A Magyar Szövetség egyedüli magyar pártként indul az EP-választásokon, de más pártlistákon is akadnak magyar nemzetiségű, illetve régiónkhoz kötődő jelöltek, akik jó eséllyel EP-mandátumot szerezhetnek. Három listavezető jelöltet, Branislav Becíket (Hlas-SD), Berényi Józsefet (Magyar Szövetség) és Ódor Lajost (Progresszív Szlovákia), valamint a Demokraták listájának második helyén induló Hamran Istvánt kérdeztük programjukról, céljaikról, a migránskvótáról, az orosz-ukrán háborúról. A jelöltekkel Szénássy Tímea beszélgetett.
Branislav Becík
46 éves
A Hlas-SD EP-listavezetője,
Nyitra megye elnöke,
parlamenti képviselő
• Az Európai Unió jelentős forrásokat biztosít a fejlődéshez, mégis sokan a felesleges bürokrácia melegágyaként tekintenek Brüsszelre. Ön szerint mi ennek az oka?
– Nehéz erre válaszolni, mivel sokszor a politikusok sem beszélnek az EU nyújtotta lehetőségekről. Pedig az Európai Unió sok előnyt is kínál a lakosoknak. Az elmúlt időszakban több infrastrukturális fejlesztés is az EU segítségével valósult meg, de említhetném azokat a kiírásokat is, amelyek az önkormányzatok és a kisvállalkozások munkáját segítik. El kell viszont mondani azt is, hogy sokszor negatív hírek jönnek Brüsszelből. Támogatom az EU-tagságot, de mindig van mit javítani. Például a mezőgazdaság terén, ahol sok az lemaradás. Javítani kell a pénzeszközök lehívásának arányos elosztásán, hogy mi is versenyképesek lehessünk. Többet kell beszélnünk az unióról és megismertetni a lakosokkal, hogy milyen lehetőségeket kínál.
• Melyek azok a területek, ahol kamatoztatni szeretné tudását a brüsszeli munkában?
– A mezőgazdaság és az önkormányzatiság területén mozgok otthonosan. A Hlas-SD pártban is ezt a vonalat képviselem. Egészséges szemléletmóddal rendelkezem, és ki kell mondanunk, hogy most több értelmetlen dolog is történik Brüsszelben, amit meg kell állítanunk és hangosan kell róla beszélnünk. A 27 tagállam egységet képez, ezért egy a cél és egy irányba kell haladnunk.
• Agrárcsaládból származik, jól ismeri ezt az ágazatot. A gazdák nemrég tiltakoztak és a szlovák mezőgazdasági miniszter is az ő oldalukra állt. Miben kellene változtatni az unió agrárpolitikáján?
– Józan paraszti ésszel kell gondolkodnunk. Az utóbbi napokban tanúi lehettünk annak, hogy az EU-nak problémája van azzal, hogy a haszonállatok CO2-t termelnek. A tehén a brüsszeli bürokraták ellensége, mivel szerintük túl sok CO2-t bocsát ki. Ez áll az európai parlamenti képviselők brüsszeli zöld megállapodásában. Közben a mezőgazdaság a világ teljes CO2-termelésének csupán 1 százalékát teszi ki, de erről nem beszél senki.
• Talán a kötelező migránskvóták ügye sem erősíti az EU-ba fektetett bizalmat. Miként kellene az uniónak kezelni a bevándorlás kérdését?
– Határozottan elítélem ezeket az intézkedéseket. Az EU erővel akarja átnyomni, de be kell látnia, hogy vannak itt olyan országok, amelyek határozottan ellenzik ezt az irányt. A probléma gyökerét kell megoldani és meg kell védenünk Európát az illegális bevándorlóktól.
• Az unió aktív szerepet vállal az orosz-ukrán konfliktusban. Hogy látja, miként lehetne véglegesen lezárni ezt az értelmetlen háborút?
– Ennek soha nem kellett volna bekövetkeznie. Sajnos nem csak az orosz-ukrán háború zajlik körülöttünk, hiszen egyre több konfliktus van kialakulóban. Le kell ülni egy asztalhoz, meg kell állítani az értelmetlen harcokat. A történelemben is láthatjuk, egy háború nem vezet sehova. Nem szeretném, hogy a gyermekeink is átéljék azt, amit nagyszüleink megéltek a világháborús időszakban. Szlovákia, ahogy tudott, segített. Itt az idő, hogy az érintett két ország politikusai leüljenek és véget vessenek a háborúnak.
• Jelenleg Ön Nyitra Megye önkormányzatának elnöke és parlamenti képviselő is. Ha bejut az Európai Parlamentbe, az összeegyeztethető lenne mostani funkcióival?
– Ha a választóktól megkapnám a kellő támogatást, elfogadnám az európai parlamenti képviselői mandátumot, egyúttal lemondanék a szlovák parlamenti képviselőségről. De mindenképpen maradok ispán, mivel Nyitra megye elnökeként első kézből ismerem a lakosok igényeit, így tudom tolmácsolni a problémáikat is. Sajnos az európai parlamenti képviselők nagy része egy év után mintha elszakadna Szlovákiától. Ez nem helyes.
Berényi József
56 éves
A Magyar Szövetség EP-listavezetője,
Nagyszombat megye alelnöke
• Milyen célokkal, prioritásokkal vág neki az EP-választásnak a Magyar Szövetség, illetve személy szerint Ön?
– Mindenkinek, aki mandátumot szerez Brüsszelben, az az elsődleges feladata, hogy hozzájáruljon a béke megteremtéséhez. A háború most már két és fél éve zajlik, és látható, hogy nincs katonai megoldás. Ukrajnának nem sikerült kiszorítania az orosz hadsereget, még a nyugati fegyverekkel sem. A konfliktus kiéleződése ahhoz fog vezetni, hogy a nyugat-európai államok akár a szárazföldi hadsereget is bevethetik, ez pedig egy európai háborúhoz vezethet. Ezt senki nem akarhatja. Nagyon gyorsan el kell érni, hogy elkezdődjenek a béketárgyalások, fegyverszünet legyen és megegyezés.
A másik prioritás az illegális bevándorlás teljes leállítása, a migránskvóták elutasítása. Elfogadhatatlan, hogy 130 ezer ukrán menekült van Szlovákia területén és ezt jogi okok miatt nem lehet beszámolni az úgynevezett migránskvótákba. Egyébként csak 286 személyt kéne befogadnunk évente a kvóta alapján, ami ugye messze eltörpül az itt lévő 130 ezres ukrán tömeggel szemben. Ezzel mégsem lehet „kiváltani” a kvótát. Az viszont jó hír, hogy már az EU is elismeri: kerítést építeni nem szégyen. Minden tagállam, amely az unió határát képezi, szabadon építhet kerítést.
Harmadrészt fel akarjuk vállalni a gazdák érdekeinek képviseletét, hiszen az olcsó ukrán gabona és egyéb más mezőgazdasági termékek nagyon nehéz helyzetbe hozzák őket. Ez így nincs jól, ezen változtatni kell.
Természetesen a kisebbségi kérdésekre, főleg az őshonos nemzeti közösségek helyzetére is kiemelten tekintünk. Semmi mást nem akarunk, csak azt, hogy ugyanolyan intenzitással és lelkesedéssel foglalkozzon az európai intézményrendszer az őshonos nemzeti közösségekkel, ahogy teszik ezt az LMBTQ+ és a migráns közösségek ügyében. Legyenek szívesek, foglalkozzanak már velünk is! Mert ez nincs így rendjén.
• Időnként a hazai politikában eltérő vélemények vannak bizonyos kérdésekről a Magyar Szövetségen belül. Az uniós témákban milyen az összhang?
– Uniós témákban nem látok komoly véleménykülönbségeket. Mindenki békepárti, mindenki elutasítja a migránskvótákat. A korábban felsorolt témákban nem látok különutas álláspontot az elnökségi tagok részéről, persze, bizonyos hangsúlyok lehetnek máshol, de a vélemény ugyanaz.
• Az Európai Néppárttal és vezetőjével szemben voltak kritikák. Ki lehet a Magyar Szövetség európai szövetségese?
– Nem feltétlenül csak a Néppártban kell keresnünk a szövetségeseket. Létezik az Európai Konzervatívok és Reformerek pártszövetsége is. Tagja vagyok egy európai konzultatív intézménynek, amelynek 350 tagja van. Ott is vannak közgyűlések, ahol sokszor nem az Európai Néppárttal szavazok a kritikus kérdésekben, hanem az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjával. Szövetségeseket a témák szerint lehet keresni és találni is.
• Mi lehet az a plusz, amit a Magyar Szövetség az EP-ben képviselhet?
Az Európai Parlamentnek 720 képviselője van, egy-két képviselő nem képes csodákra egy ekkora intézményben. A szövetségek keresésén és építésén keresztül viszont igenis lehet eredményeket elérni. Magyarországon kívül az erdélyieknek és a felvidéki magyaroknak mindig volt EP-képviselete, leszámítva az utolsó, 2019-es választásokat, ahol mi ezt elveszítettük. Most az a cél, hogy újra ott legyen mindenki, aki saját erejéből ott lehet – mi is. Így már a magyarországiakkal és az erdélyiekkel egy nagyobb egységet alkothatnánk, és bárki számára érdekes lehet, hogy leüljenek velünk tárgyalni. Nemrég a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezett egy rendezvényt Nagyváradon, ahol szintén aláírtunk egy együttműködési nyilatkozatot, melyben az erdélyiek is arra kérik a felvidéki magyarságot, hogy menjenek el szavazni és tegyék lehetővé, hogy teljes legyen a Kárpát-medencei magyar képviselet az Európai Parlamentben.
• Jelenleg Ön Nagyszombat Megye önkormányzatának alelnöke. Ha bejut az EP-be, az összeegyeztethető lenne mostani funkciójával?
– Törvény szerint nem összeférhetetlen, a munka elvégzése szempontjából viszont kevéssé lenne hatékony. Megválasztásom esetén megyei alelnökként nem kívánok tovább tevékenykedni, ezt a funkciót frakciónk valamelyik más tagjának fog kelleni átvenni. A minőségi brüsszeli munka megköveteli az ott-tartózkodást, a megyei munka is egy egész embert kíván, így ez számomra nem összeegyeztethető.
Hamran István
48 éves
A Demokraták listáján a 2. helyen szerepel,
a Lynx Commando volt parancsnoka,
volt országos rendőrfőkapitány
• Melyek azok a területek, ahol kamatoztatni szeretné tudását a brüsszeli munkában?
– Elsősorban a belbiztonság terén, hiszen ezzel foglalkoztam az elmúlt 25 évben. Az illegális migráció komoly problémát jelent Európában. Évek óta küzd ezzel az EU és mostanáig nem talált rá megoldást. Feltételezem, az új paktum sem jár majd sikerrel, hiszen több hasonló próbálkozás is volt már a múltban. Mégsem voltunk képesek visszatoloncolni az illegális migránsokat azokba az országokba, ahonnét elindultak. Nem helyénvaló, hogy a külső, schengeni magyar-szerb határt csak az osztrák, a cseh, a magyar, a szlovák és a török rendőrök védjék. Itt az ideje az összefogásnak, és ne csak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) támogassák intenzíven anyagilag – 600 millió eurót von el a költségvetésből –, miközben eredményt nem mutatnak fel. Nemcsak módszertani segítséget kellene adniuk az ott szolgálatot végző rendőröknek, hanem fizikai, technikai segítséget is. Mi szakmai szinten már néhányszor adtunk megoldási javaslatokat, de politikai akarat egyszer sem volt rá.
• A 2023-as előrehozott parlamenti választások óta nem hallani illegális bevándorlókról Szlovákiában. Azóta mintha ezt elvágták volna.
– A migránsáradatot nem az új miniszter, Matuš Šutaj Eštok vágta el, ő inkább átvágta az állampolgárokat a nagyszabású akciójával, amit a hátárnál hajtott végre. A szakemberek számára ez nevetséges volt, hozzá nem értését bizonyította vele. Tavaly októberben óriási lövöldözés volt a szerb-magyar határon, ahol többen életüket vesztették. A szerb miniszter az eset után kivezényelte az összes alakulatot a helyszínre, megerősítették a határvédelmet és mindenkit visszatoloncoltak a macedón-szerb határra. A szerbek azóta is intenzíven védik határaikat. Ez állította meg a migránsáradatot.
• Véleménye szerint miként kellene kezelnie az Európai Uniónak a bevándorlás kérdését?
– A migránskvóta nem fog működni, hiszen a migránsoknak nem Szlovákia vagy Magyarország a célországuk. Ők családegyesítés céljából érkeznek, és eszük ágában sincs itt maradni. Mi tranzitország vagyunk. Feltételezem, ez a jövőben sem fog változni. És ha a migránskvótán belül ideküldenek bizonyos számú migránst, abban a pillanatban, ahogy mi elengedjük őket, azonnal visszaindulnak nyugatra.
• A Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet után várhatóak további incidensek?
– Ez a politikusainktól függ, hiszen ez az ő saruk, az ő felelősségük. Ha a politikán belül erőszakhoz folyamodnak, és úgy fogalmaznak, hogy az erőszakos cselekményeket válthat ki az állampolgároknál, akkor ne csodálkozzunk. Hiszen sokan azonosulnak az agresszív megnyilatkozásokkal. Bízom benne, hogy nem kerül sor további támadásokra, de ahogy elnézem a politikusainkat, nem lehet kizárni, hiszen ők még most sem képesek megtalálni az utat egymáshoz. A kormány sok olyan lépést tett, amire az ellenzéknek joga és kötelessége figyelmeztetni.
• Az unió aktív szerepet vállal az orosz-ukrán konfliktusban. Hogyan lehetne véglegesen lezárni ezt az értelmetlen háborút?
– Két lehetőség van. Az egyik, hogy az ukránok nyernek. Bízom benne, hogy az unió és a világ demokratikus része mindent el fog követni azért, hogy ez megtörténjen. Katasztrófát jelentene az európai biztonság számára, ha Oroszország lenne a háború győztese. A másik megoldás, hogy Vlagyimír Putyin orosz elnök egyszerűen felfogja azt, hogy ennek nincs értelme, nincs joga azokra a területekre. Bízom benne, hogy visszalép, kivonul Ukrajna területéről és rögtön béke lesz.
• Magyarként nem merült fel Önben, hogy a Magyar Szövetség listáján induljon a választásokon?
– Meg sem fordult a fejemben, mert azt, amit ők itt műveltek az elmúlt években, az számomra elfogadhatatlan. Náluk első helyen van az egyéni érdek, majd a pártérdek és a közérdek valahol a legvégén. Szétzilálták a magyar egységet és odáig jutottunk, hogy a magyaroknak nincs képviselete a szlovák parlamentben. Engem ők soha nem szólítottak meg és nem is segítettek, annak ellenére, hogy a magyar kisebbséghez tartozom és ezt mindig bátran fel is vállaltam.
Ódor Lajos
47 éves
A Progresszív Szlovákia EP-listavezetője,
volt miniszterelnök,
a Szlovák Nemzeti Bank volt alelnöke
• Sokakat meglepett, hogy a szakértői kabinet után a politikába igazolt. Nem bánta meg?
– Engem is meglepett (mosoly). Nem bántam meg. A szakértői kormányt még mindig szakértői szinten értelmezem. Próbáltuk úgy tenni a dolgunkat, hogy kimaradjunk a mindennapi politikai csatározásokból. A kormányfői megbízatásom után nem is szerettem volna politikával foglalkozni, de a mostani kormány túl erősen kezdett bele a demokrácia lebontásába. Amikor láttam, hogy ez sok embernek nem tetszik, és kimentek az utcára, elgondolkodtam, hogy én meg otthon fogok ülni és nem teszek semmit? Döntenem kellett. Jön az EP-választás, majd meglátom, van-e ennek értelme vagy nincs. Ha az új kormány ugyanazt csinálta volna, mint a korábbiak – sok jót nem, de nem is ártottak volna –, akkor valószínűleg nem léptem volna a politikába. De az ígérgetések ellenére más dolgokkal kezdtek foglalkozni és az országot kelet felé húzni. Azokat képviselném, akik nem értenek egyet ezzel.
• Mivel foglalkozna Brüsszelben?
Nem okozok meglepetést: gazdasági témákkal szeretnék foglalkozni. Az EU gazdaságának versenyképesnek kell lennie Kínával, az Egyesült Államokkal. Sokkal többet kéne tenni a kutatásfejlesztésért, a felsőoktatás színvonalán javítani és ideje a fiataloknak nagyobb teret biztosítani. Emellett váltani kell a zöld gazdaságra. Eddig is foglalkoztam e témákkal, ezután is ez a célom.
• Mit gondol a kötelező migránskvótákról? Hogyan kellene kezelni ezt a témát?
Miniszterelnökként ezt a problémát saját bőrömön tapasztaltam. A véleményem az, hogy a külső határok védelmére kéne fektetni a hangsúlyt. Úgy láttam, erre majdnem mindenki hajlandó volt az EU-n belül, de végül mégis voltak olyan országok, akik ezt megvétózták. Az EU-nak képesnek kell lennie megvédeni a külső határait. Sokkal több forrást kell erre elkülöníteni, hogy valamilyen szinten menedzselni tudjuk a migrációt. Most még a schengeni övezetben vagyunk, Európán belül bárhova eljuthatunk anélkül, hogy megállítanának a határokon. De láttam azt is, hogy amikor jöttek a migránsok, valamelyik ország lezárta határait, aztán egy másik is, majd egy újabb állam is így tett. Ez nem megoldás, mert ha ez így megy tovább, elbúcsúzhatunk Schengentől. Mivel az EU még nem tudott megegyezni a migránsokat kezelő belső mechanizmusokról, a külső határokra kell koncentrálni – és nem a választókat ingerelni az egyes országokban azzal, hogy ki mennyi pénzt fog fizetni. De azt nem kérdőjelezem meg, hogy szolidárisnak kell lenni, mert az EU-s tagállamok is szolidárisak velünk szemben. A németek, franciák, olaszok már küldtek nekünk a 20 év alatt 24 milliárdot, amiből lehetett utakat felújítani, óvodát építeni vagy akár új technológiákba befektetni.
• Hogy kellene lezárni az ukrajnai háborút?
Egy háborút akkor lehet lezárni, ha mindkét fél hajlik a lezárásra. Voltak békepróbálkozások, de egyelőre úgy néz ki, Oroszország nem szeretne ezeken részt venni. Ez abból a szempontból érthető, hogy szerintük fogy az ukránok ereje, miért is kellene béketárgyalásokat folytatni. Egyik fél sincs most olyan helyzetben, hogy azt mondja, üljünk le és tárgyaljunk. Amíg ez nem változik, addig nehéz beleszólni. Hasonló a helyzet az izraeli-palesztin konfliktusnál, amit évtizedek óta nem tudnak megoldani. Értékrendem szerint mindig Ukrajna pártján álltam – ha valakit megtámadnak, annak joga van védekezni. Az nem eredményez hosszú távú békét, ha azt mondjuk, gyertek és odaadjuk nektek a fél országunkat. Az ottani emberek is szeretnének jobban élni. Nehéz kérdés ez, nem szeretem, ha politikai célokra használják.
• A liberális pártokkal kapcsolatos leggyakoribb címke az LMBTQ+ mozgalmak támogatása. Mit gondol erről?
Közgazdászként e témákkal nem sokat foglalkoztam. Szerintem ezeket a kérdéseket az egyes tagállamokra kellene hagyni. Szlovákiában kell megegyezni arról, kinek milyen jogokat szeretnénk adni. Más vallásos országokhoz képest Szlovákia nagyon keveset nyújt az egyes kisebbségek számára. Mi, a nemzeti kisebbségek tudjuk a legjobban, hogy lehetne a dolgokon javítani. Nem megoldás az, ha EU-s szintről beleszólnak az ilyen kérdésekbe, mert egy kikényszerített béke a kisebbségekkel soha nem vezet jóra. Mindig az a jó, ha az emberek eljutnak arra a pontra, hogy már nem is tartják kérdésnek.
• Magyarként nem merült fel Önben, hogy a Magyar Szövetség listáján induljon?
Nem kértek fel, de nem is ezzel szeretném magyarázni, hogy mégis a Progresszív Szlovákia listáján indulok független jelöltként. Ha megnézzük az elmúlt évtizedet, nem nagyon volt a magyaroknak képviselete a parlamentben. Volt 3-4 párt, melyek mindig veszekedtek egymással. Most itt az idő kipróbálni egy másik utat, és egy olyan, egész Szlovákiában jelentős pártban foglalkozni a kisebbségek érdekeivel, amelynek benne van a DNS-ében a tolerancia.