Régiónkból is ezrével vállalnak munkát Ausztriában. Amennyiben van eltartott gyermekük, jogosultak osztrák családi pótlékra, ami évente nagyságrendileg 2 ezer euró körüli összeg. Ezt az összeget jelentősen megnyirbálná az új osztrák kormány, csak a szlovákiai családi pótléknak megfelelő összeget utalná a kint dolgozók gyerekei után – annak ellenére, hogy a munkavállalók a járulékokat is Ausztriában fizetik be.

A Sebastian Kurz vezette új osztrák kormány megnyirbálná az Ausztriában dolgozó külföldi állampolgároknak nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlékot. Jelenleg a kint dolgozó szlovákiai munkavállalók ugyanolyan összegű családi pótlékra jogosultak, mint az osztrákok, illetve azok a munkavállalók, akiknek gyermeke is ott él. Ez az összeg több mint 2 ezer euró évente, nagysága többek között a gyermek korától is függ. Az osztrák kabinet a családi pótlékot a munkavállaló országának szintjére csökkentené – semmivel sem kapna többet a kint dolgozó, mintha saját országában dolgozna.

Sok szomszédos országból jelentős számú munkavállaló dolgozik Ausztriában, olyan volt szocialista országokból is, mint Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia, ahol lényegesen alacsonyabbak a bérek és juttatások. 2016-ban az osztrák állam 273 millió eurót utalt át az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban élő összesen 132 ezer olyan gyermek számára, akiknek eltartója Ausztriában dolgozik. Szlovákiában ilyen módon összesen 30 ezer gyermek kap osztrák családi pótlékot.

Pozsonynak nem tetszik

Karin Kneissl osztrák külügyminiszter első hivatalos útja Pozsonyba vezetett, ahol Ivan Korčok szlovák külügyi államtitkárral erről a témáról is tárgyalt. Ivan Korčok a közös sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban, hogy a családi pótlékról a témában illetékes szakminisztereknek kell egyeztetniük. Rámutatott: a szlovákiai munkavállalók legálisan dolgoznak Ausztriában, s mivel járulékaikat is ott fizetik be, elvárható, hogy az azok fejében járó ausztriai juttatásokat is teljeskörűen megkapják. „Nyíltan kimondom, elvárjuk, hogy szigorúan tartsák be a diszkriminációmentesség elvét” – szögezte le.

Az osztrák diplomácia feje azt mondta: Bécs a kérdést összeurópai szinten akarja megvitatni, hogy a gyermekeknek járó juttatások tükrözzék az egyes országok életszínvonalát, jólétét és vásárlóerejét.

Az új osztrák kancellár már korábban hangoztatta, hogy „igazságosabb“ lesz a családtámogatási rendszer, ha a külföldön élő gyermekek utáni juttatásokat a jövőben a helyi megélhetési költségekhez igazítják. A kormányzó Osztrák Néppárt már tavaly ki szeretett volna dolgozni egy hasonló jogszabályt, az Európai Bizottság azonban ellenezte a lépést. A brüsszeli testület most is megerősítette, meg fogja vizsgálni, hogy az intézkedés összhangban van-e az uniós alapelvekkel és szabályokkal.

Súlyos érvágás lenne

Ha egy Ausztriában ápolónőként dolgozó anyát veszünk példaként – csak Szlovákiából legalább 20 ezer ápolónő segít fenntartani az osztrák idősgondozói rendszert –, a családi pótlék megvonása komoly érvágást jelent. Nem könnyű olyan döntést hozni egy anyának, hogy minden hónapban két hétre hátrahagyja gyermekét a jobb anyagi körülmények megteremtése miatt. Az évi 2 ezer euró mínusz, amitől elesne a családi pótlék megnyirbálásával, sokakat arra sarkallhat, hogy így már nem éri meg ekkora áldozatot hozniuk – biztosan lesznek olyanok, akik így már nem vállalják be a külföldi munkát családjuk kárára. Inkább hazajönnek, ami végeredményben súlyos gondokat okozhat az ottani idősgondozói, ápolói rendszer fenntartásában. Egy idősgondozó kb. havi 800 euró körül keres Ausztriában, vagyis az új osztrák szabályozás nagyjából 2 és fél hónapnyi fizetésének megfelelő összegtől fosztaná meg őt és családját.

(csaba)

(Cikkünk a Delta január 23-i számában jelent meg.)