A szlovákiai fiatalok csaknem háromnegyede él egy háztartásban a szüleivel – az uniós országok közül nálunk a legnépszerűbb a „mama hotel”. Mi az oka a késői önállósodásnak, milyen otthont választanak maguknak a családok, mi a helyzet a komáromi ingatlanpiacon, és segítség -e az állami lakástámogatás?

Nem divat a lakáshitel, marad a “mama hotel”

Az Európai Unió országai közül Szlovákiában él a legtöbb 18-34 év közötti fiatal egy háztartásban a szüleivel, pedig ebben a korban kellene saját lábra állni, munkát találni, lakást bérelni, és elkezdeni a felnőttkort. Ehhez képest hazánkban a fiatalok átlagosan csak 31 éves korukban hagyják el a szülői házat, derül ki az Eurostat tavalyi adataiból. Az Európa Uniós tagországok közül ennél már csak a horvátok állnak rosszabbul, akik átlagosan 33 éves korukig halasztják az elköltözést. A késői önállósodás hátterében nem csak kényelmi okok állnak, gazdasági és társadalmi tényezők is befolyásolják, többek között az egyetemi évek kitolódása, a munkahelyhiány, az ingatlanárak, az olcsó önkormányzati bérlakások hiánya. Miből teremtenek mégis saját otthont a fiatalok, kölcsönből vásárolnak, évekig spórolnak egy saját lakásra vagy az albérleteket részesítik előnyben? Az állam ugyan támogatást nyújt a lakásvásárláshoz vagy felújításhoz, de szigorú követelményeket támaszt. Otthon, de hol? – erre kerestük a választ.

Kapunyitási pánik?

Az említett mama hotelek lakói olyan munkaképes fiatalok, akik kényelemből vagy kényszerből szüleik anyagi támogatását, valamint a szülői ház nyújtotta előnyöket élvezik. Általánosságban elmondható, hogy halogatják a házasságot és a gyermekvállalást. Annak, hogy még 25 éves koruk után is az otthon melegét élvezik, leggyakrabban pénzügyi okai vannak. A fiatalok ma jóval később kerülnek ki az iskolapadból, mint elődeik, így később vállalnak munkát és lesz saját keresetük, ami biztosítaná megélhetésüket. Saját lakást vagy albérletet fizetni azonban akkor is nehéz, ha a fiatalnak biztos állása van. Az érintett korosztályba tartozók egy havi bérükből 0,6 négyzetméternyi lakás célú ingatlant tudnának megvenni, így nem csoda, ha időbe telik eljutni a saját lakás vásárlásáig. Az önállósodási folyamat kitolódását az ingatlanárak és az alacsonyabb bevételek mellett az ebben a korosztályban tapasztalható magas munkanélküliség is befolyásolja. 2013-ban a 18 ás a 34 év közötti korosztályban 170 ezren voltak munka nélkül, ez az összes munkanélküli 42 százalékát teszi ki. Érdekes tény az is, hogy Szlovákiában a nők hagyják el hamarabb a szülői fészket, átlagosan 29,7 éves korukban, míg a férfiak a statisztikák szerint 32 éves korukban. Ugyanakkor még autót is hamarabb vesznek, mint saját lakást.

Saját otthon

A Postabank legújabb elemzése szerint a szlovákiai lakosság mintegy 10 százaléka lakik albérletben. Elsősorban éppen a fiatalok használják ki ezt a lakhatási lehetőséget, főleg a városokban, mivel nem szeretnének vagy nem tudnak tízezreket invesztálni egy saját ingatlanba, a bérlakást rövidtávú és időszakos megoldásnak szánják. Gyakran ráadásul abban sem biztosak, hol szeretnének hosszabb időre letelepedni. A munkahelyváltás, az emiatti esetleges költözés, a hosszabb külföldi tartózkodás is benne van a pakliban. A hitelből vásárolt lakás mellett elsősorban a fiatal párok, házasok teszik le voksukat, ők elsősorban kisebb, felújításra váró házakat vagy társasházi lakást vásárolnak.

A felmérésből azonban az is jól látszik, hogy a szlovákiai lakosság nagy része nem vevő a lakás célú hitelekre, a szlovákiai családok 80 százaléka olyan lakásban él, amely nincs kölcsönnel terhelve. A régió országai közül nálunk a legmagasabb ez az arány. A szakemberek szerint ennek hátterében a rendszerváltást követő lakáspiaci fejlemények állnak. Ekkor ugyanis a társasházakban élők olcsón juthattak hozzá azokhoz a lakásokhoz, amelyet korábban béreltek. A felmérés szerint hitellel terhelt lakása Szlovákiában csak a családok tizedének van. Az egyes lakóingatlanfajták aránya ezzel szemben rendkívül kiegyensúlyozott. A családok fele-fele arányban laktak tavaly társasházi és családi házban. Különbségek csak a falvak és a városok között mutatkoztak, a családi házakban lakók jelentős többsége ugyanis vidéken él. A 2011-es népszámlálási statisztikákból az is kiderül, hogy ezen házak jelentős többsége 1946 és 1990 között épült. Ráadásul manapság változni látszik a korábbi trend is, mely szerint a fiatalok többsége a falvakból a városba költözött, ugyanis egyre többen költöznek újra vidékre. A családok nagy része, 60 százaléka viszont még mindig a városokban él.

Komáromban a használt lakásokat keresik

Szlovákiában az ingatlanpiac mondhatni aranykorát éli, 2008-tól országszerte csökkentek az ingatlanárak, a kedvezőbb jelzáloghiteleknek hála pedig a korábbihoz képest könnyebben lehet lakáshoz jutni. Az Ingatlanirodák Nemzetközi Szövetségének (NARKS) statisztikái szerint ma az ingatlanok négyzetméterenkénti ára átlagosan 1225 euró, ez az ár pár eurós eltéréssel ugyan, de évek óta stagnál. Sok függ azonban attól is, hogy házról vagy lakásról beszélünk-e, utóbbinak ugyanis drágább a négyzetméterenkénti ára. Ugyanakkor a régió is mérvadó, Pozsonyban egyértelműen magasabbak lesznek a költségek, a legalacsonyabb ingatlanárakkal pedig éppen Nyitra megyében számolnak – itt átlagosan 560 euróba kerül egy négyzetméter, ami a harmada a fővárosi áraknak.

Józsa Lajos, a komáromi székhelyű Altagric ingatlaniroda vezetője elmondta, a komáromi régióban különösképpen alacsonyak az ingatlanárak. Ennek legfőbb okát a magas munkanélküliségben és az alacsony átlagbérben látja – az emberek nem képesek magas összeget fizetni a lakhatásért. „Akinek kimutathatóan megfelelő a bevétele, az most kedvére válogathat a piacon, a használt lakások árai és a jelzáloghitelek kamatai is alacsonyak” – mutatott rá a szakember. Komáromban leginkább a régebbi lakások iránt van érdeklődés. Felkapottak az önsegélyes téglalakások a belvárosban, a belső körúti lakások, és keresettek a kis kertes családi házak is. Albérletet Komáromban is elsősorban a fiatalok keresnek, de gyakran az elvált emberek is, illetve a diákok és olyanok, akik átmenetileg laknak a városban. Józsa kérdésünkre elmondta, két szobás lakást már 200-300 euróért is lehet bérelni, de függ a lakás és a lokalitás minőségétől is. Utóbbiak a lakásvételnél is fontos szempontok, nem új építésű egyszobásokat távolabb a várostól akár már 14-15 ezerért találni, a régebbi háromszobások 25 ezernél kezdődnek, de akár ennél is olcsóbban hozzá lehet jutni ilyen lakáshoz. Nem ritka az sem, hogy a környező nagyvárosok lakói érdeklődnek a helyi ingatlanok iránt, ők elsősorban nyugodt környezetre vágynak. Nekik Komárom külterületei vonzóak, például Őrsújfalu, Gadóc, illetve a közeli falvak, mint Keszegfalva és Hetény.

Segítség az állami segítség?

A fiatalok lakásvásárlását az állam is segíti a jelzáloghitelek kamattámogatásával. 2007 óta ennek köszönhetően a fiatalok 3 százalékponttal kedvezőbb kamathoz juthatnak a többi igénylőhöz képest. Ez azonban csak a hiteltérítés első öt évében érvényes, ezt követően a fiatalok is a piaci kamatot fizetik. A támogatást ráadásul szigorú feltételekhez köti az állam. Az igénylő nem lehet 35 évnél idősebb, havi bruttó bevétele pedig nem haladhatja meg az átlagbér 1,3-szorosát. Ennek megfelelően most a felső határ 1140 euró. Ha a támogatást férj és feleség kéri, akkor kettejük közös bevételeit veszik alapul, a felső határ az előző duplája. Ezen kívül az ifjú házasoknak néhány bank már 2010 óta kínál kedvezményes hitelt. A normál kamatszintet az állami támogatásnak köszönhetően 3 százalékponttal csökkentik, a bankok pedig további 1,5 százalékpontot engednek el. A házasoknak szintén 35 évnél fiatalabbaknak kell lenniük, a hitelt pedig legkésőbb két évvel a házasságkötést követően igényelhetik. A bevételeik emellett nem haladhatják meg a szlovák átlagbér 2,6-szorosát, a hitel pedig legfeljebb 10 ezer eurós lehet.

Sztankó Annamária

­Önkormányzati bérlakások Komáromban

A lakásproblémákkal küzdőknek az önkormányzati bérlakások is megoldást jelenthetnek. Ezeket azoknak utalja ki a város, akik gyengébb anyagi, vagy szociálisan hátrányos helyzetben vannak. A legjobbak és legdrágábbak a Klapka lakótelepen és a Béke utcán találhatóak, míg az alacsonyabb kategóriába tartozóak a Harcsáson. A kiutalás során több szempontot is figyelembe vesznek: többek között az igénylők anyagi helyzetét, rendelkezik –e állandó vagy átmeneti lakhellyel, munkahellyel Komáromban, van –e tartozása a várossal szemben, volt –e korábban lakáscélú tulajdona. Általában egy évre kötnek velük szerződést, és egy friss rendelet szerint ezentúl kauciót is kérhetnek a lakásért. A kérvényeket a Tiszti Pavilon épületében található lakásosztályon lehet leadni. A megítélés után a lakáskérvényt minden évben újítani kell.