Ugyanaz a márka, ugyanaz a termék – eltérő minőség. Egy tavaly év végén végzett felmérés kimutatta, hogy a nagy nemzetközi élelmiszergyártók termékeinek jelentős részét jobb minőségben kínálják Ausztriában, mint azokat, melyek a szlovákiai boltok polcaira kerül. Hol az igazság?

Most már laboratóriumi vizsgálatok is bizonyítják azt, amit eddig is sokan tudni véltek: a multinacionális élelmiszergyártók Szlovákiában forgalmazott termékeinek jelentős része alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanezek a cégek, ugyanolyan márkanév alatt az osztrák piacon értékesítenek. Legalábbis ez derült ki a földművelésügyi minisztérium és a szlovák élelmiszerfelügyelet közös, februárban nyilvánosságra hozott vizsgálatából. A laboratóriumi körülmények között lefolytatott teszt során 22 olyan élelmiszertermék összetételét hasonlították össze, amelyeket Szlovákiában és Ausztriában is azonos márkanév alatt hoznak forgalomba. A vizsgált élelmiszerek között volt például a Coca-Cola, az alaszkai tőkehal, az Earl Grey fekete tea, a Clever csokoládék, üdítőitalok és pudingok, különböző sajttermékek, a Manner nápolyi, a Milbona joghurtjai, a Milka tejcsoki, a Toffifee bonbon, a Nescafé Gold kávé, az Iglo halrudacskák, a Podravka és Vegeta étel­ízesítők, a Kotányi fűszerek és több – jellemzően a Billa és a Lidl boltjaiban árusított – csomagolt hústermék. Az összehasonlítás szomorú megállapítással zárult: az élelmiszerek felénél a gyártók alacsonyabb minőségű termékeket hoztak forgalomba Szlovákiában, mint Ausztriában.

Több adalékanyag

A legrosszabb eredményt, vagyis a legnagyobb minőségbeli eltéréseket az üdítőitalok, a fűszerek, sajtok, teák és hústermékek esetében mutatták ki. A szlovák piacra szánt üdítőitalokban például több tartósítószert és mesterséges édesítőszert, a vizsgált fűszerek esetében nagyobb víztartalmat és törmelékanyag arányt állapítottak meg. A csomagolt tea vizsgálata során kiderült, hogy a Szlovákiában értékesített termékek kevésbé illatosak és ízletesek, mint az osztrák piacon ugyanezen márkanév alatt értékesített árucikkek. A sajtoknál alacsonyabb volt a szárazanyag arány, a hústermékek pedig a szlovák piacon forgalmazottaknál kevesebb húst tartalmaztak, mint Ausztriában.

„A fogyasztók ugyanazt a minőséget várják el egy adott márkától – függetlenül attól, hogy azt hol gyártják vagy árusítják. Az az érv, hogy a vásárlók az egyes országokra, régiókra jellemző ízeket részesítenék előnyben, nem állja meg a helyét. Nem hinném ugyanis, hogy a szlovákiai fogyasztó több mesterséges édesítőszert, E-adalékanyagot várna el az osztrák vásárlónál“ – kommentálta a vizsgálat eredményeit Gabriela Matečná földügyművelési miniszter.

Kettős mérce az EU piacán

Az, hogy a nagy nemzetközi cégek eltérő összetételben és minőségben forgalmazzák azonos márkájú élelmiszertermékeiket, nemcsak Szlovákiát, hanem mind a négy visegrádi országot érintő probléma. A kérdéssel éppen ezért – szlovák kezdeményezésre – a múlt heti V4 miniszterelnöki csúcstalálkozón is foglalkoztak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az ügyben kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán, és ebből a szempontból másodrendűeknek minősülnek Közép-Európa állampolgárai. Robert Fico szlovák kormányfő ehhez hozzátette, a kettős élelmiszerminőség gyakorlata egyértelmű csalás, és ha az Európai Unió nem tesz a helyzet megváltoztatásáért, Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodik az ügyben. „Elfogadhatatlan, hogy létezzen első osztályú és másodosztályú élelmiszerpiac. Ebben nem alkuszunk“ – vélekedett Bohuslav Sobotka cseh kormányfő. A közös visegrádi fellépéshez Románia és Bulgária is csatlakozhat: a román kormány vizsgálatot rendelt el az ügyben, de a bolgár hatóságok is hasonló lépéseket terveznek.

Multik: a vizsgálat nem volt objektív

Szakértők szerint az ügynek nemcsak politikai, hanem egészségügyi vonatkozása is van: a minőségbeli különbségek ugyanis – például a több adalékanyag és a mesterséges édesítőszerek miatt – hosszú távon akár egészségkárosodást is okozhatnak. „A minőségi élelmiszerek ugyanis nemcsak ízletesebbek, hanem magasabb a tápértékük, míg az alacsonyabb minőségű termékek tápanyagokban jóval szegényebbek“ – mutatott rá Katarína Skybová, az Elhízás és Túlsúly Elleni Intézet igazgatója.

A Lidl és a Billa ugyanakkor nem tartja pontosnak és objektívnek az agrártárca és az élelmiszerfelügyelet vizsgálatát. A Lidl azt kifogásolta, hogy a hústermékek esetében azért nem egyeztek meg teljesen az összetevők, mert nem ugyanazt a fajta sonkát, illetve csomagolt sertéshúst hasonlították össze. A Billa Slovakia szóvivője pedig arról beszélt, hogy az egyes termékeket országonként más gyártó, más alapanyagokból és más technológiával állítja elő. „Amennyiben Ausztriában és Szlovákiában egy adott terméknek ugyanaz az EAN-száma, a csomagolása és a gyártója, a termék minőségének is 100 százalékban ugyanolyannak kell lennie“ – közölte Denisa Pernicová.

-lm-

Mit gondol a kettős minőségű élelmiszerekről?

Less Károly önkormányzati képviselő (Komárom):

Felháborítónak tartom, hogy hozzánk csak a rosszabb minőségű, a “felhigított” jut el, de sajnos, nem újkeletű probléma ez. A tévék, rádiók és újságok már évekkel ezelőtt felfigyeltek, és foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Nem állítom, hogy minden gyártó így jár el, de a probléma valós. Nemzetközi fórumokra kell vinni az ügyet. Mintha Nyugatról kissé lesajnálva, és lenézve tekintenének ránk, közép-kelet-európaiakra. Erre azonban nem szolgáltunk rá. Ez a fajta szemlélet egyébként Ausztriában még inkább jelen van: az osztrák munkaerőpiacon például külföldiként nagyon nehéz vezető pozíciókig eljutni. Az is jellemző, hogy miközben a színvonalban nagy a különbség az egyes termékek esetében, addig az árak megegyeznek, sőt előfordul, hogy a nyugati még olcsóbb is. A hazai termékeket kellene támogatnunk és előnyben részesítenünk, hiszen ez a hazai gazdaságra is jó hatással van. Nem beszélve arról, hogy remek adottságokkal, kiváló termőföldekkel rendelkezünk.

Csente Viktória óvodai nevelőnő (Gúta/Bécs):

Mindegy, hol vásároltam, Szlovákiában vagy Ausztriában (Tesco, Billa, Lidl, Spar, Hofer, Penny, Kaufland), uborkát, paprikát vagy éppen paradicsomot, származzon akár Spanyolországból, Olasz­országból, bárhonnan, de az otthoni, fóliás zöldségnek, illetve az otthon termett gyümölcsnek nincsen párja. Lehet az olasznak és a spanyolnak is szép a színe, jó az illata – mert mindegyiket megszagolom –, ám az ízük nem olyan. Viszont a mosópor és az öblítő sűrűbb és jobb illatú Ausztriában, a babérlevél pedig kisebb Szlovákiában.

Kovács Dávid önkormányzati képviselő (Komárom):

Tudományos módszerekkel nem tudom igazolni, de amikor tíz évvel ezelőtt Amerikába kijutottam, az első felfedezésem az volt, hogy az ottani automatából vett Coca-Cola sokkal finomabb, mint a hazai boltokban vásárolt. Hogy pontosan mi ízlett benne jobban, nehéz megmondani, nyilván szubjektív szempontok játszanak szerepet ebben. Egy biztos: már az első korty után éreztem, hogy ez valami egészen új számomra. De vannak még példáim: az amerikai Marlborónak teljesen más az aromája, mint a szlovákiainak, a tengerentúli éttermekben és gyorséttermekben (McDonald’s, Burger King) pedig nemcsak olcsóbb, hanem jobb, finomabb ételeket, nagyobb adagokat szolgálnak fel. Általános tapasztalatom, hogy amikor az ember külföldön jár, ott is azokat vagy ahhoz hasonló termékeket keres, amelyeket otthon megszokott, ám ezek Nyugaton – véleményem szerint – magasabb minőséget képviselnek.

Kravec Magdaléna, a komáromi nyugdíjasklub elnöke (Komárom):

Kéthetente szoktam nagybevásárlást tartani – rendszerint a Kauflandban. Nagyon megnézem, hogy mit veszek. Lengyel termékeket például egyáltalán nem, ezekkel rossz tapasztalatom van. Inkább a hazait választom. Nálunk, Szlovákiában minden megterem, jó minőségben, nem is értem, miért hozzák be külföldről tömegével a vacak árut. Krumpliban, káposztában, sajttermékekben például nagyon jó minőséget képvisel az ország. A legalapvetőbb zöldségeket a kiskertünkben termesztjük, ezeket használom a mindennapi főzés során. Húsokat pedig a hentesnél, vagy – mint például a csirkehúst – faluról szerzem be, nem csomagoltat veszek.

(lm, br)