L. Juhász Ilona etnológus előadásával és Örök mementó – A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában című könyvének bemutatójával emlékeztek meg január 27-én a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjáról a komáromi Szinnyei József Könyvtárban. A rendezvényt társszervezője a Komáromi Zsidó Hitközség volt.
A Kehila-díjas etnológus előadása első részében kitért a holokausztot megelőző történelmi háttérre, a vészkorszak előtt Magyarországon és a Szlovák Államban hozott zsidóellenes törvényekre, az 1920-ban törvénybe lépett Numerus clausustól kezdődően a náci halálgépezet beindulásáig. A továbbiakban vetítéssel illusztrálva ismertette a holokauszt emlékjelek egyes típusait. A szocializmus időszakában, a keleti blokk többi államához hasonlóan, Csehszlovákia területén sem állíthattak a köztereken emlékművet a holokauszt áldozatainak, így a visszatérő túlélőknek csak a zsidó temetőkben, zsinagógákban volt erre lehetőségük.
Nem felejteni
Városunkból 1944 júniusában a magyar hatóságok két vonattal 5432 komáromi és a környékbeli magyar zsidót deportáltak. Őket Auschwitz-Birkenauba vitték. A komáromi temetői ravatalozó belső falán elhelyezett héber nyelvű emléktábla mellett a kis zsinagógában 1948-ban felállított jelképes kemence (melybe 1950-ben bekerült az áldozatok névsorát őrző könyv) a legkorábbi emlékjelek, melyek azt a célt szolgálják, hogy emlékezetünkben tartsuk a zsidóság és az egyetemes emberiség tragédiáját. A komáromi temetőben egy tömegsírt jelölő magyar feliratú márvány emlékjel látható, amely már a rendszerváltást követően készült, s annak a 114 zsidó áldozatnak állít emléket, akiket az osztrák határ felé tartó erőltetett menet során Komáromnál meggyilkoltak vagy végelgyengülésben elhunytak, de a nyilasok által 1945 meggyilkoltakat is itt temették el.
2013-ban a Komenský utcában, ahol egykor a Paszternák család péksége állt, öt botlatókövet (10×10 centiméteres macskakőre erősített réztábla, névvel, a születés, a deportálás és a halál helyével és idejével) helyeztek el. Waldmann Ernő rabbi emléke előtt tisztelgő botlatókövet az Eötvös utca járdájába illesztették.
A legújabb, 2017-ben felavatott komáromi emlékjel a Dunába lőtt zsidó áldozatoknak állít emléket. A folyó partján lévő emlékmű mindazon zsidók emlékjele, akiket a Dunába lőttek és a Vágba fojtottak a nyilasok. Többek közt Harmos Károly komáromi festőművész felesége is ez utóbbi folyóban lelte halálát.
Sok helyen őrzik az áldozatok emlékét
Az etnológus rámutatott, járásunk falvaiból deportált és a haláltáborokban elpusztult ártatlan zsidó lakosság emlékét sok emlékjel őrzi.
Martoson a holokauszt áldozatainak nevét 2010-ben a ravatalozó falán elhelyezett emléktáblán örökítették meg. Megyercsen a II. világháborús emlékműre került a helyi 8 zsidó mártír neve. Több településen, így Csicsón és Nemesócsán is a zsidó mártírok neve a második világháborús áldozatok emlékművére került rá. Csallóközaranyoson a zsidó temetőben avatták fel 1995-ben a népirtás 61 helyi áldozatának névsorát hirdető emlékművet. Perbetén az elhurcolt 22 zsidó családnak a helyi izraelita temetőben avattak a holokauszt 60. évfordulóján emléktáblát. Ógyalláról, biztonsági okokból, a nagyon rossz állapotban lévő temetőből a madari, martosi, szentpéteri, bagotai áldozatok nevét megörökítő emlékművet 1979-ben a komáromi zsidó temető ravatalozójába szállították és állították fel ismét, s a közelmúltban restaurálták. A könyv megjelenése óta Bátorkeszin is emlékmű őrzi az áldozatok emlékét.
1992-ban, az akkori kulturális miniszter, Ladislav Snopko elhatározta, hogy a holokauszt 50. évfordulóján emléktáblákat helyeznek el azokon az állomásokon, ahonnét a zsidó transzportok indultak. L. Juhász Ilona elmondta, a komáromi Menház falára is került egy ilyen emléktábla, amelyet rövidesen elloptak. A hiányát később a Menház kis zsinagógájának bejárata mellé elhelyezett két márványtáblával pótolták. (Ezekre 2008-ban ismeretlen tettesek szürke festékkel horogkereszteket és a náci jelképnek számító 88-as számot mázoltak. A szerk. megj.)
Európa közös felelőssége
Az est vendége kifejtette, korábban úgy vélte, hogy az emberiség tanult a saját hibáiból és a holokauszt még egyszer nem ismétlődhet meg. A rendszerváltás óta azonban egyre gyakrabban találkozik antiszemita, kirekesztő gondolkodású személyekkel, közbeszéddel, cikkekkel, posztokkal a közösségi portálon, amit nagyon aggasztónak tart. „Nagyon bízom benne, hogy egy ilyen szörnyűség nem ismétlődhet meg, és nagyon remélem, hogy soha nem fog bekövetkezni, amitől ismét oly sokan tartanak” – zárta előadását L. Juhász Ilona.
Janković Nóra
Kapcsolódó cikkeink:
A komáromi zsidóság tragédiája
Mesélő épületek: egy mikve és öt zsinagóga
Egy elfeledett tragédia emlékműve
Megfosztva és elüldözve