Komárom. Először tartották az Újvár általuk felújított helyiségeiben évzáró közgyűlésüket a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület tagjai.
A bevezetőben Farkas Gáspár, az egyesület elnöke kiemelte, több szempontból nagy jelentőségű a találkozó, hiszen utoljára két évvel ezelőtt tudtak taggyűlést tartani. Majd Ézsaiás igéjével „Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened, megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak” köszöntötte a jelenlévőket. Ez az ige adott bizodalmat és erőt szekeresgazdáknak és utódaiknak a kitelepítés és az üldöztetés éveiben.
A számtalan korlátozás erősen rányomta bélyegét az előző két évre, elmaradtak a személyes testületi találkozók, de a tagok ettől függetlenül továbbra is tevékenyen dolgoztak azon, hogy az egyesület, és a szekeresgazdák szellemi öröksége minél erőteljesebben helyet kapjon a magyarság kulturális örökségében. Az elnök rámutatott, az ünnepi eseményeken rendre három-négy tagjuk hagyományos szekeresgazda díszruhában képviselte az egyesületet.
Farkas Gáspár beszámolt arról is, hogy az elmúlt két évben több mint négyszáz önkéntes munkaórát, és szinte minden elnyert pályázati támogatást annak a három erődbéli helyiségnek a rendbetételére fordítottak, melyeket 2017-ben 25 évre kölcsönkaptak a várostól. Mivel az erődrendszer a Műemlékvédelmi Hivatal felügyelete alá tartozik, a szakmunkákat a történelmi épületek felújításában jártas szakemberek végezték. A gyümölcsöző összefogásnak köszönhetően a hagyományőrző egyesület központjaként és kiállítótérként szolgáló, csodálatosan felújított termeket tavaly novemberben adták át.
Elhangzott, hogy a szekeresgazda leszármazottak révén a kiállítás anyaga folyamatosan bővül. Az érdeklődők a megtekinthető tárgyak – családi fotográfiák, menteláncok és gombok, buzogányok, ládaterítők, Szentmihály-lova terítő és egy alabárd – segítségével repülhetnek vissza a múltba, és ismerhetik meg a szekeresgazdák regényes életét. A harmadik teremben, melynek teljes felújítására egyelőre nem sikerült elég támogatást elnyerniük, terveik szerint a Csenger Ferenc által adományozott mezőgazdaságban és lótenyésztésben egykor használatos eszközök lesznek láthatóak.
A 2022-es évben több alkalommal is szeretnének nyílt napokat tartani, óvodákat, iskolákat meghívni a kiállításra, havi szinten kötetlen beszélgetéseket tartani, és leróni tiszteletüket a szekeresgazdák sírjánál a református temetőben. Egy izgalmas, múltidéző előadás is vár az érdeklődőkre, Gráfik Imre etnográfus-muzeológus avatja majd be a történelem iránt érdeklődőket a hajóvontatás rejtelmeibe.
Az egyesület alelnöke, Kelemen István arról számolt be, hogy pályázataik 60 százaléka volt sikeres, így a különböző anyaországi és szlovákiai alapoktól két év alatt összesen 30 000 eurós támogatás érkezett a 2015-től polgári társulásként bejegyzett hagyományőrző egyesület számlájára. Ezt követően a társaság jelenlévő tagjai egyhangúlag öt évre újraválasztották a regnáló vezetőséget, valamint megszavazták az újonnan alakult számvevőszék tagjait. Új tagokkal is bővültek, az egyesület létszáma 57-ről 65-re emelkedett.
Az esemény végén az egyesület elnöke átnyújtotta Keszegh Bélának, Komárom polgármesterének azt az okiratot, mely igazolja, hogy 2021. december 6-án, egy többéves folyamat és sok munka elismeréseként a komáromi szekeresgazda hagyományok besorolást nyertek a kiemelt nemzeti értékek közé. Keszegh Béla ennek kapcsán megjegyezte, kevés város büszkélkedhet olyan dicső történelemmel, mint Komárom, melyhez a szekeresgazdák az elmúlt évszázadokban jelentősen hozzájárultak. „Külön öröm látni, hogy az egyesületnek, mely méltó módon ápolja a szekeresgazdák emlékét, hagyományait, egyre több és egyre fiatalabb tagja is van. Ez azt mutatja, hogy a fiatal generáció körében is egyre nagyobb számmal vannak, akiknek fontos a város múltjának megőrzése és tradícióinak továbbvitele” – mondta a polgármester.
(janković)
Komárom történetének meghatározó szereplői voltak
Megújult a kaszárnyakapu a várban
Évet értékeltek a szekeresgazdák