Az elmúlt hetekben több olyan káreset, baleset is előfordult, amely a téli időjárással volt kapcsolatos. Egy konkrét eset kapcsán kicsit körbejártuk, hogy milyen esetekben fizethet kártérítést a biztosító. Mi a helyzet, ha felpattanó kövek törik be a szélvédőt? És ha valaki elcsúszik a járdán? Pereljünk, ha a biztosító nem fizet?

Egyik komáromi panaszosunk a katonatemplomnál parkolta le autóját. Amikor a koraesti órákban kocsijához ment, azt látta, betört a szélvédője. A mellette parkoló autó is hasonlóan nézett ki, itt még a tető és a visszapillantó tükrök is megrongálódtak. A nyomokból egyértelművé vált, hogy a templom tetejéről lezúduló, eljegesedett hótömeg okozta a károkat. De mi ilyenkor a teendő, fizet-e a bárki is a kárért?

A komáromi Europ-Autosklo vállalat szélvédők, autóüvegek cseréjével foglalkozik, régiónk legnagyobb ezzel foglalkozó cége, ráadásul csaknem az összes biztosító számára végeznek kárfelmérést is. Téglás Péter cégvezető a fenti eset kapcsán rámutatott, ilyen esetekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mit sem ér. Ha az autótulajdonosnak van külön casco biztosítása (balesetbiztosítás), mely például elemi károkra is fedezetet nyújt, akkor nincs probléma, ez a biztosítás – a feltételektől függően – teljesen vagy részben fedezi a kárt. Hangsúlyozta, ma már minden biztosító kínál olyan biztosítást, mely kifejezetten a szélvédőt ért károkra vonatkozik, ebben az esetben általában az éves biztosítási díj 10-szeresét fizeti vissza a biztosító. Kérdésünkre elmondta, az elmúlt hetekben 6-7 olyan káresetet regisztráltak, amikor épületekről lezúduló hó rongálta meg autók szélvédőjét.

A cégvezető rámutatott, a leggyakoribb szélvédőt ért károkért a felpattanó, más járművek által felvert kövek felelnek. „Néhány évvel ezelőtt ilyen esetekben a követ felverő autó kötelező felelősségbiztosításából fedezték a károkat, azonban ma már más a gyakorlat, egyik biztosító sem fizet, ha csak a kötelező biztosítás van megkötve. Ezért is tartom hasznosnak a már említett külön biztosítást kifejezetten a szélvédőkre, amikor teljesen mindegy, hogy ki vagy mi okozta a kárt“ – mutatott rá a cég vezetője. Jogászok szerint a károkozó biztosítójának beperelésével ugyan el lehet érni, hogy a kötelező biztosítás nyomán is kapjunk kártérítést, de az elhúzódó bírósági folyamat kimenetele mindig kérdéses. Időről időre előfordulnak viharkárok is, nemcsak kidőlt fák, lezuhanó ágak, de nyáron például a jégeső is komoly károkat tud okozni a szélvédőben. Érdekességként hozzáfűzte, évente több olyan esetük is van, amikor egy házastársak közötti veszekedésnek esnek áldozatul az autók üvegei – többnyire a nők azok, akik így állnak bosszút férjeiken.

Téglás Péter hangsúlyozta, bármilyen kár is érte a szélvédőt, fontos, hogy mielőbb szakemberhez forduljanak az autósok, mivel egy apróbb sérülést frissen sokkal könnyebb maradéktalanul kijavítani, mint több hónappal később. Ráadásul pont a téli időszakra jellemző, hogy egy korábbi kis sérülés a hidegnek és fagynak köszönhetően továbbreped, amit aztán már csak ablakcserével lehet orvosolni.

A város biztosítója is térítheti a kárt

Ha tehát az autótulajdonosnak nincs a kötelezőn kívül más biztosítása, könnyen hoppon maradhat. A konkrét esetben viszont egy városi tulajdonú épületről zúdult alá a hótömeg. A városi hivatal illetékeseitől megtudtuk, Komárom városa az UNIQA biztosítóval kötött vagyonbiztosítási szerződést, melybe beletartozik egy álatalános felelősségbiztosítás másoknak okozott kár esetére. Ha tehát valakit olyan kár ér, melynél felmerül a város felelőssége, írásbeli kérvénnyel folyamodhat kártérítését, majd a város a kérvényt továbbítja a biztosítóhoz, amely aztán felveszi a kapcsolatot a károsulttal. Minden esetet egyedi módon bírál el a biztosító, előfordulhat, hogy további dokumentációt kér a káreseményhez. Az eset alapos vizsgálata után a biztosító dönt arról, hogy fizet-e, s ha igen, mennyit – erről a várost és a károsultat is értesíti.

Az elmúlt évek statisztikáiból kiderül, a város biztosítója szinte mindig fizetett akkor, amikor egy-egy városi épületről leeső vakolat, esetleg cserép okozott kárt, sérülést – konkrét esetünk is ehhez hasonló, így a károsultaknak jó esélyük van arra, hogy kártérítést kapjanak. Kidőlt fák, faágak esetén már vegyes a kép, volt amikor fizetett kártérítést a biztosító, máskor meg nem, ekkor azzal indokolták az elutasítást, hogy nem a város felelt a káresetért – ez utóbbi például adódhat abból, hogy a kérdéses fa nem a város területén nőtt.

A kátyúk miatt nem fizetnek

Egy másik olvasónk a járdán elcsúszva sérült meg, állítása szerint olyan szakaszon történt a baleset, amelyet a városnak kell takarítania. Ez azonban nem egyértelmű helyzet. A csúszós utak, járdák miatt bekövetkezett károkkal, illetve személyi sérülésekkel kapcsolatban a városi hivatal jogi osztálya arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a közúti törvény szerint az önkormányzati utakért az üzemeltetőjük felel, tehát a város, ugyanakkor ilyen esetekben vizsgálják a károsult felelősségét is, például azt, hogy a gyalogos a téli viszonyokat figyelembe véve haladt-e a járdán.

Az elmúlt években a város biztosítója nem fizetett kártérítést a helyi utak rossz állapota, a kátyúk miatt bekövetkezett károkért az autósoknak, mégpedig azért, mert a biztosító csak akkor fizet, ha egy véletlenszerű esemény okoz kárt. A kátyús utak általánosságban azonban nem tartoznak ezek közé, mivel egy közismert, régóta tartó problémáról van szó, amely nem váratlan az autósok számára.

Egy károsult mindig megteheti, hogy polgári pert indítva követel kártérítést. Bárkit perelhet, akit felelősnek tart az őt ért kárért, egy magánszemélyt is – ha például egy nem bebiztosított családi ház tetejéről cserép esett a fejére –, vagy ha saját biztosítója tagadta meg a kártérítés fizetését. Ez azonban mindig költséges eljárás, mely ráadásul több évig is elhúzódhat, és soha nem lehet tudni, hogy a bíróság végül kinek a javára dönt. Érdemes tehát alaposan megfontolni, perel-e valaki.

(csá)