A Dunamente eredeti termék térségi védjegyet népszerűsítő kampányt indított az azt odaítélő Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport (HACS). A védjegyet birtokló vállalkozók – mostanáig húszan vannak – helypénzfizetés nélkül kínálhatják termékeiket a régió nagyobb eseményein, fesztiváljain.
Találkozhattak velük a látogatók a Komáromi Napokon, a Bátorkeszi Borfesztiválon, de ott lesznek a Komáromi Jazzpikniken, a kolozsnémai járási dal- és táncünnepélyen, a gútai vásárban, a szímői Fröccsnapokon és a dunamocsi Burcsákfeszten is. A védjeggyel ellátott termékek közt van pékáru, bor, méz, gyümölcslé és lekvár, paprikakrém, mák, tökmag, sajtféleség és húsáru is. A védjeggyel ellátott termékek biztosan helyi alapanyagokból készülnek, és minőségi garanciát jelentenek a fogyasztók számára. „Sajnos a fogyasztói társadalom előtérbe helyezi a sorozatgyártású, sokszor egészségtelen tucatárut a helyi termékek rovására. Ezt a trendet kellene megfordítani” – mondta Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere, a HACS alelnöke a Szalay Rozáliával, a HACS elnökével, Kolozsnéma polgármesterével és Andrea Fialovával, a HACS menedzserével közösen tartott sajtótájékoztatón. Arra biztatják tehát a kisvállalkozókat, termelőket, hogy jelentkezzenek, mert közösen, egy jól csengő térségi védjegy alatt egymást is segítik, népszerűsítik.
A térség legnagyobb LEADER-közössége, a 33 önkormányzatot és több tucatnyi vállalkozót magába foglaló Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport még 2007-ben alakult. A környező országokkal ellentétben – ahol a kezdeti anyagi lökést rugalmasan megkapták az államtól a helyi akciócsoportok és nagy részük ma már önfenntartó – Szlovákiában igen nehézkesen akar beindulni a LEADER-program, amelynek célja a helyi csoportok, vidéki szereplők ösztönzése, támogatása lenne. Szalay Rozália rámutatott, még 2016-ban hagyott jóvá az állam a korábban kidolgozott stratégiájukra több mint hárommillió euró támogatást, de az elbírálások nagyon lassúak, így még csak az összeg töredéke érkezett meg a címzettekhez. Van, aki járművet, van, aki hűtőt, sütőt, vagy más eszközt vásárolt a pénzből. Ráadásul utófinanszírozott projektekről van szó, tehát a nyertes pályázónak először saját forrásból kell megvalósítania a beruházást. Időközben emelkedtek a költségek, ezáltal a támogatás értéke is lecsökkent, a különbözet szintén az igénylőt terheli. Kisebb projektekre – az ún. „kis LEADER” keretében – Nyitra megyénél is rendszeresen pályázik a HACS, de idén mindössze 14 ezer euró áll rendelkezésre erre a célra.
Az elmúlt években tapasztalt huzavonák, késlekedések ellenére mindhárman abban bíznak, hogy felgyorsul végre a támogatások kifizetése, ezzel együtt növekedni fog a védjegy iránt érdeklődők száma is.
(vkm)