Hamarosan súlyos döntést kell hoznia a komáromi önkormányzatnak a hulladékgazdálkodással kapcsolatban. A város évtizedek óta az izsai szeméttelepre szállítja a lakosok által megtermelt hulladékot, ám a jövőben ezt már nem teheti meg a korábbi feltételek mellett. Vagy elfogadja az évi 185 ezer eurós drágulást, vagy egy másik, jóval távolabbi hulladéklerakattal szerződik – ahol a szállítási költség biztosan magasabb lesz –, vagy pedig hitelből megvásárolja az izsai lerakatot, amely azonban rejt némi kockázatot magában. Utóbbi forgatókönyvet többen ellenzik, ráadásul több álhír és pontatlan információ terjed a városban, ami nem segíti a bölcs döntést.
Eredetileg a májusi képviselő-testületi ülés programjában szerepelt az a pont, mely Komárom hulladékgazdálkodásával foglalkozott volna, ám a polgármester végül levonta a napirendről arra hivatkozva, hogy a téma összetettsége és komolysága miatt jobb, ha egy külön testületi ülésen vitatják meg, amikor minden érintett jelen van.
Jelentősen drágítanának
Komárom évtizedek óta az izsai szeméttelepre szállítja a lakosok által megtermelt szilárd hulladékot. A lerakat tulajdonosa csaknem két évtizede a Reko Recycling vállalat, mely 2017-ben esett át tulajdonosváltáson.
A most napvilágra került probléma közvetlen előzménye, hogy a cég idén márciusban jelezte a városnak, jelentősen drágítaná a telepen elhelyezett hulladékért fizetendő árait – és ha ezt a város nem fogadja el, felmondja a szerződést. Eddig egy tonna szilárd vegyes hulladékért 18,50 eurót kértek a várostól, ezt 2020 második felétől 29,90 euróra emelnék, vagyis több mint harmadával drágulna a szolgáltatásuk – hasonló arányú áremelés vonatkozna más hulladékfajtákra is. Ez néhány más költség megemelésével együtt, a jelenlegi szemétmennyiséggel számolva, évi 185 ezer euró pluszkiadást jelentene a városnak.
Mivel jelenleg átlagosan 35 euró/tonna a hulladék lerakati díja Szlovákiában, a jövőben akár további áremelést is bejelenthet a vállalat, arra hivatkozva, hogy a most kért emeléssel együtt még mindig az olcsóbbak közé tartoznak. A városi hivatal anyaga szerint a szakemberek ráadásul arra számítanak, hogy az országos hulladéklerakási átlagár, összefüggésben a törvényekkel és előírásokkal, jelentősen meg fog ugrani az elkövetkező években – akár 90-100 euróra tonnánként, ami már tényleg brutális költségnövekedést jelentene. Legutóbb egyébként 2017 júliusában emelkedett az izsai szeméttelep hulladéklerakási ára Komárom számára, akkor a tonnánkénti 15,68 euróról 18,50 euróra nőtt a vegyes háztartási szemét esetében. Ez a jelenlegi ár jóval alacsonyabb annál, mint amennyit a kisebb partnerek többsége – például községek – fizetnek.
Második opció: megvásárlás
Az áremelési javaslat elfogadása, illetve a jövőbeni további drágítások természetesen komoly anyagi terhet jelentenének Komáromnak – bár eddig nem merült fel, de hosszabb távon a lakossági szemétdíj további emelését is eredményezheti. Ezért a városvezetés többször is tárgyalt a Reko Recycling társaság illetékeseivel az ügy rendezése érdekében. Ezek során egy újabb lehetőség is napirendre került, mégpedig az, hogy a város megveszi a szeméttelepet üzemeltető vállalatot 3,5 millió euróért. Ezt az összeget a város hitelből teremtené elő, de erről majd később.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere már a májusi ülésen sem titkolta, ő ezt tartja a legelőnyösebb kiútnak a jelenlegi helyzetből, ugyanakkor hangsúlyozta, a képviselő-testület kezében van a döntés. „Ha elfogadjuk a vállalat által javasolt áremelést, akkor forrást is kell találnunk a többletkiadás fedezéséhez, és számolunk kell azzal, hogy az elkövetkező években még mélyebben bele kell nyúlnunk a városi kasszába, hiszen egy magánvállalat a saját érdekeit nézi majd. Jelenleg a szolgáltatásért évi 400 ezer eurót fizetünk, ezt drágítanák évi 185 ezerrel, ám ha figyelembe vesszük az árak emelkedését, akkor ez a tétel pár éven belül elérheti akár az évi 1 millió eurót is. Ha viszont a város a saját lábára áll, akkor az árképzést is hatékonyabban befolyásolhatja. Biztos vagyok benne, hogy hosszú távon ez olcsóbb lesz Komáromnak és a lakosoknak“ – válaszolta megkeresésünkre Keszegh Béla. Úgy vélte, a városnak némi pluszt is hozhat, ha egy városi tulajdonú szemétlerakatot használnak a környékbeli községek, de az izsai lerakat területén lévő csarnok egyúttal arra is alkalmas, hogy a város itt végezze a hulladék szeparálását – a jövő évtől hatályba lépő törvény szerint ugyanis már minden hulladéknak át kell esnie bizonyos osztályozási folyamaton. Ha ezt a város saját magának végzi, illetve nyújt ilyen szolgáltatást a falvaknak, az megint csak költséghatékony megoldás.
„A ’90-es években a szeméttelepet még a város működtette, azonban, ahogy sok mást, ezt is elherdálták akkoriban. Most itt a lehetőség, hogy újra Komáromé legyen, és olyan erős város legyünk, ahol nem a magáncégek diktálnak“ – vélekedett a polgármester.
A harmadik lehetőség
A fentieken kívül egy harmadik lehetőség is adódik. Ha a város nem megy bele a javasolt áremelésbe, válaszul a Reko Recycling felmondja a két fél közötti szerződést. Így Komáromnak egy távolabbi szemétteleppel kell leszerződnie, hogy oda szállítsa a városban termelt hulladékot. Ebben az esetben Albárra vagy Koltára, esetleg a negyedi telepre szállíthatná a szemetét, ám itt nemcsak a lerakási díjat kellene fizetni – ami Koltán például még az áremelési javaslatnál is magasabb –, hanem a megnövekedő szállítási költségeket is, ami összességében valószínűleg minden esetben több kiadással járhat, mint az izsai telep használata – legalábbis a közeljövőben.
Építik az izsai szeméttelep új kazettáját 2017-ben
Hitelből, válság idején?
Bár egyelőre nem tárgyaltak a kérdésről a képviselők, már a májusi ülésen is elhangzott, mivel Komárom a szeméttelep legnagyobb partnere – a legtöbb hulladék a városból érkezik –, akár diktálhatná is a feltételeket, hiszen óriási bevételkiesést jelentene a cégnek, ha a város búcsút intene az izsai lerakatnak. További kérdés, hogy a város tudná-e hasonló, esetleg jobb hatékonysággal működtetni a telepet, mint a jelenlegi magántársaság – ez az aggály már a városüzemeltetési cég, a KN Smart Servis megalapításával kapcsolatos vitában is felbukkant.
Ugyancsak megfogalmazódott, hogy a koronavírus-járvány miatti válság még el sem érte igazán a várost és akár 3 millió eurós bevételkieséssel is számolni kell, ezért a jelenlegi helyzetben nem túl bölcs lépés egy ilyen jelentős, 3,5 millió eurós hitel felvétele.
Ugyanakkor az is tény, hogy – mint a város zárszámadásából kiderült – a tavalyi évet egyrészt 800 ezer eurós plusszal zárta a város. Másrészt évek óta egyre jobb a város hitelmutatója, azaz szinte folyamatosan csökken az adóssága, ami azt jelenti, egyre kedvezőbb feltételekkel juthat kölcsönhöz. A törvény szerint egy város a folyó bevételek 60 százalékáig vehet fel hitelt, Komáromban viszont csupán 8,3 százaléknyi ez az eladósodási mutató, azaz nem jelent különösebb pénzügyi kockázatot pár millió eurós hitel igénylése.
Több képviselő szerint kockázatos az is, hogy a szeméttelep alatti terület Izsa községé, melyet a vállalat bérel – a bérleti szerződés jelenleg 2023-ig szól. Mi van, ha a község nem hosszabbítja azt meg? – hangzik a kérdés. Egy ilyen lépés azonban elég ésszerűtlen lenne Izsa önkormányzatától, egyrészt azért, mert amíg működik a lerakat, a község nagyjából évi 140 ezer eurós bevételhez jut: a vállalat ennyit fizet a környezetvédelmi alapba, amelyet az állam a községnek utal. Másrészt minden környékbeli településnek érdeke, hogy minél tovább működjön a telep – ha távolabbra kellene szállítani a szemetet, az mindenhol többletkiadásokat jelentene. Ráadásul, ha valami rejtélyes okból Izsa nem akarná meghosszabbítani a bérleti szerződést, az ugyan okozna egy kellemetlen jogi helyzetet, de a szeméttelep akár működhetne is tovább, mivel az oda vezető utak a vállalat tulajdonában vannak.
Építik az izsai szeméttelep új kazettáját 2017-ben
Tény az is, hogy a vállalatot átvilágító auditorok kockázatos vállalkozásnak minősítették a céget. Az indoklásból azonban kiderül, ez elsődlegesen abból adódik, hogy a cég a hulladékkezelés terén vállalkozik, és az elmúlt években rengeteg törvényi előírás változott ezzel kapcsolatban, sőt, összhangban az uniós szabályokkal, további változások várhatók – emiatt sok a bizonytalanság a szemétágazatban, nehéz előre tervezni, de ez mindegyik hulladékipari társaságra igaz. A cég értékét 4 millió euróra becsülték.
Információink szerint két további magántársaság is szeretné megszerezni a vállalatot – ez egyrészt azt mutatja, nem egy rossz üzlet a szemétlerakat megvásárlása, másrészt magyarázat lehet arra, miért terjednek álhírek és félrevezető állítások a társaságról.
Álhírek és pontatlan információk
Komáromban nem először fordul elő, hogy jelentős döntések előtt félrevezető hírek terjednek – így van ez a szeméttelep esetleges megvásárlása kapcsán is. Így abszolút téves az az értelmezés, miszerint a vétel jóval többe, akár 5 millió euróba kerülne – mivel a város a vállalatot veszi meg, semmilyen adózási kötelezettsége nem keletkezik ennek nyomán. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy a szeméttározóban a rakmagasságot engedély nélkül lépték túl, és emiatt bírság fenyegeti.
Néhányan állították, hogy a Reko Recycling vállalat teljesen eladósodott, ami azonban nagyon erős túlzás. A vállalatnak két hitele van, amiket fokozatosan törlesztenie kell – az egyiket 2017-ben, az új szeméttároló kazetta kialakítására vették fel (erről bővebben keretes írásunkban, összefoglalónk végén), illetve a már említett hulladékosztályozó csarnok építésére. A két hitellel kapcsolatban még több mint 400 ezer eurót kell törleszteni az elkövetkező években – ha a város megveszi a céget, természetesen ezek törlesztését át kell vállalnia. Ezenkívül egy további kiadás keletkezne, a rekultivációs alap feltöltése, ami fokozatosan további eurótízezreket jelent.
Ezzel együtt viszont fontos azt is hangsúlyozni, hogy a cég ezek törlesztése mellett is nyereségesen működött az elmúlt években: a tavalyi évet 86 ezer eurós plusszal zárta, a 2018-as évet 62 ezer euró nyereséggel. Ez azért azt mutatja, egy teljesen egészségesen működő vállalatról van szó, amely képes törleszteni a hiteleit, és hasznot is hajt.
Jövő héten dönthetnek
Komoly döntést kell meghoznia a képviselő-testületnek: ha elfogadják a vállalat által javasolt áremelést, az évi 185 ezer euró pluszkiadást jelent, ami végső soron a lakosokat terheli – vagy úgy, hogy a szemétilletéket kell megemelni, vagy úgy, hogy ez a pénz máshonnan hiányzik majd. Egy másik szeméttelep választása összességében ennél is drágább megoldás lehet. Hosszú távon valószínűleg a vállalat megvásárlása a legolcsóbb alternatíva, ugyanakkor az is tény, hogy valóban rejthet kockázatokat ez a lépés, még ha a hangulatkeltő csúsztatások nem is igazak. A legfőbb kérdés talán az, hogy a város képes lesz-e legalább olyan szinten igazgatni és menedzselni a vállalatot, mint a mostani tulajdonosai?
A polgármestertől megtudtuk, a hulladékkezeléssel kapcsolatos testületi ülésre valószínűleg jövő kedden kerül sor. Hangsúlyozta, nyílt és korrekt vitát szeretne az ügyről. Az ülésre elkészül a főellenőri vélemény és jelen lesz a Reko Recycling ügyvezető igazgatója is.
Az izsai lerakat
A Reko Recycling vállalatnál 2017-ben történt tulajdonosváltás – azóta két másik társaságon keresztül Samuel Vlčan nemrég kinevezett agrárállamtitkárhoz és Járik György vállalkozóhoz köthető. Az új menedzsment azonnal el is kezdte a szeméttelep bővítését a már korábban előkészített tervek alapján. 2017 végére a mintegy félmillió eurós beruházás érdemi része befejeződött: az új, több ezer négyzetméter területű kazetta megépült, a műszaki átadás megtörtént. Ennek köszönhető, hogy a szeméttelep még nagyjából 7-8 évig anélkül is működhet, hogy bővítenék. Járik György, a Reko Recycling akkori ügyvezető igazgatója két évvel ezelőtti nyilatkozatában úgy fogalmazott, a munkálatok során a legkorszerűbb műszaki-technológiai megoldásokat alkalmazták, elektronikus monitorrendszer biztosítja például azt, hogy a szennyeződés ne kerüljön a talajba. „Annak érdekében, hogy a következő évtizedekben nyugodtan aludjunk, mindenből többet és vastagabban raktunk le, mint ahogyan az az előírásokban szerepel“ – mondta akkor a Deltának. Később egy hulladékválogató csarnok is épült. A vállalat egyébként 2027-ig bármikor belefoghat egy bővítésbe – addig érvényes ugyanis a már kiadott építési engedély.
Csaba Ádám
Kapcsolódó cikkeink:
Zöldet kapott a komáromi városi cég
Emelkedik a szemétdíj és az ingatlanadó Komáromban
Hat euróval emelkedik a szemétdíj Gútán
Újabb 15 évre fellélgezhetünk – a szeméttelep 2017-es bővítéséről