont Komáromban alakul meg az első Serfőző Céh. A bécsi kereskedelmi, ipari és adóztató politika ugyanis újjászervezné az országot a török kiűzése után, a söripar központjának pedig Komáromot szemeli ki, kifejezetten német-bajor kultúrájú és szabályzatú serfőző rendet alapítva abban a reményben, hogy a serfőzőket belekényszerítve a komáromi céhbe, megszerzi a központi irányítást a söripar felett. A bécsi kormány ezzel belenyúlt az „ősi magyar nemesi serszabadságba“ – „a Keletről hozott ősi magyar italt, a sert, magyar, török, kun nemes, szabad ázsiai italát a gyűlölt Idegen tette idegenné a magyar falusi Nemes Úr szemében“.
A magyar nemesurak nem voltak hajlandók csatlakozni a központi komáromi sörrendhez, inkább befejezték a serfőzést, megsemmisítették főzőeszközeiket, berendezéseiket. Ez az ellenállás a komáromi Serfőző Céh jövőjét is megpecsételte, a komáromi céh 5-6 évtized alatt elsorvadt, 1750 körül már egyértelműen a pesti Céh diktál, amelyhez fokozatosan minden más sörfőző is csatlakozik. Pest akkoriban földrajzi elhelyezkedése miatt vált vonzóvá, illetve azért, hogy ellenállt a bécsi, nyugati sörfőző direktíváknak, fokozatosan teret adva – kiharcolva azt – a szabadversenyes modern sörgyártásnak, mely mellőzi a szigorúan kötött sörrendi előírásokat.
Komárom tehát elsősorban sörfűszer- és sörkereskedői központ volt, ám történelmi jelentőségű a 17-18. századi Serfőző Céh megalakulása. A jövőben részletesebben írunk majd a városi sörfőzés múltjáról, az ország első Céhének szabályzatáról, a sörkultúra komáromi történelméről.
Csaba Ádám
Újul a kaszárnyaépület, épül a fogadóközpont
Szabadon bejárhatunk majd a központi erődbe?
Látványos újdonságok Leányváron
Komárom történetének meghatározó szereplői voltak