Az Ógyallai „Heineken” Sörgyár 1964-ben kezdte meg működését a városban. Hét évvel később elsőként töltötték az „Aranyfácán” sört pléhdobozokba. Kezdetben szkeptikusan fogadták a fogyasztók a dobozos sört, ma viszont a széles kínálatnak köszönhetően megelégedve vásárolják.

A piacon ötven évvel ezelőtt megjelent dobozos sör extrém körülmények között is megállja a helyét: az orosz Szojuz 29 űrhajó küldöttsége és 1971-ben a csehszlovák hegymászók a Himalája legveszélyesebb hegycsúcsára, a Nanga Parbatra (8 125 m) és a Makalu hegyre (8 463 m) is vittek magukkal belőle. A világ legmagasabb hegycsúcsán, a Mount Everesten (8 848 m) is fogyasztottak már ógyallai sört, amely az extrém hőmérsékleti viszonyok közt sem veszített értékéből.

Az 1972-es év újabb próba elé állította a dobozos sört. Csehszlovák világutazók egy csoportja az Atlanti-óceánon szállt vízre. A 60 napos tengeri tartózkodásuk során szinte megkerülték a Földet. Lengyelországból indultak, Anglián keresztül Amerikába, majd a Bermudákon át a Csendes-óceánban fekvő Galapagosz és Fidzsi-szigetek érintésével érkeztek Ausztráliába, onnan az Indiai-óceán keresztül Afrikába, majd az angliai Plymouth-ban ért véget földkörüli utazásuk. A sör a 63 ezer kilométeres távon, különböző időjárási viszontagságok mellett is megőrizte minőségét – olvasható a sörgyár által kiadott, egyéb érdekességeket is tartalmazó brosúrában.

A dobozos további tesztelését egy búvárküldöttség is elvégezte, akik Ceylon (Srí Lanka) szigetére is magukkal vitték, de helytállt már a sör a Kilimandzsáró hegyen, de az afrikai Szaharában is. Ez az expedíció tíz évig tartott.

Az expedíciók visszatérése után a laboratóriumi vizsgálatok egyöntetűen bizonyították a sör tartós minőségét.

A dobozos „Aranyfácán” népszerűsége töretlen, napjainkban 7 millió hektolitert gyártanak belőle évente.

(miriák)
Képek és forrás: Heineken