A Komáromi Zsidó Hitközség 230 éves jubileumi programsorozatát a Zsidó Kultúra Európai Napján, augusztus 22-én a komáromi zsidó temetőben a holokauszt komáromi és környékbeli áldozataira való megemlékezéssel nyitották meg.
Az ima utáni nyitóbeszédében Paszternák András, a Komáromi Zsidó Hitközség koordinátora rámutatott: „amikor ezekben az években, több mint hét évtizeddel a holokauszt borzalmai után, lassan ’elengedjük’ az utolsó, még köztünk élő túlélők, krónikások kezét, egyre nagyobb a felelősségünk. Össze kell gyűjtenünk a még el nem mondott történeteket, meg kell hallgatnunk újra és újra a családi elbeszéléseket.”
A megemlékezés órájában Verő Tamás budai főrabbi felidézte a komáromi zsidóság deportálása előtti vészterhes sötét napokat. A holokauszt nem a zsidók deportálásával vette kezdetét, hanem a náci propagandagépezet beindulásával, aminek hatására a zsidókat először kirekesztették a társadalomból, majd megfosztották emberi méltóságuktól, végül kiszolgáltatták őket a náci halálgépezetnek. Rájuk és arra a hatmillió elhurcoltra emlékeztek augusztus 22-én, akik a holokauszt áldozatai lettek.
A helyi zsidóságot először a Csillag erődbe internálták, ahol az éhség, a szomjúság és a bizonytalanság félelme gyötörte őket. Az itt eltöltött napok szenvedése után a bevagonírozás tűnt a kisebbik rossznak. A komáromi zsidóság deportálására 1944. június 12-én és 15-én került sor. A Duna jobb partján lévő állomásról 5463 személlyel, ebből 2170 komáromival indult el a vonat. Őket Birkenauba, a II. számú altáborba vitték. A komáromi hitközségnek 1922 tagja vált a holokauszt áldozatává. Nevüket a Menház emlékkönyve őrzi. A temetőben a megemlékezést Nógrádi Gergely főkántor imája zárta.
A rendezvénysorozat a Menházban folytatódott, ahol Verő Tamás főrabbi a szeptember 6-án beköszöntő zsidó újév, a Ros Hásáná kapcsán tartott lebilincselő előadást.
A 2003 óta évente átadásra kerülő Kehila-díjat idén Bajcsi Ildikó történész, a Clio Intézet munkatársa, a tatabányai Jóna Imre tanár, közgazdász és helytörténész, a komáromi Saláth Richárd, a komáromi Hitközségi Híradó grafikai munkatársa, valamint Ernest Salzer, a kassai Klezmer Band hegedűse, helytörténész kap-ta. A zsidó történelem, kultúra, hagyományok és az elnéptelenedett hitközségek emlékének ápolása terén fontos küldetést végző díjazottakat Paszternák Zsuzsanna méltatta.
A Zsidó Kultúra Európai Napját Nógrádi Gergely főkántor, író és operaénekes sokszínű repertoárja tette igazi, nagybetűs ünneppé.
A jubileumi programsorozat megnyitója az Eötvös utca 9. alatt található, 2020-ban felújított zsidó rituális fürdő, a Mikve megtekintésével zárult. A két világháború közt virágzó komáromi hitközség 1930-ban kezdte építeni az épületet, ahol a közösség vallási vezetői, alkalmazottai éltek, valamint helyet kapott a kóser mészárszék, a maceszsütöde, a Talmud útmutatását szigorúan követve megépült, esővízzel működő fürdő. „Remélhetőleg valamikor a jövőben ismét be fogja tölteni eredeti funkcióját” – jegyezte meg zárszóként az egyre kisebb létszámú hitközség koordinátora, Paszternák András.
(Janković)
(Cikkünk a Delta augusztus 31-i számában jelent meg.)
Kapcsolódó cikkeink:
A komáromi vérvád
Magyar támogatásból újulnak a templomok
Egy mikve és öt zsinagóga
Egy elfeledett tragédia emlékművéhez