Újabb rekordokat dönt idén a komáromi központi erődöt felkereső turisták száma, annak ellenére, hogy pénzhiány miatt csak apró lépésekben zajlik a vár felújítása, renoválása. A nyár folyamán ugyanakkor nagyrészt megújult a kaszárnyaépület főkapuja, egy fogadóhelyiség kialakítását is tervezik, de akár szabadulószobát is berendezhetnek a várban.
Miért jár ennyivel előrébb Dél-Komárom?
Látványos a különbség, ha megnézzük a komáromi erődrendszer magyarországi és szlovákiai részeit. A dél-komáromi Monostori erőd környéke rendezett, nagy része megújult, évek óta állandó és időközi kiállításoknak ad helyet, fesztiválok, többnapos rendezvények, koncertek, színházi előadások, hagyományőrző bemutatók, gyerekprogramok helyszíne. A Csillag erőd nagyszabású felújítása, illetve kulturális központtá alakítása pedig jelenleg is zajlik, a legfontosabb munkálatok befejeződtek, a műszaki átadásra azonban valószínűleg csak jövő év tavaszán kerül sor.
Ezzel szemben az észak-komáromi központi erőd és a várost körülölelő bástyarendszer állapota lehangoló. Bár az elmúlt években folyamatosan zajlottak takarítások, renoválások, épületrészek és kapuk újultak meg elsősorban az Újvárban és az Öregvárban, még mindig nagyon sok a teendő. Egyszerű oka van, hogy Dél-Komáromban miért óriás-beruházásként újulnak meg az erődrendszer részei, míg Észak-Komáromban csak apró lépésekkel. Természetesen a pénz. Még pontosabban az állami szerepvállalás, a magyar kormányzat ugyanis kiemelt beruházásként kezeli az erődök fejlesztését, melyeknek többségi tulajdonosa a nemzeti vagyonkezelő. Csak a Csillag erődre 6 milliárd forintot, vagyis több mint 18 millió eurót költ az állam másfél év alatt – ekkora összeget még az iparűzési adóból befolyó pénzek miatt gazdagnak számító dél-komáromi önkormányzat sem lenne képes ilyen célokra fordítani.
Az észak-komáromi központi erőd viszont a városé, 2003-ban vásárolta meg a védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért, vagyis 1,33 millió euróért. Becslések szerint 50 millió eurót kellene költeni a történelmi épületegyüttesre ahhoz, hogy visszanyerje eredeti állapotát. Bár lehet kisebb fejlesztésekre pályázni, esetleg önerőből megvalósítani egy-egy fontos felújítást, sőt, akár magánbefektetőt is be lehet vonni – az eddigi fejlesztésekről bővebben keretes írásunkban –, de a nagy ugrás, a dél-komáromihoz hasonló léptékű beruházás csak állami/kormányzati segítséggel lenne lehetséges.
Megújult a kaszárnya főkapuja
A komáromi központi erődbe a Lipót-kapun lépnek be a látogatók, amely néhány évvel ezelőtt már megújult alapítványi pénzből. Ezután azonban rögtön a kaszárnya főkapuján át vezet az út, így kiemelten fontos, hogy ez se legyen romos állapotban. Már nincs is, mivel a nyár folyamán felújították – leszámítva a kocsibejáró alját és a keleti homlokzatot.
Ozimy Andrej, a várlátogatásokat lebonyolító Pro Castello Comaromiensi nonprofit szervezet új igazgatója – aki nemrégiben vette át a stafétabotot Gráfel Lajostól – elmondta, a kaszárnya főkapuját közel 50 ezer euróból újították fel. A pénzt saját maguk takarították meg 4-5 év alatt, ennyi gyűlt össze a várba látogatók belépőiből. Mint mondta, a belépődíjak bevételét a jövőben is az erőd rekonstrukciójára fordítják, legközelebb – talán már jövőre – a kaszárnya főkapujának keleti homlokzatát akarják felújítani. A közeljövőben a főkapuból nyíló helyiségeket ugyancsak felújítanák, amennyiben sikeres lesz a vonatkozó határon átnyúló pályázatuk. A tervek szerint egy fogadóhelyiséget alakítanának itt ki, ahol belépőt lehetne váltani az erődbe, hasonlóképpen, mint ahogy ez a Monostori erődben is működik. Az elkövetkező években a kaszárnya főkapujától a kápolnarészig húzódó falrészt is önerőből újítanák fel – amikor lesz rá pénz.
Turistaszálló, szekeresgazdák, szabadulószoba
Az épület kápolnarésze (a Lipót-kaputól balra) jelenleg is fel van állványozva, folyamatban van a renoválása – ezt a munkát a Stará pevnosť nonprofit szervezet végzi, illetve finanszírozza. A szervezet ugyanis 2017-ben 35 évre bérbe vette a szóban forgó részt a várostól, elvileg évi 12 ezer euróért, azzal a feltétellel, hogy a bérleti díjból leszámolják a beruházott összeget – tehát a különböző felújítások költségeit. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bérleti díjat nem fizetnek. A kaszárnyaépület ezen részében alacsony kényelmi fokozatú, többágyas szobákat alakítanak ki szállóvendégek számára, a szükséges egyéb helyiségekkel együtt, továbbá egy bortékát, és a külsőt is rendbe teszik – mindezt a műemlékvédők jóváhagyásával és ellenőrzése mellett.
A kaszárnyaépület kápolnarésze jelenleg is fel van állványozva
Ugyancsak 2 éve döntöttek a városi képviselők arról, hogy a szomszédos helyiségeket a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete kapja meg 25 évre, ingyen, hogy itt alakítsák ki székhelyüket, illetve a komáromi szekeresgazdák hagyatékát, hagyományos viseletét, életmódját bemutató kiállítást is nyissanak a jövőben. Ebben az esetben viszont megakadt a felújítás, elsősorban a műemlékvédelmi hivatal engedélyének hiánya miatt.
A megújult főkapu
Ozimy Andrej elmondta, van egy további tervük is, mégpedig egy szabadulószoba kialakítása a várban. Ezzel az elképzeléssel Bauer Ildikó városi képviselő kereste meg őket, és már lezajlott egy egyeztetés a szabadulószobákat működtető komáromi Kalicka társasággal is. A Pro Castello nyitott a kérdésben, ám egyelőre csak tervekről van szó. További apró lépés a felújítás irányába egy 5 ezer eurós nyertes pályázat, ebből 8 ablakot tudnak kicserélni a kaszárnyaépületen.
Idén újabb csúcsot dönt a turisták száma
Bár óriási befektetésekre lenne szükség a teljes felújításhoz, ami a jelenlegi tempóval és feltételek mellett hosszú évtizedekig tartana, a turisták így is elkezdték felfedezni a központi erődöt, ami a népszerűsítő anyagoknak, tájékoztató erőfeszítéseknek is köszönhető. Egy ideje már minden évben újabb rekordot dönt a várat felkeresők száma, és már most látható, hogy ez idén sem lesz másként – 2019-ben meghaladhatja a 14 ezret a várlátogatók száma, ami több mint duplája a 2013-as adatnak. Idén nem egész 8 hónap alatt közel 11 ezren látogattak el a várba.
Ozimy Andrej tájékoztatása szerint a legtöbb turista hazai, kiegészülve a cseh látogatókkal, ők teszik ki a vendégek 70 százalékát. Utóbbiak főként a környező fürdők vendégeiként iktatják be a komáromi erőd megtekintését. Emellett minden negyedik turista Magyarországról érkezik – idén októberben például 600-800 fős csoport látogatására számítanak csak Békéscsabáról és környékéről. Tavasszal bevezették a Dunamente turisztikai kártyarendszert, mely határon átnyúló turisztikai kedvezményekre jogosít fel térségünk magyarországi és szlovákiai oldalán, beleértve a komáromi központi erőd látogatását is. „Ez a lehetőség reményeim szerint további turistákat vonz majd a komáromi várba“ – mondta a Pro Castello Comaromiensi igazgatója. Távolabbról is érkeznek, főleg uniós állampolgárok, illetve amerikaiak, japánok, ausztrálok. Hozzátette, sok nyugdíjas keresi fel a várat, ahogyan iskolai csoportok is, de előfordul például, hogy korábban itt szolgált katonák a látogatók – legyen szó magyarokról, szovjet-oroszokról, (cseh)szlovákokról.
Felújítások a várban
Több kisebb-nagyobb felújítás zajlott az elmúlt bő egy évtizedben a várban, amelyek főként a város nyertes pályázatainak köszönhetően valósultak meg. Ezek közül a legjelentősebb az Újvár legnagyobb alapterületű épülete, a kaszárnya tetejének teljes felújítása, cseréje. 2015-ben 2 millió euróból megújult a legnagyobb része, majd tavaly 550 ezer euróból (plusz önrész) egy további szakasza is, így jelenleg már csak a kaszárnya tetejének egyhatoda vár felújításra – ezt is pályázati pénzből finanszíroznák. Szintén lényeges az a 3,2 millió eurós összköltségű zöldprojekt, melynek keretében 2015-ben több helyen is lecserélték a kőolajszármazékokkal szennyezett talajt, romokat takarítottak el, a talajvizet pedig tisztították az Újvár területén és környékén. Még 2007-ben újult meg a vár egykori Lőporraktára, melyhez a kulturális minisztériumon kívül a város is hozzájárult – az összköltség 5,7 millió korona, azaz 190 ezer euró volt. Az Öregvár kazamatáit a határon átívelő együttműködési program keretében, 302 ezer euróból takarították ki – a folyosórendszer látogathatóvá vált, és egy Vaklabirintust is kialakítottak. Évente érkeztek kis összegű támogatások a szlovák kulturális tárcától, 10-20 ezer eurós nagyságrendben: a 2010-es évek elején architektonikai kutatásokra és a Ferdinánd-kapu szakaszos rekonstruálására. A Lipót-kapu is külső forrásból – VÚB alapítvány jóvoltából – újult meg. Segítettek civilek is: önkéntesek több alkalommal takarítottak törmeléket, hulladékot a várban és a bástyarendszerben.
Mikor látogatható?
A főszezonban, június elejétől szeptember végéig hétköznapokon – hétfő kivételével, ami szünnap – négy időpontban indul várséta idegenvezetővel, 9:00, 11:00, 14:00 és 16:00 órai kezdettel. Szombaton összesen hét alkalommal, 10 órától 16 óráig óránként, míg vasárnap háromszor, 11:00, 14:00 és 16:00 órai indulással. Októbertől május végéig ennél ritkábban van idegenvezetés. A turisták körbevezetése az erőd pénztárától indul, mely a városi rendőrség épületének hátsó részében található.
Hat év alatti gyermekek ingyen léphetnek a várba, diákok, nyugdíjasok és egészségkárosultak számára a belépő díja 2 euró, felnőtteknek 3 euró, de családi jegy is váltható 7 euróért. További információk a pevnost.komarno.eu oldalon.
Csaba Ádám
(Összefoglalónk a Delta szeptember 3-i számában jelent meg)
Kapcsolódó cikkeink:
Mesélő épületek: városi legendák nyomában
Huszárokkal és tankkal is találkozhatunk a várban
Újabb rekordot dönthet a várlátogatók száma