Átalakul a munkaerőpiac Európában és Szlovákiában. A munka világában is komoly kihívást jelent a népesség elöregedése, de például a modern technológia, a robotizálás és a mesterséges intelligencia is jelentős hatással van egyes mesterségek háttérbe szorulására, illetve újak létrejöttére. Ezzel együtt is elmondható, hogy aki valóban dolgozni akar, az ma már gond nélkül talál munkát a komáromi régióban – a 20 évvel ezelőtti 16 százalékos munkanélküliségi ráta mára 3,2 százalékra csökkent.

Múlt héten Komáromban, a Kortina étteremben rendezték meg az „Érdekérvényesítés és viszontagságok az Európai Unióban“ című konferenciát. Az egyik előadó Ida Janíková, a komáromi munkaügyi hivatal munkatársa, az EURES foglalkoztatási hálózat helyi koordinátora volt. Átfogó képet festett a munka világának európai, szlovákiai és régiós helyzetéről, beszélt az aktuális problémákról, a munkanélküliek elhelyezkedését szolgáló programjaikról.

Robotok, MI és elöregedő társadalom

Elsőként az európai munkaerőpiacot vette górcső alá, rámutatva, több tényező is jelentősen befolyásolja. Leginkább talán az új technológiák és műszaki innovációk, a robotizálás, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia. Ennek egyik eredménye, hogy bizonyos foglalkozásokra jóval kisebb az igény, mint korábban, egy gyári robot például elvégzi akár 10 alkalmazott munkáját, de a mesterséges intelligencia is sok professziót veszélyeztet – ezekről bővebben később.

Jellemző trend a munkavállalók nagyvárosokba költözése, ami viszont munkaerőhiányt okoz a vidékeken. A munkavégzés formái is sokat változtak, egyre többen dolgoznak online, illetve távmunkában.

Jelentős hatása van a demográfiának, szinte minden uniós országban elöregedik a társadalom. Ezzel összefüggésben egyes foglalkozások és mesterségek esetében óriási a szakemberhiány, például az egészségügyben – ráadásul az egyre több idős ember miatt még több orvosra, ápolóra és más egészségügyi alkalmazottra lenne szükség. Az egyensúly felborult – mutatott rá a komáromi munkaügyi hivatal szakértője.

A népesség elöregedése komoly kihívást jelent az oktatásügyben és a szociális szférában is – nemrégiben részletesen írtunk arról, hogy egyre kevesebb gyerek születik, emiatt pedig hamarosan óvodák és további iskolák bezárására kerülhet sor. Közben egyre nagyobb szükség lesz idősotthonokra, tíz év alatt 30 százalékkal nőtt a 62 évnél idősebbek aránya Szlovákiában. Nyitra Megye Önkormányzata pedig épp most kezd átépíteni három korábbi kollégiumot idősotthonná – erről pár napja Andruskó Imre képviselő tájékoztatott.

Kőművest keresnek, zenészt és tolmácsot nem

Nagyon hasonlóak a trendek Szlovákiában és az EU többi tagállamában, ami a hiányszakmákat illeti. Az egészségügyi dolgozók – orvosok, nővérek, ápolók, szülészasszisztensek – mellett kevés a szoftverfejlesztő és -elemző, továbbá egy sor hétköznapinak mondható mesterség is nagyon keresett, mint a szakképzett kőműves, festő, villanyszerelő, gépésztechnikus, takarító, szakács, pincér, eladó, busz- és kamionsofőr.

Ezzel szemben több foglalkozás tekintetében túlkínálat van a munkaerőpiacon. A szükségesnél többen szeretnének elhelyezkedni adminisztratív munkakörben, illetve túlkínálat van konyhai kisegítőkből, építőipari segédmunkásokból, árufeltöltőkből, zenészekből, énekesekből, képzőművészekből, grafikusokból, multimédiás és belsőépítészeti dizájnerekből, újságírókból, szociológusokból, antropológusokból, politológusokból, történészekből, filozófusokból, továbbá tolmácsokból és fordítókból.

Utóbbi felsorolásból is látszódik a mesterséges intelligencia térhódítása, hiszen például a tolmácsok-fordítók, újságírók, dizájnerek munkájának egy részét már elvégzik az MI-alapú programok. Az is egyértelmű, hogy a nem szakképzett munkaerőre nincs nagy igény, viszont ugyanabban szektorban a nagyobb tudású szakemberekből már hiány van. Szakképzett kőműveseket sokan keresnek, ám komolyabb tudás nélküli építőipari segédmunkásokra már nem igazán van szükség, ugyanígy a szakács is keresett foglalkozás, de konyhai kisegítőkre nincs igény.

Nem kell diploma a boldog és sikeres élethez

Ida Janíková a fentiek kapcsán kiemelte, rendszeresen egyeztetnek a régió munkáltatóival arról, hogy milyen igényeket támasztanak alkalmazottaikkal szemben, milyen tudású munkavállalókra van szükségük. De nemcsak velük, hanem a középiskolákat is fokozatosan keresik fel, hogy tájékoztassák a pedagógusokat, a diákokat és szüleiket a munkaerőpiac alakulásáról, vagyis arról, hogy az iskolában milyen tudást érdemes megszerezni ahhoz, hogy a tanulók jövőbeni munkájuk során hasznosítani tudják, illetve könnyebben felvételt nyerjenek egy-egy munkahelyre – mivel tudásukra szüksége van a vállalatoknak. Ma a legkívánatosabb készségek közé tartozik a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, a hatékony csapatmunka, a digitális jártasság, idegen nyelv ismerete, kreativitás, önállóság, felelősségvállalás, gyors tanulási képesség – ezeket pedig legjobb már az iskolában megszerezni.

„Egyes foglalkozások, mesterségek az idősebb nemzedékek nyugdíjba vonulásával szinte kihalnak. Kevés a szakképzett kőműves és festő, de például a Komáromi járásban jelenleg csak egyetlen kéményseprő dolgozik. A fiatalok sajnos kevéssé hajlanak arra, hogy az említett szakmák közül válasszanak, ami nagyon kedvezőtlen trend. Igyekszünk ellene tenni, felkeresni a szülőket, szülői munkaközösségeket, és elmagyarázni, hogy nem kell minden gyereknek főiskolát végezni, nem kell, hogy mindenkiből orvos, jogász vagy közgazdász legyen. Nagyon boldog és sikeres ember lehet akkor is, ha kőművesként vagy pékként dolgozik majd, hiszen ők éppúgy a jövőnket építik, rájuk is nagy szükség van” – fejtette ki a munkaügyi szakértő. Ha szembeállítjuk a hiányszakmákat és a kevéssé keresetteket, ugyancsak látszódik: jelenleg bizonyos diplomákkal alig lehet elhelyezkedni, jó szakmunkásokra viszont nagy az igény.

A hiányszakmákkal kapcsolatban rámutatott, mivel a komáromi városi buszokat és a helyközi járatokat üzemeltető Arriva busztársaság hiába keresett hazai sofőröket, nemrégiben Fülöp-szigeteki buszvezetők álltak munkába a társaság járművein. De említhetnénk a Komáromi AGEL Kórházban egyre nagyobb számban dolgozó ukrán orvosokat, vagy a szintén nemrégiben munkába álló filippínó nővérkéket.

Európai összehasonlítás

Szót ejtett arról, hogy az Európai Unióban évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az állástalanok aránya, jelenleg 5,9 százalék. Szlovákiában az átlagnál jobb a mutató, 4,91 százalék – vagyis ez kedvező adat. Az Eurostat statisztikái szerint Csehországban a legalacsonyabb a munkanélküliség az egész EU-ban (2,6 százalékos), ám Málta (2,9%), Lengyelország (3,0%), Németország (3,1%) és Szlovénia (3,3%) is befér a TOP 5-be. Spanyolország viszont a lista végén szerepel 11,2 százalékos munkanélküliségi rátával, miközben Görögország (9,8%), Finnország (8,8%), Svédország (7,6%) és Franciaország (7,6%) is a leggyengébben teljesítők között található – ami némileg meglepő.

Ugyanakkor akad olyan mutató is, amiben Szlovákia a legrosszabbak között van az Európai Unióban. Például az elérhető szabad állások tekintetében a leggyengébben teljesítő 5 ország között található Bulgária, Románia, Spanyolország és Lengyelország társaságában. Ezzel szemben Belgium, Hollandia, Ausztria, Németország és Csehország kínálja a legtöbb állást, az EURES hálózat rendszerében ezen 5 tagállam együttesen több mint 100 ezer szabad munkahelyet kínál.

Szlovákia viszont utolsó helyen áll egy másik mutatóban: az alacsony képzettségűek foglalkoztatása terén. Nálunk e csoportnak (alapfokú végzettségűek, vagy azzal sem rendelkezők, illetve alacsonyabb középfokú végzettségűek) csupán alig több mint 30 százaléka dolgozik, ami kiugróan kedvezőtlen adat. Összehasonlításképpen: az utolsó előtti Horvátországban is van munkája a legrosszabbul képzettek 40 százalékának.

Segítik az alulképzetteket

Az említett alulképzett csoport jelenti a legnagyobb kihívást régiónkban is, őket a legnehezebb újra munkába állítani. Sokan közülük szegénységben élnek, évek óta nem dolgoztak, egyszerűen nincsenek is hozzászokva ahhoz, hogy reggel felkeljenek, és munkába induljanak, a motivációjukat is elveszítették – sorolta a szakember. A munkaügyi hivatal ezzel együtt is igyekszik különböző programokkal segíteni őket.

Jelenleg két program fut, mely elsősorban rájuk fókuszál. Egyrészt próbaidős munkaprogram, mely a legalább egy éve állástalanok és az egészségkárosultak részére kínál lehetőséget, mégpedig úgy, hogy heti 20 órás munkavégzést irányoz elő legfeljebb három hónapig, amiért a munkanélküli havi 274 eurós támogatást kap a hivataltól, de nagyjából ugyanekkora összeggel motiválják a munkáltatót is. Ha mindkét fél elégedett a próbaidős munkavégzéssel, a munkáltató szerződést kínál, a program résztvevője pedig rendes munkaviszony alapján dolgozik tovább. Hasonló elven működik a mentorált betanítási program is, az egyik különbség az, hogy ez a 30 év alattiak számára elérhető, legfeljebb egy évig tart, és a program során egy külön mentor segíti a résztvevőket abban, hogy minél jobban beletanuljanak munkakörükbe. Egy harmadik program szintén a fiatalabb korosztály elhelyezkedését segíti, itt feltétel, hogy olyan munkahelyről legyen szó, ami a zöld, szociális és digitális gazdaság szektorhoz tartozik. Ezek mellett a kezdő kisvállalkozók elindulását is segíti az állam, a program keretében legfeljebb 7 ezer euró támogatás szerezhető.

Aki akar, talál munkát járásunkban

„Amikor 20 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni a munkaügyi hivatalban, még 16 százalék körüli volt a munkanélküliségi ráta a Komáromi járásban” – mutatott rá a munkaügyi hivatal munkatársa. 2019-ben viszont már 5,7 százalékos volt a nyilvántartott állástalanok aránya, ami a koronavírus-járvány beköszöntével ugyan megugrott 7,3 százalékra, ám azóta újra csökkenő a tendencia: idei október végi adat szerint már csak 3,2 százalékos a ráta.

Kitért arra, hogy a szomszédos magyarországi régióban, Komárom-Esztergom vármegyében csupán 2 százalékos a munkanélküliség, miközben bőven van állásajánlat odaátról is. Mivel régiónkban a magyar nyelvtudás a többség számára nem okoz gondot, szorosan együttműködnek magyarországi partnereikkel, az ottani munkaadókkal. Ennek eredménye, hogy évek óta rendszeresen szerveznek magyar állásbörzét, ahol bemutatkoznak térségünk magyar munkáltatói – a következő ilyen eseményre egyébként 2025. március 20-án kerül sor. A munkaügyi hivatal a Selye János Egyetemmel is jó viszonyt alakított ki.

Ida Janíková leszögezte, ha valaki valóban akar dolgozni, ma már gond nélkül el tud helyezkedni a Komáromi járásban, bőven akad álláskínálat. Megemlítette, az 50 év felettiek nehéz helyzetben vannak, mivel a munkáltatók a koruk miatt nem igazán akarják őket alkalmazni, pedig ők pont egy olyan korosztály, akik motiváltak, és akarnak is dolgozni.

A szakértő elmondta, prognózisuk szerint 2050-ben 250 ezer ember hiányzik majd a munkaerőpiacról Szlovákiában, ezért már most készülni kell erre, tenni ellene, például minél intenzívebb párbeszédet folytatni az iskolákkal, a diákok szüleivel annak érdekében, hogy megfelelő tudású fiatalok kerüljenek ki az iskolapadból.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:

Ha nem lesz gyerek, további iskolák zárnak be
Húszéves az egyetemünk
Már működik az innovációs központ
Modern technológiák az álláskeresésben