Komárom. Március 16-án a komáromi történelmi egyházak képviselői és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes megáldották a komáromi Eötvös utca és a katolikus temető közti területen lévő egykori Aranyember kápolnát.
A jelenlegi füves területen 1974-ig a pravoszláv rác (szerb) közösség temetőkertje volt. Itt nyugodott Jókai „Aranyembere”, Domonkos János is, akinek a sírját a hetes lakótelep építésekor átvitték a Legszentebb Istenszülő-templom udvarára. Maga a kápolna Svetislav Maršalovićnak (Gráfel Lajos nagyapja a szerk. megj.), a belgrádi születésű komáromi pravoszláv egyházgondnoknak köszönhetően maradt fenn, aki síkra szállt megmentéséért. Az idő vasfoga azonban alaposan kikezdte, megtépázta, de még így is hosszú időn át nyújtott menedéket a társadalom peremére szorultak számára. 2019-ben, mondhatni az utolsó percekben, Komárom városának önkormányzata 10 ezer euró ráfordítással gyönyörűen felújíttatta, s kovácsoltvas rácsozattal zárta le. A kihasználatlanul álló egykori temetőkápolnát látva Ryšavý Boldizsár képviselő úgy gondolta, vissza kellene adni régi funkcióját, hogy ismét az Úr házaként szolgálja a reményvesztetteket, gyászolókat, betegeket, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Komárom városa és az öt történelmi egyház – katolikus, református, baptista, evangélikus, zsidó – mellé állt és támogatta. Az összefogásnak köszönhetően újult meg a kápolna, melynek belső falaira 100 ima került, amelyet Ryšavý Boldizsár kérésére az egyházak képviselői választottak ki.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere beszédében elmondta, hogy pár évvel ezelőtt ez a hely még elhagyatott volt és „az élet első jele szimbolikusan akkor mutatkozott meg, amikor a tetőről egy fa kinőtt.” Majd jött Ryšavý Boldizsár és mindazok, akik egyetértettek vele abban, hogy ezt az értéket, az önkormányzat támogatásával, meg kell menteni a pusztulástól. A polgármester bízik benne, hogy a kápolna egy olyan zarándokhely lesz, ahová napközben el lehet jönni, kicsit kifújni magunkat, kicsit megpihenni. A római katolikus egyház képviseletében Kiss Róbert kanonok esperes, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke mondott imát Komáromért és lakosaiért, szólt az egybegyűltekhez Fazekas Zsuzsanna, a Komáromi Református Egyházközség lelkésze, Jana Horňáková evangélikus lelkész, Balogh István, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem Judaisztikai Intézetének vezetője, valamint Kakaš Zoltán, a Komáromi Baptista Gyülekezet lelkésze. Az ünnepi rendezvényen jelen volt Laki Irén is, akinek a nagyszülei 1952-től huszonkét éven át gondozták a temetőt. A jelenlévők megtudhatták tőle, hogy az Aranyember kápolna valójában a Buday-család kápolnájaként szolgált.
Befejezésként a rendezvény díszvendége, Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója azért imádkozott, hogy a fiatalok megtalálják a párjukat és merjék egymást őszinte, tiszta szívvel szeretni, családot alapítani, gyermeket vállalni. Majd felvetette, hogy a kápolna körül ki lehetne alakítani egy olyan Szerelem-tanösvényt, amilyet Székelyhídon is készített. A játékos párkapcsolati és önismereti iskola kilenc stációját végigjárva a fiatalok Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmén, és annak viharain keresztül kapnának segítséget ahhoz, hogy kapcsolatuk tartós maradjon. „Adja az Úr, hogy a komáromi közösség és mi mindannyian, itt a Kárpát-medencében merjünk az élet mellett dönteni, merjük vállalni az életet, merjük hordozni az életet” – mondta.
JN.
Újul az Aranyember-kápolna
Bárhová rendelték, mindenütt felújította Isten házát
Szerzetesi élet Csicsón
Egy mikve és öt zsinagóga