Általánosságban elmondható, nem lesz túl jó évük a gazdáknak. A Péter-Pál napi határbejáráskor – június 29-én – idén sem átlagos képet mutattak a termőföldek, szélsőségek tárultak a szemünk elé. A rossz termés miatt drágulhatnak egyes élelmiszerek.

Szélsőséges időjárási körülményeket hozott 2017 első fele egész Európában. Az év elején az átlagosnál hidegebb volt, az őszi vetések egy ideig hótakaró-védelem nélkül pihentek a földben. A március melegebb volt a szoksásosnál, május elejétől lehűlés, jelentősebb csapadékkal, május végétől viszont nagy meleg következett, csapadék nélkül. A csapadékviszonyok országszerte eltérően alakultak, átlagosan 80-100 milliméter volt a csapadékhiány. Mindez az idei terméskilátásokat alapvetően befolyásolta. Ráadásul az aratással kapcsolatban sem érkeznek jó hírek.

Feleannyi csapadék

Míg az ország több régiójában már korábban nekiláttak a gabona betakarításának, Perbetén Péter-Pál napján még csak „kóstolgatják” az aratási munkákat, itt az őszi repcével kezdték a betakarítást. Krutek Ottó, a mezőgazdasági szövetkezet alelnöke, növénytermesztési ágazatának vezetője hetilapunknak elmondta: a község határában is elenyésző mennyiségű csapadék hullott az év első hat hónapjában. Év elejétől június végéig 160 milliméternyi csapadékot könyveltek el, tavaly viszont ugyanebben az időszakban 320 millimétert. Gúta környékén még rosszabb a helyzet: június végéig 110 mm csapadék hullott, miközben tavaly elérte a 330 millimétert.

A tavaszi vetésű kapásnövények a szokatlan meteorológiai viszonyok miatt több furcsaságon is átestek. Voltak olyan vetések, amelyeket a tavasz érkezésekor (április elején) elvetettek a gazdálkodók, de a lehűlés, a fagyok és a hóesés (április közepe-vége) miatt hetekig ki sem tudtak csírázni, ami sajnos a legtöbb esetben a kelések egyenetlenségében meg is látszik.

A földművelők keserűsége, hogy az alacsony terméshozam ellenére elképesztően kevés a búza felvásárlási ára. A felvásárlók természetesen kivárnak. Hogy miképpen alakulnak majd az árak, azt most még nehéz felmérni.

Eső kell a kukoricának

Ha marad a szárazság, veszélybe kerülhet a közepesnek ígérkező kukorica- és napraforgótermés. Az aszály „felőrli” a kukoricát. Feleakkora sincs a növény, mint amekkorának lennie kellene erre az időre, a vízhiányt megérzik: nemcsak az alsó levelek, már a felsők is száradnak. Ha július végéig nem lesz kiadósabb eső (25-30 mm), vége a kukoricatermésnek.

Nincs ok az örömre a gyümölcsösökben sem, idén kevesebb terem a fákon. Az első csapást a téli mínusz 23–24 Celsius-fokok jelentették. Az alma, a cseresznye, a szilva is lefagyott. Tavasszal is voltak hidegek, ez is megkövetelte a maga áldozatait. A megmaradt almák viszont szépen fejlődnek, egyetlen kártevő előfordulása sem haladja meg a kártételi küszöbszintet.

A szőlő elérte a bogyófejlődés állapotot. Intenzív a hajtásnövekedés, nem ritka az 1 méteres vagy annál hosszabb hajtás. A lisztharmat ellen még mindig védekezni kell, bár jelentősebb fertőzés még nem alakult ki. A peronoszpóra fertőzés megállt, csapadékos időjárásban kell rá számítani.

Az ágazat végnapjai?

Az elemzők egy része szerint a mezőgazdaságra semmi jó nem vár, sokan az ágazat végnapjairól beszélnek. A globális klímaváltozás hatásait már ma is érezhetjük, nem kell évtizedeket várnunk: napjainkat, de az elmúlt éveket is szélsőséges időjárás jellemzi. A mezőgazdaságban rendkívüli helyzet állt elő a fagy, a jégeső, a hőség és a csapadékhiányos időjárás miatt. Az aszály nem új keletű probléma, korábban is előfordult, viszont az utóbbi években egyre gyakoribbá vált. Annyi biztos: idén nem dönt rekordokat a mezőgazdaság!

Összességében elmondható, hogy a szélsőséges időjárási körülmények idén ellehetetleníthetik a mezőgazdaságot. A növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt jelentkező, igen súlyos termelés- és hozamcsökkenés hatással lesz az élelmiszer-árakra, azon keresztül pedig a fogyasztók pénztárcájára is.

(miriák)

(Cikkünk a Delta június 10-i számában jelent meg)