Járásunk keleti részében, Izsa környékén három, Szentpéternél pedig egy sertéspestissel fertőzött vaddisznót regisztráltak. A Szlovák Vadászkamara az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelettel együttműködve mindent megtesz a járvány negatív hatásainak csökkentése érdekében.

„Az afrikai sertéspestis vírusa emberre nem veszélyes, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet – magyarázta Sánta Norbert erdőmérnök, a Komáromi Körzeti Vadászkamara szakreferense. – A vaddisznókra és a házi sertésállományra azonban különösképpen veszélyes, mivel az immunrendszerük a globalizáció következtében behurcolt kórral nem tud megküzdeni, a megbetegedett állatok elhullási aránya 85-100 százalék között mozog. Az afrikai sertéspestis vírusa ellen jelenleg nincs sem gyógyszer, sem védőoltás, ezért a házi sertésállomány rendkívül veszélyeztetett. A múlt évben a dán Pigagro cég feledi farmján tört ki a járvány. Innét az állatok szállításával átterjedt az érsekújvári járásban lévő barti telephelyre is, ahol, miután bebizonyosodott a vírus jelenléte, az összes, közel harmincezer állatot likvidálni kellett.”

A vadásztársaságok tagjait felkészítették a teendőkre, a lakosságot pedig arra kérik, hogy a fertőzött területeken tartsák be az óvintézkedéseket. Jelenleg a Komáromi járás keleti része fokozottan veszélyeztetett területnek van minősítve, tőlünk keletre pedig az ország kétharmadát érinti a fertőzés. Ha valaki ezeken a területen szeretne sétálni, akkor lehetőleg csak az ösvényeken mozogjon. Annak ellenére, hogy a vírus a kutyákat nem fenyegeti, ajánlott azokat pórázon tartani, ugyanis a bundájukon, tappancsukon keresztül tovább hurcolhatják a kórokozókat, ahogyan a rókák is. Sánta Norbert arra is figyelmeztet, hogy ha pedig valaki elhullott állatot találna, ne nyúljon hozzá – a kór ugyanis testnedvekkel terjed –, hanem értesítse a helyi vadásztársaságot. Amennyiben valaki tart otthon háztáji sertést, természetjárás után cserélje le a ruházatát és a cipőjét, ugyanis a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló vírus ezeken még hosszú ideig életképes marad. Fagyasztott húsban, hústermékekben fél évig is életképes tud maradni.  

A szakembertől megtudhattuk, hogy a probléma nem új keletű, a kérdés nem az volt, hogy felüti-e a fejét a Komáromi járásban a kór, hanem az, hogy mikor. Spanyolországban a kór már a 70-es években okozott lokális megbetegedéseket. A gond akkor kezdődött, amikor 2007-ben egy hajó szállítmányával bekerült Grúziába, majd az Orosz Föderáción és a Szovjetunió egykori tagállamain keresztül eljutott Romániába, Magyarországra, Lengyelországba. Szlovákia keleti régiójában 2019-ben jegyezték le az első megbetegedést. A legújabban regisztrált eseteket Komárom, Szőgyén, Párkány, Léva környékén – ahol tizenhét községben hirdettek civil lakosságra vonatkozó erdőjárási tilalmat – regisztrálták.

A már említett dán cég, valamint a földművelődési minisztérium is kilövési díjat fizetett a vadászoknak, ugyanis az állomány ritkításával lecsökkenthető a járvány terjedése. A túlszaporodott vaddisznóállomány egész éves vadászata 2019-től engedélyezett, ugyanis túlszaporodásuk a nagytáblás mezőgazdasági területeken jelentős károkat okoz. A Komáromi járásban az elmúlt évtizedben elejtésük megháromszorozódott, a múlt évben megközelítőleg ezerkétszáz darabot (országos szinten az elmúlt öt évben 330 ezret) ejtettek el. Minden egyes elejtett vaddisznó be van vizsgálva a zólyomi központi laboratóriumban.

Sajnos a kór egész Európán végig fog söpörni, megállítani nem lehet, de a járványügyi szabályok betartásával, az általa okozott károk mérsékelhetők.

JN.
(Molnár Emőke felvétele)