Eltévedt vagy későn érkező rohamkocsi, nem megfelelően felszerelt mentőautó – több olyan esetről is hallani, amelyek aggodalomra adhatnak okot és felvetik a kérdést: időben érkezik majd hozzánk a segítség, ha szükségünk lesz rá?
Erős fájdalom, rosszullét, eszméletvesztés, sérülés – néhány azon okok közül, ami miatt telefont ragadunk és a mentőket tárcsázzuk. Megtörténik azonban, hogy a rohamkocsi késve érkezik, és a segítséget kérők inkább saját kezükbe veszik az ügyet: autóba szállnak, és a kórházba rohannak. Nem egyedi eset az sem, hogy a mentősök nem találják meg elsőre a megadott címet. Sok esetben orvos nincs is az elsőként kiérkező mentőben, szükség esetén ő csak a következővel érkezik. A késlekedésen viszont emberéletek múlhatnak.
Mi állhat a háttérben? Gyakran maguk a mentősök sincsenek könnyű helyzetben, adódhatnak problémák a közlekedésben, és az adott településen való tájékozódással is. Vannak olyan falvak, ahol nincsenek megfelelően vagy jól láthatóan feltüntetve az utcatáblák és a házszámok, így sokszor csak a sofőr tapasztalatán múlik, hogy mennyi időbe telik odatalálni az adott helyszínre. A legtöbb mentőszolgálatnál a felvétel egyik feltétele, hogy a sofőrök jól ismerjék az adott régiót. Az autókban használnak GPS-t is, de vannak olyan területek, amelyek nincsenek részletesen feltüntetve a rendszerben, gyakran az új épületek, utcák is hiányoznak belőle, sőt, az is megtörténik, hogy elveszik a GPS-jel. A mentőszolgálatok ezért saját térképekkel is rendelkeznek, amelyeket folyamatosan maguk frissítenek. Szükség esetén a diszpécser is a segítségükre siet, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a mentőegységgel, pontosítja a címet, esetlegesen tájékozódási pontokat keres az interneten. A keresgélés persze időbe telik.
A törvény szerint
A komáromi régióban a sürgősségi mentőszolgálatot ellátó ZaMED mentői, miután beérkezik hozzájuk az értesítés a központi diszpécsertől, 120 másodpercen belül útnak indulnak – tudtuk meg a mentőszolgálat igazgatójától, Matej Poláktól. „Ezt törvény írja elő, mentőegységeink pedig be is tartják. A kiérkezési idő a távolságtól is függ. Ezért – Szlovákiában a sürgősségi mentőszolgálatok közül elsőként – honlapunkon elérhetővé tettünk egy, az egyes településekre való átlagos kiérkezési időt ábrázoló térképet, hogy a lakosok valós képet kapjanak róla, mennyi idő alatt jut el hozzájuk a segítség” – tette hozzá Polák. A törvény az indulás időpontjáról ugyan rendelkezik, a kiérkezési időt azonban nem szabályozza. Az egészségügyi minisztérium koncepciója alapján viszont a mentőállomások úgy helyezkednek el, hogy lehetőleg minden beteghez 15 percen belül eljusson a segítség. A statisztikák szerint ez az adat nagyon változó, néha öt perc is elég, máskor fél óránál is többet kell várni. Komáromban például az említett térkép alapján átlagosan 6 perc 12 másodperc alatt érkezik ki a rohamkocsi, Nagymegyerre is átlagosan 6 percen belül, Gútára 9 percbe telik, Ógyallára pedig átlag 11 perc a kiérkezési idő.
A hívásokat a 115-ös és a 112-es hívószámon fogadják. A központban a diszpécser a kapott információk alapján dönti el, hogy a beteghez elég -e mentőtisztet küldeni, vagy orvosra van szüksége, esetleg mentőhelikoptert kell bevetni. A diszpécser kérdéseit sokan felesleges időhúzásnak tekintik, pedig többek között fontos azt is tudnia, működnek -e a beteg alapvető életfunkciói, eszméleténél van -e egyáltalán, gyógyszeres kezelés alatt áll -e – ezek alapján értékeli ugyanis a helyzetet. A felelőssége nem kicsi, hiszen a mentőkocsikat, ha már úton vannak egy beteghez, nem lehet máshová irányítani akkor sem, ha időközben súlyosabb esetről fut be hívás.
Szlovákiában összesen 273 földi mentőkocsi üzemel, ebből 82-őn orvos is található, 191-en pedig mentőtisztek nyújtanak segítséget. Hét helikopter is szolgálatot teljesít. Tíz évvel ezelőtt még csak 70 egység állt rendelkezésre, számuk az évek során megnégyszereződött, így ma már elérjük az uniós átlagot. „Meg kell jegyezni, hogy a nap nagy részében mindegyik bevetésen van, naponta nagyjából 1400 alkalommal indulnak útnak. Az életmentésben az idő a legfontosabb tényező, ezért minden súlyosabb esetnél, amikor egy mentőtisztekkel dolgozó autó van a legközelebb, az indul el a helyszínre elsőként. Ezután megkeresik a legközelebbi orvossal is rendelkező szabad mentőt. Amennyiben az időspórolás és a kórházba való leggyorsabb szállítási mód szempontjából a betegnek a helikopter a megfelelőbb, azt is a helyszínre küldik” – vázolta Boris Chmel, az Egészségügyi Mentőszolgálat Műveleti Központjának szóvivője. Ez azonban időbe telik. A helikopter az első mentőkocsinál jóval később érkezhet a helyszínre: maga az indulás mintegy 5 percbe telik, további 20 percig tarthat, míg a célpontba ér, ráadásul helyet is kell találnia a leszálláshoz.
Egy kislány életébe került
A beteg szempontjából az sem mindegy, milyen felszereltek a mentők, vagy a speciális segédeszközökkel rendelkezők elérhető távolságban vannak -e. Tavaly októberben a komáromi kórházban egy két hónapos kisbaba órákig várta, hogy átszállítsák Pozsonyba, hiába. A kislány, aki vele született betegségben szenvedett, elhunyt. A kórház a kerületi operációs központtól kérte ugyan az átszállítást a csecsemőkre szakosodott kórházba, a kiérkező mentő azonban nem volt alkalmas a szállítására, a pozsonyi és a besztercebányai speciális rohamkocsik pedig foglaltak voltak. A mentőhelikopter az időjárási körülmények miatt utasította vissza a felszállást. Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés: több mentőegységre lenne szükség, vagy a lefedettséget kéne újragondolni?
Boris Chmel szerint országszerte elég egység áll rendelkezésre, ezek 15-20 km-re találhatóak egymástól, néha közelebb is. Előfordul azonban, hogy az egyetlen elérhető szabad mentőként ennél jóval távolabbra kell menniük, ilyenkor 15 perc nem biztos, hogy elég. Az is problémát okoz, hogy a kórházak között is ők szállítják a betegeket, emiatt pedig akár egy egész napra kieshetnek a rendszerből – így nem tudnak foglalkozni a sürgős esetekkel. Évente 6000 alkalommal ráadásul teljesen feleslegesen szállnak ki, az adott helyszínen nem találnak senkit. „A visszaélések kérdése kényes téma. Elsősorban azokkal van gond, akik rendszeresen kihasználják a mentőszolgálatot – rossz szociális helyzetben lévő személyek, akik havonta akár tíz alkalommal is kihívnak minket, és elvárják, hogy a mentőorvos lássa el a háziorvos szerepét” – mutatott rá Polák.
Segíthet!
Mit tehetnek, mire figyeljenek tehát azok, akik a segélyhívó számot tárcsázzák a gyors segítség érdekében? A legfontosabb a cím pontos megadása, ha lehet, a tájékozódást megkönnyítő további támpontokat is adjunk a diszpécsernek. Az is jól jöhet, ha valakit ki tudunk küldeni a bejárat elé vagy a legközelebbi kereszteződésbe, hogy útbaigazítsa a mentőket. Kertes háznál ildomos elzárni a harapós ebeket, lakásokban pedig biztosítani a szállításhoz szükséges útvonalat. Ezek apróságoknak tűnhetnek, de ha emberi életekről van szó, minden perc értékes lehet.
Sztankó Annamária