Csökkennek a rezsikiadások, emelkedik a nyugdíjkorhatár, de némileg a nyugdíj összege is, drágul a gépjármű-biztosítás, szigorodik a jelzáloghitelezés és két kissör után is kerékpárra pattanhatunk – ezek a legfontosabb, mindannyiunkat érintő változások 2017-ben.

Nyugdíjat és korhatárt emelnek

Átlagosan 8,2 euróval lesz több az öregségi nyugdíj az új évtől. Ez több mint négyszeres emelkedés a tavalyi évhez képest, amikor mindössze 1,9 euróval emelkedtek a nyugdíjak. A növekedés különböző mértékben ugyan, de a nyugdíjak valamennyi fajtájára, így a korkedvezményes nyugdíjra, a rokkantsági nyugdíjra is érvényes: előbbi 7,90 euróval, utóbbi a hetven százalék feletti rokkantak számára 7,30 euróval, a hetven százalék alattiak számára 4 euróval emelkedik. Növekedik az özvegyi nyugdíj (5,30 euróval) és az árvasági nyugdíj (2,60 euróval) is. A jogosultakat december 27-ig levélben értesítették a változásokról, semmilyen kérvényt nem kell benyújtaniuk, már januárban – a korábban megszokott időpontban – utalják számukra a megemelt összegű járulékot.

Január elsejétől azonban nem csupán a nyugdíjak összege, hanem a nyugdíjkorhatár is nő Szlovákiában – pontosan két és fél hónappal. 2017-ben ugyanis a korábbi 62 éves korhatár helyett 62 évesen és 76 naposan lehet nyugdíjba vonulni. A változás nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik, nagy meglepetést ugyanakkor nem-igen jelenthet, hiszen már a 2012-ben elfogadott nyugdíjtörvényben szerepelt, hogy 2017-től fokozatosan kitolódik a korhatár. Ez ráadásul a következő években sem áll meg: az 1975-ös korosztály előreláthatólag 65, a 85-ös generáció pedig 66 éves és 4 hónapos korban vonulhat majd nyugdíjba. A mostani változás a két vagy annál több gyermeket felnevelt nőkre és a veszélyes kategóriába sorolt munkahelyen dolgozókra nem, vagy csak korlátozottan érvényes.

Csökken a rezsi

Jó hír, hogy az új évtől kevesebbet kell majd fizetünk az összes energiafajtáért. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése értelmében a villany ára januártól évközi viszonylatban átlagosan 4,3 százalékkal, a földgázé éves szinten 2,6 százalékkal, a hőenergiáé pedig 6 százalékkal lesz olcsóbb. Az árak csökkenése nemcsak a nagy fogyasztókat, hanem a háztartásokat is érinti majd: az ÚRSO számításai szerint a villanyenergia esetében a D1 tarifába tartozó kisebb háztartások évközi megspórolása 31,78 euró, a D2 tarifába tartozó átlagos háztartásoké pedig 68,81 euró lesz. Ami a hőszolgáltatást illeti, az ÚRSO egy átlagos háromszobás lakás esetében – éves szinten – 25 eurós csökkenéssel számol. Egyedül a víz- és a csatornadíj átlagos ára növekszik – még, ha csak minimálisan, éves szinten 0,3 százalékkal. Mindez úgy, hogy egyébként az ivó- és szennyvíz ára a jelenlegihez képest hat százalékkal csökken. Az, hogy ennek ellenére mégis többet kell fizetnünk, úgy lehetséges, hogy a teljes víz- és a csatornadíj nemcsak az ivó- és szennyvíz árát, hanem egy fix összeget is tartalmaz.

Drágul az autóbiztosítás

Allianz, AXA, ČSOB, Generali, Genertel, Groupama, Kommunális Biztosító, Kooperativa, Union, Uniqa, Wüstenrot. Jelenleg ebben a 11 biztosítóban köthetünk autóbiztosítást Szlovákiában. A nagy konkurencia eddig alacsonyan tartotta az árakat: eddig éves szinten akár 70-80 euróból is meg lehetett úszni a kötelező autóbiztosítást, januártól azonban – több év után most először – enyhén drágulnak majd a tarifák. Az árak emelkedésének a szakemberek szerint két oka van. Az egyik, hogy az állam 2017-től nyolc százalékos extraadót vet ki az életbiztosításon kívül minden biztosításfajtára, amit – mivel a biztosítóknak erre nincs tartalékuk – velünk fizettetnek majd meg. Vagyis az új adóteher hatással lesz a gépkocsik baleset-biztosítására is, de csak a 2017-ben kötött, új szerződések esetében. A másik ok, hogy egyre több a regisztrált gépjárművek és a közúti balesetek száma, így az eddigi alacsony díjak egyre kevésbé fedezik az egyes biztosítók kártérítéssel járó kiadásait. Az, hogy pontosan mennyivel kell majd többet fizetnünk, biztosítónként változhat, és persze egy sor más dologtól is függ: például autónk típusától, vagy attól, hogy mennyi ideje van jogosítványunk, vagy hogy okoztunk-e balesetet az elmúlt években.

Megszűnik a zéró tolerancia – a bicikliseknek

Az egyik legnagyobb vitát kiváltó változás, hogy januártól egy-két sör után még kerékpárra pattanhatunk anélkül, hogy az büntetést vonna maga után. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az új szabály csak a kerékpárutakon és lakott területen közlekedő kerékpárosokra vonatkozik, azaz lakott területen kívül, közúton továbbra is zéró tolerancia van érvényben. A törvényt még októberben fogadta el a parlament, előterjesztői Bastrnák Tibor és Gál Gábor voltak. A Híd pártnak régi vesszőparipája a módosítás: 2012-től többször nekifutottak, de elképzeléseiket mindig lesöpörték. Most azonban a belügyminisztérium is rábólintott korábbi szabályozások enyhítésére. A változás legfontosabb eleme, hogy 0,5 ezreléknyi véralkoholszinttel még kerékpárra ülhetünk. Ez a mennyiség még nem befolyásolja a kerékpárosok pszichikai és motorikus funkcióit olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a közlekedés biztonságát – érveltek a jogszabály előterjesztői. Az, hogy ez a 0,5 ezrelék sörre vagy borra átszámolva mennyit jelent, nehéz pontosan meghatározni, hiszen az etanol lebontása és az alkoholtűrő képesség egyénenként egy sor tényezőtől (genetika, alkat, életkor, nem stb.) függ. Egy nyilvánosan is elérhető véralkohol kalkulátor ezt a mennyiséget két kissörben vagy három deci borban határozza meg.

Szigorodik a jelzáloghitelezés

Alacsony kamatok, nagy érdeklődés. Ez jellemezte a jelzáloghiteleket az elmúlt években, ám ennek most vége: nemcsak a hitelfelvétel szabályai szigorodnak, hanem – szakemberek szerint – a kamatok emelkedésére is számítani lehet. A szigorítást éppen ez utóbbi miatt szorgalmazta a szlovák jegybank: ha ugyanis kamatemelésre kerül sor (márpedig erre előbb-utóbb számítani lehet), a jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek egy részének gondot okozhat a megnövekedett havi törlesztőrészletek befizetése.

A helyzet valóban súlyos lehet, a Fincentrum pénzügyi tanácsadó társaság közelmúltban közzétett felméréséből ugyanis kiderül, ma a szlovákiai háztartások 14 százaláka havi bevételeinek jelentős részét, mint-egy háromnegyedét rezsire, illetve a jelzálog törlesztésére fordítja. Nem kizárt tehát, hogy egy esetleges kamatemelés után családok százai kerülnek az utcára. A szigorítást az elemzők is indokoltnak tartják, így azt is, hogy az egyes pénzintézetek szigorúbb szabályok alapján bírálják el a hiteligénylők fizetőképességét, valamint azt, hogy a Szlovák Nemzeti Bank megemelje a bankok kötelező hozzájárulását a jegybank által létrehozott kockázati alapba. További változás lehet, hogy az ún. 100 százalékos hiteleket (amikor az ingatlan értékének a száz százalékára kaphatunk hitelt) az új évtől tovább korlátozzák, sőt a jegybank azt szeretné, hogy a 80 százalékos hitelek is kevésbé legyenek hozzáférhetők. Várhatóan szigorodik majd a hiteligénylő munkaviszonyának minimálisan megkövetelt időtartama (ma három hónapos munkaviszony után lehet jelzáloghitelhez jutni), valamint az igénylők „pénztartalékaira“ vonatkozó szabályok. Jelenleg szabály írja elő, hogy a törlesztőrészlet és az ún. életminimum levonása után az ügyfélnél legalább 200 eurónak kell maradnia ahhoz, hogy hitelhez jusson. Ez az összeg vélhetően márciustól a nettó fizetés 5 százalékával, 2018-tól pedig a nettó fizetés 20 százalékával növekszik majd.

(d)