Egységesen elítélik az Ukrajnával szembeni orosz katonai agressziót a Szövetség vezetői, politikai szárnyai. Abban is egyetértés van, hogy segítenünk kell a háború áldozatait, ugyanakkor akadnak véleménykülönbségek is a magyar egységpárton belül. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke (az MKP korábbi vezetője) fegyverrel inkább nem segítené az ukrán felet, Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke (Összefogás platform) viszont helyesnek ítéli ezt a lépést. Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke (Híd platform) pedig reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt mihamarabb a hágai bíróság elé állítják Ukrajna lerohanásáért. Mindhárman úgy látják, komoly hatása lesz a háborúnak a világra, Európára és Szlovákiára nézve is. A politikusoknak ugyanazt az 5 kérdést tettük fel, íme a válaszaik.

• Mit gondol az Ukrajna és Oroszország közötti fegyveres konfliktusról, kit tart felelősnek a háború kitöréséért?

Forró Krisztián: A háború soha nem lehet megoldás a konfliktusok rendezésére. Nagyon fontos, hogy a tárgyalások minél intenzívebben folyjanak a két ország közt, és mielőbb békés módon rendeződjön a jelenlegi helyzet. A Szövetség ezzel kapcsolatban rögtön a háború kitörését követően elítélte az egyoldalú agressziót.

Sólymos László: Úgy gondolom, ezt a kérdést még akkor megválaszoltam, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. A háború kitöréséért Vlagyimir Putyin felel és remélem, hogy ezért mihamarabb a hágai bíróság elé állítják.

Mózes Szabolcs: A háborút Putyin Oroszországa indította, ez nem kérdés.

• Mi a véleménye arról, hogy Szlovákia fegyverekkel is segíti az ukrán felet?

Forró Krisztián: Úgy vélem, jelen pillanatban az Európai Uniónak és a NATO-nak, így Szlovákiának is minden eszközt be kell vetnie, amivel a békés megegyezést elő tudja segíteni. Én személy szerint a fegyverek, illetve a katonák küldését nem tartom ilyen eszközöknek.

Sólymos László: Ez a harc még 2014-ben kezdődött. Akkor nem voltunk egységesek és határozottak, most kötelességünk segíteni. Muníció nélkül védekezni nem lehet.

Mózes Szabolcs: Ukrajna a létéért küzd és harcához fegyvereket kért. A Nyugat – beleértve a V4-eket is – hadsereget nem küldhet, mert Putyin atomháborúval fenyegetőzik, az egyedüli, amit tehet, ha fegyverekkel segíti a védekezőket. 1956 után többször elhangzott, hogy a Nyugat csak drukkolt, de semmivel sem segítette az oroszok ellen harcoló pesti srácokat, most ennél többet tesz.

• Mennyire valós a veszély, hogy a háború átterjed máshová, esetleg NATO-tagországok területére?

Forró Krisztián: Amennyiben ilyesmi előfordulna, az beláthatatlan következményekkel járna.

Sólymos László: Erre a kérdésre ebben a pillanatban a biztonságpolitikai szakértők sem ismerik a választ, így én sem. Sokunk képzelőerejét már az is meghaladta, ami Szlovákia keleti határain túl zajlik.

Mózes Szabolcs: Már Ukrajna lerohanása is bőven az elképzelhetetlen és irracionális tartományban volt, ezek után nehéz erre a kérdésre felelni. Feltételezem, hogy Oroszország nem akarja megsemmisíteni saját magát és a világot, tehát nem terjeszti ki a háborút egy NATO-országra. Ezzel ugyanis Moszkva a világ legerősebb katonai szövetségével kerülni hadiállapotba. Egy ilyen háborúban az oroszoknak nem lenne esélyük, mivel viszont több ezer atomtöltetük van, szinte biztos, hogy ez atomháborúvá fajulna. Ami egyet jelentene az ismert világunk megsemmisülésével. Bízzunk benne, hogy Moszkva nem akarja megsemmisíteni saját magát és a világot.

• Milyen hatással lehet a konfliktus Szlovákiára és Európára nézve, tekintettel például a menekültáradatra, vagy az Oroszország elleni gazdasági szankciókra?

Forró Krisztián: Biztos vagyok benne, hogy ennek a háborúnak, függetlenül annak eredményétől, komoly hatása lesz Európára és Szlovákiára egyaránt.

Sólymos László: Putyin február 24-én megfordította a történelem kerekét. Európában véget vetett a békének. Nemcsak Ukrajna van veszélyben, hanem mi is. Most a legfontosabb feladatunk az, hogy segítsünk Ukrajnának, az Ukrajnából menekülőknek. Ebben a tíz napban emberségből, segítőkészségből jelesre vizsgáztunk. Remélem, hogy ez így is marad, mert azzal tisztában kell lennünk, hogy ez csak a kezdet. Ez a háború hosszú lesz, a háborús övezetben rekedteknek is, az onnan menekülőknek is sokáig szükségük lesz ránk… És igen, Putyin háborújának gazdasági következményei is lesznek.

Mózes Szabolcs: Fel kell készülnünk, hogy ez a háború alapvető változásokat hoz a mi életünkbe is. Átrajzolja az EU-orosz kapcsolatokat, benne a gazdasági jellegűeket is és jelentős változást hoz a védelmi politikában. Sokkal többet fogunk rá költeni. Az EU-nak háromszor annyi lakosa van, mint Oroszországnak, gazdasága tizenötször erősebb – ez a különbség eddig az európai országok alacsony költései miatt a katonai erőben nem látszott. Ennek biztosan vége. A háború változásokat hozhat az EU belső folyamataiban, jelentősen megnő az igény a közös kül- és biztonságpolitikai iránt. A most érkező több százezer menekült egy része pedig biztosan itt marad.

• Mire számít, meddig tartanak még a harci cselekmények és hogyan végződik, milyen következményekkel jár a háború?

Forró Krisztián: Azt hiszem, ezt ebben a pillanatban senki sem tudja megmondani. Mindenesetre aggódva figyeljük kárpátaljai nemzettársaink sorsát, és amiben csak tudjuk, támogatjuk, segítjük őket, és az Ukrajnából menekülő bajbajutottakat.

Sólymos László: Ahogy azt előbb is említettem, ezt jelenleg senki sem tudja, talán még maga Putyin sem, aki ezt a szörnyű vérontást elindította. Egy biztos, egy hete Putyin meglepte a világot, de a világ is meglepte az orosz diktátort. Összezártunk. Fontosnak tartom, hogy ezt az egységet a Kreml-propaganda ne tudja megbontani, mert nekünk nem egymással kell hadakoznunk, hanem az orosz diktátorral… Mi, szlovákiai magyarok talán csak most értettük meg az 56-osok és a 68-asok tehetetlen dühét, amit az orosz tankok és a hiába várt nyugati segítség váltott ki bennük.

Mózes Szabolcs: Közép-Európa népeinek hosszú és negatív tapasztalatai vannak az orosz terjeszkedéssel. Számunkra stratégiai érdek, hogy ne Oroszország vagy egy Moszkva által irányított orosz bábállam legyen a határainkon, ezért egy független Ukrajna eddig is létérdeke volt a szlovák, a magyar és a lengyel nemzetpolitikának. Szerencsére Ukrajna nem omlott össze pár nap alatt, ahogy az oroszok tervezték, ez ugyanis akár további nyugati irányú terjeszkedésre sarkallhatta volna Moszkvát. Nehéz felmérni, meddig tart még a háború, látva az ukrán állampolgárok elhatározottságát – beleértve az orosz anyanyelvűeket is –, komoly harcokra kell még felkészülni és még több menekültre.

Csaba Ádám

(Összeállításunk a Delta eheti számában jelent meg – a politikusok március 5-én válaszoltak kérdéseinkre.)