A nagyléli szigetre vezető híd átadásával csúcsosodtak ki a Duna mellékágának revitalizációs munkálatai. A Csallóközaranyoshoz tartozó sziget 1986-ban a híres német-csehszlovák mesefilm, a Mahuliena, zlatá panna forgatási helyszínéül is szolgált. A híd keresztapja éppen ezért a film egyik központi szereplője, Ady Hajdu szlovák színész lett.

A nagyléli mellékág nemrég még egy teljesen leválasztott oldalága volt a Dunának, mivel a bős-nagymarosi vízerőmű építése miatt lezárták a torkolatot. A vízcsere benne csupán szimbolikus volt, nem tette lehetővé a halak elégséges migrációját és szaporodását a mellékág vizében. Az ág medre az elégtelen áramlás miatt árvizek idején feltöltődött hordalékanyagokkal, alacsony vízállásnál és magas hőmérséklet mellett az állóvízben rothadási folyamatok indultak be, melyek rontották a vízminőséget. A mellékág újjáélesztésének munkálatai 2013-ban kezdődtek, míg végül tavaly ismét összekötötték a nagyléli Duna-ágat a fő Duna-ággal. Ezáltal út nyílt a halak számára a természetes ívóhelyeikre, valamint javult a halivadék és a fiatal egyedek visszatérésére a Dunába.

A revitalizáció utolsó lépése a hárompólusú, 45 méter hosszú híd átadása volt, amely lehetővé teszi a víz akadálytalan áramlását, ugyanakkor azt is, hogy a látogatók száraz lábbal érkezzenek a szigetre. A híd a film alapjául szolgáló Grimm mese karaktere után a Mahuliena (a magyar megfelelője Mandaléna) nevet kapta, ahogy ez a rajta elhelyezett, sajnálatos módon csakis szlovák nyelven kihelyezett táblán is olvasható.

A nagyléli sziget újjáélesztését a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) kezdeményezte és vállalta. A szervezet 2006-ban vette bérbe a területet természetvédelmi feladatok megvalósítása céljából. A két évig tartó revitalizációs munkák összköltsége elérte az egymillió eurót, ennek felét uniós forrásokból fedezték, 45 százalékát a környezetvédelmi minisztérium, 5 százalékát pedig az állami vízgazdálkodási vállalat adta. A sziget mellett jelenleg ökofarm működik, így az ide érkező látogatók a legelőkön szabadon legelésző szürkemarhákkal, bivalyokkal, kecskékkel, lovakkal és más háziállatokkal is találkozhatnak. „Örülünk, hogy a munkálatok pozitív hatását nem csak tudományos vizsgálatok támasztják alá, hanem a helyi emberek és a halászok is, szerintük a sziget végre úgy néz ki, mint régen” – mondta Tomáš Kušík, a BROZ elnöke.

(sza)