Reformot terveznek a gútai iskolarendszerben, ám ez nem mindenkinek tetszik. Nyilvános szakfórumon mutatták be a terveket, három alternatíva közül az összevonást szorgalmazzák a beterjesztők. Bizonytalanság és zaklatottság jellemzi a gútai közéletet, jövőbe látó konkrétumokról kevés szó esett. Hétfőn nehéz döntés előtt állnak a városi képviselők.
Több tucat pedagógus, szülő és a gútai magyar iskolák sorsát szívén viselő érdeklődő jelenlétében január 23-án a helyi művelődési központ körtermében tartottak ismertető szakfórumot, amelyen nyilvánosan is bemutatták a mintegy harminchét oldalas tanulmányt. Takács Imre, a Közös Tanügyi Hivatal vezetője tételesen, számokkal alátámasztva terjesztette be az anyagot. Elmondta, a város demográfiai alakulása indokolja a városi magyar iskolák megreformálását, kiindulópontként az alacsony népszaporulatot jelölte meg. Tíz éve folyamatosan csökken Gúta lakossága. Míg 2006-ban 10 777 lakosa volt a városnak, tavaly 10 638-an éltek Gútán. Ezzel párhuzamosan a születések száma csökken, az elhalálozásoké emelkedik, valamint elöregedik a lakosság, mintegy négyszázzal több nyugdíjas korú él a városban, mint tíz évvel ezelőtt. Mindezek folyományaként csökken az első osztályba beíratandó gyermekek száma, miközben Gútán négy alapiskola – amiből három városi fenntartású (két magyar és egy szlovák) és egy egyházi (magyar) – található. Már a tavalyi beiratkozások alakulása is előrevetítette az iskolai reform szükségességét.
De nehéz az iskolatáska
Horváth Árpád polgármester szerint egészségtelen konkurenciaharc zajlott a két városi magyar alapiskola között, aminek következtében jóval kevesebb elsőst írattak be a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolába, mint a Corvin Mátyás Alapiskolába. A város első embere úgy fogalmazott, előre látva a helyzetet, a városi önkormányzat megpróbálta megelőzni a beiratkozások miatti aránytalanságokat azzal, hogy mindkét tanintézménynek két-két első osztály nyitását engedélyezte. Csakhogy a szülők törvényi kiskapukat kihasználva megkerülték az önkormányzati határozatot és az eredeti elképzeléseiknek megfelelően, mégiscsak az általuk választott iskolába vitték gyermekeiket. Az okok többfélék, amiért a szülők a Rákóczi iskola helyett a Corvint választják. Ezt a tendenciát mutatja ki a tanulmány is, amelyből kiolvasható, hogy a Rákóczi iskolában tíz évvel ezelőtt még 309 diák tanult, a folyó tanévben pedig 216 gyerek látogatja az intézményt. A Corvin Mátyás iskolánál azonban lényegében stagnálás látható, és kisebb kilengésekkel kb. háromszázötvenes diáklétszámmal működnek. Az elkövetkezendő években fokozatosan kevesebb lesz az iskolaköteles gyermek, 2020-ig az idei 95-ről 75-re csökken a beíratandó elsősök száma.
Fejleszt az egyházi iskola
Horváth Árpád úgy véli, a számok is előrejelzik, egyre nehezebb lesz fenntartani a városi iskolákat, ezért határozott reformra van szükség. Feltételezik ugyanis, hogy a Rákócziban folyamatosan csökkenni fog a diákok létszáma és a megszűnés határára kerülhet, miközben a Corvinban a fokozatosan növekvő tanulólétszám miatt kapacitásproblémák merülhetnek fel. A polgármester szerint ide vezetett a két iskola konkurenciaharca. Tovább ronthat a helyzeten, hogy a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont idén mintegy 1,8 millió eurós beruházással, a korábbinál nagyobb vonzerővel fog bírni. Válaszlépésként az önkormányzat a két meglévő magyar alapiskola összevonásával egy nagyiskolát alakítana ki. Úgy vélik, az így létrehozott tanintézmény nemcsak konkurenciaképessé, hanem gazdaságosabbá is válik. Érvként elhangzott, hogy az oktatási minisztérium azt tervezi, 2020-ig felszámolja a speciális iskolákat, és az onnét kikerülő gyermekek is a városi fenntartású iskolákba kerülnek. A szakfórumon felvázolták, hogy először a Rákóczi iskolát hozzácsatolnák a Corvinhoz, s később az összevont iskolát Palkovich Viktorról neveznék el.
Bizonytalan helyzet
Nem mindenki örül a kezdeményezésnek, az ellenzők úgy fogalmaznak, hogy az illetékesek újfent a fejük felett döntöttek a gyermekek sorsáról, nem volt beleszólásuk. Horváth szerint éppen a megtartott fórum az a hely, ahol erre lehetőség nyílt. Hozzáfűzte, ötven éve nem ült le közösen a gútai pedagógustársadalom, ami mindenképpen dicséretes és hasznos. Bagita Judit, a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola igazgatója a találkozón kifejtette, hogy az iskolatanács és a pedagógustanács ingatagnak találja az anyagot, tekintve, hogy kiolvasták belőle, az elkövetkezendő két évben egyetlen gyermeket sem íratnak be hozzájuk, ami félrevezető. Koczkás Beáta alpolgármester igyekezett helyretenni a számokat, melyeket szerinte félreértettek, mivel azok csak azt irányozzák elő, hogy kevés diákkal az iskola nem fog tudni megnyitni és fenntartani egy osztályt.
Marosi Piroska, a Rákóczi iskola igazgatóhelyettese arra volt kíváncsi, milyen konkrét lépések megtételére lehet számítani, illetve melyik iskolai vezetőség végezné az összevonással járó feladatokat, akár az osztályösszevonások, akár pedagógusok elbocsátását illetően. Lengyel István képviselő elmondta, a jelenlegi állapot sokáig nem tartható fenn erővel és mesterségesen. Úgy véli, szükséges és időszerű a két iskola összevonása, aminek következtében nem várhatóak osztályösszevonások, és nem kell tartani tanárok elbocsátásától. Ehhez kapcsolódva Madarász Róbert, az oktatási bizottság elnöke elmondta, a mindenkori iskolavezetés kompetenciája az átmenet levezénylése. Ha elfogadják a tervezetet, és március végével a szaktárcánál is bejegyzésre kerülnek a változtatások – mivel nincs anyagi vetülete, ez valószínű –, már idén ősszel beindulhat a többéves összevonási folyamat.
Angyal Béla városi képviselő a fórumon.
Samu István képviselő többszörösen is érintett az ügyben, hiszen amellett, hogy szülő, a Rákóczi iskolatanácsának tagja, egyben a Corvin tanára. A fórumon elmondta, a múltról és a jelenről sok szó esett, azonban a jövőről annál kevesebb. Többekkel együtt hiányolja a jövőbemutató koncepciót, amivel teljesebb képet kaphatnának a várható folyamatokról, egyfajta gyakorlati útmutatást várnak, hogy a pedagógus elhelyezhesse magát a térben. Egyúttal emlékeztetett, hogy egy iskola sosem lehet csak gazdasági kérdés, hanem a minőségi oktatás bebiztosítására kell törekedni, s egy workshop megszervezésére tett javaslatot.
Félnek a szülők
Marosi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola szülői tanácsának alelnöke szintén a gyakorlati tervezetet hiányolta, mivel szerinte a szülőtársait éppen az olyan kérdések foglalkoztatják, hogy melyik épület melyik osztályába fog járni a gyermeke, és melyik tanító fogja oktatni. Forró Tibor képviselő megnyugtatásként közölte, nem várható számottevő változás, csupán formai módosításról van szó, és a gyermekeket a megszokott épületben és osztályban ugyanazok a pedagógusok oktatnák. Véleménye szerint a nagyiskola nem fog különbséget tenni két magyar gyerek között, illetve a specializált osztályok kialakításával előnybe hozhatják a tanintézményt és a várost is. Madarász Róbert hozzátette, hogy az új rendszer csupán a leendő elsősöket és a felső osztályba lépőket érintené. Úgy mondta, nem leépítésről, hanem megerősítésről van szó. Néhány szülő aggodalmának adott hangot, hogy egy nagy intézményben elveszik a diák, illetve a statisztikai számok mögött gyermekeket kell érteni.
A polgármester hangsúlyozta, céljuk egy minden tekintetben konkurenciaképes, erős magyar nagyiskola létrehozása. Kifejtette, jelenleg is zajlik mindkét tanintézmény tornatermeinek felújítása, és ugyanannyi pénzt juttatnak mindkét iskolának. Horváth rámutatott, kevés elsőst fognak a Rákócziba íratni, szerinte ez a valóság, és nem szabad bárányfelhőket kergetni.
Érzelmek és ellenérvek
A városi képviselők között sincs teljes egyetértés. Leginkább a Rákóczi iskola megmentése mellett korteskedtek, érzelmektől sem mentesen. Németh Iveta elárulta, fáj a szíve a Rákóczi iskoláért, hiszen a 90 éves iskolát egy tollvonással kívánják megszüntetni, s ő nem úgy szeretné viszontlátni a nevét a krónikákban, hogy a képviselősége alatt megszűnt az „öregiskola”. Hozzátette, esélyt kell adni az iskolának.
Gőgh Mihály, a képviselő-testület MKP frakciójának vezetője szerint sokan a szívükön viselik a Rákóczi iskola sorsát, és bár nem üdvözölné az összevonást, sőt, a munkacsoport tervezetét sem találja jónak, mégsem ismer jobb megoldást. Főleg olyat nem, ami senkinek se fájna. Attól tart, ha minden marad a régiben, akkor színvonalbeli romlás következik be a Rákócziban, veszélybe kerül a minőségi oktatás. A köznyelvben ugyanis az iskolát „cigányiskolának” nevezik.
Madarász Róbert az oktatásügyi bizottság elnöke.
Angyal Béla képviselő szenvedélyesen fejtette ki véleményét, amikor azt mondta, nem érti az egészet, és első hallásra úgy gondolta, tévedés történt, hiszen korábban a Rákóczi megmentésére irányult minden igyekezet, legújabban azonban szerinte annak megszűnéséről van szó. Statisztikai adatokkal alátámasztott érvelése szerint a szlovák kormány jelenleg kisiskola- és nemzetiségiiskola-barát. Azt mondta, a nemzetiségi iskolákban nincs alsó határa az osztálylétszámnak, és a 250 diáklétszámú iskola több támogatásban részesül. Emlékeztetett, hogy Szlovákiában az egy iskolára jutó diákok száma átlagban 204, miközben a Rákócziba 216 diák jár, és e gondolatmeneten haladva nem omlana össze a város költségvetése. Szerinte meg fogják szüntetni az iskolát. Angyal egyéni érdeket sejt a háttérben, és úgy véli, az egész hercehurca az egyházi alapiskolának kedvez.
Felszólalását Madarász Róbert először kampánybeszédnek minősítette, mire Angyal felpattant székéről és távozóra fogta, ám végül mégsem hagyta el a termet. Madarász számadatokkal érvelt, hogy azok nem engednek, és ahhoz kell tartaniuk magukat. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem megszüntetésről, hanem a magyar iskola megerősítéséről van szó.
Borka Roland
Kapcsolódó cikkeink:
Milyen iskolát akarnak a gútaiak?