Jelenleg mintegy 70 hajléktalan él Komáromban, közülük 30 a városi hajléktalanszállóban lakik, nagyobb részük azonban az utcán éjszakázik a téli időszakban is, illetve az éjjeli melegedőben húzza meg magát. Senki nem marad azonban teljesen magára, civilek, önkéntesek, éttermek, vállalkozók, az egyházak és a város összefogásának eredményeként idén is rendszeres ebédosztással várják a fedél nélkül maradtakat – az ételosztás december 13-án, pénteken 14 órától kezdődik, majd hetente három alkalommal folytatódik, és legalább február végéig tart.

Köszönhetően néhány önkéntesnek, illetve az egyházaknak, Komáromban soha nem maradtak magukra a hajléktalanok. Az összefogás azonban korábban nem volt ilyen széleskörű, a mostanra hagyományossá váló melegétel-osztás nagyjából 15 éve kezdődött, és fokozatosan bővült.

Kollár Zoltán Pro Urbe-díjas komáromi vállalkozó kérdésünkre felidézte a kezdeteket. Akkoriban, a kettes lakótelepen lévő élelmiszerüzlete előtt, gyakran csoportosultak hajléktalanok, rászorulók, néha kéregettek. Az ünnepek előtt azt javasolta nekik, főzzenek együtt a bolt mögötti udvaron. Ő biztosította az alapanyagokat, a hajléktalanok főztek. Miközben készült a meleg étel, nagy pelyhekben elkezdett hullani hó. „Ez annyira szép volt” – jegyezte meg. Ezután már nem volt kérdés, valamilyen módon folytatni kell az ételosztást, ám az nem volt reális forgatókönyv, hogy kétnaponta közös főzést szervezzenek. Ezért megszólította a komáromi éttermeket, hogy vállalják el egy-egy napra a meleg étel biztosítását – az évek során egyre többen csatlakoztak a jótékonysági programhoz, önkéntesek is, akik az ételosztáskor segédkeztek.

Öt egyház, tizenhat étterem

Földes László, a komáromi F&K pékség tulajdonosa azonnal csatlakozott a programhoz, az utóbbi években pedig – Kollár Zoltán mellett – Svanczár Róbert gyógyterapeuta is aktívan részt vesz a szervezőcsapat munkájában. Idén ételt ajánlott fel mind az öt komáromi történelmi egyház – a katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a zsidó gyülekezet is –, továbbá jónéhány komáromi étterem és vendéglő: az Apáli, a Klapka étterem, az Európa Hotel, a Neptun, a Tatai pizzéria, a Ring bár, a Bandérium, a Bástya csárda, a Cleopatra, a Döner Street Food, a Litovel, a Bella étterem, az Aptetit, a Gusto, a Kortina és a RÉV. Ezenkívül a Both család és a Gombaszögi Nyári Tábor szervezőcsapata is ételt biztosít egy-egy napon.

Az éttermek zöme már tavaly is részt vett a jótékonysági programban. „Jó volt megtapasztalni, hogy több vállalkozó már pár héttel ezelőtt megkeresett azzal, mikor kezdjük az ételosztást? Mindenkinek köszönöm, aki bármiben is segít bennünket” – emelte ki, hozzátéve, ugyancsak motiváló, hogy gyakorlatilag senki nem mondott nemet, akit megszólítottak.

Hetente háromszor, a II-es bástyánál

December 13-tól hetente három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken 14 órától osztanak meleg ételt a II-es bástyánál – a felüljáró közelében. Egyetlen kivétel akad: tekintettel az ünnepnapra, december 25-én, szerdán nem osztanak meleg ételt, ugyanakkor a Rotary Clubnak és egy magánszemélynek köszönhetően még december 23-án tartós élelmiszert is kapnak a rászorulók, ezzel pótolva a két nappal később elmaradó alkalmat. Egy-egy napon nagyjából 20 ember jön el az ételosztásra, de volt olyan, hogy 30-an érkeztek.

Kollár Zoltán elmondta, február végéig elkészítették az ütemtervet, hogy melyik étterem melyik napon biztosítja a meleg ebédet – egy vagy két napról van szó. Ugyanakkor, ha március zord idővel indul, készek meghosszabbítani az ételosztó programot – több felajánlást még tartalékolnak. Megjegyezte, egyetlen dologban még jól jönne a segítség: ha valaki heti egy alkalommal segítene az ételkihordásban.

Arra a kérdésünkre, hogy 15 év alatt változott-e valami a komáromi hajléktalanokkal kapcsolatban, megjegyezte, korábban szinte mindenki hálás volt az ételosztásért, mostanában viszont gyakoribb, hogy egy-egy rászoruló egyáltalán nem érzi úgy, hogy bármiért is illene köszönetet mondania, előfordul, hogy helyette inkább követelőznek. „Ez azért szomorú, hiszen egyikőnknek sem feladata, hogy támogatást nyújtson, nem kérünk és nem is kapunk ezért semmilyen pénzt” – mutatott rá. Megjegyezte, a meleg étel mellett meleg ruhákkal, adott esetben gyógyszerek kiváltásával is segítenek, ám készpénzt sosem adnak.

Hogy a hajléktalanok ne csak kapjanak, hanem motiválják is őket a társadalomba való beilleszkedésben, az elmúlt években néhányszor előfordult, hogy a KN Smart Servis cég közreműködésével bevonták őket közhasznú munkákba, például közterületek kitakarításába. Ezeket főként Svanczár Róbert szervezi, várható, hogy tavasszal is lesz hasonló. Ez azonban nem megy könnyen. Az akaraton kívül az is problémát okoz, hogy az utcán élve gyorsan leromlik az emberek egészségi állapota, nagy részük egyszerűen fizikailag nem bír számottevő munkát végezni – az alkohol- vagy drogfüggőség pedig csak tetézi a problémákat.

Hajléktalanszállóra csak józanul

Komárom önkormányzata hat évvel ezelőtt bővítette a Vársor utcai kapacitását 28-ról 35 férőhelyre. Vendégh Mónika, a hajléktalanszálló igazgatója elmondta, olyan fedél nélkül élő emberek nyerhetnek felvételt hozzájuk, akik jogosultak az anyagi szükséghelyzetben (hmotná núdza) nyújtandó 84,90 eurós anyagi támogatásra, továbbá komáromi lakosként vannak nyilvántartva – még ha lakcímük nincs is. „Miután szerződést kötünk valakivel, igényelhet lakhatási támogatást is. Nálunk havi 26,40 eurót kell fizetniük a lakhatásért. Ebben már bele van a közműdíj is. Abban az esetben, ha valaki bejelentett, állandó munkát talál, akkor a következő hónaptól megszűnik a jogosultsága. Jelenleg 30-an vannak elszállásolva a városi hajléktalanszállóban” – válaszolta megkeresésünkre Vendégh Mónika. Fontos szabály ugyanakkor, hogy a szállóba sem alkoholt, sem egyéb tudatmódosító szert nem lehet bevinni, fogyasztani. Sokan emiatt inkább az utcát választják, mivel e „szabadságukról” nem akarnak, nem tudnak lemondani. Őket is igyekszik segíteni a városi hivatal szociális osztálya és a szociális terepmunkások. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltérképezték, hogy a város mely pontjain táboroznak – a novemberi felmérés alapján nagyjából 40-en élnek Komáromban, illetve a város körüli kiserdőkben, elhagyatott területeken.

Éjjeli melegedő is elérhető

Utóbbiak közül kerülnek ki azok, akik a szállóra ugyan nem jelentkeznek be, viszont az éjjeli melegedőt igénybe veszik, mely a hajléktalanszálló szomszédságában van. Bármelyik utcán élő betérhet ide a téli időszakban, és este 18 óra és reggel 8 óra között ingyenesen itt töltheti az éjszakát. Egyetlen lényeges kikötés van, a közegészségügyi hivatal előírása alapján rendelkeznie kell olyan orvosi igazolással, mely szerint nincs semmiféle fertőző betegsége. „Van azonban, aki ezt nem tudja megszerezni, mert nincs betegbiztosítása, nincs kezelőorvosa, vagy ha van is, a körzeti orvosuk térítés ellenében adná ki, amit ők nem akarnak, vagy nem tudnak megfizetni. Ha tudunk, segítünk az elintézésében” – fűzi hozzá a városi hivatal szociális osztályának illetékese.

Az éjjeli melegedő hét férőhelyes, a zord idő beköszöntével általában teljes kihasználtsággal működik – van egy vészforgatókönyv, mely szerint a szomszédos „unimobódét” is megnyitják, ha igény mutatkozik rá.

Az elmúlt években nem változott érdemben a fedél nélküliek száma Komáromban, nagyjából 40 fő él a szabad ég alatt, 30-an pedig a szükségszállóban. Országos szinten azonban – a statisztikai hivatal jelentése szerint – az elmúlt egy évtized során megháromszorozódott a számuk. A 2011-es népszámlálás alapján Szlovákiában 23 483 fő volt hajléktalan, a 2021-es népszámlálás szerint azonban már 71 076. Közülük 6,4 százaléknyian (4 529 fő) vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

(csá)