Cel-ebek Komáromfüssön

• 2013.7.22

Kutyacsaholástól volt hangos a komáromfüssi sportpálya környéke. Itt rendezték meg ugyanis a már harmadik alkalommal kiírt amatőr kutyaszépségversenyt. A nem mindennapi eseményre más falvakból is érkeztek négylábúak. Így Őrsújfaluról, Nagymegyerről és Csallóközaranyosról is, de természetesen a hazai „állomány“ egy része is képviseltette magát.
A versenyre nemcsak fajtatiszta ebeket lehetett nevezni, hanem az úgynevezett „ játszótéri szerelem gyümölcseit” is. A kutya-mustrára több százan voltak kíváncsiak. Tény, hogy az ebszépségverseny tájainkon egyre népszerűbb. 2011-ben egy új kezdeményezésként épp Komáromfüss volt az a község, amely úttörőszerepet vállalt az ebszépségverseny népszerűsítésében. Azóta már más települések is próbálkoztak, de hosszú távon úgy néz ki, hogy a komáromfüssi kutyaszépségverseny vert igazán gyökeret. Az idei megmérettetésen 6 kutyus vonult fel, hogy bemutassa bájait. A kutyák tettek egy kört, hogy a négytagú zsűri jobban szemügyre vegye őket. A zsűri elnöke, a csicsói Vörös Lajos kutyakiképző, kenneltulajdonos vezetésével rövid időn belül megszületett az amatőr ebszépségverseny végeredménye is. A 2013-as megmérettetésen a helyi illetőségű Sloboda Csaba, Buddy nevű másfél éves bullterrier kutyája bizonyult a legjobbnak. Második lett a nagymegyeri Matlák Mihály Roger nevű 9 éves angol basset hound kutyájával, míg a harmadik helyet a csallóközaranyosi Vendégh Ágota 1,5 éves Miley nevű csivavájával érdemelte ki.    Kép és szöveg: -pint-

Amatőr fényképészek kerületi versenye és kiállítása

• 2013.7.22

Naszvad

A komáromi Regionális Kulturális Központ szervezésében ezúttal is Naszvadon került sor az idei amatőr fényképészek kerületi versenyének kiértékelésére és a kiállítás megnyitójára.
A kétnapos rendezvény első napja elemző szemináriummal vette kezdetét, majd kiértékelték az AMFO 2013 kerületi versenyét, és a szakmai zsűri – Leo Redlinger, Jozef Keppert, Peter Rafaj, Fedor Gabčan és Ivan Kelement – kiválasztotta azokat az alkotásokat, amelyek kiállításra kerülnek.

A 41. alkalommal megrendezett amatőr fényképészek országos versenyébe járásunkból 22 alkotó 133 fényképpel jelentkezett, három korosztályban. A zsűri döntése alapján 12 alkotás kapott elismerést. A 21 éves korig korosztályban Fekete Krisztián, színes fénykép kategóriában lett az első. Huszonegy év felettiek korosztályban első helyet ért el fekete-fehér alkotásával Thor Tamás, a második helyet Krűger Viktor, a harmadikat pedig Andrea Švecová szerezte meg. Elismerő oklevelet kapott Juraj Svitek. A 21 év felettiek korosztályában a színes képek kategóriában a zsűri nem adott első helyet. Két amatőr fényképész, Virágh Mária és Forró Imre második helyezést értek el képeikkel, míg Holop Ferenc harmadik lett. Elismerő oklevelet ebben a korosztályban Marek Zezul kapott. Ugyancsak elismerő oklevéllel minősítette a zsűri Borbély Krisztina, Jozef Druga és Krűger Viktor képeit.
(miriák)

A felvételeket a Regionális Kulturális Központ készítette

Hagyományőrző csoportok és szólisták találkozója

• 2013.7.22

Több mint fél évszázada rendezték meg első ízben a hagyományőrzők és szólisták találkozóját, a Járási Dal- és Táncünnepélyt. Idén 5 szólista és 15 hagyományőrző csoport tette tiszteletét a köztudatban elterjedt „Csemadok-napon”. Közel 300 szereplőt láthatott a mintegy 1000 néző.

Évről évre egyre több fiatal kapcsolódik be a szereplésbe, ami biztató jel lehet a jövőre nézve. A csoportok és a szólisták eredeti népdalokkal és néptáncokkal léptek fel. A szombati műsorban a következő csoportok szerepeltek: a tanyi Lila Akác népdalkör, az ímelyi Búzavirág népdalkör, az izsai Gyöngyösbokréta éneklőcsoport, az ógyallai Őszirózsa népdalkör, a naszvadi Búzavirág vegyes éneklőcsoport, a perbetei Napraforgó gyermek táncegyüttes, a naszvadi Búzavirág női éneklőcsoport, a perbetei Árvalányhaj népdalkör, a lakszakállasi Jácint éneklőcsoport, a gútai Kis-Duna ág énekkar, a gelléri Amazons tánccsoport, a naszvadi Sustya citerazenekar, valamint vendégként a dunaszerdahelyi Népzenei Tábor énekesei és citerásai. A szólisták közül pedig a szentpéteri Benyó Erika, az ekeli Kiss Lajos, a nagykeszi Pécsi Virág Veronika, a kolozsnémai Beke Dóra, a csicsói Fábik Flóra és a naszvadi Bánházi Dóra szerepelt. A „Csemadok-nap” sztárvendége a magyarországi Desperado együttes volt. Az esti programban fellépett még az érsekújvári Operettkvintett. Egy nagyszabású utcabállal, melynek zenefelelőse Kondé Péter volt, fejeződött be az 51. Járási Dal- és Táncünnepély Kolozsnémán.     -pint-

Eltávolították az akadályokat

• 2013.7.22

Keszegfalva

Már több mint egy éve megy a huza-vona, és akadályozza a helyi vállakozókat  a Balseed s.r.o. tulajdonosa, aki úgy gondolta, hogy a termőföldjei mellett haladó utakat nemes egyszerűséggel eltorlaszolja, lezárja, ellehetetlenítve ezáltal a többi vállakozó mozgását. Ez főleg a Királynérét, Bálvány melletti mezei utakat érinti, melyek a főúttól távol esnek ugyan, de a mezőgazdasággal foglalkozó vállakozóknak igenis létfontoságú, megélhetést szolgáló közlekedési útszakaszok.

Hosszú levelezgetés, egyeztetés, számtalan vita után, úgy néz ki csütörtökön pont került a mondat végére, legalábbis ezt remélik a helyi vállakozók, ugyanis közös határozat alapján, és a törvény betűit használva  eltávolították az utakat eltorlaszoló betontömböket, levágták az egyes sorompó lakatjait, feloldva ezáltal az „útzárat”. A tervezett akció az elején úgy tűnt a legnagyobb rendben megy, ám a munka befejező szakaszában megjelent az érintett vállalkozó és fia, akik felháborodásuknak adtak hangot a történtek miatt. A polgármestert hibáztatva bírósággal fenyegetőztek. Amint Lehocký Milan polgármestertől megtudtuk az illető személy minden  egyes akcióról értesítve volt, így a legutóbbiról is, és lehetősége lett volna rá, hogy a felszólításban jelzett 7 napon belül eltávolítsa az említett akadályokat, de mivel ezt a törvényben előírt határidőn belül nem tette meg, ezért lépni kellett.
És hogy mit eredményezett az eddigi egy év útlezárása? Nos, azok a vállakozók, akik csak ezeken az utakon közelíthették meg a termőföldjüket, kénytelenek voltak kerülővel eljutni a tulajdonukhoz, amit mondani sem kell többletkiadást eredményezett. Például egyik vállakozó nemtetszésének adott hangot, miszerint a mezei utak lezárása miatt Gútán keresztül kell közlekednie, ami nagyban emeli a kiadásait. Többen megjegyezték, hogy lehetetlen autóval megközelíteni a napelem-parkot. A vállalkozók közül az egyik feltette a kérdést: Mi van akkor ha netán az itt dolgozókhoz gyorsmentőt, vagy tűzoltóautót kell hívni?
Az akadályok eltávolítása után a vállalkozók egy kissé fellélegezhetnek, és használhatják az utakat, de ahogy néhányan megjegyezték: az ügynek lehet hogy lesz folytatása, mert a cikkben említett vállakozó bizonyosan nem hagyja annyiban a dolgot. A jelenlegi helyzet az, hogy az utak járhatóak. Semmilyen betontömb nem akadályozza a mezei utakon való közlekedést, de hogy meddig marad ez így, azt nem tudni, és azt sem, hogy ezek után a vállakozó milyen lépésre szánja el magát. Ha az ügyben újabb fejlemény történik, természetesen visszatérünk a témára.
Kép és szöveg: -pint-

Képzőművészeti kiállítás

• 2013.7.15

Izsa

A Csemadok izsai alapszervezetének jóvoltából igazi ínyencség került a festészetet kedvelők asztalára. A ma Türingiában (Németország) élő festőnő, Gyarmati Mária – művésznevén AYA – alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhettek az érdeklődők.
A festőnő Csontváry világában élve autodidakta módon képezte magát, és ennek köszönhetően immáron 13 éve örökíti meg az őt körülvevő világot. Olajfestményein áthat érzelmi gazdagsága, a képek visszatükrözik az alkotó életének apró mozzanatait.
Az izsai kultúrház kiállítótermében szépszámú közönség fogadta a művésznőt, aki ízelítőt kaphatott a helyi vendégszeretetből. Az üdvözlő műsort az ötéves Ádám Cecília nyitotta meg, aki Zelk Zoltán egyik versét szavalta, majd egy kis népdallal mosolyogtatta meg a közönséget. Gaál Réka furulyaszólója után Tóth Kurucz Mária üdvözölte a vendégeket. Az izsai Gyöngyös Bokréta énekcsoport népdalokat adott elő, Kurucz Lajos szólót énekelt. A művésznő tevékenységét Izsák Elvira ismertette. A művész képei két hét múlva a hetényi Lilla Galériában lesznek kiállítva.     (miriák) Zakar Vince felvétele

Ünnepélyesen átadták a Karva–Lábatlan révátkelőt

• 2013.7.1

A Gerenday Közösségi Házban (Lábatlan) került megrendezésre az „Együttműködés határok nélkül“ című projekt záró konferenciája és a révátkelő – folyami kikötő ünnepélyes átadása.
Elsőként Lábatlan polgármestere, Dinnyés István köszöntötte a megjelenteket, majd Duka Gábor, Karva polgármestere is szólt a jelenlévőkhöz.

A kikötő ponton elsősorban a Lábatlan és Karva közötti járatot biztosító kishajó mindkét parton történő kikötését szolgálja. A két különböző magassági szintű beszállóhely azonban lehetővé teszi más hajók kikötését is. A beruházással kialakításra került egy jegyárusításra is alkalmas kiszolgáló-helyiség, valamint a már meglévő kishajó felújítása. A beruházás tervezett összköltsége bruttó 783 068 euró volt, melyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a kormányzati társfinanszírozás által nyújtott támogatás összesen 743 915 euró. A projekt megvalósításához Lábatlan önkormányzata 24 473 euróval, Karva település pedig 14 680 euróval járult a hozzá.
A konferencia végén emléklapokat adtak át, majd Darányiné Csonka Valéria és Szabó János, a református és a katolikus egyház képviselői ünnepélyesen is felszentelték a révátkelőt.
A szalag átvágását követően a záró konferencia résztvevői megtekintették az új kikötőt s ezzel megkezdődhet a „szomszédolás“ a vízen át.

Ifjúsági és Nyugdíjasklub átadása

• 2013.6.24

Dunaradvány

Egy felújított épülettel, Ifjúsági és Nyugdíjasklubbal gazdagodott a Duna menti település június elején. A falu közepén, az orvosi rendelő mellett található létesítményre már ráfért a rekonstrukció, s a község vezetőinek elképzeléseit tettek is követték, melynek eredménye sikeres községi pályázat az EU-s alapokban.
Az ünnepélyes megnyitón, ahol a helyi Búzavirág népdalkör is fellépett, a község polgármestere, Ľubomír Púchovský elmondta: a „Közobjektumok felépítése és modernizálása” programba beadott pályázat pozitív elbírálás alá esett, így egy többlépcsős fejlesztési folyamat indulhatott meg a községben. Először a régi buszmegállók cseréjére került sor, majd a digitális hangszórórendszer lett kiépítve. Ezután egy többcélú műfüves pálya kialakítása az orvosi rendelő mögött, s nem utolsósorban a projektsorozat a régi MNV épület modernizációjával zárult. Az összköltség 274 991 eurót tett ki, vissza nem térítendő támogatás formájában, melynek 85%-át az EU adta és 15%-át az állami költségvetés.
A régi MNV épülete teljes felújításon esett át, mely magába foglalja egy új emeleti szint ráépítését az eredetileg földszintes épületre, a földszint teljes felújítását, beleértve a nyílás­zárók cseréjét, új villanyvezetékek és központi fűtési rendszer kiépítését, szociális helyiségek felújítását. A megbízás kivitelezését a komáromi Agrostav s.r.o. cég végezte. A földszinten kapott helyett a könyvtár. Szintén ezen a szinten kaptak egy két helyiségből álló épületrészt a nyugdíjasok is, melynek kulcsát  Acsay Ilonka, a Búzavirág éneklőcsoport vezetője vette át az ünnepélyes megnyitón. Ízlésesen bebútorozott, televízióval is ellátott helyiségekben a nyugdíjas korosztálynak lehetősége lesz különböző összejövetelek, foglalkozások, rendezvények megszervezésére. Az emeleten  lesz az ifjúsági klub.
A nap folyamán a műfüves pályán kispályás futballtornára is sor került. Délután a pályát a gyerekek vették birtokukba. Este pedig a marcelházi Melodik zenekar szolgáltatott zenét a község borházánál.
Hornyák László

Alu-GO: játékos magyar találmány

• 2013.6.17

Marcelháza

A Kreatív Környezetvédő Klub célja az italos dobozok újrahasznosításának egy új módjával megismertetni a világot. A módszer kicsiknek és nagyoknak egyaránt hasznos, élvezhető és módfelett szórakoztató. Ezt be is bizonyították a marcelházi Tavaszi Fesztivál rendezvényén, ahol Balázs Gyula ismertette meg az érdeklődőket az újfajta technikával.

Hogyan is működik az Alu-GO? A lemezek rögzítése egy egyszerűen és gyorsan alkalmazható kézi szerszámmal, az Alu-GO fogóval történik. Az alapanyag: a hulladék alumínium italdobozokból nyerhető vékony alumínium-lemez. A felhasználásra kerülő anyag sajátos összetételénél fogva jobb minőségű ollóval oly módon vágható, hogy a vágási felület tompa marad. Így kis fantáziával a legkülönfélébb egyéni ötletek is biztonságosan kivitelezhetőek. Az Alu-GO szinte gerjeszti a gyermekek alkotókedvét: valódi kreativitása abban rejlik, hogy a módszer birtokában a felhasználó könnyedén kiléphet a rendszer által kínált tervrajzok kereteiből is.
A módszer valamennyi korosztály számára megadja az alkotás örömét! Tehát eldobod vagy feldobod? Rajtad múlik, hogy a flakon a kukában végzi, vagy a kezedben! Lépj be Te is az Alu-GO táborába! Ha kész a mestermű, mutasd meg mindenkinek, hogy Te lehess a legjobb!    Miriák Ferenc Lancz Ildikó felvétele

Megújult a Hídverő Társulás

• 2013.6.10

A Hídverő Társulás az elmúlt 17 évben sok változáson ment keresztül. Nagymértékben megváltoztak a politikai és gazdasági viszonyok és természetesen változott a településeket képviselő polgármesterek személye is. Jelenleg a Hídverő Társulás folyamatos identitás-keresésen megy át.
A társulás elnöke, Szabó Olga, Pat polgármestere az áprilisi ülésén lemondott és az új elnököt, Duka Gábort, Karva polgármesterét arra kértem, tájékoztassa a közvéleményt a társulás jelenlegi és távolabbi céljáról.
„2013. május 10-én Hetényen összehívtam egy megbeszélést, amelyen részt vett Lucza Sára, Banai Tóth Pál és Karánsebessy Lukács. A megbeszélés témája a Hídverő Társulás további tevékenységének és a hosszú távú stratégiájának felvázolása volt. A megbeszélésen olyan ötletek merültek fel, mint honlap elkészítés, a Hídverő Társulás logójának kivitelezése, az államigazgatás képviselőinek tervszerű meghívása az ülésekre, meghívni a következő intézmények vezetőit, mint a Regionális Egészségügyi Intézet igazgatónője, a kórház igazgatója, a Hídverő Társulás éves munkatervének kidolgozása. Szorosabbra fűzni a magyarországi településekkel a kapcsolatot és az együttműködést. Szorosabbra fűzni a Duna menti borúttal a kapcsolatot. Településeink arculatának kialakítása, anyagok és szolgáltatások közös beszerzése. Az iskolák együttműködése. Határon átnyúló együttműködés és az anyanyelvhasználat erősítése” – vázolta fel a feladatokat Duka Gábor.
A Hídverő Társulás településeinek karvai ülésén a következő határozat született: a Hídverő Társulás megbízza Duka Gábor elnököt, Lucza Sára és Banai Tóth Pál alelnököket azzal, hogy készítsék elő a regionális turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszerét.
A karvai ülésen elfogadásra került a Hídverő Társulás alapszabályának 5. számú kiegészítése. Ennek alapján a társulás székhelye Karva, cselekvőképességét a Nyitra Kerületi Hivatal a Társulás székhelyének megfelelő illetékességű nyilvántartásába történő bejegyzéssel nyeri. A Társulás tevékenységének célja és érdeke a társult községek érdekeinek képviselete, a közösen kitűzött célok teljesítésének elősegítése és problémáinak megoldása, a mindenkori hatályos települési önkormányzatokról szóló törvénynek és egyéb jogszabályoknak való megfelelés, melyek érintik a Tárulás működését. Együttműködhet más régió önkormányzataival, külföldi és belföldi községekkel egyaránt. A Társulás szervei: taggyűlés, elnök és tanács. A Társulás végrehajtó szerve a Tanács, mely a Taggyűlés ülésezése közötti időszakban irányítja a Társulás működését. A Tanács tagja a Társulás elnöke és három alelnök. Egy alelnök a Társulás magyarországi tagjai közül kerül ki. A Tanács szükség szerint ül össze, de legkevesebb háromhavonta egyszer.
Miriák Ferenc

Agyaggalamb-lövészet

• 2013.6.10

Madar

Régiónkban az időjárás már lehetővé tette, hogy megrendezhessék az agyaggalamb-lövészetet. Így volt ez nemrégen Madaron is. A verseny egyre nagyobb népszerűségét az is bizonyítja, hogy közel ötven vadász mérte össze tudását. A koronglövők eseménynaptárában előkelő helyet foglal el a madari verseny, mivel ezt a legnívósabb versenyek közé sorolják.

„Előszeretettel tréningeznek ebben a számban a vadászok, mivel ez hasonlít legjobban az apróvadas-vadászatban szereplő állatok mozgására, és itt jóval lazább szabályok vonatkoznak a fegyverekre és lőszerekre is.  A lőtér napjainkra is kitartott az elvei mellett, és elsősorban sportszakmai műhelyként kívánt/kíván működni. Alapvetően a cél továbbra is az maradt, hogy a felvidéki korongvadász-sport meghatározó létesítménye legyen, a pálya kialakítása, a korongdobó gépek összetétele, és a korongvadász-sport magas szintű szakmai ismerete tegye lehetővé nemzetközileg is ismert versenyzők gyakorlását, a versenysport oktatását, és magas szakmai színvonalú versenyek megrendezését“   – mondta Édes István, a madari Vadász Egyesület elnöke, polgármester.
A május utolsó vasárnapján megtartott agyaggalamb-lövészverseny első hat helyezettje: 1. Simonics Ferenc, 2. Lajos Árpád, 3. Tóth Richárd, 4. Nyúl Gábor, 5. Kelemen Tamás, 6. Juraj Kelecsényi.  A régió sörétlövészet ezen létesítménye, és az annak üzemeltetésében részt vevők szeretettel várják mindazokat, akik kulturált körülmények között szeretnének megtanulni sörétes fegyverrel lőni, vagy lőtudásukat még biztonságosabbá és még eredményesebbé tenni.    (miriák)
Fotó: A madari Vadász  Egyesület

Megfojtotta a nagymamáját

• 2013.5.27

Tany

Május 22-én, délután 13.00 óra körül egy 22 éves férfi megfojtotta 67 éves nagymamáját az egyik tanyi házban. Majd fél órával a gyilkosság után, a szomszédos nemesócsai rendőrségen jelentette be, hogy végzett a nagymamájával. Mint mondta, családon belüli viták motiválták arra, hogy elkövesse ezt a szörnyű tettet. Božena Bruchterová, a nyitrai rendőrkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: „A gyanúsítottat őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. A vizsgálati fogságba egy pszichiátert is kirendeltek, hogy megvizsgálja a férfi elmeállapotát. A különösen súlyos bűncselekmény miatt akár 20-25 évet vagy életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.“    -ga-

Népszavazás lesz Ekelen

• 2013.4.15

Az elmúlt héten, pénteken megtelt a helyi kultúrház nagyterme, ahol a lakosoknak egy falugyűlés keretén belül bemutatták azt a projektet, mellyel szeretnék felszámolni a jelenlegi „szeméttelepet”. A kivitelező kisfilmen mutatta be, hogy milyen hulladékfeldolgozó-telepet építenének ki a községben. Vladimír Hudec, a kivitelező cég képviselője elmondta: „A legújabb szemétfeldolgozási technikát kínáljuk, egy újrahasznosítási lehetőséget”.
A falugyűlést Fekete Iveta polgármester nyitotta meg, aki kitért arra, hogy szomorúan figyeli a községben történteket: névtelen levelek, emberi kapcsolatok megromlása és hangulatkeltés. Röviden ismertette a szeméttelep eddigi „történetét”. Majd szót kapott a befektető cég (Tehnix Kft.) ügyvezető igazgatója, Vladimír Hudec. „Személy szerint már 20 éve foglalkozom a szemétfeldolgozás problematikájával. Cégünk a legmodernebb technikát kínálja. Ekelen nem szemétégetőt akarunk kiépíteni, hanem egy mechanikus hulladékfeldolgozót. A lerakott szemetet feldolgozzuk, osztályozzuk, és a felhasználható anyagokat újra hasznosítjuk. A helyi feldolgozó üzem egy óra alatt öt tonna hulladékot lenne képes feldolgozni, valamint a lakosok kommunális hulladékért fizetett díját is csökkenteni tudnánk” – mondta az ügyvezető igazgató.
A bemutató után teret adtak a lakosok kérdéseinek is. Csicsó János helyi lakos több kérdést is intézett a cégvezetőnek, majd ismertette, hogy összegyűjtött 670 aláírást, ami azt eredményezi, hogy a községben népszavazást fognak kiírni, melynek kérdése úgy szól, hogy a jelenlegi hulladéktároló, és az azt eddig üzemeltető Ekeltour Kft. maradjon-e tartósan a község tulajdonában.  A fent említett úr szavaiból továbbá kiderült, hogy ő áll az mögött a névtelen levél megírása mögött is, amelyet szerkesztőségünkbe egy csuklyás férfi juttatott el pár héttel ezelőtt. Továbbá olyan kérdések is felmerültek, hogy nem lesz-e bűz, ha a hulladékot mozgatni fogják? Vladimír Hudec válaszolt: a technikai feldolgozás nem jár bűzzel, és a feldolgozott hulladékot el is viszik, tehát nem lesz itt semmi, ami bűzölögjön. Újra előkerült a szemétégető kérdése, erre az igazgató határozottan válaszolt, nincs szó szemétégetőről, mivel ez nincs is a cég profiljában. Majd rámutatott arra, hogy ha sikerül megegyezni a községnek a Tehnix Kft.-vel, akkor az építkezési engedélyeket a község adja ki, így tudni fogja, hogy mit fognak építeni.
A jelenlévő nyolc képviselő is elmondta, miért is szavaztak a szemétfeldolgozó mellett vagy ellen. Csepy Nándor kiemelte a munkahelyteremtés fontosságát, mivel a befektető 30 új munkahelyeket létesítene. Szokol Zsolt nem lát a befektetésben semmi károsat, hiszen a felhalmozott hulladék el lesz távolítva. „Meggyőzött a világszínvonalú technológia, ha Bécsben megfelel az embereknek, akkor Ekelen miért nem?” – tette fel a kérdést Kulcsár Szabó Sándor. Bohos Éva képviselő szintén a munkahelyteremtés fontossága miatt döntött a befektető mellett. Németh Norbert felvázolta, hogy már több mint egy éve foglalkozik a problematikával. Véleménye szerint a befektetésnek több az előnye, mint a hátránya. Olláry Vidor rámutatott, hogy a község számára a „szemétdomb” bezárása gazdaságilag nem előnyös, mivel az elszállítás így drágább lenne a lakosok számára. Nagy Anita ismertette a lakosokkal, hogy ő egy korábbi képviselő-testületi ülésen egy módosító javaslatot is beterjesztett, melyben a domb lefedését és rekultivációját preferálná. Véleménye szerint, a javasolt beruházás közel van a községhez, amiben veszélyeket lát. Végül Török Anikó szólalt fel: „Amit előadott az ügyvezető az szép és jó, és én lennék a legboldogabb, ha mindez így meg is valósulna. Ebben a kérdésben mindig tartózkodtam, mert szerettem volna elérni, hogy a falu lakosai is be legyenek vonva a döntésbe. Nem értem mire ez a nagy sietség, nem vagyok a jó elrontója, de kevés információt kaptam ahhoz, hogy  merjek szavazni.”.
Tehát előreláthatólag május végére fogják kiírni a népszavazást. Mivel a községben 1222 választásra jogosult polgár él, és a petíciót 670 lakas aláírta, így most már a lakosok kezében van a döntés joga. ssy

Egy receptkönyv sikere

• 2013.4.15

Izsa

Túrócszentmártonban került sor a hetedik alkalommal meghirdetett „Legjobb krónika”, a városok és falvak monográfiája, a kulturális örökség megjelentetése, a népköltészet, népmesék, népi hagyományok és népdalok gyűjtési versenyének kiértékelésére. A versenybe 215 pályázat érkezett és a különböző kategóriákban a zsűri 26 első, 23 második, 21 harmadik helyet ítélt oda, illetve kiosztott 5 különleges díjat és 22 oklevelet.
Az izsai Helena Vicianová munkája: Nagymamáink receptjei a mai konyhánkban című receptfüzete harmadik helyezést ért el. A mini receptfüzetben a szerző a hagyományos népi ételek receptjeit dolgozta fel. „Küldetésemnek éreztem, hogy a mai elgépiesedett műanyag világban megmutassam a még természeteset kedvelő emberek számára, hogy milyenek az igazi, hagyományos ízek. Éppen ezért felelevenítettem nagyanyáink receptjeit, hagyományos alapanyagokat használva. A hagyományos paraszti étkeket felvonultatva, a receptkönyvet olvasva az olvasó visszaugorhat az időben. A receptfüzetben az évszakok szerint vannak a receptek feltüntetve” – vallja a receptfüzet szerzője.    (miriák) Képarchívum

Megújult az óvoda udvara

• 2013.4.15

Őrsújfalu

Az óvoda új rönkfa játszótérrel üdvözölte a tavaszt. A gyermekek már türelmetlenül várták, mikor fordul melegebbre az idő, hogy birtokukba vehessék a mászókát.
Az akácfa játszótér a „Mozgással az egészségért” projekt keretében lett megépítve, melynek fő célja megfelelő környezetet biztosítani a gyermekek helyes és egészséges mozgásához. Az anyagi eszköz az adók 2 százalékából lett biztosítva, melyet a szülők és az óvoda barátai ajánlottak fel, a fennmaradó összeget pedig a szülők adományából egészítették ki. Mindenkinek, aki valamely szinten hozzájárult az óvoda fejlesztéséhez, őszinte köszönetünket fejezzük ki. Hálásak vagyunk az újvári Ihriská agát s.r.o. cég képviselőinek, hogy sokéves tapasztalataik alapján, megfelelő formába tudták önteni elképzeléseinket és minden téren hajlottak a megegyezésre. Március végén a megállapodás szerint leszállították a korszerű mászókákat és fel is szerelték. Ma már kiváló szórakozási és játék lehetőségeket nyújt az új akácfa játszótér a gyermekeknek napi szinten, és csodálatos éke az óvoda udvarának.    Csóka Beáta

Az önkéntes tűzoltók elmúlt évi tevékenysége

• 2013.4.15

Marcelháza

Az évzáró közgyűlésen Bélai János parancsnok részletesen ismertette az előző évi tevékenységet. Az önkéntes tűzoltóság 1886-ban alakult a községben és jelenleg 43 tagja van, ebből három nő.

2012-ben a száraz időjárásnak köszönhetően sajnos több tűzesethez kellett kivonulniuk a község önkéntes tűzoltóinak. Sok esetben azonban szükség volt a komáromi hivatásos tűzoltók segítségére is. Az első komolyabb tűz a fémhulladék felvásárló telepen keletkezett, a papír szerkezetű épület porig égett a folyamatos oltás ellenére. A következő komolyabb tűz áprilisban a Zsitva kanális partja mentén keletkezett, ahol a nádas égett. Itt veszélyeztetve volt az újonnan felépített vadászles és a vad­etető. Május 3-án a hajnali órákban a főút mellett egy családi házban keletkezett tűz, akkor a szomszédban lakó T. Szabolcs lélekjelenlétének és gyors beavatkozásának köszönhetően a tűz nem terjedt tovább. Viszont a házban élő idős ember olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy nem élte túl a tragédiát.
”Az önkéntes tűzoltó szervezet tagjai nem csak a tűzoltásban vesznek részt. A tevékenységük kiterjed kulturális és sporteseményekre is. Együttműködik a szomszéd községek tűzoltó szervezeteivel és a hivatásos tűzoltósággal is. Így meg lehet említeni: a komáromi tűzoltóállomás ünnepélyes átadásakor is jelen voltunk mint díszőrség a lobogónkkal. Ezenkívül részt veszünk több tűzoltóversenyen is, melyek közül néhány már hagyománnyá nőtte ki magát.
A fent említett események csak egy része a marcelházi Önkéntes Tűzoltó Testület tevékenységének. Sok szabadidőt és odaadást igényel. Minden egyes bevetés után a technikát el kell raktározni, megszárítani és a következő bevetésre felkészíteni. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy aki szeretne bekapcsolódni a marcelházi önkéntes tűzoltóság munkájába ill. szeretne részt venni a tűzoltó rendezvényeken és versenyeken, vagy csak egyszerűen kedvet kapott benézni hozzánk, legyen akár nő akár férfi, akár gyerek akár felnőtt, minden érdeklődőt szeretettel várunk” – zárta értékelését a marcelházi tűzoltóparancsnok.
(miriák) Keszeg Benjamin felvétele

Tavaszi nyitott pincék várják Önt május 4-én

• 2013.4.8

Napjainkban már elmondható, hogy közel 6 évvel ezelőtt, mikor megrendezésre került a Kürti Borfesztivál, még kevesen gondolták, hogy a szőlőültetvények, borpincék és persze bennük a bor mennyire vonzó lehet a nagyközönség számára. Míg régebben mostohán bántak magával a borral és a borkultúra is mélyponton volt, úgy napjainkban elmondhatjuk, hogy köszönhetően előre gondolkodó szőlészeknek, borászoknak, egyre magasabb szintre emelkedik környékünkön is a borkultúra, benne a minőségi borfogyasztás.
Egyre többen látják azt az utat elfogadhatónak és itt a borászokon túl, már több ezerre nőtt azon fogyasztók száma, kiknél a minőségi, minél kevesebb vegyi ráhatással manipulált bor előnyt élvez, még akkor is, ha az említett boroknak az ára többszöröse a vegyészeti eljárásoknak köszönhető, minőségi szőlőt alig tartalmazó, ebből kifolyólag bornak nem nevezhető alkoholos italokkal szemben. Az igény igényt gerjeszt közmondás igazolására jött létre a Duna Menti Borút Polgári Társulás, kinek elsődleges célja a Duna menti szőlőültetvényeken termett szőlő, az abból készült bor minél magasabb szintű prezentálása a nagyvilág felé. Az iskolázásokon, előadásokon és különböző versenyeken túl ez a szervezet vállalta fel az évente 2 alkalommal tervezett „Nyitott Pincék Napja” címmel jelzett rendezvény megszervezését, amelynek elsődleges célja ismételten a kézműves szinten előállított bor népszerűsítése.
Mi is történik majd 2013. május 4-én?
A Duna menti régió 20 községében közel 100 pince tárja ki ajtaját és várja a borkóstolásra érkező vendégeket már reggel kilenc órától, az egész nap folyamán, és csak akkor zárnak be, amikor már megcsappan az érdeklődők, borivók száma. A nyitott pincékben Ön, kedves érdeklődő, miután megvásárolta az alapcsomagot, ezzel kapcsolatban minden információt megtalál a www.pdvc.sk honlapon, meglátogathatja bármelyik pincészetet és az ott kínált finomabbnál finomabb borokat borjegy ellenében megkóstolhatja, és ha ízlett, akár vásárolhat is belőle.
Hogy merre is induljanak el?
Ebben segít Önöknek az alapcsomag tartozéka, a borkatalógus, ahol a pontos címek, telefonszámok, GPS koordináták mellett megtalálja a kínált borok fajtáit is. Ez a borkatalógus egész évben segédeszköz lehet Önnek, ha éppen borvacsorára, vagy csak egyszerűen finom borra vágyik az év bármely időszakában.
Látogasson el tehát a www.pdvc.sk honlapra és rendelje meg az alapcsomagot, amit akár utánvéttel is megszerezhet és ne feledje, hogy a „Tavaszi nyitott pincék” várják Önt 2013. május 4-én.

Újabb bérlakások Ifjúságfalván

• 2013.4.8

Március végén újabb bérlakások kerültek átadásra Ifjúságfalván. A két egyszobás és a két kétszobás lakást tavaly ősszel kezdte építeni a galántai illetőségű Staveco építkezési részvénytársaság. Az új, minden igényt kielégítő családi fészkek a volt községi hivatal felső szintjén lettek kiépítve.
Gönczöl Gabriella, a falu polgármesternője elmondta, hogy külső segítség nélkül sajnos ez a beruházás nem valósulhatott volna meg. Így az Építésügyi Minisztériumtól 33 770 euró támogatást kaptak, ezenkívül hitelre is szükségük volt, melyet az Állami Lakásfejlesztési Alaptól vettek fel 78 804 euró értékben. Ezt az összeget a bérletből a lakók fizetik vissza. Ez valójában hosszú távú hitel 30 évre. A hivatalos átadás után a lakók átvehették a falu polgármesternőjétől a lakások kulcsait, és megtekinthették leendő lakhelyüket.
Kép és szöveg: -pint-

Az iskola mellé költözik az óvoda

• 2013.4.8

Dunamocs

Két év után a község gazdálkodása eljutott arra a pontra, hogy ebben az évben már kaphatnak hitelt a bankoktól. Ez nem azt jelenti, hogy nincs adósságuk, hanem azt, hogy a gazdálkodás alapján képesek havi rendszerességgel törleszteni. Banai Tóth Pál polgármester hangsúlyozta, ezt a lehetőséget (max. 360 ezer euró) olyan beruházásokra szeretnék kihasználni, amelyek a lehető legrövidebb időn belül megtérülnek a községi bevételek növekedése vagy a kiadások csökkenése által.Legfontosabb ilyen beruházás az óvoda átköltöztetése az iskolai étterem épületébe. Ez évente 20 ezer eurós megtakarítást jelentene. A kifizetetlen számlák (villany, gáz, hulladékszállítás) rendezésére a polgármester 8 ezer eurós hitelt javasolt felvenni, amelyet a képviselő-testület jóváhagyott. A hitelt a bank nem készpénz formájában adja, hanem a benyújtott számlákat egyenesen a szolgáltató cégnek fizeti ki.
„Az óvoda átköltöztetését ugyancsak takarékossági szempontok indokolják, a kétszintes épület túlméretezett az óvodások számához képest. Ráadásul konyhája sincs, máshonnan szállították ide az ételt” – mondta Banai Tóth Pál. „Az iskola éttermének helyet adó ingatlan egyik szárnyát alakítjuk át óvodává. A munkálatokat a nyári hónapokra ütemezzük, hogy se az óvoda, se az iskola menetét ne zavarjuk. A beruházás 47 ezer euróba kerül, évente pedig 20 ezer euró megtakarítást remélünk tőle.”
Az üresen maradt óvoda kihasználásáról még nem született döntés, a polgármester szerint a legjobb az lenne, ha egy vállalkozó bérbe venné, esetleg megvásárolná, hogy aztán ott munkahelyeket alakítson ki. További lehetőségként bérlakások kialakítása is felmerült.
Az iskola, valamint az orvosi rendelőknek és más szolgáltatásoknak is helyet adó községháza fűtésrendszerének korszerűsítése a tervek szerint 34 ezer euróba kerül. Az új technológiának köszönhetően a polgármester tájékoztatása szerint legkevesebb 20%-os megtakarítás érhető el.
A képviselők ismét megvitatták a község közvilágításának felújítását is. Az ülés vendége volt a kivitelező cég képviselője, aki elmondta, hogy a modern Samsung LED lámpák új technológiát képviselnek Szlovákiában. Lekér település után Dunamocs lesz a második község, ahol ezt a technológiát fogják alkalmazni. A gyártó 15 év garanciát ad az új lámpatestekre. A községben 160 LED lámpatestet szerelnek fel, amelyek fogyasztása 80%-kal alacsonyabb a régiekénél. A hatvanezer eurós beruházás a polgármester szerint 6–7 év alatt megtérül.
Dunamocsi hír az is, hogy az önkormányzat képviselői közös vacsorán találkoztak a faluban működő vállalkozókkal. A találkozó Banai Tóth Pál kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, amiben kölcsönösen egymás segítségére lehetnek. Több konkrét ötletet is megvitattak, amelyek remélhetőleg valóra is válnak. A találkozó sikerére való tekintettel az önkormányzat szeretne hagyományt teremteni és a jövőben évente legalább egyszer szeretne hasonló találkozót szervezni.
(miriák)

Megérkezett a révátkelő

• 2013.3.18

Karva

Karva és Lábatlan önkormányzata közösen pályázott a rév­átkelő kiépítésének támogatására a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A beruházás tervezett összköltsége bruttó 783 068 euró, melyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kormányzati társfinanszírozás által nyújtott támogatás összesen 743 915 euró. A projekt megvalósításához Lábatlan Önkormányzata 24 473 euróval, Karva település pedig 14 680 euróval járul hozzá.
A karvai oldalon egy hajóétterem mellett fogják teljesen felújítani a már most is létező pontonkikötőt. Duka Gábor karvai polgármester szerint nagyon fontos az is, hogy ez az új kikötők a Dunán közlekedő, sokszor 120 métert is elérő szállodahajók fogadására is alkalmas lesz, így a turizmus terén is nyílnak lehetőségek. Az úszóművet Pozsonyban gyártották és 10 órás hajóút után érkezett meg Karvára. Erre a hétre tervezett átúsztatás után készítik el a hidat, amely összeköti a parti létesítményekkel. A felépítményt néhány héten belül helyezik el végleges helyére. A révátkelő üzembe helyezése után vélhetően sokan élnek majd az új lehetőséggel.
Mindkét érintett település központi kérdésként kezeli a turizmus fejlesztését, amihez kedvező adottságokkal rendelkeznek, és az ipari termelés visszaszorulása Lábatlan esetében további lehetőségeket is megnyit. (mf) A szerző felvétele

A Duna menti Borút közgyűlése

• 2013.3.18

Pat

A Duna menti Borút Polgári Társulás az elmúlt évben alakult 115 taggal. A társulás célja, hogy aktívan részt vegyen a szőlészet és borászat, a falusi turizmus fejlesztésében, elősegítse a szőlő termesztését és borfajták előállítását, megteremtse azokat a feltételeket, amelyek a régió kulturális hagyományainak megőrzésére szolgálnak, ugyanakkor elősegítik a Duna-régió ismertségének növelését.
Paton, a Wellness hotel nagytermében tartotta meg a társulás a közgyűlését, amelyen Igor Štumpf, a társulás ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Majd a Duna menti
Borút elnöke, Benedikt Václavík szólt a társulás megalakulásának okairól, beszélt az elmúlt időszak eredményeiről és felvázolta a jövőbeli terveket is. A Duna menti Borút Polgári Társulás idei terveit is ismertették a találkozón. Legközelebb Búcson rendezik meg a szőlőmetszési versenyt, „Aranymetszés” címmel. A verseny folyamán a szakemberek bemutatják az egyes szőlőfajták helyes metszését is. A következő rendezvény, a Danube Wine nemzetközi borverseny a Komáromi Napok keretében lesz megtartva április 27-én. Az idei tavasz legnagyobb rendezvényére május 4-én kerül sor, a „Tavaszi Nyitott Pincék Napja“ címmel. A rendezvény alatt 80 pince lesz nyitva, ahol az érdeklődőknek lehetőségük lesz a borok kóstolására és vásárlására is. Az év további szakaszában lesz Komáromi Borkorzó és az Őszi Nyitott Pincék Napja.
(miriák)

Több projekt megvalósítását tervezik

• 2013.3.18

Ímely

A képviselő-testület legutóbbi ülésén több olyan projekt szerződését jóváhagytak a képviselők, amelyek nagymértékben befolyásolják a község további fejlesztését és a lakosság életkörülményeinek javítását.

A község polgármestere, Tyukos Ferenc elsőként a nyilvános közvilágítás felújításáról szóló projektet ismertette, melynek értéke 218 048,04 euró, ebből 5 % önrészt a községnek kell biztosítani. A projekt finanszírozása az Európai Régiófejlesztési Alapból lesz biztosítva. A polgármester elmondta: a községben 220 égőt cserélnek ki, és a tanulmány alapján 30-50 százalékos megtakarítást eredményez majd a felújítás. A következő kérvényben az óvoda épületének hőszigetelése, a tetőszerkezet felújítása, ablak- és ajtócsere szerepel. A projekt összértéke 118 765,48 euró. A kidolgozott pályázatot a Környezetvédelmi Minisztériumba adták be. A község az egészségügyi központ felújítására is kidolgoztatott egy tervet, amelynek összköltsége 57 809,06 euró. A kérvényt szintén a Környezetvédelmi Minisztériumba szeretnék beadni. A községi komposztáló és a környezetvédelmi udvar kivitelezésére a szerződést még 2012-ben hagyta jóvá a Környezetvédelmi Minisztérium. A község elvégeztette a közbeszerzést, viszont az alacsony érdeklődés miatt a község kénytelen volt a közbeszerzést törölni. A Kormányhivatalba küldték el az „Énekeljünk cigánymuzsikára” kérvényt, amelyet kiegészítettek a régióbeli citerások fellépésével.  Az Ímelyi Napok 2013 keretében Brüsszelbe küldték el a Town Twinning (települések összekötése) projektet. A polgármester tájékoztatása alapján a község szeretné bővíteni a meglévő nemzetközi kapcsolatait romániai, szlovén és osztrák településekkel.
A képviselők megvitatták a 2013-as évi beruházási akciókra tervezett hitelek merítését, ami az előzetes számítások alapján 120 – 145 ezer euró között van, visszatérítése 5-7 évet venne igénybe. A hitelek felvételére azért lesz szükség, hogy a tervezett projekteket meg tudják valósítani.     (miriák)

Csatlakozni szeretnének a Mária Útra

• 2013.3.11

Karva

A Hrossó turisztikai központ mellett megépült kápolna átadását követően szeretnének rákapcsolni a turistaútra. A Mária Út egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon.
„Olyan utat kívánunk kialakítani, mely mindenki felé nyitott, aki a kulturális, lelki vagy természeti értékeket keresi. A gyaloglás közben megélt közösségi érzés, a természet közelsége, a megszokottból való kiszakadás élménye, a fizikai teljesítményből fakadó kellemes fáradtság új nézőpontba helyezi a világot. Az ember egyszerre megismeri a világot és saját magát, s a felismerések révén megváltozik, átalakul a szemlélete is” – nyilatkozta Duka Gábor, Karva polgármestere.
„Közép- és Kelet-Európában nincs hasonló méretű zarándokút. Bár vannak már kisebb utak a fontos zarándokhelyek közelében, A Mária Út e térség legfontosabb zarándokútjává válhat, hiánypótló lehet a Felvidéken, mind Magyarországon, mind a régiót tekintve is. A Mária Út mentén kb. 60 kisebb-nagyobb zarándokhely található, köztük lesz Karva is. Smidt Tamás építész tervei alapján a kápolna építésével az önkormányzat célja, hogy a fizikális újjáépülés mellett a lelki gyógyulás is helyet kapjon a közösség életterében” – zárta nyilatkozatát a polgármester.
Miriák Ferenc KH felvétele

A korlát, amely korlátoz

• 2013.3.11

Csicsó

Hivatalosan tavaly adták át rendeltetésének a 3/5069-es utat, mely Csicsón halad keresztül, egészen a komáromfüssi elágazásig. Talán mondani sem kell, hogy a helyi lakosok mennyire örültek, hogy ezt a 2,4 km-es útszakaszt felújították. Vagy talán mégsem? A kitűnően kivitelezett útszakasznak azért akadt egy kis szépséghibája. Ez pedig a község elején található útszéli korlát, amely pontosan a Bódis család háza előtt díszeleg, elzárva ezáltal a ki- és a bejáratot.
Természetesen megkerestük az érintett családot, akik töviről hegyire elmondták sérelmeiket. A panaszukban kihangsúlyozták, hogy egyszerűen nem értik, és számukra nonszensz az, ami itt történik. Mint minden csicsói lakos, ők is örültek annak, hogy végre a faluban is méltó utakon közlekedhetnek. Igen ám, csakhogy az örömbe egy kis üröm is vegyült, amikor is megtudták, hogy pontosan a házuk elé helyeznek egy védelmi célt szolgáló korlátot. A beszélgetésben kihangsúlyozták, hogy úgy tudják, az eredeti tervezetben ez a bizonyos korlát nem szerepelt. Ezt utólag szerelték fel. „Természetesen amikor észrevettük, hogy mi készülődik, azonnal megtettük a szükséges lépéseket, hogy valahogy megakadályozzuk a korlát felszerelését. Az építkezési engedélyekért felelős személy is kijött megtekinteni a kialakult helyzetet. A korlátot, mint ahogy jelezték, biztonsági okokból szerelték fel. Ez pontosan 32,5 métert jelent, ami akadályozza az autóval történő ki- és bejutásunkat. Mint ahogy azt is később tudtuk meg, hogy a szerződésben a korlát hossza 28 méterre lett taksálva“ – mondta Bódis Márta.
Bódisék lemérték a jelenlegi korlátot, és meglepődve tapasztalták, hogy 32,5 méter. Nos, pontosan azzal a négy és fél méterrel több, amivel ők nyugodtan közlekedhetnének.
„A háztól balra egy kisebb úton elérhető a kijövetel, de ez nagyon veszélyes, mert nem lehet belátni a forgalmat. Megemlíteném azt is, hogy mióta itt lakunk, és ennek már több mint 30 éve, nem volt semmilyen baleset a házunk előtt. Senki sem hajtott a házunkba, nem forogtak fel a kanyarban, pedig ez azért, ahogy látja nem kis kanyar. Javaslatként megemlítették a kivitelezők a korlát megszakítását is, amire viszont a mai napig nem került sor. Mindenesetre érdekes a szituáció. Mi elhisszük, hogy az emberek és az autósok biztonsága elsőrendű, és szükség is van rá. De a mi problémánkat is orvosolni kéne“ – mondta Bódis Márta.
Ami persze érdekes, hogy Keszegfalván ugyanígy az út menti korlát a házak kijáratánál helyezkedik el és ott meg tudták oldani, hogy a lakosok ki tudjanak jönni házaikból. Tehát megoldás létezik, kérdés az, hogy ez Csicsón mennyiben orvosolható?    -pint-

Bott Frigyes bora az MTA Bor 2013 címet viseli

• 2013. 2.25

Kihirdették a Magyar Tudományos Akadémia borversenyének idei nyerteseit; az MTA Bora 2013 címet tokaji, villányi, felvidéki, szekszárdi és alföldi borok viselhetik.
A borászok az idei pályázati kiírásban meghatározott értékhatár alapján megállapított felső, illetve középkategóriában nevezhettek legjobb boraikkal. A felső kategóriában a pincészetekből kikerült fehér-, vörös- és desszertborokat rangsorolták a borbírók, a középkategóriában pedig a fehér- és a vörösborok mellett a rozékat értékelték.
A felső kategória fehérborai közül a Garam mente (Muzsla-hegy) borvidékéről, Bott Frigyes pincéjéből származó, 2011-es évjáratú „Fantázia” nevű házasítás lett az első, mögötte a Royal Tokaji Szent Tamás Tokaji Furmint, Légli Ottó Landordja, a Hilltop Prémium Chardonnay és a Hilltop Prémium Sárgamuskotálya végzett, mind a 2011-es évjáratból.
Az Őrsújfaluban élő borászt telefonon sikerült utol­érni, aki a győztes boráról elmondta: a bor tíz napig héjon áztatott rajnai rizling és hárslevelű felhasználásával készült. E két, a pincészet kedvencének számító fajta fahordóban, spontán módon erjedt és érlelt olaszrizling – és némi maradékcukor – tette kerekebbé. Termőhelytől és feldolgozástól függően sok­arcú lehet, a könnyű, vékony, savas bortól egészen a testes, nagy cukortartalmú csemegeborig. A rajnai rizling németországi eredetű borszőlőfajta, a világon az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb. A hárselevelű szőlő régi magyar fajta több borvidéken megtalálható, de legelterjedtebb Tokaj-Hegyalján. A hárslevelű bora fajtajelleges, színe áttetsző aranysárga. A bor illatvilága nagyon gazdag: gyöngyvirágra, hársmézre emlékeztet a töppedt szőlő kellemes illatával kísérve. A bor ízvilága az egzotikumok felé fordul. Savai kellemes elegyet képeznek a magas alkoholtartalommal.
Jelenleg 9 hektár szőlőterületet művelnek a Muzsla-hegy tetején, 230 m tengerszint feletti magasságban. Talaja magas mésztartalmú agyag, ásványokban gazdag, ennek köszönhetően a muzslai boroknak gazdag sav- és ásványtartalmuk van.
„Elég fiatal a birtok, de annál nagyobb a lendület. Jelenleg még túl sok a fajta, de oda szeretnénk eljutni, hogy ezt a 10-12 fajtát a következő generáció leszűkítse, s maradjon 6-7 fajta. Egy kis borvidék ennyi fajtát nem tud kommunikálni. Egy másik út, ami nagyon fontos, hogy majd a házasított borok megszülessenek. Úgy gondolom, hogy mindegyik fajta tud hozzátenni valamit, hogy egy szebb bort adjanak” – nyilatkozta.
Ezúttal pedig a 2011-es évjáratú „Fantáziája” bizonyított.
(miriák)

Petíció, önállósítás, több éves ígérgetés

• 2013.2.18

Minderről szó esett a múlt pénteken megrendezett falugyűlésen az őrsújfalusi kultúrházban. A nagyterem megtelt és a városrész képviselője, Kantha Mária (MKP) ismertette a petíciós lapokon leírt követeléseket.
Mindenekelőtt a legfontosabb feladat lenne a 2009-ben felújított csatornahálózat hibáinak kijavítása a Kertekalja, a Belső, a Hosszú, a Templom, a Darányi és a Vadasi utcákban. Továbbá felsorolta a többi tennivalót is: a Fő utca járdáinak megjavítása, a temetőkerítés megjavítása, a halottasház homlokzatának renoválása, parkoló kiépítése a temető mellett, az autóbuszmegállók felújítása, a kultúrház helyreállítása és az alapiskola rendbehozatala, azonban ennél sokkal több probléma akad a városrészben, de ezek a legégetőbbek. A fent említett petíciós íveket kevesebb, mint egy hét alatt 453 lakos írta alá, és a gyűjtést még továbbra is folytatják.
A vitában több lakos is felszólalt, akik felvetették, hogy önállósítani kéne Őrsújfalut Komáromtól, mivel a város teljesen elhanyagolja az itt élőket. Elmondásuk szerint már több éve egy beruházás sem történt itt, pedig a polgárok itt is fizetik a helyi adókat és illetékeket. Arra is kíváncsiak voltak a lakosok, hogy a befolyt adókból, amelyet a helyi lakosok után kap Komárom, azt mire használja a város, és hogy miért nincs az a pénz visszaforgatva az itt élők javára.
A képviselőnő elmondta, hogy felülvizsgálja a felvetett problémákat és egy újabb falugyűlésen beszámol a fejleményekről. „Félre kell tenni a politikai csatározásokat és cselekedni kell a lakosok érdekében. Hallassuk a hangunkat és együtt elérhetjük céljainkat” – mondta Kantha Mária.    ssy

Jubilált a karvai rockfesztivál

• 2013.2.4

A szervezők az elmúlt tíz év fellépői közül választották ki a jubileumi rendezvény zenekarait. Három szlovákiai és két magyarországi együttes lépett fel az idei karvai rockfesztiválon.

A Karvai Rockfest az egyik legjelentősebb felvidéki fesztivál, amely a magyarországi zenekarok mellett szlovákiai magyar együtteseknek is lehetőséget biztosít a bemutatkozásra. „A rockfesztiválok nagy részét nyáron szervezik. Szándékosan esett a választásunk januárra. Így a rockzene kedvelőinek télen is van lehetőségük a fesztiválozásra” – mondta Kapás István szervező. A fellépők között mindig vannak ismert és kevésbé ismert formációk is. „Az eddigi húzónevek közül a Pokolgép, az Ossian és a Moby Dick zenekart emelném ki. Számtalan környékbeli zenekar is bemutatkozott már nálunk. Egyik célkitűzésünk ugyanis éppen a szlovákiai magyar rockzenekarok felkarolása” – nyilatkozta a szervező. Ahogy a résztvevők megszokhatták, idén is öt zenekart láttak vendégül. A fellépők között volt a somorjai Rómeó Vérzik, a budapesti Blues Company, a komáromi Kerecsen, a komáromi Auróra és a szőgyéni Stroke is.
„Támogatásokból rendezzük meg a fesztivált, fő támogatónk Karva község, ezúton is szeretnénk megköszönni a lakosságnak a támogatást, hiszen a falutól kapjuk a kultúrházat és más egyéb támogatást is. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy akik busszal érkeznek, azoknak se kelljen kint a hidegben várakozniuk, ezért aztán általában reggel 5-ig eltart a buli. A Karvai Have Rock Club vezetőségében a jubileumi fesztivál után őrségváltásra kerül sor. Szeretném átadni a stafétabot a fiatalabb nemzedéknek„ – mondta Kapás István szervező, akinek az önkormányzat a tizedik fesztivál alkalmából elismerő oklevéllel köszönte meg egy évtizedes munkáját.    (miriák)
Zsíros Tamás felvételei

Szociális munka-program

• 2013.1.21

Marcelháza – Ógyalla

Az Európai Szociális Alap (ESZA) segíti a tagállamokat abban, hogy az európai munkavállalók és cégek jobban meg tudjanak felelni az új, globális kihívásoknak. Az elmúlt két évtizedben a hátrányos helyzetű lakossági csoportok többségének szinte az egyetlen lehetőséget a munkaerőpiacon való részvételre a közmunka rendszere kínálta.

Marcelháza és Ógyalla települések is bekapcsolódtak az Európai Szociális Alap által támogatott nemzeti projektbe a szociálisan hátrányos helyzetű lakossági csoportok számára. A projekt tervezett időszaka: 2012. 08. 01 – 2015. 10. 31. Célja: „A kedvezőtlen társadalmi élethelyzetben és a kirekesztett közösségekben élő emberek támogatása, különös tekintettel a roma közösségekre“. Célja továbbá az egyént segíteni abban, hogy a települések problémáit felismerje, megfogalmazza, célokat és feladatokat határozzon meg és megvalósítsa azokat, illetve a jövőben önállóan is képes legyen erre.
A projekt végrehajtását Marcelházán egy szociális munkás és két asszisztens, Ógyallán három szociális munkás és két asszisztens biztosítja. A szociális munka lényege: segítségnyújtás a munkakeresésben, alapvető szociális tanácsadás személyes problémák, nehéz élethelyzetek megoldásában, egyéni és csoportos konzultációk, segítségnyújtás a hivatalos űrlapok és egyéb dokumentumok kitöltésében, segítségnyújtás a végrehajtási eljárásokban, kíséret és tárgyalás az ügyfél érdekében, információ-közvetítés az ügyfél és az intézmény között.
Marcelházán az iroda a kultúrházban, Ógyallán a Konkoly-Thege tér 3 szám alatt található. Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig.
Miriák Ferenc

Áprilistól indulhat újra a hajóforgalom

• 2013.1.21

Karva

Mindkét településen (Lábatlan, Karva) elkészül egy-egy úszó móló, melyhez kiköthetnek a Dunán közlekedő hajók is. Tavasszal (április) indulhat újra a hajóforgalom a két település közt.
2006 áprilisában a két kormány megállapodást írt alá turisztikai határátkelési pontok kijelöléséről a magyar-szlovák határ mentén. Ezek között volt Karva és Lábatlan is. Ekkor a két önkormányzat kísérletet tett a révátkelés újranyitására, de a megfelelő infrastruktúra hiányában és a hatóságok negatív hozzáállásának köszönhetően a kezdeményezés sikertelen lett. 2008-ban mindkét önkormányzat döntést hozott a révátkelő újraépítéséről oly módon, hogy a fejlesztés a dunai közlekedésbe is visszakapcsolja a két települést. A szerződéskötésre 2011-ben került sor. Majd a kivitelezővel való szerződéskötést követően megkezdődött az infrastrukturális fejlesztés, melynek fő elemei: úszómű telepítése Lábatlanon, úszómű telepítése és a kishajó fejlesztése Karván, járda, kiszolgáló épületek kialakítása, közműhálózat-fejlesztés.
A beruházás tervezett összköltsége bruttó 783 068 euró, melyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a kormányzati társfinanszírozás által nyújtott támogatás összesen 743 915 euró. A projekt megvalósításához Lábatlan Önkormányzata 24 473 euróval, Karva település pedig 14 680 euróval járul hozzá.
Duka Gábor karvai polgármester szerint nagyon fontos az is, hogy ezek az új kikötők a Dunán közlekedő, sokszor 120 métert is elérő szállodahajók fogadására is alkalmasak, így a turizmus terén is nyílnak lehetőségek.
Lábatlani oldalon a kivitelezés a tervezett ütemnek megfelelően halad, az építési munkák jelenlegi készültségi foka 50 százalékos. Október közepére elkészült a kikötőhöz tartozó parkoló a 10-es sz. főút mellett, a Duna-parton elbontásra került a régi kikötő és megépült a töltés. Teljesen kész állapotban van a kikötő parti fogadószerkezete, vagyis már állnak a cölöpök és pillérek, helyére került a hídfő. A nagy hajók kikötéséhez szükséges úszómű gyártása is megkezdődött.
A kikötőket 2013 áprilisában készülnek átadni. Egyelőre kész menetrend nem készült, de napi rendszerességgel közlekedne a hajó.    Miriák Ferenc

Gyilkosságért húsz évet kapott

• 2013.1.21

Hetény

Rácsok mögé küldte a nyitrai bíróság D. Tímeát, aki 2011. november 19-én meggyilkolta a hetényi Sz. Dezsőt. A vádlott a tárgyalás alatt végig tagadta bűnösségét.
A bíróság nehéz helyzetben volt, mivel Tímeán, az élettársán és az áldozaton kívül senki nem volt a tett helyszínén, valamint a bizonyítékok is csak közvetettek voltak. Azonban a bírónő a közvetett bizonyítékok, a tanú vallomása és a szakértők véleménye alapján hozta meg döntését, és húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a nőt. „Elítéltek egy tanú hamis vallomása alapján, aki már ült börtönben gyilkosságért és csak feltételesen volt szabadlábon. Ártatlan vagyok“ – mondta az ítélethirdetés után D. Tímea. A védőügyvédje hozzátette, hogy minden bizonnyal fellebbezni fognak az ítélet ellen.
A vádirat szerint D. Tímea ötször szúrta meg az áldozatot, melyekből a hátán ért három szúrás halálos volt. Mindezt azért tette, mert az áldozat rajtakapta őt és élettársát, ahogy az erdőből lopják a fát. Majd a testet letakarta gallyakkal és meggyújtotta.     ssy

Pezsgő élet egy kisközségben

• 2013.1.14

Szilas

Az utóbbi időben régiószerte egyre-másra alakulnak újjá a Csemadok alapszervezetek. Szilason hosszú ideje Csipkerózsika-álmát aludta a helyi alapszervezet, mígnem néhány lelkes fiatal úgy döntött, hogy újjászervezik a szilasi Csemadokot. Az elhatározásból mára már valóság lett, ugyanis néhány hónapja ténylegesen is létezik a Csemadok Szilason. Ebből a célból kerestük meg a helyi szervezet elnökét, Szukola Istvánt, érdeklődve nála az előzményekről, és az esetleges tervekről.
„Szilas községben a Csemadok alapszervezete az elmúlt néhány évben nem sokat hallatott magáról. Ezért úgy döntöttünk, hogy újraindítjuk a tevékenységét. 2012 novemberében új vezetőséget választottunk, amelynek tagjai: jómagam, Bergendi Raffai Zita alelnök, Nagy Ildikó titkár, Szukola Raffai Éva pénztáros, Ágh Melinda, Bajcsi Szilvia, Dudás Krisztina, Ferenczi Éva és Ferenczi Márta kultúrfelelősök. Az ellenőrző bizottság elnöke községünk polgármestere, Tóth Péter lett. Annak ellenére, hogy késő ősszel indultunk, néhány célunkat már sikerült megvalósítanunk: van internetes közösségi oldalunk és szervezés alatt áll a Retro-karnevál elnevezésű rendezvényünk, amelyet a helyi Csemadok február 2-án fog lebonyolítani a helyi kultúrházban, ennek bevételét a továbbiakban megrendezésre kerülő akciók támogatására fordítanánk. A  2013-as céljaink között szerepel, hogy  minél több kulturális rendezvényt szervezzünk a magyar identitás ápolásának és megőrzésének céljából. Szeretnénk a közösség összefogásának érdekében folyamatosan bővíteni a taglétszámot. Továbbá méltó módon szeretnénk megemlékezni a magyar történelem kiemelt évfordulóiról: március 15, október 6, október 23, az I. és II. világháborúban elhunyt hősi halottakról. Felajánlottuk segítségünket „A kihívás napja“ elnevezésű ügyességi versenysorozat megszervezéséhez, amely a környékbeli iskolák diákjainak részvételével zajlik, és községünkben régi hagyománya van. Elsődleges célunk a Szilfácska helyi néptánccsoport támogatása és bevonása a Csemadok működésébe. Ezenkívül aktív szerepet vállalunk az önkormányzati rendezvények megszervezésében. Bízunk benne, hogy terveinket siker koronázza majd, és falunk lakossága elismeréssel nyugtázza igyekezetünket“ – mondta a szervezet elnöke.
A helyi önkormányzat és a lakosság ráérzett arra, hogy összefogással, helyi ötletekkel, nagyon sok mindent meg lehet valósítani. A falu élő, és követni való példa arra, hogyan lehet összefogással, helyi szervezetek újjáélesztésével, emberek tömegét bevonni a kulturális és a társadalmi életbe, és ezáltal pezsgővé „varázsolni“ egy kisközséget.
-pint-

Az Alsó-csallóközi Társulás sikere a Leader-programban

• 2013.1.14

Kolozsnéma

A Leader a vidékfejlesztésben az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi programja. Napjainkban Európa-szerte mintegy 1200 kistérségben indultak el helyi Leader-programok.
A Komáromi járás első és mindmáig egyetlen Leader közössége, az Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport az elmúlt években 35 ezer eurót nyert Nyitra megye település-felújítási pályázatán információs táblák elhelyezésére. Négy- négy táblát állítottak fel Csallóközaranyoson, Csicsón, Kolozsnémán, Nagykeszin, és elsősorban a helyi természeti kincsekre, műemlékekre, közösségi intézményekre, szolgáltatásokra hívják fel a régióba látogató turisták figyelmét.
„Az elmúlt években Leader közösségünknek a helyi lehetőségek feltérképezésére, majd pedig ennek alapján egy stratégiai terv kidolgozására már sikerült lehívnia pénzt a megyétől” – avatott be a részletekbe Szalay Rozália, Kolozsnéma polgármestere, az akciócsoport elnöke. Ez a terv lényegében azt tartalmazza, miként lehet a helyi földrajzi, gazdasági, természeti adottságokat a legjobban kihasználni a régió felemelkedése érdekében. Az elkészült stratégiai tervet aztán a régiófejlesztési minisztériumhoz küldtük elbírálásra, ahol sajnos nem jártunk sikerrel, de január derekán, az újabb pályázási kör meghirdetésekor a már átdolgozott tervezettel ismét próbálkozunk.”
A polgármester kiemelte: mind a közösség létrehozásából, mind a tervezet kidolgozásából az önkormányzatok mellett helyi vállalkozók, magánszemélyek és a civil szféra képviselői is kivették részüket. Hiszen a Leader-program elsődleges célja éppen az, hogy helyi szinten, az adott régió problémáit, lehetőségeit leginkább ismerők összefogjanak, álljanak elő ötletekkel, a különböző szférában tevékenykedők közösen tegyenek a térség felemelkedéséért. „Bízunk benne, hogy az átdolgozott stratégiai tervezetünk már sikeres lesz, akkor ugyanis egy nagyobb pénzcsomagot kapunk a minisztériumtól, amelynek elosztásáról az egyes pályázatok között itt helyben dönt a Leader közösség. Amennyiben minden adminisztratív feltételnek megfelelnek a beadványaink, az Alsó-csallóközi Társulás területén az önkéntesek segítségével 9 nyilvános közterület lesz felújítva, ebből 2 községben felújítják a hangosbemondót, 2 községben az autóbusz­megállókat, valamint kiépítik 131,34 m2-en az árvízvédelmi rendszert” – mondta Szalay Rozália.
Az Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoportot 18 község és egy város önkormányzati, civil és magánszervezetei hozták létre 2007-ben. Az érintett települések: Csicsó, Komáromfüss, Kolozsnéma, Tany, Gellér, Nagykeszi, Csallóközaranyos, Ekel, Nemesócsa, Bogya, Lakszakállas, Szilas, Bogyarét, Megyercs, Keszegfalva, Ifjúságfalva, Kamocsa, Szímő, valamint Gúta.     (miriák) Képarchívum

Jótékonykodás Gelléren

• 2013.1.7

Zsúfolásig megtelt a helyi kultúrház. Kétszáz személy volt jelen azon a jótékonysági rendezvényen, amit a helyi Csemadok alapaszervezete bonyolított le. A 468 lelket számláló kisközség egy emberként mozdult meg és fogott össze, amikor is karácsonyi műsor kapcsán, gyűjtést rendeztek Lukács Balázs gyógykezelésére, aki több, mint egy éve motorbalesetet szenvedett Nagymegyeren, a Lidlnél, és azóta is éber kómában van, teljes napi ellátásra szorul, az édesanya elveszítette a munkáját, csak az édesapja a családfenntartó.
Sopronba járnak a szülők Balázzsal kezelésekre – rehabilitációra – egy hét ára kb. 600 euróba kerül, és a gelléri lakosok most ebben segédkeztek, erre gyűjtöttek, hogy minél többször el tudják vinni Balázst a kezelésekre. Rácz László polgármester az első perctől kezdve segítette a helyi Csemadok munkáját. Segített intézni a szükséges engedélyt, mivel enélkül nem jöhetett volna létre ez a jótékonysági gyűjtés.  Ezután vette kezdetét a műsor, melyben felléptek a gelléri óvodások, akik kis műsorral járultak hozzá az ünnepélyhez. A folytatásban  három falu (Gellér, Lakszakállas és Csicsó) ismét egyszerre álltak a nézők elé, egy nemes cél érdekében. Idejüket, energiájukat nem kímélve dolgoztak. Az összegyűjtött összeg 1940 euró lett, amibe besegített a lakszakállasi alapiskola 278 euróval, és a nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és a Gimnázium 180 euróval.
Mindig kellemes érzés tölt el bennünket, ahol egy közösség összefog a jó ügy érdekében. Erre volt példa a gelléri jótékonysági délután, ahol mindenki kivétel nélkül segíteni akart. Kürthy Anikó főszervező végezetül elmondta, hogy nagyon hálás mindenkinek, aki segített az esemény létrehozásában, szervezésében, és természetesen az adakozásban.     -pint-, Fotó: Szukola István

Újabb bérlakásokat adtak át

• 2013.1.7

Naszvad

Az Állami Lakásfejlesztési Alaphoz benyújtott pályázataiknak köszönhetően december 22-én újabb 18 lakást adtak át Naszvadon a bérlőknek.
Az Üzletsor utcában átadott bérlakás építését az Állami Lakásfejlesztési Alap 415 550 euróval, az építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium 178 090 euróval támogatta. A technikai infrastruktúra kiépítésére a község költségvetéséből 70 000 eurót különítettek el. A bérlakások építését 2011 júliusában kezdték el és 17 hónapig tartott.
Az ünnepélyes átadáson megjelent Klára Maťová, a kerületi építésügyi hivatal képviselője, valamint az Állami Lakásfejlesztési Alap komáromi képviselői, akik nagyra értékelték a község vezetőségének céltudatos munkáját és meggyőződésüket fejezték ki, hogy az átadott új bérlakások hozzájárulnak a községben élők minőségibb lakhatásához.
Haris József polgármester ünnepi beszédében elmondta: a régió legnagyobb községének önkormányzata egyik legfontosabb feladatának tekinti a szociális, egészségügyi, kulturális és technikai infrastruktúra biztosítását. Ennek érdekében öt évre (2009-2013) szóló lakásfejlesztési programot dolgoztak ki. Az újabb átadott bérlakással összesen 65 lakás épült a községben. A beérkezett lakossági kérvények alapján úgy tűnik, a jövőre átadásra kerülő bérlakásokkal egy időre ki tudják elégíteni az igényeket, ezért szüneteltetni fogják az állami támogatás kérvényezését.
Az ünnepei beszédet követően a lakóknak kiosztották a kulcsokat, majd a jelenlévők megtekintették az új bérlakásokat.
Fokozatosan fejlődik az egyéni lakásépítés is Naszvadon, ahol az elmúlt években huszonegy családi házat kollaudáltak és negyvenhatra adtak ki építkezési engedélyt. Az önkormányzat továbbra is lehetőséget kínál azoknak, akik családi házakat szeretnének építeni. A tervek szerint a Gesztenyefa soron alakítanának ki szabad telkeket, mivel ez az utca közművesített, csak az egyik fele van beépítve, a másik oldalon 60 házhelyet tudnának biztosítani. A bérlakások és az építkezési telkek felkínálásával a község önkormányzata abban bízik, hogy a községben maradnak a fiatalok.
(miriák) KH felvétele

Felújítják a közvilágítást

• 2013.1.7

Dunamocs

A képviselő-testületet a novemberi ülésén tájékoztatta a polgármester azokról a tárgyalásokról, amelyeket a Samsung szlovákiai képviseletével folytat a közvilágítás felújításáról. Mivel a közvilágítás a községben elavult, ezért az áramfogyasztásuk igen nagy, évente 12 500 eurót tesz ki. A korlátozások hatására az éjjeli órákban nem égnek a lámpák, ez kb. 7 500 euróra csökkent, de a közvilágítás éjjeli korlátozása nem lehet hosszú távú megoldás, ezért szükséges a felújításuk. Emellett a lámpák gyakori meghibásodása és karbantartása évi 2 000 eurót tett ki a községben. A Samsung képviseletével sikerült olyan kompromisszumot kötni, hogy a lámpák cseréjét a cég saját költségeire elvégzi, és a község a modern lámpák alacsonyabb fogyasztásából származó megtakarításból ezt néhány év alatt visszafizeti. Az új, LED világítótestek fogyasztása a jelenlegieknek kb. 15-20%-a lesz, ami évente 10 ezer euró megtakarítást jelent még akkor is, ha egész éjjel világítanak majd. Ennek köszönhetően nemcsak az összes lámpát (160 db) lehet lecserélni, de 3 km elöregedett villanyvezeték és mindhárom elosztószekrény cseréje is belefér a költségekbe. Az előzetes számítások szerint a beruházást hat-nyolc év alatt tudja a község visszafizetni úgy, hogy ugyanannyit fizet havonta a közvilágításért, mint eddig. Ezen kívül az égőkre 10, a lámpatestekre 15 év garanciát ad a gyártó, így a karbantartásra kiadott 2 000 euró is megtakarítható.
A testületi ülésen részt vettek a magyarországi Tungsram cég képviselői is, akik bemutatták a cég által forgalmazott LED-technológiás köztéri lámpákat. Mivel a projektet csak most indítják, konkrét ajánlatot nem tudtak adni.
A képviselők megvitatták a két ajánlatot, és úgy döntöttek, hogy a Samsunggal folytatódjon tovább az együttműködés, mivel az adatok ismeretében a közvilágítás felújítása sürgős feladat.
A képviselők meghallgatták a nagyszombati Innovia s.r.o. képviselőjének beszámolóját a bérház építésének lehetőségéről. Az eddiginél előnyösebb feltételek mellett új szociális bérházak építését vállalnák, amennyiben erre igény lenne. A képviselők a 12 lakást túl soknak ítélték meg, mivel valószínűleg ennyi igénylő nem lenne a faluban, ezért a cég képviselői erre vállalták, hogy kisebb, 4 lakásból álló bérház terveit is elkészítik és elküldik a hivatalba. Addig a hivatal felméri az igénylők számát.
Az előző ülésen a képviselők és a polgármester pénzbeli felajánlást tettek a nyugdíjasnap költségeinek finanszírozására, végül is a támogatóknak köszönhetően a felajánlott összegből megmaradt 300 euró, a polgármester olyan javaslattal állt elő, hogy az összegből két közlekedési tükröt helyezzenek ki a főút nehezen belátható pontjain – egyet a tűzoltószertár mellé, egyet pedig a benzinkút melletti kereszteződéshez.  A testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
(miriák)

Felavatták az Esterházy János Könyvtár névtábláját

• 2012.12.17

Búcs

Az Őszirózsa Nyugdíjasklub és Búcs Község Önkormányzata közös szervezésében került sor az Esterházy János Könyvtár névtáblájának felavatási ünnepségére.
A rendezvény az Esterházy parkban a komáromi Gaudium vegyeskar énekével vette kezdetét, majd Kétyi Anna, kultúrfelelős köszöntötte a megjelenteket, köztük Hetényi Józsefet, a Celldömölkön élő helytörténészt – Esterházy János volt gulági cellatársát.
Ezt követte a Sidó Szilveszter és Vass László által faragott névtábla felavatása és koszorúzása. A névtábla elkészíttetését a Bethlen Gábor Alap támogatta. Az ünnepség a községi hivatal dísztermében folytatódott. A Gaudium vegyeskar megnyitó fellépése után Pelle István pedagógus méltatta Esterházy János életútját, munkásságát.
Majd Kétyi Anna részletet olvasott fel abból a levélből, amelyet lánya, Esterházy-Malfatti Alice írt a névtábla felavatása alkalmából, majd Hetényi József szólt a szent­-életű grófról, akit börtöntársai úgy jellemeztek, hogy ő a „Magyarok szenvedő Krisztusa”. Felkérte a ma ifjúságát, őrizzék Esterházy János emlékét, aki szenvedést és a halált is vállaló mártír tanúságot tett magyar nemzete iránti hűségéről, a népek közötti béke iránti vágyáról és Istenbe vetett bizalmáról.
Az ünnepi műsorban ismét a komáromi Gaudium vegyeskar lépett fel, majd ezt követte az emlékplakettek átadása.

Miriák Ferenc
A szerző felvétele

Elismerték a községet

• 2012.12.17

Kolozsnéma

AFelvidék 48 települését jutalmazták meg és ismerték el tízéves magyarságmegtartó munkájáért, mivel a 2011-es évi népszámlálási adatok szerint nőtt a magyarok száma. A díjhoz Németh Zsolt külügyi államtitkár és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke gratulált.

Az ünnepségre december 7-én Budapesten az Országház Delegációs termében került sor a Rákóczi Szövetség és A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjében kiemelte, a magyar-szlovák kapcsolatok két vágányán mintha megindult volna a forgalom, s van infrastruktúra-fejlesztés, mintegy 20 határátkelőhely létesítése és fejlesztése szerepel a napirenden. Kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok hangsúlyos érintettjeinek, azaz a határ menti polgármestereknek egy érdekérvényesítési stratégiával kell rendelkezniük arra, hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetet a legjobban kihasználni. Leszögezte, hogy ezen polgármestereknek nagy hatása van arra, hogy végső soron hogyan alakul majd a magyar-szlovák kapcsolatrendszer.
A magyarság szempontjából a népszámlálás országos adatai meglehetősen elszomorítóak lettek. Tíz év alatt 8,5 %-ra csökkent a Szlovákiában élő magyarok aránya, ami mint­-egy 62 ezer fős csökkenést jelent. Ugyanakkor kimutatható, hogy 48 településen növekedett a magyarok számaránya a 2001-es adatokhoz képest. Ezekre az eredményekre hívta fel a figyelmet a Rákóczi Szövetség, s ünnepélyes keretek között jutalmazta meg a települések képviselőit. A komáromi járásból Kolozsnéma község képviselői is átvehették a díszoklevelet és a Szent Koronát ábrázoló képet.    -mir-

A Martosi Népdalkör újabb sikere

• 2012.12.10

A „Hagyományos régiók, régiók hagyománya” címmel Budapesten került megrendezésre a IX. Vass Lajos Népzenei Verseny kárpát-medencei döntője.
Azok a népdalkörök kerülhettek a döntőbe, akik a Bíborpiros Szép Rózsa országos népzenei vetélkedőn arany fokozatú minősítést értek el. Így régiónkat a Martosi Népdalkör képviselte, melynek tagjai Vass Lajos fődíjjal tértek haza.

A Martosi Hagyományőrző Együttes negyed évszázados múltra tekint vissza. Az együttes menyecskekórusként kezdte. Kétszer kaptak arany fokozatú minősítést, és el­nyerték a Csemadok kiváló népművészeti csoportja címet. Változást hozott az együttesbe a férfiak csatlakozása, ami lehetővé tette, hogy az énekes szokások mellett táncokat is feldolgozzanak. A csoport vezetője Kovácsné Keszeg Gyöngyi, koreográfusa Keszeg István, az együttes ügyintézője Erdélyi Zoltán.

Kiderült: Perbetén jó lakni

• 2012.12.10

Az Udvard és Térsége Társulás a Régiófejlesztési Ügynökség Déli régiójával együttműködve kidolgozta az „Udvard és Térsége integrált fejlesztési stratégiát“. Ez a stratégia a következő okok miatt készül: A LEADER programba való bejelentkezéshez szükséges a lakosok akaratának és elképzelésének kifejezése a településük és régiójuk jövőbeni fejlesztéséről.
A kiértékelt kérdőívek alapján a legelégedettebbek az életfeltételeikkel a perbeteiek és az érsekújvári járásbeli Udvard lakosai. Legkevésbé elégedettek a körülményeikkel a párkányi térségbeli Kis­újfalun és Sárkányban élők.
A kérdőíves felmérés célja a pályázati lehetőségek kihasználása által javítani a lakosok életminőségét – mondta Pukanec Angelika, a társulás irodavezetője. Négy alapvető prioritásra épül az Udvard és Térsége fejlesztési stratégiája. Elsődleges céljaik közé tartozik a vidéki foglalkoztatás növelése, a környezetszennyezés csökkentése, a vidéken élők felzárkóztatása, iskoláztatása és jobb tájékoztatása.
Miriák Ferenc

Megvalósult tervek Gelléren

• 2012.12.03

Térkövekkel rakták le a községi hivatal bejáróját 130 négyzetméteren. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert az esős időszakok alatt nehéz volt a közlekedés, másrészt meg az önkormányzat előrelátóan készül a szabadtéri színpad megépítéséhez, mely megoldaná a falunapi és más jellegű rendezvények lebonyolítását, és ehhez elengedhetetlen volt a bejáró minél hamarabbi megépítése.
„Több helyen beépítettek vízelvezető csatornákat is a területre, mely egyébként esztétikus látványt is nyújt a községi hivatalba látogatóknak. A kivitelező a nagymegyeri PTS-Beton s.r.o volt. A másik ilyen nemrég megvalósult terv a helyi közvilágításra vonatkozott. Ez a fajta felújítás négy utcát érintett. A Vicinális utat, a Fő utat, a Harangláb utcát és a Piri felső részét. A régi lámpatesteket új, takarékos izzókra cserélték ki. Az így kialakított rendszerrel 60%-os spórolást érhetnek el. Jövő évben az elmaradt utcák lesznek befejezve. Meg kell említenem, hogy a közvilágítás egésze az önkormányzat forrásából lett finanszírozva“ – tette hozzá Rácz László, Gellér polgármestere.
Kép és szöveg: -pint-

Letette esküjét az új polgármester

• 2012.12.03

A nemesócsai községháza dísztermében tartották meg a község soron következő, 28. testületi ülését, melyen beiktatták tisztségébe az új polgármestert, Magyarics Gusztávot.
Szép Lajos megbízott polgármester nyitotta meg az ülést, majd beszámolt az eddig elvégzett munkákról és eredményekről. Ezután a választóbizottság elnöke, Győri Zsigmond ismertette az október 27-én lezajlott választások eredményeit. Az időközi polgármesterválasztásokon nyolc induló volt a községben. A 2067 választásra jogosult polgárból 1091 adott le érvényes szavazatot, a részvételi arány így 52,78 százalék volt. Magyarics Gusztáv vállalkozó kapta a legtöbb szavazatot, szám szerint 355-öt, így az elkövetkezendő két évben ő irányítja a községet.
Ezek után letette hivatali esküjét Nemesócsa új polgármestere, majd megköszönte a választóknak a bizalmat és hangsúlyozta, hogy csak összefogással lehet előre vinni a település ügyeit. „Legfontosabb feladatomnak tartom a pénzügyi és vagyoni leltár elkészítését, hogy ezzel is tisztább képet kapjak a község helyzetéről. Továbbá az idei évben elő kell készíteni és elfogadni a 2013-as évi költségvetést“ – mondta el lapunknak Magyarics Gusztáv, majd hozzátette: a községet hátrányosan érintő szerződéseket is felül fogja vizsgálni, és ahol lehetséges, új szerződéseket szeretne kötni.
A képviselők az önkormányzati törvényben meghatározott polgármesteri alapfizetést hagyták jóvá a megválasztott polgármesternek.    szénássy

Újabb községi bérlakásokat adtak át

• 2012.11.26

Szentpéter

A község azon települések közé tartozik, ahol az önkormányzat 2000 óta élt a törvény adta lehetőséggel, az Építésügyi és Régiófejlesztési, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Lakásfejlesztési Alap  nyújtotta támogatással és hozzáfogtak a községi bérlakások építéséhez. Egyre nagyobb az igény az ilyen típusú lakások iránt, ma már összesen 75 család lakásproblémáját sikerült megoldani. Így érték el azt, hogy a községben maradjanak a fiatalok.
A Kossányi József utcában az újabb hatos bérlakás ünnepélyes átadásán Jobbágy József polgármester elmondta: az összköltség 122 960 eurót tesz ki, ebből a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 92 220 euró az állami támogatás, míg az Állami Lakásfejlesztési Alapból 30 740 eurós hitelt kapott a község
1 %-os kamattal. Az elmúlt időszakban a községben – az Új, a Kossányi, az Iskola, az Észak és a Kis utcákban – felújították a járdát, utcákat. Saját forrásból (10 017 euró) bevezették a gázvezetéket a Kossányi, Tulipán és az Új utcában. A Környezetvédelmi Alapból kapott támogatásból (10 613 euró) új ciszternás traktort vásároltak, valamint 12 237 euróból felújították az esővíz-elvezető árkot a Fő utcán. A község Fő téri bekameráztatása 8000 euróból valósult meg.
Gombík László katolikus plébános megáldotta a bérlakásokat, majd a község polgármestere ünnepélyes keretek között átadta a lakások kulcsait az új bérlőknek.
(mir)

Beiktatták tisztségébe Bátorkeszi új polgármesterét

• 2012.11.26

A képviselő-testület 23., ünnepélyes ülésére ezúttal a kultúrház nagytermében került sor, amelyen Tóth Anikó megbízott polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük Berényi Józsefet az MKP elnökét, Sebestyén Vincét, Bakonyszentlászló testvértelepülés polgármesterét, Andruskó Imrét, a Selye János Gimnázium igazgatóját, Stubendek Lászlót, a Hídverő Társulás községeinek polgármestereit és a szép számú érdeklődőt.
Elsőként Cséplő Gábornénak az október 27-én megtartott időközi polgármesteri választás választási bizottságának elnökének beszámolóját hallgatták meg. Bátorkeszin a 2825 jogosult választó közül 1915-en (67,79%) járultak az urnákhoz, ebből 19 szavazat volt érvénytelen. A három választási körzetben így szavaztak a választók: 1. körzet Labancz Roland 324, Mácsodi Gertrúd 75, Sipos József 203. 2. körzet Labancz Roland 359, Mácsodi Gertrúd 60, Sipos József 247. 3. körzet Labancz Roland 379, Mácsodi Gertrúd 56, Sipos József 193. Összesítve: Labancz Roland 1062, Mácsodi Gertrúd 191, Sipos József 643.

Ezek után letette hivatali esküjét Bátorkeszi új polgármestere, a 37 éves Labancz Roland. Az új polgármester ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik bíznak önkormányzati jogi ismereteiben, idegennyelv-tudásában, emberséges, türelmes hozzáállásában, fiatalos lendületében, közösségépítő törekvésében és mindezt kiaknázva a modern világ nyújtotta lehetőségek felhasználásával. Nagyon fontosnak tartja a község és a lakosság viszonyának javítását.
November 19-i időponttal lemondott képviselői mandátumáról Labancz Roland, helyére a 2010-es választás soron következő képviselője, Bábindeli István került. Az ünnepi ülés további részében a képviselők megválasztották a sport- és közbiztonsági bizottság új elnökét Dolník Tibort, a környezetvédelmi bizottság tagjává Bábindeli Istvánt, a Rét utcai óvoda Szülői Munkaközössége tagjává pedig Tóth Anikót.
Miriák Ferenc
A szerző felvétele

Hálóban a karácsonyi hal

• 2012.11.19

Búcs

A halastavak leglátványosabb eseménye az őszi lehalászások időszaka. Ilyenkor a tavak vizét leengedik, és a halakat a kivezető részen összegyűjtik. Bizonyára sok horgásznak izgatta a fantáziáját, hogy vajon mennyi hal maradhatott a horgásztóban. November 10-én kora reggel kezdődött az embert próbáló feladat, a lehalászás, kora reggeltől délutánig kellett állni a hideg vízben. Viszont annyi pontyot sikerült így kifogni, hogy a teherautókat folyamatosan tudták pakolni.
A községben lévő halastó már évszázadok óta létezett és egy helyi gazda tulajdonát képezte. 1944-ig Nagy Béla halászmester kezében volt. A terület kétharmad részét víz, a fennmaradót pedig nád borította. A halastavat rendszeresen nyáron és ősszel lehalászták és a halat szétosztották a gazdakör tagjai között. A halastó mellett állt a vízimalom, ahol kukoricát és árpát őröltek. A második világháború után a halastó a Stupavai Halgazdaság tulajdonába került, akik 1953-1955 között megerősítették a tó partját, mivel 1938-ban akkora víz volt benne, hogy kiöntött. A tóban jelenleg is szinte az összes halfajta megtalálható. Tizenkét évvel ezelőtt az elismert hal-szakember, Kálnoky Gyula kibérelte a pusztulásra ítélt halastót. 80 ezer euróért kitisztíttatta a tavat, 30 ezerért a tó előtt neveldét létesített, 67 ezer euróért különböző fajtájú halakat hozott a tóba. Jelenleg 26 hektár területen gazdálkodik.
Miriák Ferenc

Fokozatosan megújul a református templom

• 2012.11.12

A martosi Református Egyházközség presbitériuma még 2008-ban döntött úgy, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten fokozatosan és szükség szerint újítja meg templomát. Legutóbb a legsürgősebb feladatnak a tetőszerkezet kicserélését tartották, erre két évvel ezelőtt került sor. Majd a templom belső festése és a padok renoválása következett.
A felújítási munkálatok azonban ezzel még nem fejeződtek be. Szükségessé vált a régi, már nagyon rossz állapotban lévő faablakok újakkal való helyettesítése is. Az euroszabványnak megfelelő, modern, de stílusában az eddigiekhez nagyon hasonló mintegy tizenkét új nagyméretű nyílászáró kicserélése és az ezzel járó munkálatok költsége közel 9 ezer eurót tesz ki. Mivel a többi ingatlannál is szükségesek a kisebb-nagyobb beruházások, a gyülekezet anyagi lehetőségei pedig adottak, így az egyházközség az elmúlt évben a komáromi egyházmegyei közgyűlés elé terjesztette 5 ezer euróra szóló támogatási kérelmét. A pozitív elbírálás eredményeként a Szlovákiai Református Keresz­tyén Egyház Közalapjának keretéből 3 500 eurós támogatást kapott az egyházközség. A fennmaradó összeget a hívek adományaiból fedezik.
A templom felújításának újabb szakaszában a külső falak kapnak majd új burkolatot és színezést. Mivel ennek a költsége is elég jelentős, így ez várhatóan az elkövetkező két-három évben valósulna meg – mondta Dr. Szénási Szilárd lelkipásztor.
(mir

Emlékmű a falualapítóknak

• 2012.10.29

Vasad Község Önkormányzata és képviselő-testülete pályázat útján állított emléket a falualapítóknak, melynek leleplezésére az önkormányzat meghívta a felvidéki Marcelháza testvértelepülés képviselő-testületét is.
Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött. Marcelháza önkormányzata és a szintén marcelházi Bélai Tibor kőfaragó mester ajándékot is hozott: egy emlékművet, amelyen egy Wass Albert idézet olvasható: „Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt, és népem a magyar. Hontalan vagyok, mert hirdetem, hogy testvér minden ember, s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer mindenki, aki jót akar”.
Marton József Zoltán (Vasad) és Varga Ervin (Marcelháza) polgármesterek átadták az emlékművet, és néhány gondolattal utaltak a két település közös múltjára, illetve a közös jövőre.    Az emlékmű átadásával megpecsételődik és beteljesül felmenőink akarata -mondta Varga Ervin polgármester (miriák)
Keszeg Benő felvétele

Egyedülálló mini skate park

• 2012.10.15

Keszegfalva

Jóval száz fölött volt azoknak a száma, akik részt vettek a keszegfalvai mini skate park átadásán. Az elmúlt héten az extrém sportok iránt érdeklődő fiatalok nagy örömére egy modern, minden igényt kielégítő pályát kaptak.
A környéken egyedülálló pálya ötlete Szép Attilától ered, aki a gyerekek szüntelen unszolására tettekre szánta el magát. Felkereste a község polgármesterét, és jónéhány lelkes személy segítségével az ötletből valóság lett. A 21. században egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a skateparkok iránt. A keszegfalvai minőségében, és látványában is a legjobbak közé tartozik. Mint ahogy Lehocký Milan polgármestertől megtudtuk, nemcsak skate parkként, de a későbbiekben közlekedési pályaként is szolgálni fog. Kiépítése folytán nagyon sokoldalúan lehet használni, a BMX-eken kívül gördeszkásoknak, görkorcsolyásoknak és rollereseknek is remek lehetőséget ad az extrém sportok kipróbálására. A pálya létrejöttében két sikeres pályázat is közrejátszott. Az egyik az Orange Alapítvány, a másik a Leader program, melyben egy sikeres jótékonysági bál bevétele is segített. A park értéke összesen közel 7000 euró. A mini skate park négy hónap alatt készült el, létrehozásából a község vállakozói nagymértékben kivették részüket.     -pint-

Egészséges életmód hete

• 2012.10.15

Szentpéter

A Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskolában októberben nyolcadik alkalommal szervezték meg az egészséges életmód hetét. Fekeč Péter, az iskola pedagógusa a rendezvényről elmondta, fő céljuk az volt, hogy tanulóiknak, rajtuk keresztül pedig szüleiknek és pedagógusaiknak is bemutassanak egy újszerű szemléletet saját életvitelükre, legfőképpen az egészséges táplálkozásra.

Az első napon a felső tagozatos tanulóknak, szülőknek és a pedagógusoknak Farkas Zsolt, garamkövesdi lelkiatya, a Jópásztor Alapítvány elnöke tartott előadást. Ezt követte dr. Molnár Ferenc, a Területi Közegészségügyi Hivatal komáromi részlegének vezető orvosa érdekes és hasznos előadása az egészséges életmódról.
Másnap zumbával mozgatták át magukat a tanulók. Szerdán került sor a saláták készítésére gyümölcsből vagy zöldségből az iskola ebédlőjében. A negyedik nap ingyenes rizikófaktor felméréssel és orvosi szaktanácsadással indult a felnőttek részére. Pénteken egészséges ajándék készítésével (a szülők részére) és kézműves foglalkozással zárult az egészséges életmód hete.
Bukovszky János, az iskola igazgatója így értékelte a rendezvényt: „Öröm számunkra, hogy évről évre nő az érdeklődők száma. Egészségnevelési programunk célja, hogy a tanulók helyes értékrendet alakítsanak ki, ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait, legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával, tartsák szem előtt a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatását, ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását. Bizonyított tény, hogy minél korábban találkoznak a diákok az egészséges életmód (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) alapjaival, annál egészségesebben kerülhetnek ki az iskolapadból”. mir

Átverték a nyugdíjasokat, 7000 eurót zsákmányoltak

• 2012.10.8

Ifjúságfalva – Kamocsa

Ismét felbukkantak járásunkban a csalók. Az első áldozatuk egy ifjúságfalvai 86 éves idős hölgy volt. Az ismeretlen nő egy ebédszállító cég munkatársának adta ki magát és azzal az indokkal kereste fel a nyugdíjast, hogy 100 euróval túlfizette a havi ebédköltségeit. Míg az idős asszony felváltotta a 200 eurót, a csaló a lakásban megtalálta a sértett megtakarított 2 ezer euróját és magával vitte. A nyugdíjas asszony a nő távozása után jött rá, hogy kirabolták. A szomszédos községben Kamocsán is hasonló módszert alkalmaztak itt egy férfi villanyszerelőnek kiadva magát jutott be a házba, és szintén 100 eurót vitt a 80 éves nyugdíjasnak, tőle 5 ezer eurót zsákmányolt. A rendőrség még keresi az elkövetőket.    -ga-

Ízekben, élményekben gazdag hétvége a borospincék között

• 2012.10.8

Madar

Életre kelt a madari szőlőhegy, ragyogó napsütésben mutatta szép arcát a borvidék. A helyi boros gazdák megmutatták az általuk olyannyira szeretett Sutyú-völgyi szőlőhegy zöldellő lankáit, réges-régi hagyományokról tanúskodó présházait, verejtékes munkával megtermelt zamatos szőlőit és borait.

Madar kataszterében több mint 200 hektár szőlőültetvény található, ennek többségét egy magántársaság műveli, de nagyon sok a kistermelő – tájékoztatott a polgármester. Annak idején ahány ház, közel annyi borospince volt a község határában, még ma is mintegy 270 működő pincét tartunk számon.
A rendezvényhez adva volt az ideális helyszín is, a szőlőültetvények és borospincék által körülölelt Sutyú-völgy. Itt áll a ma már községi tulajdonban lévő egykori szövetkezeti pince is, amelyet felújítottak, udvarán pedig egy pihenőteraszt alakítottak ki a vendégek fogadására. A minőségi gasztronómia várt mindenkit kirobbanó formában. A bajaiaktól megtudhattuk hogyan készül a halászlevük. Elmondták, mivel a bajai halászlé ennyire puritán és egyszerű étel, fokozottan ügyelnünk kell az alapanyagok minőségére. Itt semmi nem fedi el a valódi ízeket, a halnak a lehető legjobbnak kell lennie, nem túl zsíros, nem túl nagy, egyenként max. két kilós. A hagyma ne legyen idei friss, és a paprika is szigorúan házi készítésű, valahonnan Baja környékéről származzon. Ezen kívül a bogrács legyen halfőző, aminek az alja szélesebb, felfelé a szája felé szűkül, és a halászlé ne gázon, hanem fával rakott tűzön főjjön. Ha mindezeket betartjuk, biztosak lehetünk a sikerben. A szikszóiak viszont egy kétszázöt kilós ökröt sütöttek a vendégsereg szeme láttára.

Az elfogyasztott és átbeszélgetett étkezések és borozgatások az ízekhez fűződő közös élményeket alakítottak ki, amelyek még erősebbé fonják az érzelmi kötődések szálait, és összekötnek bennünket a borok és az ételek  szimbolikus világával.
Az ételek mellett gazdag volt a kínálat a kézműves portékából is.
A minőségi és változatos borok mellé dukáló változatos étel előtt egy hazai és egy magyarországi pálinkafőzde italaival alapozhattuk és ezen túl már semmi sem hiányzott a jó szórakozáshoz csak a minőségi és választékos műsorok sokasága, amely két színpadon, szinte megállás nélkül zajlottak.
Ha egy tájnak természetes adottsága lévén kisugárzása van nehéz ellenállni vonzásának. Kiváltképp akkor, ha e dimbes-dombos lankáin az „istenek italának“ forrása fakad. Így az ember nemcsak e táj szemmel látható szépségét, de gyökereinek mélységét, felszínre hozott értékeit is élvezheti. Ez a csodálatos és nagyszerű madari borvidék adottsága, egy kincs- egy isteni ajándék. Kincs, ami jó gazda kezekbe „csillogó“ nedűvé változik e táj tiszta egyediségével és örvendezteti meg az idelátogatót. Sőt, ez párosult az itt élő és szorgosan dolgozó ember szellemi, emberi erejével- egy igazi értékekben gazdag „otthon“, borvidék vendégei lehettünk. Régebben is, de az utóbbi években még inkább tapasztalható egyfajta felélénkülés a madari szőlész és borász berkekben, milyen természeti adottságot, gazdagságot is rejt és kínál ez a borvidék.
A három borfesztiváli nap megmutatta a vidék igazi értékeit. A szervezők dicséretére válik, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is képesek voltak egy ilyen tartalmas és színvonalas rendezvény megszervezésére. A szervezők a környéken már elterjedt és közkedvelt borfesztiválok sorát folytatták tovább és hozzáadtak valami egyedit is. Ezt csak olyan emberek képesek véghezvinni, akikben a szülőföldjük a táj (természet), a múltjuk iránti tisztelet és a tenni akarás él és dolgozik.     Miriák Ferenc

Elkezdték építeni a Karva és Lábatlan közti révátkelőt

• 2012.10.8

Mindkét településen elkészül egy úszó móló, melyhez kiköthetnek a Dunán közlekedő hajók is. Jövő tavasszal indulhat újra a hajóforgalom a két település közt.
A szlovákiai és magyarországi község még 2008-ban pályázott közösen a Duna partján szemközt fekvő települések közötti hajóforgalom újraindítására. A szerződéskötésre 2011-ben került sor. A határon átnyúló pályázatokat támogató alapból sikerült pénzt szerezni az elképzelésre, amely az öt százalékos önrésszel együtt a karvai oldalon 287 ezer, míg a lábatlani oldalon több mint 500 ezer eurós fejlesztést jelent. A sikeres pályázatnak köszönhetően mindkét oldalon felújítják a kikötőt, Lábatlannál parkoló is épül. A karvai oldalon egy hajóétterem mellett fogják teljesen felújítani a már most is létező pontonkikötőt.
Duka Gábor karvai polgármester szerint nagyon fontos az is, hogy ezek az új kikötők a Dunán közlekedő, sokszor 120 métert is elérő szállodahajók fogadására is alkalmasak, így a turizmus terén is nyílnak lehetőségek.
A pályázat további része egy kisebb karvai hajó felújítása, amely a későbbiekben az utasforgalmat biztosítja. Duka Gábor elmondta, hogy a hajónak csupán a váza marad meg, és teljesen fel lesz újítva. Új motorokat, navigációt és fedélzetet kap, amely alkalmassá teszi a vízi közlekedést akár ködös időben, de akár éjszaka is. A kishajó 12 személy szállítására alkalmas, de kerékpárok szállítása is biztosított lesz.
A kishajó felújítása már november végére várható, a kikötőket 2013 áprilisában készülnek átadni. Egyelőre kész menetrend nem készült, de napi rendszerességgel közlekedne a hajó.

Nyitott pincenap

• 2012.10.8

Búcs

A Csemadok újjáalakult búcsi alapszervezete Grajszki Szilvia elnöknő irányítása mellett az elmúlt évben egy kicsit másként, de ismét megrendezte a Szüreti vigadalmat.

Az idei II. Nyitott pincenap – Szüreti vigadalomra és az I. Kézművesek találkozójára ismét a búcsi pinceúton került sor. A Vintop-Karkó nagytermében megszervezésre kerülő rendezvényen felléptek: a búcsi óvodások és alapiskolások, a kisújfalusi Rozmaring tánccsoport és a Csemadok mellett működő tánccsoport, a köbölkúti Csemadok asszonykórusa és Vadvirág néptánccsoportja, a kéméndi Vasvirág néptáncegyüttes, a dunaradványi Magok csoport-karikázói, Szabó Brigitta Patról, a muzslai Csemadok népdalénekesei és táncosai, a madari és a dunamocsi hagyományőrzők, a Csűr Blues Band -Sidó Szilveszter és zenésztársai, a zámolyi nyugdíjasklub, Takács Ferenc-Franky énekes Komáromból és a Felvidéki Rockszínház.
A délután folyamán került sor a Barátok borának összegyűjtésére a pinceúton. Ebből az alkalomból a gazdák kinyitották pincéiket és várták a látogatókat. A rendezvény tombolahúzással és a Barátok borának kóstolójával ért véget.     (miriák)
A szerző felvétele

Abai Vigadalom

• 2012.9.24

Martos

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál, ünnepnek számított és számít ma is.

Szeptember harmadik hétvégéjén már negyedik alkalommal rendezte meg a Csemadok martosi alapszervezete a hagyománnyá vált szüreti ünnepséget. A rendezvénysorozatot támogatták az ógyallai és az ímelyi Csemadok alapszervezetei is.
A puszta, ahol a vigadalmat rendezték, Aba Sámuelről kaphatta a nevét. Más elképzelések szerint az avarok (abarok) nevét őrzi. Abapuszta ma ugyan közigazgatásilag Ógyallához tartozik, de a szőlőskertek egy része ímelyiek és ógyallaiak, nagy része pedig martosiak tulajdonában van.
A szüreti munkák végeztével jelmezbe öltözött fiatalokból és felnőttekből álló társaság közös nótával hangolódott a felvonulásra és díszítette fel a lovas szekereket. A szüreti felvonulókat az abai szőlőhegyen a gazdák fogadták, sokan már az idei nedűvel kínálták a díszes menet tagjait. A kisbíró a dobszó után több alkalommal hirdette ki a falu legaktuálisabb híreit és a szüreti kultúrműsorra és az esti vigadalomra hívta az érdeklődőket. A felvonulók öt óra körül értek el Martosra, a Zsittnyan István kultúrházba, ahol további nótázással és tánccal folytatták a mulatást. Majd következett a kultúrműsor, amelyben felléptek: a Pünkösdi rózsa népdalkör – Kisudvarnok, a Szíkes citerazenekar – Ímely, a Búzavirág énekcsoport – Ímely, a Martosi Hagyomány­őrző Együttes, az Őszirózsa népdalkör – Ógyalla, a Bellő Konkoly-Thege gyermek néptánccsoport – Ógyalla, a Sústya citeraegyüttes – Naszvad, a Csutora néptáncegyüttes – Győrújfalu.
A szüreti felvonulást és az egész szüreti időszakot önfeledt szüreti bál zárta.
(miriák)

Továbbra sem épülnek szociális bérlakások

• 2012.9.24

Perbete

Nyolc képviselő részvételével került sor a testület ötödik ülésére, amelyen Kósa József polgármester ismertette a napirendi pontokat.
Sukola Lambert képviselő javaslatára az ülés programját két ponttal – a főellenőr leváltása és a polgármester eddigi tevékenységének megvitatása – kibővítettek és jóváhagyták.
Az ülés negyedik pontjaként a képviselők meghallgatták a községi rendőrség jelentését. Szóba került, hogy Perbetén kevés az egy rendőr, tehát adott volt a kérdés, hogy miért nem alkalmaz a község még egyet, de a polgármester azt válaszolta, hogy nincs rá anyagi fedezet. A képviselők meghallgatták a község főellenőrének jelentését is. Dikácz Erzsébet képviselőnő ezzel kapcsolatban megjegyezte, a főellenőr jelentésében azt írja, hogy nem volt leadva a kultúrház komplett évi terve de ez a kritika nem helyénvaló, mivel a kultúrházban gazdag és sokrétű kulturális élet folyik, a kultúrház tevékenységét nem lehet pénzben értékelni. Sukola Lambert képviselő szerint nem megfelelő az együttműködés a főellenőr, a polgármester és a képviselők között, valamint nem végzi elég pontosan a munkáját, ezért távoznia kell a posztjáról. Kósa József polgármester megjegyezte: a testület jogkörébe tartozik a főellenőr leváltása, és szavazásra bocsátotta, ki támogatná, hogy Ľudovít Hegyi a helyén maradjon. A jelen lévő 8 képviselőből hárman szavaztak igennel, négyen nemmel, egy személy pedig tartózkodott.  A polgármester ekkor kijelentette, a testület menesztette a főellenőrt, majd új pályázat kiírásával bízta meg a hivatalvezetőt. Fél óra elteltével azonban a polgármester technikai szünetet rendelt el, utána pedig arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy érvénytelen a főellenőr eltávolítására vonatkozó határozat. A leváltásához ugyanis a hatályos törvények értelmében valamennyi képviselő több mint felének jóváhagyása szükséges; vagyis a 11 tagú perbetei testületben ehhez legalább 6 szavazat kellett volna. Így Ľudovít Hegyi továbbra is a község főellenőre marad.
A következő pontban a képviselők megvitatták az egykori óvoda átépítéséről szóló jelentést szociális bérlakásokká, amelyet Szeghő Zsigmond építkezési tervező terjesztett be. Az óvodában 22 bérlakást lehetne kialakítani, 11 egy- és 11 kétszobást. Felhívta a képviselők figyelmét, hogy 2013-tól végképp eltörlik a támogatást a bérlakások építésére. A polgármester javaslatára a bérlakások építését az egykori óvoda épületében jelenleg elhalasztják, mivel nem biztosítottak az építkezés anyagi támogatásának feltételei. Az ilyen lakások bérleti díja havonta 35-40 euró, a többi költséget természetesen a bérlő fizeti. Viszont a szociális lakásokra a támogatás nagyobb, mint a klasszikus bérlakásokra, mivel az állam támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű lakosokat. A képviselők jóváhagyták a Virág utcában lévő bérlakások bérletét 2012. október elsejével. A háromszobás lakásért 117,42 helyett 139,22, a kétszobásért 94,11 helyett 112,67, az  egyszobásért 67,10 helyett 80,33 eurót fognak fizetni a lakók. Ugyancsak Sukola Lambert képviselő javaslatára került a napirendi pontok közé a polgármester eddigi tevékenységének megvitatása. Többen kifejtették, nem tartják megfelelőnek a kommunikációt a testület és a polgármester között, aki a képviselők szerint beleegyezésük nélkül hoz döntéseket. Példaként az egyik kábeltévé-szolgáltatóval kötött szerződést említették, amely az optikai internetet is bevezeti a faluban. A szokásos föld alatti kábellefektetéssel szemben Perbetén oszlopokon húzzák a vezetékeket, és ezzel valóságos oszloperdőt állítottak fel a faluban. Az eddigi villany-oszlopokat ugyanis nem használhatták erre a célra, ezért újakat helyeztek el. A polgármester azzal érvelt, hogy a társaság kérvénye két hétig kint függött a község hivatalos faliújságán, bárki megnézhette, másrészt pedig már a korábbi faluvezetés is megvitatta ezt a kérdést. Azok a képviselők, akik már az előző testületnek is tagjai voltak, erre megjegyezték: akkor még csak lehetőség szintjén merült fel a szolgáltatás bevezetése, éppen ezért nem kell az ő nyakukba varrni ezt a problémát. Ugyancsak kifogások merültek fel a képviselők részéről a község központi terének felújítására vonatkozó szerződésekkel, illetve az építkezés felügyelőjének kiválasztásával kapcsolatban.
A képviselők végül megbízták a főellen­őrt, a következő ülésre dolgozzon ki belső rendeletet, amely szabályozná a testület és a polgármester viszonyát. Ľudovít Hegyi megjegyezte: lehetséges ilyen szabályozó elfogadása, ám csak a törvényi keretek között, mivel az önkormányzatokról szóló jogszabály pontosan meghatározza, melyek a testület, illetve a polgármester jogkörei. Az ülés 12. pontjában a polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Fő utca felújításának kivitelezője mindkét temető halottasháza elé tetőszerkezetet épít. A Legfelső Ellenőrző Hivataltól a község kapott egy Mazda 6 személygépkocsit. A szlovák tannyelvű alapiskola igazgatója egészségügyi okokból lemondott, az új pályázat elbírálásáig helyét megbízott igazgatóként Andrea Laczkóová tölti be. A községi hivatal új vezetője pedig Lacza Gabriella lesz, Zahorcsek Soňa szülési szabadsága ideje alatt. A polgármester újra felvetette a szociális bérlakások építésének témáját. A hat alacsony osztályú bérlakást a zsidó temető melletti telken lehetne felépíteni, ami a község tulajdonában van. Sukola Lambert elmondta, már folyik az aláírásgyűjtés a petícióra a lakások megépítése ellen. Végül a szavazásnak köszönhetően 2013-ban sem kerül sor alacsony osztályú bérlakások építésére.
(miriák)

Önerőből került sor több beruházás megvalósítására

• 2012.9.17

Madar

Amíg az Európai Unió nem képes megoldani a hatalmas pénzügyi gondokat, a településen keresik a receptet, hogyan megoldani a gazdasági válságot, amelyre vannak saját módszereik.

A községeknek az állam nem képes biztosítani a szükséges anyagi támogatást, ezért Madaron saját erőből próbálnak kisebb beruházásokat megvalósítani, amelyre elég a község költségvetése is.
A községben tett látogatásunk alkalmával Édes István polgármester bemutatta az utóbbi időben megvalósult és a jelenleg is folyó beruházásokat.

Utunk első állomása az óvoda volt, ahol éppen a konyha teljes felújítása történt. Az 1975-ben átadott intézmény konyhája kisebb felújítást kapott ugyan, de a mai kor kihívásának és előírásának már egyre nehezebben felelt meg. A felújítás során nagyobb helyiséget kapott a konyha, új konyhai eszközökkel lett felszerelve. A lehetőségeikhez mérten a nyílászárók cseréjét is szeretnék megvalósítani.
A község polgármestere örömmel vezetett végig a felújított kultúrházban is. Új fűtőtestekkel, a villanyhálózat felújításával teljesen megszépült a kultúra otthona. Szemben vele épül a szabadtéri színpad, s így nem kell a különböző szabadtéri rendezvényekre a színpadot kölcsönbe venni. A sportcsarnokban megtekintjük a két hatágyas helyiséget, ahol tizenkét sportolónak, vendégnek tudnak szállást biztosítani. A sportcsarnok és az óvoda közötti területen harminc férőhelyes panzió építését tervezik, mivel egy nagyobb sportrendezvény alkalmával a sportolóknak csak a szomszéd községekben tudnak szállást biztosítani.
Madari látogatásunk a Sutyú-völgyben ér véget, ahol már javában szorgoskodnak az első alkalommal megrendezésre kerülő Bor- és Gasztrokorzó rendezvényre. Felújításra került az egykori mezőgazdasági szövetkezet pincéje, ahol a fellépők étkeztetése valósul majd meg. A vezetékes víz biztosítására egy elosztó helyiséget építettek. És nem utolsósorban elkészült a faragott bejárati kapu is.
Mintha hosszan tartó lidérces álomból ébredt volna fel a község lakossága. „Nem ígéretekre van szükség, hanem tettekre. Mindig igyekszünk a takarónk méretéhez képest nyújtózkodni, és azt mindig nyújtani” – szögezi le Édes István. Reméljük, hogy ez a “nyújtózkodás” egyre nagyobb lesz.    (miriák) A szerző felvétele

Felújított létesítmények az Oázisban

• 2012.9.17

Bálvány

Nyitott nap keretén belül több felújított létesítményt is átadtak a bálványi Oázis szociális otthonban. A kultúrműsorral egybekötött rendezvényen részt vett Milan Belica, Nyitra megye elnöke, és Dr. Anton Marek, Komárom polgármestere, aki most mint megyei képviselő volt jelen az eseményen.

Mint ahogy Pálmay Tibortól, az Oázis Polgári Társulás elnökétől megtudtuk a Polgári Társulás 2010-ben sikeresen pályázott két épület felújítására, melyet az idén sikerült realizálniuk. Az egyik az egy háromszintes objektum, mely felújítás után minden igényt kielégítő kultúrhelyiségekkel és egyéb szolgáltatásokkal igyekszik az itt élő emberek mindennapjait derűsebbé, szebbé varázsolni. A másik részlegen egy régi épületet alakítottak át mosodává, ahol ezentúl a legmodernebb félautomata berendezések szolgálják az itt lakó emberek kényelmét.
A nyitott nap lehetőséget adott arra, hogy mindenki betekintést nyerjen, milyen körülménynek között élnek a szociális otthon lakói. Az átadáson felléptek az otthon lakói, majd ezt követően a B.I.P.I. – duó, Benes Ildikó és Pőthe István szórakoztatta a jelenlévőket.
Kép és szöveg: -pint-

Pati hagyományőrző fiatalok Bécsben

• 2012.9.10

A bécsi székesegyházban már hagyományosan minden évben augusztus harmadik hétvégéjén tartanak magyar nyelvű istentiszteletet az államalapító magyar király emlékére a magyarországi és határon túli hagyományőrző csoportok részvételével.

Idén 36 néptánc- és népdalcsoport vett részt az ünnepi misén, köztük a pati hagyományőrző csoport is: Hallman Gergely, Németh Adrián, Hegedűs Fanny, Nyers Kitti, Hornyák Erika, Marcinkó Róbert, Juhász Béla, Szabó Brigita, Czibor Barbara, Noszkai Zoltán, Hornyák Tibor, Szenczi Brigita, Ambrus Mihály, Németh Alexandra, Ambrus Patrik, Belovics Bianka, Kuchta Fábián, Knecht Sofia, Hegedűs Bence, Hajková Simona, Palkovics Levente, Papp Veronika, Papp Panna és Tóth Vivien.
A misét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát celebrálta, a misét követően a magyar himnusz hangzott fel, majd az első magyar királynak tulajdonított bécsi karereklyét a szentélyből körmenetben a dóm úgynevezett máriapócsi oltárához vitték. Az egyházi szertartást a dóm melletti téren magyar néptánc- és népdalbemutató követte.
(miriák) Hallman Csilla felvétele

Pecások versenye

• 2012.9.3

Gellér

Szép számú nézősereg volt kíváncsi a hagyományos gelléri horgászversenyre, melyet az elmúlt hét vasárnapján rendeztek a gelléri kanálisparton. Ilyentájt augusztus végén minden évben benépesül a part, hogy újra megmérkőzzenek egymással a horgászok, és eldöntsék, ki a legjobb közülük a környéken.
Idén közel 40 személy nevezett a versenybe. Nem volt külön kategória, így a gyerekek és a felnőttek is egyaránt pecázhattak. Ahogy Rácz László polgármester elmondta, ez az augusztus végi szórakoztató verseny eredetileg mint gyermek horgászverseny indult, ám idővel a felnőttek is bekapcsolódtak a horgászatba, ezáltal ma már együtt versenyeznek a legjobb eredményekért. Az esemény kora reggel vette kezdetét és egészen délig tartott, amikor is mindenkinek lemérték az addig fogott „zsákmányt”, és kis idő múlva kiderült, vajon ki nyerte az idei gelléri pecaversenyt.
A győztes a lakszakállasi Hosszú Tamás lett, a második helyet a hazai színekben induló Krastenics Olivér, míg a harmadik helyet ismételten a lakszakállasi Pázmány Károly szerezte meg. A helyezettek értékes horgászfelszereléseket kaptak.
-ps-

A Dunakorzó záró rendezvénye

• 2012.9.3

Karva

A Dunakorzó idei eseménysorozatának utolsó rendezvénye már hagyományosan a Falusi Olimpia jegyében került megrendezésre.
A program délután két órakor a Karva – Lábatlan öregfiúk labdarúgó-mérkőzéssel vette kezdetét, majd a délután a hagyományos Falusi Olimpiával folytatódott. A benevezett csapatok öt versenyszámban – kocsmából tologatás, szivatós tankolás, krumpliszegezés, hamupipőkézés, célbacipelés – mérték össze erejüket, ügyességüket.
A kultúrműsorban fellépett a No Comment és a Nonsens Táncegyüttes, az Iringó Táncstúdió és a ZSEB zenekar. Közben lepényevő és kötélhúzó versenyre is sor került. A rendezvény Győri Gábor karaoke-show-jával ért véget.
Miriák Ferenc

Csallóközaranyoson nem tétlenkednek

• 2012.9.3

A régió nyugati részének második legnagyobb községe Csallóközaranyos. Ennek függvényében mindig akadnak teendők a falu egész területén. Ing. Varjú Éva, a falu polgármesternője a napokban tájékoztatott bennünket arról, milyen feladatokat sikerült elvégezni a község egész területén, és milyen komoly feladatok várnak még a településre ebben az évben.
„Az utak minősége az utóbbi időben már nagyon rossz állapotban volt, így sikerült a kisebb-nagyobb mélyedéseket kijavítanunk. Erre már nagy szükség volt. Mondhatom, szinte minden utca érintett volt ebben a javításban. Nemrég cseréltük ki az útjelző táblákat is. Ez szám szerint 20-22 táblát jelentett. Továbbá megemlíteném a vízelvezető árkok ásását, melyeknek egy bizonyos része a vasúton túli területen lett realizálva. Mivel a falu e részén az elmúlt években komoly problémákkal küszködtünk, bízunk benne, hogy az árkok bebiztosítják majd a nagy mennyiségű esetleges esővíz elvezetését. Júliustól kezdődően szinte minden héten házasságkötéseket tartunk, aminek személy szerint örülök, és ami arra enged következtetni, hogy hamarosan gyarapodni fog a község lakosságszáma. Két csoport is ténykedik a faluban, az egyik az Aranyeső nyugdíjas éneklőcsoport, a másik pedig a Pom-pom lányok mazsorett-csoport. Minkét szervezet jó pár fellépésen van túl. Több faluban is bemutatkoztak, ami a jövővel kapcsolatban biztató lehet. Igazi megmérettetés lesz a helyi sportcsarnok felújítása, melyre, ha minden jól megy, ősztől kerül sor. Ez a felújítás magában foglalja a csarnok tetőszerkezetének a cseréjét, a szigetelést, a nyílászárók teljes cseréjét, a falak hőszigetelését. Ezt a műveletet még a tél beállta előtt szeretnénk minél hamarabb realizálni – mondta a falu polgármesternője.
Kép és szöveg: -pint-

Újra lesz vízi közlekedés Kolozsnémán?

• 2012.8.20

Kolozsnéma 18 alsó-csallóközi régióbeli és több magyarországi településsel együtt közös pályázatot terjesztett elő egy úszómű létesítésére, mely közel 100 ezer eurót igényel.
Ing. Szalay Rozália, a község polgármestere elmondása szerint már régóta tervezték, hogy legyen személyforgalom a két település, Gönyű és Kolozsnéma között, ugyanis régebben ez mindennapos dolog volt, mivel mindaddig működött, míg azt végérvényesen le nem rombolták. „Mi valójában közel 20 éve foglakozunk ezzel a gondolattal, és úgy néz ki, hogy most egy nagy lehetőség előtt állunk az úszómű elkészítése szempontjából“. A polgármesternő nagyon fontosnak tarja a beruházást, amelynek köszönhetően – amellett, hogy turistahajók tudnának itt kikötni – a rendszeres vízibuszjárat is megindulhatna a Duna túloldalán lévő Gönyű és Kolozsnéma között. Mivel egy gönyűi vállalkozó rendelkezik vízibusszal, így a gyorsabb átkelés is megoldottnak látszana. Ha figyelembe vesszük, hogy Medve felé 50 km, Komáromon keresztül  pedig 60 km-es a kerülőút, ez a Dunán keresztül  a minimálisra csökkenne. Nem elhanyagolható az a tény, hogy Gönyűben egy ipari park kezdi a szárnybontogatását, s ez lehetőséget adna esetleges ottani munkavállalásra is. Az úszóművet utófinanszírozás által építhetik meg, ami nyilván komoly anyagi súlyt helyez a községre. Az idén az előkészületek zajlanak, és jövőre ha minden jól megy, ősszel szeretnék átadni, s ezáltal megnyitni a személyforgalmat Kolozsnéma és Gönyű között – mondta a Duna menti község polgármestere.    -pint-

Új tetőt kapott az iskola

• 2012.8.20

Dunamocs

A magyar tannyelvű alapiskola tetőszerkezetére már eléggé ráfért a felújítás, és az elképzeléseket tettek követték. A község egy kérvényt nyújtott be a Nyitrai Kerületi Iskolai Hivatalhoz, melyben fel lett vázolva az iskola tetőszerkezetének az állapota és a lehetséges megoldási lehetőségek. A végső döntést az Iskolaügyi Minisztérium hozta meg, és a beadott kérvény pozitív elbírálás alá esett.
A beadvány kiértékelésének az eredménye egy 23 000 eurós vissza nem térítendő támogatás a község részére az alapiskola kedvezőtlen állapotú tetőjének felújítása céljából. A munkák kivitelezését a dunamocsi Kovil Kft. végezte mindenkinek a megelégedettségére. A munkálatokat július és augusztus hónapokban végezték el, pontosan és hatékonyan, az előre megbeszéltek szerint. Cserépmintázatú piros pléhlemezzel lett ellátva a tetőszerkezet, melynek köszönhetően az iskola most egy sokkal szebb épület benyomását kelti összehasonlítva az előző állapottal. Ezenkívül a község keresi az iskola felújításának további lehetőségeit is, melynek ékes bizonyítéka egy, az épület hőszigetelésére és nyílászáróinak a kicserélésére irányuló beadott pályázat. Ennek a projektnek a kiértékelésé remélhetőleg a közeljövőben megtörténik és pozitív elbírálás alá esik a beadvány.    hl

Átadták az új Faluházat

• 2012.8.20

Izsa

A község gazdag népi kultúrával rendelkezik, mely az elődök nyomán jött létre, és fennmaradásának biztosítása a község vezetésének feladata és kötelessége. 2004. október 20-án leégett az izsai kultúrház egy része. A tűz gyorsan terjedt, mert a két keresztfalon kívül fából és egyéb gyúlékony anyagból készült az épület. A lángok martalékává vált az épület első, régebbi része, de a lángok a zsindelytetős új szárnyra – amelyet mindössze egy folyosó köt össze a frontrésszel – szerencsére nem terjedtek át. A kiégett helyiségekben működtek a községi szervezetek irodái, néhány raktár, s itt tárolták a szövetkezet archívumát. A kár elérte a 80-100 ezer eurót.
A idei évben a sikeres pályázatnak köszönhetően a falunapi ünnepségen felavatták a felújított Faluházat. A község polgármestere, Domin István ünnepi beszédében elmondta: polgármesteri munkája megkezdésétől a legfontosabb célkitűzései között szerepelt, hogy községük kulturális életének fennmaradása, a fiatalok szórakozási és sportolási lehetőségének biztosítása érdekében befejezzék az előző választási időszakban megkezdett tervet. A felújított Faluházban kap helyet a községi hivatal, a könyvtár, a számítógépes helyiség, az ifjúsági klub, a fitnesz klub, a polgári védelem raktára és a helyi televízió modern stúdiója.
Az ünnepi beszédet követően a községben működő egyházak képviselői felszentelték a Faluházat, amely modern, látogatóbarát közösségi hellyé és kulturális központtá válik.
Miriák Ferenc, a szerző felvétele

Útjelzőtábla a tóban

• 2012.7. 23

Szilas

A szilasiak ismét szorgoskodtak. Ezúttal a helyi tavat tisztították a vízben elburjánzó hínártól, no meg a tó mélyén lapuló szennyeződéstől is. Tudvalevő, hogy a faluban nem kevés azoknak a horgászoknak és környezetvédőknek a száma, akik nemcsak horgászni szeretnek, de tesznek is annak érdekében, hogy a tó elfogadható állapotban legyen. Ezért a falu horgászainak és környezetvédőinek egy kis csoportja úgy döntött Tóth Péter polgármesterrel az élen, hogy alapos tótisztítást végeznek. Saját erőből, a meglévő eszközök felhasználásával láttak hozzá a feladathoz. A fő irányelv valójában az elburjánzott hínár megsemmisítése volt. Ennek végrehajtásához traktor, fogas, csónak és kötél állt rendelkezésükre. Azonban a munka folyamán kiderült, hogy a tóból nemcsak hínárt sikerült eltávolítaniuk, de előkerült egy rég elveszett útjelzőtábla, bicikliváz, és még sok más, főleg hasznavehetetlen szemét is. Kellemes érzés volt, hogy nemcsak az idősebb korosztály kapcsolódott be a tó tisztításába, hanem a tizenévesek is, sőt még a falu apraja is kivette részét a munkából. Ők a tó partján szedegették össze az eldobált szemetet. Örvendetes, hogy a falu fiataljai is érzik, tenniük kell valamit a köz érdekében. Végül a polgármester az ügyes segítőket, jó szilasi szokásként, birkagulyással vendégelte meg.    -pint-

Aláírták a szerződést

• 2012.7.23

Izsa

Két éve Izsa és testvérközsége, Almásfüzitő sikeresen pályázott, ennek köszönhetően római és néprajzi múzeum létesülhet a Duna bal partján, egy római kori élménypark pedig a folyó jobb partján lévő településen. A múlt héten írták alá a múzeum építéséről szóló szerződést.
A régi izsai óvoda épületében kap helyet a múzeum, mondta el Domin István, Izsa polgármestere.  A pályázaton nyert összeg közel 700 ezer euró, melyből az épület, valamint a körülötte lévő terület teljes átépítését finanszírozzák. Az építkezés július 30-án veszi kezdetét, a tervek szerint idén októberben már át is adhatják az épületet.

Új kertészeti traktort nyert az iskola

• 2012.7.9

Perbete

A Husqvarna az erdészeti, kertészeti és parkgondozási termékek egyik vezető gyártója a világon. A vállalat ebben az évben már második alkalommal hirdette meg rajzversenyét „Mesés kertünk” címmel.

Az ovisok és az alapiskola alsó tagozatos tanulói részére kiírt versenyben elég csak megrajzolni a kerti traktort, a motorfűrészt és a fűnyírót. A versenybe 300 óvoda és alapiskola 891 alkotással nevezett be.
A perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola harmadikos tanulói Zalezsák Melinda művésztanár vezetésével kapcsolódtak be a versenybe és tíz rajzot küldtek el a pályázatra. Az iskola sikerét Basternák Nikoletta eredményével koronázta meg, aki pályamunkájában mesebeli kertet rajzolt, s ezzel elnyerte az iskolának a 2 000 eurót érő első díjat, jutalom trikókat, illetve a 600 euró értékű osztálykirándulást. A Husqvarna képviselője, Ludvík Vanis a modern fűnyíró kerti traktort már át is adta az iskola igazgatóságának.

(miriák)
A szerző felvétele

Több lehetőség a fürdő megépítésre

• 2012.7.9

Naszvad

Az ötezer lakosú nagyközségben a 2003-ban készített területrendezési tervek alapján 49 hektár területet határoltak be az üdülőközpont megépítésére. A terület teljes egészében a község tulajdonát képezi.
A terület közművesítése (gáz, ivóvíz, villanyáram, szennyvízcsatorna, közlekedés) adva van. A kidolgozott terv tartalmazza a fürdő-, sport-, szállásterület, a technikai és szervizszolgáltatás, az autókemping megépítését. A melegvizű kútra 1967-ben bukkantak rá, amikor a község területén gázt és olajat kerestek a szakemberek. Majd a Pőstyéni Állami Fürdőigazgatóság szakemberei kielemezték a vizet és kiderült, hogy a község területén lévő kútban nagyon jó minőségű, jód-brómtartalmú víz van, amely összetételében, magas hőmérsékletével és mennyiségével egyedülálló az egész országban.
A területrendezési tervekből kiindulva a község 2009-ben kidolgoztatta a fürdő- és rekreációs központ üzemeltetésére szolgáló projektet (belépőkapuk, öltözők, étkeztetés, szolgáltatások). A tervezet biztosítja a fürdő üzemeltetését 25 000 m2 területen, a 891 m2-en elterülő medencéket, amelyek a nyári hónapokban naponta 1670, télen 800 személy fogadására lennének alkalmasak.
Az összberuházás értéke 30-40 millió euró, viszont a beruházás nemcsak a községben, de a régióban is több új munkahelyet biztosítana.
A község, mint a terület és a termálkút tulajdonosa a határozat értelmében támogatni akarja a beruházót az említett területek és kutak tulajdonviszonyában. A község három lehetőséget kínál a beruházóknak: 1. A terület és a kutak eladása minimálisan a felbecsülési határozat alapján, a földterület esetében 1m2 ára 10 euró, a kutak árát pedig a felbecsülő állapítja meg. 2. A földterület hosszú lejáratú bérlete, építkezéssel együtt, a beruházóval való megegyezés által. 3. A földterület és a kutak értéke kerüljön be az üzleti társaság vagyonába.
A község önkormányzata bízik abban, hogy az elfogadott alternatívák ismeretében lesz érdeklődő a hatalmas fürdő- és rekreációs központ megépítésére, s ezzel szolgáltatásait minél hamarabb tudja majd a lakosság használni.
Miriák Ferenc

A Pékek és Cukrászok sportnapja

• 2012.6.4

Nagykeszi

Szombaton reggel már messziről friss péksütemény illata borította be a helyi sportpálya légterét. A szemerkélő eső ellenére egyre többen jöttek, hogy megtekintsék a  Pékek és Cukrászok Nyugat-szlovákiai Céhe sorrendben hatodik sportnapját.
A 10 autóbusz, a megszámlálhatatlan személygépkocsi és a közel 700 néző is jelezte itt nem akármilyen rendezvényről van szó. A hivatalos megnyitó után, melyen az egész országból 36 pékség képviseltette magát, elkezdődött a pékek és cukrászok, valamint gulyásfőzők közötti verseny. Folytak a megmérettetések kispályás fociban, kötélhúzásban, valamint lövészetben is. Nagy érdeklődés kísérte a kéményseprők és a pékek focimérkőzését. A rendezvény megszervezésében nagy szerepet vállalt a komáromi F+K pékség és a helyi önkormányzat.
Kép és szöveg: -pint-

Nyugdíjasok majálisa

• 2012.5.22

Martos

A Martosi Mozgássérültek és Nyugdíjasok hatvan tagú szervezete már hagyományosan jó kapcsolatot ápol a gútai, ímelyi, vágfüzesi szervezetekkel. Ennek bizonyítéka volt a martosi találkozó is, amelyet a kultúrház mellett lévő téren rendeztek meg. Délután két órára megérkeztek a vendégek, akiket Bobek Eszter, a szervezet elnöke fogadott.

A kultúrház konyhájában Ötvös Zsuzsa néni vezetésével sütötték a kulcsos kalácsot, fánkot és halat, három vállalkozó szellemű férfi pedig az Öreg-Nyitra partján főzte a halászlét. Közben megérkezett a falu polgármestere, Keszeg István is, akit a szervezők felkértek, hogy legyen a főzőverseny egyik zsűritagja.
Bobek Esztertől még sikerült annyit megtudnunk, hogy a szép számú szervezet aktívan kiveszi részét a község társadalmi és kulturális életéből. Évente két alkalommal szerveznek bált, különböző kirándulásokat és színházi előadások megtekintését is.

(miriák)
A szerző felvétele

Árokásás az árvíz-megelőzési program

• 2012.5.21

Ímely

A község polgármestere, Tyukos Ferenc a 12. önkormányzati ülésén tájékoztatta a képviselő-testület tagjait, hogy az árvíz-megelőzési program keretében a falu 17 546 euró támogatást nyert a Környezetvédelmi Alapból „Az esővíz negatív hatásának csökkentése Ímely kataszterében” címmel.
A község polgármestere szerint, hogy a 2010-es belvíz- és árvízhelyzet a jövőben már biztosan ne ismétlődhessen meg, 568 méteren esővíz-elvezető árkot fognak ásni azokban az utcákban, amelyekben a nagymennyiségű csapadékot eddig nem tudták elvezetni, így az kárt okozott az ott lakók házainak pincéiben, kertjeiben.
Sok esetben valóban elegendő lenne a probléma megoldásához egy egyszerű vízelvezető árok kiásása. A kiásást követően azonban időszakosan karban is kell azt tartani, hogy vízelvezető képességét megőrizze. Az árkok megfelelő karbantartása nemcsak mindenki kötelessége, hanem mindenki saját érdeke is, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a csapadékvíz károkat okozzon az ingatlanokban.     -miriák-

Megújul a templomtorony

• 2012.5.21

Tany

Elkezdődött a református templom felújítása, tudtuk meg Varga Lászlótól, Lakszakállas és Szilas református lelkipásztorától, aki elmondta, hogy utoljára 1979-ben végeztek hasonló horderejű felújítást a templomon.

A tervezett munkálatokat a Transbeton Plus spol. s.r.o. – Nagymegyer (kőművesmunka), és a AP-Tech, s.r.o.  Tany (nyílás­zárók) vállalatok végzik. Az egész rekonstrukció költségvetése 16 757 euró lesz, melyből 5 000 euró támogatást kaptak a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháztól. A többit adományok útján szeretnék összegyűjteni. Érdekességként jegyezte meg, hogy januárban még egyetlen centjük sem volt, de a munkálatok kezdetekor már kb. 4000 euróval rendelkeztek. A lelkipásztor beszélt az elvégzendő munkákról is. Megemlítette, hogy a templomtorony teljes felújításon fog átesni, a hozzá tartozó egykori tűzfallal együtt. Ezenkívül eltávolítják a templom falán levő régi vakolatot. Festésre és a nyílászárók cseréjére is sor kerül majd. Várhatóan június közepére kinézetében szinte egy új templommal gazdagodik Lakszakállas községe.
Végezetül Varga László megjegyezte, ha valaki e cikk nyomán szeretné támogatni a felújítást, a következő számlaszámon – mely az egyházközségé – megteheti: Slovenská sporiťeľňa, a.s., számlaszám: 0026398336/0900.    -pint-

Emlékverseny Madaron

• 2012.5.14

Madar

A helyi Édes Gergely Alapiskola tantestülete idén negyedik alkalommal rendezte meg az Édes Gergely Emlékversenyt. A hagyományteremtő verseny a „Toll és Hárfa“ elnevezést kapta. A toll a műveltségi vetélkedőt, a hárfa pedig a népdalversenyt jelképezte. A műveltségi vetélkedőn a környező alapiskolák (Bátorkeszi, Búcs, Csallóközaranyos, Hetény, Perbete), valamint a magyarországi baráti alapiskolák (Kocs és Kincsesbánya) tanulói vettek részt.

A megjelenteket Szász Veronika iskolaigazgató köszöntötte, majd az eredményhirdetésre az iskola udvarán, Édes Gergely emléktáblája előtt került sor.
A műveltségi verseny zsűrijének elnöke, Baranovics Róbert ismertette a végeredményt. A negyedik műveltségi verseny győztese a kincsesbányai Kazinczy Ferenc Tagiskola lett, második helyezett az Édes Gergely Alapiskola, a harmadik pedig a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola kilencedik osztályos csapata lett.
Katona István pedig a népdalverseny eredményét hirdette ki. Az I. kategória győztese Uzsák Anna (Madar), 2. Pinke Kitti (Perbete), 3. Palócz Mira és Mayer Blanka (mindketten Kincsesbányáról).
A II. kategória győztesei: Mohos Viktória (Hetény) és Pinke Vivien (Perbete), második helyezettek Édes Árpád (Madar) és Deák Nóra (Kincsesbánya), 3. Tárnok Boglárka (Búcs).
III. kategória: 1. Noszkai Ágnes (Bátorkeszi), 2. Harangozó Flóra (Kincsesbánya), 3. Takács Kamilla (Hetény).
IV. kategória: a zsűri ebben a kategóriában két második helyet osztott ki – Édes Zsófia (Madar) és Tarr Noémi (Hetény) számára.
A rendezvény emléklapok és ajándékok átadásával, valamint Édes Gergely emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget.
Miriák Ferenc
A szerző felvétele

Öt község sportnapja

• 2012.5.14

Tany

Még 2006-ban Csallóközaranyos, Ekel, Megyercs és Keszegfalva polgármesterei gondoltak egyet, és elhatározták, hogy évi rendszerességgel községek közötti, közös sportnapot rendeznek. A tervekből már a következő évben valóság lett, ugyanis 2007-ben Csallóközaranyos indította az első közös sportnapot. A jól sikerült akció után Ekelen, Megyercsen és Keszegfalván is megtartották a rendezvényt. Időközben 2010-ben Tany is csatlakozott a vetélkedőhöz.

A 2012-es „Öt község sportnapját” Tany település rendezte. Szombaton már kora reggel a horgászni vágyók vették birtokukba a falu mellett húzódó kanális partját, ahol a sportnap egyik nyitóeseménye zajlott. 22 mindenre elszánt horgász szerette volna megcsillantani „pecatudományát”, de úgy látszik, e téren a halak is „készültek”, mivel a verseny során egyetlen példányt sem sikerült a kanális vizéből kiemelniük. Így a zsüri úgy döntött, hogy a horgászversenyen mindenki győztesnek lett kihirdetve. A versennyel egyetemben került sor a helyi futóversenyre. A jelentkezőknek 3 km hosszú pályán kellett bizonyítaniuk rátermettségüket. A távot mindenki teljesítette.
A délelőtti program egyik kiemelkedő eseménye volt az ügyességi vetélkedő, ahol 6 csapat küzdött egymással. A hazaiak rendezőként előnyt élveztek, ugyanis ők két csapattal is indulhattak (Kék Villámok, Tűzgolyók). A továbbiakban még az ekeli Villámok, a csallóközaranyosi Katka, a megyercsi Nyuszikák, a keszegfalvai Keszegek szerepeltek.
A végső győzelmet az ekeli Villámok csapata szerezte meg 37 ponttal, a második az aranyosi Katka 32, és megosztott harmadik helyen a megyercsi Nyuszikák és a tanyi Tűzgolyók csapatai végeztek 30-30 ponttal. A népszerű lábtenisz párbajt a megyercsi lábteniszesek nyerték, akik a döntőben a Polgármesterek csapatát győzték le.
Délután egy jól sikerült kultúrműsorral kedveskedtek a rendezők, melyben minden község egy-egy tehetsége vagy csoportja szórakoztatta a közönséget. Így a nézők láthatták a tanyi, a megyercsi iskolások táncát, a csallóközaranyosi Pom-Pom lányok fellépését, az ekeli Bazsarózsa éneklőcsoportot, és a végére maradt a csattanó, a keszegfalvai Happy Trió táncos formáció fellépése. A kellemes melegben a tanyi focipályára kilátogató nézők bizonyosan jól szórakoztak. Jövőre Csallóközaranyos rendezi a hatodik „Öt község sportnapját”.
Kép és szöveg:  -pint-

A rendezvényekből az idén sem lesz hiány

• 2012.4.10

Nemesócsa

Kulturális szempontból Nemesócsa mindig meghatározó szerepet játszott a régiónkban, és ez most sincs másképp. Annak ellenére, hogy több mint egy éve kényszerfelügyelet alatt áll a község, a kulturális szervezetek nem szűntek meg tevékenykedni, sőt egyre-másra érték egymást a különböző rendezvények.
A nemesócsaiakra nem az a jellemző, hogy a problémáktól megfutamodnak, épp ellenkezőleg: a hosszú évek során megszokhattuk, hogy a nemesócsai közönség igényes, és ennek mindenkor hangot is adott. Így a 2012-es évre is vannak már terveik, és nem is akármilyenek. A napokban felkerestük Bajcsi Éva művelődésszervezőt, akit a fent említett tervekről faggattunk: „El kell mondjam, igaz szerény a költségvetésünk, de ez nem jelenti azt, hogy egy-két Nemesócsán és környékén is népszerű eseményt ne tudnánk megvalósítani. Ezek olyan programok, melyek főleg a közösséget erősítik, és ebben a nehéz világban ez most mindennél fontosabb. Ide sorolnám a hagyományos gyermek horgászversenyt, amit kis idő múltán követni fog egy jellegzetes nemesócsai májusfaállítás, mely igen közkedvelt a falunkban. Mondhatnám olyan ízig-vérig ócsai majális, ahol rendszeresen fellép az Oucha fúvószenekar a mazsorettekkel együtt és a helyi iskolák tanulói. Júniusban nagy valószínűséggel lesz falunap is, melyet megelőz a Csemadok által szervezett gyermeknap. A továbbiakban megemlíteném a Zenei kavalkádot, mely szintén népszerű a helyi lakosok körében. Ezt a rendezvény tavaly nem sikerült megrendeznünk, de idén úgy néz ki, megvalósul.  Nyáron minden hónapban szeretnénk egy nagyobb rendezvényt véghezvinni. A nyári programokat a Lecsófesztivállal szeretnénk bezárni. Persze ezzel még nem érne véget a sorozat, hisz a tervek szerint októberben a népdalkörök találkozójának adunk otthont a helyi kultúrházban. Úgyhogy pergős események előtt állunk, és természetesen, ha sikerül pénzt szereznünk, akkor ez a paletta még bővülhet egy-két eseménnyel“ – fejezte be tájékoztatását Bajcsi Éva, a kultúrház vezetője.
-nt-

Szilasiaké lett a vándorserleg

• 2012.4.2

A Kihívás Napja utolsó fordulójára Szilason, a helyi kultúrházban került sor. Gellér, Ekecs, Lakszakállas és Szilas csapatai már türelmetlenül várták ezt a napot, hiszen ekkor végérvényesen kiderült, ki nyeri a rendezvénysorozatot, melyik csapat is tarthatja magánál 1 éven keresztül Szilas község polgármesterének vándorserlegét.
A hármadik forduló után kemény harc volt az összesített első helyért, hiszen Szilas és Lakszakállas csapatai közt csupán három pont volt a különbség a szilasiak javára. A Zumba zumbastic csapatának bemelegítő tornája után kezdődött a verseny. A versenyen végig a szilasiak vezettek, de szorosan követte őket a lakszakállasi csapat, és a harmadik helyért is ádáz küzdelem folyt az ekecsi és gelléri csapat között. Délutánra megszületett a végeredmény: 1. Szilas csapata 109 pont, 2. Lakszakállas 101 pont, 3. Gellér 73 pont, 4. Ekecs 71 pont. Egy évig a szilasiak birtokolhatják a vándorserleget. A Bergendi Raffai Zita vezető, Gergely István Márton, Tóth Júlia Anna, Lovas Ádám, Kiss Tamás, Tóth Máté, Dudás Gergely, Keszegh Kitti összetételű csapat rászolgált a végső győzelemre.
-pint-
Kép: Szukola István

Hátba szúrta volt feleségét

Lakszakállas

• 2012.4.2

Március 20-án este 19.30 órakor N. József betört a volt feleségéhez annak családi házába. Az asszony N. Ildikó épp az udvaron tartózkodott, amikor észrevette a férfit és menekülni próbált előle, ő azonban egy 20 centiméteres konyhakéssel hátba szúrta. A nő a földre esett és segítségért kiáltott, ekkor rohant ki a házból K. Attila, aki kicsavarta az elkövető kezéből a kést. Ildikó sérülései 2-3 hétig tartó kezelést  igényelnek.

Lemondott a megbízott polgármester Bátorkeszin

• 2012.4.2

A képviselő-testület ülésére március 26-án került sor. A programpontok közt szerepelt a peren kívüli megállapodás megtárgyalása a község és Bathó Annamária, Hol-capfel Adrianna és Mácsodi Gertrúd között. A tanácskozáson megjelent a három érintett is. A volt alkalmazottak az elmúlt év őszén pert indítottak a község ellen jogtalan elbocsátás miatt. Szerintük a polgármestert személyes bosszú vezérelte, és mondvacsinált okok miatt menesztette őket.

Hármuk közül Mácsodi Gertrúd novemberben a Komáromi Járásbíróságon első fokon megnyerte a pert a községgel szemben, de Sipos József még polgármesterként január elején megfellebbezte a döntést. A másik két személy esetében is folyik a bírósági eljárás. Miután leváltották Sipos Józsefet, már többször felvetődött, hogy mielőbb rendezni kéne az ügyet, mert az elhúzódása egyre nagyobb anyagi terheket is ró a községre.  Végül a hétfői ülésen az elbocsátott alkalmazottak hajlandóságot mutattak a peren kívüli megegyezésre, ha megkapják az elmaradt bérük 65 %-át, és az ügyvédi költségeket megtéríti a község, vagyis a perköltséget fele-fele arányban állnák a községgel. Továbbá kérték visszavételüket az eredeti munkakörükbe. A bérköltség a három alkalmazott esetében 17 ezer euró, plusz az ügyvédi díjak és a perköltségek. Viszont ha megvárnák a perek lezárását, a községnek sokkal nagyobb összeget kellene kifizetnie.
A képviselők végül is azt ajánlották a polgármesteri jogkörökkel felruházott Noszkai Zoltánnak, hogy március végéig írja alá a megállapodást az elbocsátott alkalmazottakkal, vegye vissza őket és mondjon fel azoknak, akik az augusztusban elbocsátottak helyébe léptek. A testületi ülés végén Noszkai Zoltán bejelentette: lemond megbízott polgármesteri tisztségéről, és a jövőben mint képviselő szeretne tevékenykedni a testületben. Döntését azzal indokolta, hogy a családi vállalkozásukban rá háruló feladatokat nem tudja összeegyeztetni a polgármesteri teendőkkel, valamint súlyos egészségügyi problémával küzdő édesanyjára is többet szeretne figyelni.
A tisztség betöltésével azt a Tóth Anikót  bízták meg a képviselők, aki március 12-én pótképviselőként került a testületbe.
A hétfői ülést követően Barczi Tibor hivatalvezető, valamint a három jelenlegi hivatali dolgozó beteget jelentett.

(miriák)

A Baginok taroltak a kolbászkóstolón

• 2012.3.19

Bogyarét

Évente március elején tartják a bogyaréti kolbászkóstolót. Az idei, sorrendben a nyolcadik volt. Ez a tavaszi esemény a bogyarétiek egyik legjobban várt rendezvénye. Csinger László vállalkozó ötlete alapján indították útjára ezt a népszerű, régiónkban egyedülálló kezdeményezést, melyről sokan elismerően nyilatkoznak.
Az idei megmérettetésre 14 kolbásszal neveztek a kolbászkészítés mesterei. Érdekesség, hogy ebből 12-en hazaiak voltak. A tavalyi, illetve az előző évekhez képest kevesebb „külföldi” kolbászkészítő nevezett a versenyre. Íz, szín, külalak, állag, ezek voltak a kritériumok a kolbászbírálatnál.
Vajon melyik kolbász minősége méltó a fődíjra? A kolbászítészek hosszú tanácskozás, kóstolgatás, egyeztetés után úgy döntöttek, hogy Bagin Istvánnak adják az első helyet, a második helyen nem kis meglepetésre egy hölgyversenyző végzett Bagin Ildikó személyében, míg a harmadik helyet a változatosság kedvéért Bagin László szerezte meg. Így a Bagin név által fémjelzett kolbászkészítő dinasztia elsöprő sikert aratott az idei kóstolón. Sikerük már több éve tart, ami azt bizonyítja, hogy ők igazán hozzáértő kolbászcsinálók.
Az esemény híre más településekre is eljutott, így sokan tették tiszteletüket a rendezvényen. A verseny után egy nagyszabású mulatozás kezdődött, ami egészen reggelig tartott.

pint

Átadták az első bérlakásokat

• 2012.3.19

Dunaradvány

A Duna és a Zsitva folyók összefolyásánál fekvő 730 lakosú község 1970-től indult el a fejlődés útján. A falu valamennyi utcáját aszfaltburkolattal látták el, megépült a 60 férőhelyes óvoda, bevezették a gázt, felépült a községi hivatal.
Huszonkét évvel a rendszerváltás után a vezetőség új alapokra helyezte a község fejlődését, a kidolgozott falufejlesztési tervnek megfelelően. Elképzeléseik között az új 14 bérlakás felépítése is szerepelt. Az önkormányzat élt a törvény adta lehetőséggel, az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Lakásfejlesztési Alap nyújtotta támogatással, és hozzáfogtak a községi bérlakások építéséhez. A 606 313,95 eurós összköltséggel felépült 14 bérlakás ünnepélyes átadására az elmúlt hétvégén került sor.
Ľubomír Púchovský polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Németh Tündét, a nyitrai Kerületi Építkezési Hivatal elöljáróját, Katarína Malisovát, a hivatal lakáspolitikai osztályának munkatársát, Danka Szabóovát, az Állami Lakásfejlesztési Alap komáromi kirendeltségének vezetőjét, a kivitelező vállalat vezetőit és a megjelent jövendőbeli lakástulajdonosokat. A Sándor testvérek rövid kultúrműsorát követően a falu polgármestere ünnepi beszédet mondott.
Az ünnepélyes szalagátvágás után a község polgármestere átadta a lakások kulcsait az új bérlőknek.
Dunaradvány történetében nevezetes nap lett ez, hiszen az első bérlakást sikerült átadni. A polgármester tájékoztatása alapján a közeljövőben nem tervezik újabb bérlakás építését, de nem zárják ki, amennyiben lenne rá igény. Az elfogadott területfejlesztési terv alapján szeretnék összekötni Zsitvatőt Dunaradvánnyal. A két település között lévő terület magántulajdonban van, de a tulajdonosokkal való megegyezést követően lehetőség van családi házaképítésére, vagy egyéb építkezésekre is.
Kép és szöveg: (miriák)

Ideiglenes költségvetéssel gazdálkodnak

• 2012.3.19

Bátorkeszi

A képviselő-testület március 12-én megtartott ülésén sem fogadta el a község 2012-re szóló költségvetését, mert úgy vélték a képviselők, hogy nem kaptak kielégítő válaszokat a februári ülésen felvetett kérdésekre.

Gond van az egyes tételeknek a folyó bevételekbe a kiadásokba való besorolásával. Érthetőbben: olyan több ezer eurós értékű beruházások kerültek be az idei költségvetés tervezetbe, amelyek a múlt évben valósultak meg, de a testület tudta és beleegyezése nélkül. Ezért a képviselő-testület feladatul adta a főellenőrnek, hogy ellenőrizze át, ki és mi alapján rendelte meg a beruházásokat. Konkrétan a nyugdíjasotthonról, a Szegab által használt épület tetőszerkezetének cseréjéről és egy kazánvásárlásról van szó.  Megszavazták viszont  az egykori idősek otthonának épült épület bérbe adását. A kérvényező úgyszintén idősek otthonát szeretne benne kialakítani. Az épület felújításával járó költségek nem terhelnék a községet.  Továbbra is gond van a decemberben kollaudált bérlakások körül. A leendő lakókkal még novemberben befizettették  a féléves bérleti díjat, de még mindig nem költözhetnek be. Az ülésen megjelent lakóknak Barczi Tibor  hivatalvezető elmondta, csak az elmúlt héten kapták meg a gázművektől a szolgáltatás bekötéséről szóló szerződést.  A megjelentek tétlenséggel vádolták a hivatalt, hiszen 14 család már hónapok óta várja, hogy beköltözhessen új otthonába.
(miriák)

Benkó Ákos a jazzdob- tehetségkutató győztese

• 2012.3.5

Marcelháza

A Budapest Jazz Klubban megrendezett, Jávori Vilmosról elnevezett jazzdobos-verseny döntőjébe öt fiatal dobos került, közülük hárman érkeztek a Felvidékről.

Az 1998 és 2008 között a Magyar Rádióban évente megrendezett zenei tehetségkutató versenyek folyamatossága néhány évre megszakadt, ám 2011 tavaszán a Balogh Csibe Jenő Jazz Zongora Tehetségkutatóval a rangos sorozat újraindult a Budapest Jazz Clubban. A zongoristák után 2012-ben a fiatal dobosok mérték össze tudásukat. Az első helyezett 200 ezer forintot nyert a több mint kétmillió forint összdíjazású versenyen.
Végeredmény:
1. Benkó Ákos (1983 – Észak-Komárom, Szlovákia)
2. Csízi László (1989 – Nyustya, Szlovákia)
3. Nyírő Áron (1984 – Mezőkövesd)
4. Hodek Dávid (1997 – Észak-Komárom, Szlovákia)
5. Laskay Péter (1990 – Szárliget)
A verseny győztese, Benkó Ákos 1983-ban született Marcelházán. Háromévesen először basszusgitározni szeretett volna, szülei azonban a zongora felé terelgették, így aztán végül dobolni kezdett – eleinte tanár nélkül. 1999-ben egy budapesti jazz-rock dobversenyen döntős lett, ezt követően kezdett el vele foglalkozni Bányai Lajos, aki a jazz felé terelte az ifjú zenészt. 17 éves korában került Baló István “kezei közé”, a Szlovákia-Pomáz utakat vendéglátózásból finanszírozva, s közben az építészeti szakközépiskolát is elvégezte. Az LFZE jazz tanszékére hat év elteltével vették fel, az alapképzésen 2010-ben diplomázott. Rendszeresen koncertezik a Szandai Mátyás Quintet, a Szabó Dániel Quartet, a Juhász Gábor Trió, a Gayer Mátyás Trió, a Czirják Csaba Quartet tagjaként, valamint Ávéd János több együttesében is játszik. S talán kevesen tudják, de Benkó Ákos nemcsak dobosként, hanem énekesként is kiváló.    -b-

Dalolva szép az élet

• 2012.3.5

Tany

Dalos délutánt rendezett a tanyi Csemadok vezetősége. Az évente megtartott esemény szinte már hagyomány a faluban. A dalos délutánra a szervezők 5 éneklőcsoportot hívtak meg: az aszári Jászai Mari nyugdíjasklub éneklőcsoportját, a királyrévi Glória népdalkört, a lakszakállasi Jácint népdalkört, a nemesócsai Csemadok mellett működő Kodály Zoltán népdalkört. A színes társaságot a házigazdák, a tanyi Csemadok mellett működő Lila Akác éneklőcsoport egészítette ki. A sok szép felcsendülő dallam is bizonyította, hogy a közös éneklés és a zenehallgatás a zord időt, a szürke hétköznapokat is képes ragyogó ünnepnappá varázsolni. A közös ének, „A csitári hegyek alatt” című népdal elhangzása után finom vacsorával és farsangi fánkkal kedveskedtek a vendégszerető tanyiak. A szervezők remélik, sikerült olyan emlékezetes délutánt varázsolni, ahol bebizonyosodott fellépők és nézők számára egyaránt, hogy dalolva szép az élet.    -pint-

Egy megmentésre érdemes érték

• 2012.3.5

Naszvad

Ha azt mondjuk: artézi kút, akkor Naszvadon természetesen mindenkinek a parkban lévő artézi kút jut eszébe, mely évtizedeken át adta a tiszta ivóvizet. Sajnos múlt időben, mert 2009 nyár végén az artézi kút vize elapadt.

Naszvadon az 1959-ben átadott kút stratégiai célokat szolgált. A hidegháborús viszonyok arra késztették az akkori állami vezetést, hogy bármilyen katonai támadás esetén minden községnek legyen ivóvize, ezért teljes állami finanszírozással rengeteg artézi kutat ástak. Tehát pontosan 50 évvel ezelőtt Naszvadon is elkészült egy artézi kút, amely közel 200 méteres mélységből hozta fel a sokak számára oly értékes vizet. A közel 9 centiméteres átmérőjű cső, amelyen szabadon tört fel az ivóvíz az idők során, a szakemberek szerint 140 méteres mélységben tönkrement, és használhatatlanná vált. A kút javítására tett kísérletek sajnos eredmény nélkül végződtek.
Mindezek ismeretében a községi önkormányzat  új artézi kút létrehozásáról döntött. Az elmúlt évben a község költségvetéséből 20 112 eurót különítettek el az új artézi kút fúrására. A régi mellé egy új kutat fúrattak, kútházzal, padokkal. A tervek szerint a régi idők hangulatát idézve alakítják ki a központ találkozási helyét, ahol természetesen a nagy hírű vízből is meríthetnének az arra járók. Az  új artézi kútból 210 méter mélységből tör fel a víz, amelynek minőségét évente ellenőrzik.
Miriák Ferenc
A szerző felvétele

Erőmű épül Almásfüzitőn

• 2012.3.5

Izsa

A Bakonyi Erőmű Zrt. több éve tervezi egy korszerű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítését az almásfüzitői telephelyén. Az engedélyezési eljárás nemzetközi közmeghallgatására február 16-án került sor Izsán.

A megjelenteket Domin István polgármester köszöntötte. A hatóság, a tervező és az engedélyezési dokumentációt készítők képviselői – Hajdu Klára, Király József és Kovács Árpád László – ismertették az eljárás folyamatát, a tervezett erőmű célját, technológiáját és várható környezeti hatásait.
Almásfüzitővel, mint új erőmű telepítésére alkalmas telephellyel a magyarországi villamosenergia-ipari szakemberek már évtizedek óta számolnak. A telephely számos olyan adottsággal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a jó hatásfokú, környezetbarát erőmű létesítését, ezáltal pedig a térség fejlődésének felgyorsítását. Almásfüzitő előnyös adottságai a következők: infrastrukturális és technológiai kapcsolatok kiépíthetősége, a Duna mint hűtővízforrás közelsége, ipari háttér, a térségben képzett, erőművi gyakorlattal rendelkező szabad munkaerő. A tervezett erőmű kondenzációs blokkokban villamos energiát állítana elő.
Az erőmű üzemeltetése 50 fő részére állandó munkahelyet teremt, valamint a kapcsolódó időszakos karbantartási feladatok elvégzése további kb. 20-50 főnek biztosít időszakosan munkalehetőséget.
A hatásterület által érintett magyarországi települések a következők: Almásfüzitő, Dunaalmás, Naszály, Szomód, Tata, Mocsa, Komárom. Az országhatáron túl terjedő hatás következtében a Komáromi járás alábbi települései érintettek: Izsa, Pat, Virt, Marcelháza, Hetény, Komárom.
A megjelent szakértők válaszoltak az előadáson megjelentek kérdéseikre. Az erőmű építésére 2012 febrárja és 2015 januárja között kerül sor.    Miriák Ferenc  KH felvétele

Országos második hely

• 2012.2.27

Régiónk versenytáncospárja a nemesócsai Csorba Máté és Cseh Petra január végén, Kassán a szlovákiai országos bajnokságon korcsoportjukban ezüstérmet szereztek.

Az érsekújvári VIVA Stúdió regisztrált táncosainak ez az eddigi legjobb eredménye. Átlagban 30- 40 versenyen vesznek részt az ország különböző pontjain. A komoly odafigyelést és anyagi megterhelést igénylő versenytánc egyre népszerűbb az országban. Akik éreznek indíttatást és tehetséget a versenyeken való részvételre, azoknak nagy elszántsággal, és nem kis anyagi háttérrel kell rendelkezniük, ugyanis a versenyhez elengedhetetlenül szükséges fellépőruhák nem kis összegbe kerülnek. Egy-egy ilyen felszerelés 300-500 euróval is “megrövidíti” a családi kasszát. Ennek ellenére még állják a sarat, bár az esetleges jelentkező szponzorokat biztos nem utasítanák vissza. Most már a továbblépés szempontjából azonban mindenképpen komolyabb, „hosszútávú“ szponzorokra lenne szükségük.
– pint-

Tizenegyedik nyugdíjasbál

• 2012.2.27

Ekel

Ismét óriási sikere volt a már hagyományos nyugdíjasbálnak Ekelen, amelyen szintén hagyománnyá vált, hogy három korosztály bulizik teljes egyetértésben. Unokák kérik fel táncra a nagymamákat, nagypapákat, és megy a tánc hajnalig.

Maga a bálozás, csak egy kis része a helyi nyugdíjasklub tevékenységének. A nyugdíjasklub elnöke, Szilágyi Éva ebben az évben jubilál is, hiszen éppen tíz esztendeje áll a klub élén. „Ez a tízedik bálunk, amelyet az én vezetésem alatt rendez a klub. Évről évre nő a népszerűsége. Szeretném megköszönni a klubtagoknak a fáradozást és a lelkesedést, amellyel ezt a rendezvényünket előkészítették. Úgyszintén köszönöm támogatóinknak a sok ajándékot, hiszen több mint 40 ajándékot tudtunk kiosztani a szokásos tombolában. Az meg csak természetes, hogy községünk továbbra is számíthat segítségünkre ott és akkor, ahol és amikor arra szükség lesz” – mondta el lapunknak Szilágyi Éva.

-bör-
A szerző felvétele

A közös munka előreviszi a település ügyét

• 2012.2.27

Marcelháza

Egy évvel az önkormányzati választások után, válságos időben nehéz számadást kérni a polgármesterektől. A gazdasági válság valóban mélyen érintette az önkormányzatokat. Ahol a polgármester és a képviselő-testület együtt tud működni, ott a fejlődés lehetőségei is megvannak. Így van ez Marcelházán is, ahol Varga Ervin személyében új polgármester került a község élére, viszont a 12 év, amit a testületben eltöltött, megkönnyíti mostani munkáját.

• Polgármesterként mit sikerült a több mint egy év alatt teljesíteni?
– Sikeresen pályáztunk a Gazdasági Minisztériumnál a közvilágítás felújítására. Átadtunk újabb 18 bérlakást a faluban. Lecseréltük az ablakokat a hivatalban, a községi hangszórót folyamatosan újítjuk. Sikerült pénzt szereznünk a tornaterem felújítására. Pályázatot nyújtottunk be 450 ezer euró értékben a Környezetvédelmi Minisztériumhoz gyűjtőudvar kialakítására. Négy éve lépett érvénybe az elfogadott rendelet, amely  meghatározta, hogy a településeken  biztosítani kell a szelektív hulladékgyűjtést a polgárok számára. Marcelházán a lakosok becsületesen betartják a rendeletet, és bekapcsolódnak a „programba“. A papírt, a műanyagot, az üveget és a hulladékot szelektíven gyűjtik, és a kihelyezett konténerekbe rakják. A község önkormányzata pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy korszerűsítsük a gyűjtőudvart. A PET flakonok feldolgozására vásároltunk egy préselő gépet 8700 euró értékben. Eddig a község fizetett  azért, hogy a PET flakonokat a hulladékszállító vállalat elszállította, ez a jövőben megváltozik. A gyűjtőudvarban a közhasznú munkások segítségével osztályozni fogjuk a műanyag flakonokat, külön a színeset, külön az egyszínűt. Az így keletkezett műanyag bálákat tonnánként 450 euróért megvásárolják a községtől. A szolgáltatásunkat felkínáljuk a környező falvak részére is. Nyitra megyében, a 370 település közül egyedüliként,  községünk nyert 50 ezer eurót az árvízvédelmi munkák megvalósítására.  Ennek köszönhetően az Öreg-hegy alatt sikerült kiépíteni 450 m hosszúságban 4,5 m széles és 50 cm mély vízfelfogó mélyedést és a területet vízfelfogás céljából be is füvesítettük.
• Milyen tervei vannak még?
– Pályázatot nyújtottunk be a tornaterem tetőszerkezetének kijavítására, a külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, az óvoda épületének felújítására, amelynek költsége 360 ezer euró. További pályázat útján szeretnénk az alapiskola régi részét is felújítani, ennek költsége 197 ezer euró. Sikeresen pályáztunk a Belügyminisztérium által kiírt “Bűnmegelőzési projekt” biztosítására, 8 ezer euróból a faluban 4 helyen (temető, kultúrház, községi hivatal és óvoda, alapiskola) megfigyelő kamerákat szerelnek fel, ezzel is csökkenteni kívánjuk a betörések, rongálások számát.
Európai Uniós pályázatból – „Town Twinning” – május 11-13. között fogadjuk a vasadi küldöttséget, akikkel testvértelepülési szerződést kötünk. A három napos rendezvényre 11 ezer eurót nyertünk. A vetőmagtisztító vállalat alatt lévő 1,5 hektáros területet – ez a  község tulajdona – megvásárolja a cég, a kapott pénzből a kultúrház és a sportpálya területét szeretnénk elrendezni, vagyis a község tulajdonába venni. A szennyvíztisztítás kérdését is melegen tartjuk, és a hivatal döntésére várunk. Aláírt szerződésünk van a minisztériummal, így egyelőre csak formai akadályok hátráltatnak.
Továbbá szívügye az önkormányzatnak a nyugdíjasotthon kérdése. A két óvoda összevonása után felszabadult egy épület, amely felújítva otthont nyújthatna az idős embereknek, egyelőre napközi jelleggel.
• Mivel lenne elégedett a választási időszak felénél?
– Szeretném, ha a munkanélküliek aránya 10 százalék körül megállna. A benyújtott projektjeink pozitív elbírálást kapjanak, az állam ne rövidítse meg a költségvetésünket, és lehetne legalább 28 elsős magyar diákunk. Amennyiben a lakosság valamilyen szinten elégedett a szolgáltatásainkkal, ha jól érzik magukat a lakóhelyükön, az már jó jel. Ez már minősíti a hivatalt, minősíti a polgármestert, minősít mindenkit.

Miriák Ferenc

A tanyi polgármester értékelt

• 2012.2.13

A tavalyi évben új polgármestere lett Tany községnek. Bugár Imre független jelöltként indult az önkormányzati választásokon és nyert. Tóth Imre volt polgármestert váltotta a poszton.

A múlt héten meglátogattuk, kíváncsiak voltunk, mit sikerült megvalósítani a tervekből az elmúlt évben.
„Az egyik fő feladatnak vagy célnak tekintettük a helyi kultúrház felújítását, melyre beadtuk a pályázatunkat, sajnos közben a kormány megbukott, így erre a nagy volumenű átalakításra még várni kell. Mi nagyon reméljük, hogy ennek ellenére ez sikeres lesz. Ezzel egyetemben még vagy 4 pályázat is a beadványok közé került, mely szerint többek között a tanyi tavat és a környékét szeretnénk felújítani, rendbe tenni. Egy úgymond filagóriát kialakítani, ahol a lakosok szép környezetben, kellemes helyen kapcsolódhatnának ki. Itt említeném meg, hogy tervünkben szerepel új fák ültetése is, mivel a régiek már kiszolgálták a községet, nem beszélve arról, hogy életveszélyesek. Ennek megfelelően tárgyalásokat folytatunk az erdészekkel. Nagyon reméljük, hogy mihamarabb megoldódik ez a probléma is.
Történt változás a temetőkert irányában, azonkívül a helyi templom járdáját is sikerült rekonstruálnunk kb. 150 méter hosszúságban. Sor került az esővíz elvezetésére, amit a helyi tóba irányítottunk. Ez elengedhetetlen volt, ugyanis nem szeretnénk még egyszer hasonló állapotokat megérni, mint amilyen 2010-ben történt Tanyon. Természetesen volt egy falunapunk, amely a támogatóinknak köszönhetően sikeresnek bizonyult. Igyekszünk a parkokat, a közterületeket amennyire lehet tisztán tartani, hogy az idelátogató idegenek is jó benyomást szerezzenek községünkről.“
A tervek iránt érdeklődtünk, erre a polgármester a következőképpen reagált: „Elsődleges szempontunk vagy tervünk a kultúrház felújítása, mely már igen megérett a „plasztikai műtétre”, persze ezenkívül is akadnak még egyéb elképzeléseink. Ilyen például tavasszal 5 község részvételével rendezett sportnap, amelyre már megkezdtük a felkészülést. A tervek megvalósítása, véghezvitele nagyban függ a község költségvetésétől, ebben azonban nagy pozitívumokat nem látok“ – tette hozzá a falu első embere.

-pint-

Szebbé teszik az óvodát

• 2012.2.6

Megyercs

nyolcvanas évek elején lett átépítve a megyercsi óvoda, pontosabban a meglévő kúriához építették a ma is üzemelő falusi kisdedóvót, melyben egy igazgatás alatt kétnyelvű oktatás folyik. Vörös Csilla igazgatónő elmondása szerint a magyar részen 21, míg a szlovák oldalon 14 gyerek látogatja az óvodát. Zakál Szilvia, Bereczová Anna és Petra Krou­pová lelkiismeretesen tanítják-nevelik a kis nebulókat.
Örömteli eseményként élték meg, hogy az évek során elhasználódott kellékek helyébe újakat kaptak. Így a napokban 9 darab új kisággyal, bútorokkal, barkácsházzal és egyéb segédeszközökkel lettek gazdagabbak, melyek nagyban segítik az iskolára való felkészítést. Folyamatosan fejlesztések mentek végbe a tavalyi évben is, amikor az illemhelyeket korszerűsítették. Az önkormányzat, a falu vezetősége szívügyének tekinti az óvodai oktatást, ezért minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak illetve játszhassanak a megyercsi ovisok. A közeljövőben a nyílászárók cseréjére is sor kerül, s szebb környezetet is kap az óvoda épülete.

Kép és szöveg: -pint-

A fejlődés már látható

• 2012.01.30

Madar

A közel 1400 lakosú községben a 2010. november 27-én megtartott önkormányzati választásokon a lakosság nagy része bizalmat szavazott Édes Istvánnak. Nagyban kicserélődött a képviselő-testület is, hiszen a két MKP-s mellett hét független képviselő alkotja azt a csapatot, melynek tagjai közös erővel dolgoznak a község felvirágoztatásáért.

– Egy évvel a a polgármesteri szék elfoglalását követően, hogyan értékeli ezt az időszakot?
„A képviselő-testülettel közösen az a feladatunk, hogy új lendülettel, közös erővel próbáljuk elérni, hogy minden polgár úgy érezze, öröm  Madaron lakni. Amit beterveztünk az elmúlt évben, azt sikerült elvégezni. Befejeztük az alapiskola tetőszerkezetének felújítását, és sikeresen befejeztük a kultúrház teljes átalakítását. A lakosságot központi ivóvízzel ellátó „vízházat” fel kellett újítanunk, mivel az épület már nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. Problémát okozott a községen keresztül folyó „Madari kanális”, ami ugyan nincs a község tulajdonában, viszont évtizedek óta nem volt tisztítva, így a lerakódás miatt nem tudja kellőképpen levezetni a vizet. Ezt is sikerült megoldanunk. Ugyanez vonatkozik arra a négy utcára is, amelyekben elvégeztük a kátyúzást.
Ami az idei terveket illeti, a környezetvédelmi alapból idén pályázat útján 230 ezer eurót szertnénk nyerni az óvoda és a községi hivatal külső hőszigetelésére és a nyílászárók cseréjére. A halottasház felújítása folyamatban van, jó lenne az épület elé tetőszerkezetet építeni. Mivel a temető lassan „betelik”, új területet szeretnénk vásárolni. Ehhez viszont az szükséges, hogy a területeket a földtulajdonosok jutányos áron eladják a községnek. Mivel az idő sürget, folyamatban van a tulajdonosokkal való egyeztetés. Terveink közt szerepel a sportpályán lévő  épület tetejére egy új épületrészt ráépíteni, amivel biztosítani tudnánk a vendégek elszállásolását. A hulladékgazdálkodás színvonalának emelése céljából pályázatot nyújtottunk be a gyűjtőudvar gépparkjának kibővítésére“.
A polgármester még elmondta azt is, hogy a Sutyú-völgyi Borosgazdák Társaságával együtt szeretnének lépéseket tenni a falusi turizmus fellendítéséért, mivel a természeti adottságok lehetővé tennék, hogy turistákat is fogadhatnának a szőlőhegyen, ahol kiváló minőségű borokat lehet kóstolni. Ennek megvalósításáért szeretnének megrendezni egy Bor-, vagy Murci-fesztivált.
Sajnos, a mai nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű feladat a terveket megvalósítani, de a község polgármestere szerint mindent megtesznek, hogy a község lakosai számára biztosítsák a fejlődéshez szükséges megfelelő feltételeket. Ahol a polgármester és a képviselő-testület  együtt tud működni, ott a fejlődés lehetőségei is megvannak, de ez még távolról sem elég a sikerhez. Madaron a polgármester nem ígért lehetetlent és jól vezette községét, a fejlődés irányainak jelei már láthatóak – mégpedig az, hogy merre kellene fejlődnie a településnek, mit kellene elérni a választási időszak végére.    Miriák Ferenc

Sipos József már nem polgármester

• 2012.1.23

Bátorkeszi

A múlt szombatra kiírt népszavazáson Bátorkeszi polgárai felemelték fejüket, nem ijedtek meg a még hivatalban lévő polgármester igencsak fura ellen-kampányától, és bátran az urnákhoz járultak. A részvételi arány elérte, sőt meghaladta a törvényben előírt minimumot, pontosabban, a választásra jogosultak 51,20 százaléka jelent meg, ami számszerűen 1446 választópolgár részvételét jelentette. A népszavazáson megjelentek 97,12 százaléka „megállj!-t” parancsolt az általa önkényuralomnak vélt helyzetnek, és menesztette tisztségéből Sipos József polgármestert.

Már a népszavazást megelőző napokban, nem éppen demokratikus módszereket alkalmazva lendült ellentámadásba a volt polgármester. A helyi szövetkezet dolgozóit arról biztosította levelében, hogy az „ő érdekeiket szem előtt tartva”, továbbra sem fogja siettetni az adók törlesztését a szövetkezet részéről(!?) Egy másik, polgárokhoz írt levelében azt bizonygatta, hogy a képviselő-testület tagjai azok, akiket a polgároknak le kellene váltaniuk, mivel a személye ellene felhozott vádak alaptalanok, és csak a testület tagjai felelősek a község fejlődésének hátráltatásáért.
A népszavazás napján is a polgárok megfélemlítésében látta a tisztségben maradás megoldását. Reggeltől, a szavazóhelyiség közelében tartózkodott, és verbálisan zaklatta a szavazásra igyekvő polgárokat. Minden, aztán egy autóbalesetnek látszó eseménnyel csúcsosodott ki. Véletlen – nem véletlen? A parkolóból elindulva gépkocsijával, állítólag elütötte egykori vetélytársát a polgármesteri székért vívott küzdelemben, Nagy Beátát. A hölgyet kórházba szállították, aki fejfájásra és látási zavarokra panaszkodott. A rendőrség szabálysértésként kezeli az ügyet, mivel sem személyi sérülés, sem anyagi kár nem keletkezett. Persze, már maga, a sértett kórházba szállításának ténye ezt kissé cáfolja, de a továbbiakat bízzuk az arra hivatott szervekre.  A bátorkesziek tehát éltek alkotmányos jogukkal, és véget vetettek egy hosszan tartó, már-már elviselhetetlen helyzetnek. Nemesócsa után, legyen ez is jó példája annak, hogy a polgárok türelme is véges akkor, amikor az általuk megválasztott egyének elveszítik józan ítélőképességüket, és cselekedeteikkel saját polgáraik ellen fordulnak.
-böröczky-

Egy éve a polgármesteri székben

• 2012.1.16

Keszegfalva

Keszegfalva a régió nyugati részének harmadik legnagyobb faluja. Tavaly új polgármester került a község élére Lehocký Milan személyében. Ő Toma Tibort váltotta, aki 20 évig irányította a település mindennapi életét. A most ténykedő polgármester már jópár éve részt vett a képviselő-testület munkájában, úgyhogy nem nem újdonság számára a falu dolgaival való foglalatoskodás.

A napokban meglátogattuk őt, és érdeklődtünk, vajon mit sikerült megvalósítani a tervekből. „Mivel már régebben részt vettem a falu működésében, amikor az elődömtől átvettem a polgármesteri széket, elsősorban a már megkezdett építkezésekre fókuszáltam. Ilyen volt a 14 bérlakás és a községi hivatal épületének befejezése”.

„Tudjuk, milyen nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, és ez alól Keszegfalva sem kivétel, így nagyon meg kell gondolni, hogy anyagi téren mire vállalkozunk. Több uniós pályázatot is beadtunk, de jó néhány nem került elbírálásra. Itt említeném meg a játszótér átadását, amely szponzorok általi pénzből lett megvalósítva. Még tavasszal rendbe hoztuk az új temetőt és annak környékét. Elindítottuk a község weboldalát, ahol friss információkat szerezhetnek a faluról, az itt történő eseményekről. Jó érzéssel tölt el, hogy 20 helyi lakosnak tudtunk munkát biztosítani az árvízvédelmi projekten keresztül. De ne menjünk el szó nélkül a tájainkon oly népszerű kakasfőző verseny sikeres megrendezése mellett sem. Talán tudtuk emelni ennek az eseménynek a színvonalát, melyet az idén még magasabb szinten szeretnénk megrendezni, esetleg más országok csapatainak a bekapcsolásával is. A falunap egy része a helyi labdarúgás 80. évfordulója megünneplésével zajlott, és természetesen nem szeretném kihagyni a TAT tehetségkutató versenyen való szereplésünket, mely nyugodtan állíthatom, jó visszhangra talált a községben.
Sajnos nem minden sikerült úgy, ahogy elterveztük. Bár nagyon szerettük volna, de a helyi kuglipálya és a buszmegállók állapotán nem sokat tudtunk javítani“.
Látogatásunk végeztével a szokásos kérdést tettük fel: Milyen tervekkel készülnek a 2012-es évre? „Azokat az eseményeket, melyek közösségformálók voltak, mindenképpen szeretnénk megrendezni. Egy EKO-udvar létrehozását is tervezzük, persze ennek létrejöttéhez nagyban kell a pályázat sikeressége is. Remélem, azoknak a terveknek, melyeket az idei évre irányoztunk elő, nagy része sikeres lesz és ezáltal tovább fejlődhet Keszegfalva” – fejezte be a tájékoztatást a falu első embere.
Kép és szöveg: -pint-

Szándékos gyújtogatás

• 2012.1.16

Tany

Múlt szerdán hajnali négy órakor ismeretlen tettes valószínűleg egy benzinnel teli flakont dobott a  községben levő Motorest vendéglő tetőszerkezetére, amely ennek hatására tüzet fogott.

Megkerestük Bugár Imrét, a falu polgármesterét, aki elmondta, hogy őt a hajnali órákban riasztották telefonon, hogy ég a vendéglő tetejének egy része. Azonnal a helyszínre sietett, és hívta a tűzoltókat, akik rövidesen meg is érkeztek, és sikerült lokalizálniuk a tüzet. A tűz eloltása után megtalálták az összeégett flakont is. A polgármester továbbá elmondta, hogy az egyik lakos állítása szerint egy szürke színű autót látott a helyszín közelében. Feltételezhetően köze lehetett a tűzesethez.
A rendőrség rongálás alapos gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. A nyitrai kerületi rendőrség szóvivője, Renáta Čuháková lapunknak elmondta, hogy a tulajdonosnak hozzávetőleg 2000 euró kára keletkezett. A rendőrség a tettest keresi. Az elkövető a büntetőtörvénykönyv szerint egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
-pint-

Szent János-napi boráldás

• 2012.1.9

Van az évben egy nap, amikor a borokra áldás hull az égből. Persze nem elég, ha csak kitöltjük a poharunkba, arra kérni is kell az áldást. Sőt! Ezen a napon a szőlősgazdák borukkal egészen a templomi oltárig mennek. A papi szertartás elvégzése után a frissen megáldott borokból tulajdonosaik minden hordójukba csepegtetnek, hogy a benne lévő nedű ne romoljon meg.

A Szent János-napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az nem árt neki. A mérget először két gonosztevővel megitatták, akik azonnal meghaltak. Szent János imádkozott, megáldotta a mérgezett boros kelyhet, kiitta és semmi baja nem lett, köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. A pogányok a főpapjukkal együtt a látottak alapján megkeresztelkedtek. János napja tehát a borászok egyik legfontosabb egyházi ünnepe. A régiónkban már hagyománnyá vált a Szent János-napi boráldás, amelyre ezúttal Muzslán, a katolikus templomban került sor.
A boráldás szertartását Mons. Magyar Károly párkányi esperes végezte, amelyre az egyházi méltóságok, borosgazdák mellett felsorakozott a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend is.
Miután az esperes-plébános megáldotta a bort, nagy reménysége lehet a gazdáknak a következő évi jó termésre. A megáldott borokat a termelők a szentmise végén magukhoz vették, majd otthon ezt a megszentelt bort hozzátöltögették az új terméshez, megvédve, megszentelve azokat is az áldott borral.
A borászok nagy eseményként várják a jövő új borainak hosszútávú megtisztulását, és Szent János szeretetének áldásos érvényesülését  a Felvidéken.    (miriák)

Szilason mindig történik valami

Szilas

• 2012.1.9

Már egy éve Tóth Péter személyében új polgármester tevékenykedik Szilason. Vajlik Gyula, az előző polgármester, aki a 2010-es választások után nyugdíjba vonult, 34 évig volt a falu első embere. Ilyen hosszú ideig kevesen szorgoskodtak régiónkban ebben a tisztségben. Ez alatt az idő alatt Vajlik Gyula sok mindent tett a falu érdekében.

Egy évvel ezelőtt azonban egy fiatal, agilis polgármester került a székbe, aki nagy tervekkel, és tettekkel indult neki az önkormányzati munkának, de néhány hónap elteltével rá kellett döbbenie, egészen más kívülről szemlélni az eseményeket, és más a polgármesteri székből, főleg egy ilyen kisközségben, mint amilyen Szilas.

A napokban meglátogattuk Tóth Pétert, Szilas polgármesterét, és kértük, foglalja össze az egy év történéseit. „Úgy gondolom, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Március hónaptól bekapcsolódtunk a Munka Szociális és Családügyi Hivatal által meghirdetett programba, így sikerült 14 embernek munkát biztosítanunk a falu területén. A munkájuknak is köszönhetően folyamatosan megújultak a falu zöld területei, és újból használható állapotba került a futballpálya. A komposztáló mögötti kiserdőt is sikerült kitakarítani, amit legnagyobb örömömre a falu fiataljai rögtön fel is fedeztek maguknak. Sikerült továbbá kijavítani a Temető-sori vízelvezető árkot, körbeárkolni a komposztáló területét, ezzel is enyhítve az esetleges belvízzel kapcsolatos gondokat. A régi, használaton kívüli játszótér felújításával és áthelyezésével sikerült a fiatalabb korosztály számára is tennünk valamit. A szökőkút környékét is megpróbáltuk rendbe rakni, új smaragd tujákat ültettünk, de azokat sajnos, a későbbiek folyamán ellopták. Február végén megalakult a SZISZETA, amely már fogalom a környék nyugdíjasai közt. A klub tagjai azóta is kiveszik részüket minden helyi rendezvényből. Márciusban a „Kihívás napja“ alkalmából a fiatalokat is sikerült megmozgatnunk egy kicsit. Április végén 60 ember kapcsolódott be a „Tiszta falu, tiszta porta“ elnevezésü faluszépítési akcióba. Júniusban sikerült egy nagyon családias hangulatban zajló gyermeknappal egybekötött falunapot megrendeznünk a helyi önkéntes tűzoltószervezet és a SZISZETA segítségével. Júliustól szeptemberig megvalósítottuk a kastélykert (itt kapott helyet az újszülöttek rózsakertje) és a tölgyfa körüli terület parkosítását, amelyre Nyitra megye „Leader“ programjából sikerült pénzt biztosítanunk. Augusztus végén horgász- és halászléfőző versenyt tartottunk a tó partján, ahol megjelent a falu apraja-nagyja. Sikerült megnyitnunk az egész napos óvodát is 17 gyermekes létszámmal. Szeptemberben, amikor eljött a kerti hulladék felhasználásának szezonja, örömömre szolgált, hogy az emberek éltek a komposztáló kínálta lehetőségekkel. Sajnos az örömbe üröm is vegyült, amikor rájöttünk, hogy egyes emberek összekeverték a komposztálót a szemétteleppel. Legnagyobb meglepetésünkre a sok zöld hulladék alatt betondarabok és különböző építési hulladékok jelentek meg. Sajnos, néhány ember hozzáállása megkeseríti mások munkáját. Ennek „köszönhetően“ a darálón 800 € értékű kár keletkezett.

Az év végén kaptuk a jó hírt, a „Nadácia SPP“ alapból sikeresen pályáztunk a kis néptáncosaink részére, 1100 euró értékben.

A 2012-es év sem mutatkozik könnyűnek. Pályázatot nyújtottunk be a kultúrház és a községi hivatal felújítására, ezenkívül kisebb pályázatokon indultunk a falu fejlesztésével kapcsolatosan, amelyek remélem sikeresek lesznek. Amit fontosnak tartok megemlíteni, 2012-ben nem emelkednek a helyi adók és illetékek.“

Arra a kérdésre, mit vár az új esztendőtől, Tóth Péter polgármester a következőket mondta: „Mindenképpen szeretnénk a tavalyi sikeres rendezvényeinket idén is megtartani. Főleg azokat, melyek közösségformálóknak bizonyultak. Persze ennek megrendezésében nagy szerepet játszik a pénz, amiből manapság egyre nagyobb hiány van” – fejezte be mondanivalóját Szilas polgármestere.

Kép és szöveg: -pint-

Naszvad polgármestere állami kitüntetést kapott

• 2012.1.9

Ivan Gašparovič köztársasági elnök január 3-án állami kitüntetéseket adott át 14 közéleti személyiségnek a tudomány, kultúra és a sport területén elvégzett kiemelkedő munkájukért.

“Minden ország szerencséje, ha megbízhat olyan aktív emberekben, akik az erkölcsi értékeket előtérbe helyezik a saját érdekeikkel szemben. Szlovákiának szüksége van ma ilyen személyekre”- mondta a köztársasági elnök.
A Ľudovít Štúr-érdemrend III. fokozatával díjazták a naszvadi polgármestert, Haris Józsefet aki nagyban hozzájárult az önkormányzati munka  fejlesztéséhez. Haris József 1944. augusztus 28-án született Érsekújvárban. Egyetemi tanulmányait a Prágai Károly Egyetem jogi karán végezte el. 1976 óta a közigazgatás különböző területein tevékenykedik. Alapító és aktív tagja a ZMOS Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének. Részt vett a helyi önkormányzatok alapításában, valamint ezek reformálásában és korszerűsítésében. 1990 óta Naszvad polgármesetere.     -ga-

Bérlakásokat adtak át

• 2011.12.12

Ifjúságfalva

Már Ifjúságfalván is vannak bérlakások. November 30-án ünnepélyes keretek között adták át a községben „első fecskéknek” számító lakásokat.

Néhány évvel ezelőtt felmérést végzett az akkori önkormányzat, hogy a 2006-tól üresen álló óvoda illetve iskola romos épületét átalakítanák bérlakásokká. Mint utóbb kiderült igény mutatkozott az említett épületben levő lakásokra. Így az önkormányzat tavaly adta be a kérvényt, melyet el is fogadtak. A kilenc lakásegységből álló épületben 4 darab egyszobás és 5 darab kétszobás lakás található. Az ünnepélyes átadáson Gönczöl Gabriella, a falu polgármesternője értékelte a gútai Fitstav vállalat munkáját. Örömét fejezte ki, hogy sikerült megvalósítani ezt a beruházást, ezzel is kissé normalizálva az amúgy is nagy lakásgondokat.
A hivatalos szalagvágást követően átadták a kulcsokat a boldog lakástulajdonosoknak. Gönczöl Gabriella elmondta, hogyha igény mutatkozik újabb bérlakások kialakítására az önkormányzat támogatja a kezdeményezést.
Kép és szöveg: -pint-

Átadták a felújított tűzoltószertárt

• 2011.12.12

Perbete

Szlovákia kormánya 2008-ban olyan határozatot fogadott el, hogy minden ötszáz lakosnál nagyobb községnek tűzoltószertárt és tűzoltótestületet kell fenntartania. A régiófejlesztési minisztérium pályázatot hirdetett a helyi tűzoltószertárak felújítására, ám ebben csak az előre kijelölt községek vehetnek részt, összesen 120 az egész országból.
A Perbetei Önkéntes Tűzoltótestület vezetése és a község önkormányzata már 2002 óta kereste a lehetőségeket szertáruk javításának, átépítésének, esetleges bővítésének finanszírozására. 2007-ben jelent meg az első lehetőség, amikor a kormány elfogadta az ún. „A tűzoltó- és mentőtestület és a községi tűzoltótestületek új területi erő- és eszköz-elosztását” és ehhez kapcsolódva elfogadta azon tűzoltóállomások és tűzoltószertárak jegyzékét, melyek pénzeszközökre pályázhatnak a Régiófejlesztési hivatalnál. Ezen jegyzék tartalmazta Perbetét is. A felújítási munkálatok elkészültek, így múlt vasárnap délután ünnepélyesen is átadták a felújított községi tűzoltószertárt a községi hivatal mellett.

Az átadáson megjelent Vendelín Horváth, a Szlovákiai Önkéntes Tűzoltótestület főtitkára, Skrivánek Árpád, a Járási Tűzoltótestület titkára, Hagyina László elnökségi tag, Kósa József, Perbete polgármestere, a képviselő-testület tagjai, a helyi tűzoltók és az érdeklődők. A vendégeket Zahorcsek Zoltán, a helyi szervezet elnöke köszöntötte. A helyi iskola tanulói rövid kultúrműsorral köszöntötték a megjelenteket, majd a falu polgármestere vázolta a tűzoltószertár felújítását. A község pályázatát végül is elfogadták, így 2010 március 1-től kezdetét vehették az építési munkálatok. A pályázat elfogadott összege 245 ezer euró volt, melyből 5 %-ot a községnek kellett vállalnia.

Kételyek az energetikai és szélpark körül

• 2011.11.14

Mint ahogy arról már hírt adtunk, a Green Answers Csallóközaranyoson és Megyercsen tervezi szélerőműveinek a megépítését. Ebből a célból újabb lakossági fórumra került sor  Csallóközaranyoson a helyi kultúrházban, ahol többórás előadást tartottak a zsolnai székhelyű Enviconsult s.r.o. szakemberei.
A találkozó gyér érdeklődés mellett, csupán 25 személy részvételével zajlott. Ha figyelembe vesszük, hogy 4 településről volt szó, akkor igencsak hézagos volt a látogatottság, azonban az Enviconsult szakemberei, RNDr. Peter Straka, PHD. és Ing. Zdenko Kováč részletesen felvázolták a szélerőmű tervezetét.

A felsorolt érvek, a hatástanulmány, melyet minden érintett község áttanulmányozhatott, részletesen és világosan kifejti az erőmű adta lehetőségeket, ám nem hallgatja el az esetleges negatív hatásokat sem. Ezelőtt egy évvel mikor képbe került Csallóközaranyos, Megyercs és Ekel, hogy itt felépíthetnének egy szélerőművet, már komoly méréseket végeztek a széljárást illetően, megvizsgálták a környezetvédelemi előírásokat,  sőt a madarak mozgását is figyelembe vették. Ezeknek az adatoknak már nagy részét feldolgozták. Az itt mért eredmények valós értékei kecsegtetőek, bár azt még a szakember sem titkolta, hogy elképzelhető, ennek bizonyos mértékben lesznek negatív hatásai is a madárvilágra. Mint mondotta, ezt az alternatívát nem tudják kivédeni, bár dolgoznak rajta.
A továbbiakban rávilágítottak a szélerőmű fontosságára, mivel ezáltal tiszta energia nyerhető, ami nem hordoz káros mellékterméket, és ez a mai körülmények között nem elhanyagolható. Csallóközaranyos, Megyercs és Ekel valójában 150 km-es körzetben körbe van véve atomerőművekkel. Az Európai Unió nagyban szorgalmazza ezek megszüntetését, persze helyettük egy tiszta energiát termelő szélerőművet szeretne telepíteni. Aki látott már élőben ilyen szélparkot, az tudja, hogy itt egy monumentális építkezésről van szó. A szakember kiemelte, hogy szükség lesz az érintett községek támogatására, mivel ez bizonyos mértékű zajjal illetve porral jár. A felépítést követően 20-25 évig üzemelhet a szélerőmű, utána le kell bontani. Csak érzékelés szempontjából említjük, egy szélgenerátor 119 méter magas. Egyes variánsok szerint 17-23 szélturbinát helyeznek majd el 28-30 hektáron.
Bizonyosan a nem hozzáértők megkérdőjelezik a hatékonyságát, de a szakember szerint az ezáltal termelt energia többszörösen megtérül. Az előadásban megemlítették az infrahanghatást, melyet esetleg a lakosság is érzékelhet, ám ez a megengedett mérés-szint alatt van. Továbbá szó volt a vibrációkról is, melyet a szélgenerátorok fejlesztenek. Elismerték, hogy ennek hatását a földben elő állatok nyilvánvalóan érzékelik, így elképzelhető, hogy ezeken a területeken nem találkozhatunk majd egerekkel, pockokkal, vakondokkal és egyéb rágcsálókkal. Az előadás végén még említést tettek az ún. sztrob­oszkóp-effektusról, mely a legjobban befolyásolja az emberi szervezetet, de ennek kiküszöbölésére sajnos nincs mód, így ezt a tényt el kell fogadni.
A felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki az itt élő állatvilág veszélyeztetése miatt. Tudvalevő, ezen a vidéken 92 állat- illetve madárfaj él, amelynek nagy része védett. A szakemberek elmondták, hogy az ornitológusokkal napi kapcsolatban vannak, és kijelentették, hogy olyan katasztrófa nem állhat fenn, ami veszélyeztethetné az itt élő faunát.
Ha a tervezetet elfogadják, úgy 2012 júliusától kezdődhetne a megaépítkezés, és ha minden a legnagyobb rendben megy, akkor 2014 októberében üzembe helyeznék az utolsó szélgenerátort is.
Kép és szöveg: -pint-

Nem lesz bővítés a vegyi üzemben

• 2011.11.14

Hetény

A községben és a szomszédos szentpéteri mezőgazdászok körében felháborodást váltott ki a Chem-Unio Kft. új beruházási terve, amely ellen aláírásgyűjtéssel tiltakoztak.

A húsz évvel ezelőtt alakult Chem-Unio Kft., az egykori Agrokémiai Vállalat gumiipari adalékanyagokat, kiegészítőket gyárt. A társaság egy 14 millió eurós beruházást tervez, amely elősegítené az üzem gyártási kapacitásának bővítését. A mintegy 400 négyzetméteres új gyártócsarnokban a hozzávetőleg egy évig tartó építkezési munkálatok befejezése után 2013-ban kezdődne meg a termelés. A kristályos kén megolvasztásával és hirtelen lehűtésével évente 4000 tonna amorf, oldhatatlan ként gyártanának. Az ECO-AS Kft. által kidolgozott környezetvédelmi hatástanulmány tervezet aggodalmakkal tölti el a hetényieket. A falu lakói tartanak a különféle következményektől, többek között a kibocsátott gázok légzőszerv- és idegrendszert károsító hatásaitól, az elviselhetetlen szagoktól, a termőföldek esetleges elértéktelenedésétől. Az sem jelent a hetényiek számára vigaszt, hogy az új csarnokban ötvenen juthatnának álláshoz.  A tiltakozók Klaudia Bertóková vezetésével petíciós bizottságot alakítottak, és aláírásgyűjtésbe kezdtek a vegyipari üzem bővítése ellen. Az 1100 választásra jogosult helybéli lakos közül 620-an írták alá a petíciós íveket, a szentpéteriek pedig november 7-én adták át a 105 aláírást tartalmazó íveket.  A helyi önkormányzat a november 8-i ülésén foglalkozott ezzel a témával. A község polgármestere elsőként felolvasta a képviselő-testület három szakbizottsága tagjainak az állásfoglalását a vegyi üzem bővítésével kapcsolatban. Mindhárom bizottság elutasította a vegyi üzem bővítését a község kataszterében. Ezt követte a vita.  Klaudia Bertóková, a petíciós bizottság elnöke felszólalásában elmondta, a hatástanulmányban többször szerepelnek a feltételezhető, a „ha be lesz tartva”, a „nem kellene, hogy”, kifejezések, ami végképp nem jelent garanciát arra, hogy a gyakorlatban is minden a feltételezések szerint alakul. Danis Gábor, a petíciós bizottság tagja szerint a falu lakói tartanak a mérgező anyagok használatával előállított amorf kén környezetre gyakorolt hatásaitól, a légszennyezéstől és a bűztől. Úgy látjuk, nincsenek meg azok a kellő környezetvédelmi garanciák, amely ennek az üzemnek a működését teljesen száz százalékosan biztonságossá tennék. Nem akarjuk, hogy családtagjaink, gyermekeink vegyszerek és kóros betegségek áldozatai legyenek. A szentpéteri termelők nevében Zsidek Vilmos fejezte ki aggályait a vegyi üzem bővítésével kapcsolatban. Izsák József, az üzem társtulajdonosa elhamarkodottnak tartja a hetényiek döntését. „A hatástanulmány még nincs kiértékelve. Maradjunk annyiban, hogy egyelőre megvárjuk a szakemberek véleményét és a minisztérium állásfoglalását” – mondta.  Hetény polgármestere szerint nem csak szakmai érvek vezettek a döntéshez. „Én azt gondolom, hogy nagyon sokan nem ismerik azt a hatástanulmányt úgy, ahogyan kellene, de én is félnék az ilyen dolgoktól. Én tiszteletben tartom a petíciót aláírók véleményét és a testületnek a döntését”. Az indulatoktól sem mentes másfél órás ülés után a község polgármestere felolvasta a képviselő-testület határozatát. Ennek értelmében az önkormányzat nem hagyta jóvá a községben működő vegyi üzem gyártási kapacitásának bővítésére vonatkozó tervét.  A hetényiek – akik nagy számban vettek részt az ülésen – tapssal jutalmazták az önkormányzat egyhangúlag elfogadott határozatát.
Miriák Ferenc
A szerző felvétele

Újabb bérlakásokat építenek

• 2011.10.31

Bajcs

Az 1200 lakosú községben már két évvel ezelőtt sikerült átadni két hétlakásos bérházat az új utcában.
„A lakásépítési program a falu vezetése számára nagy kihívás, komoly feladat, de ott, ahol a község továbbra is szívügyének tekinti a fiatal, önállósulni, családot alapítani szándékozó fiatalok letelepedését, bátran belevágnak a bérházak építésébe. Ennek értelmében ez év júniusában megkezdtük a két tizenegyes bérlakás építését a főút melletti lakótömb szomszédságában. A projekt alapján az építkezést 2012. szeptember 30-ig szeretnénk befejezni, a házak kollaudálására 2013 januárjában kerülne sor. A lakások összköltsége 986 321,44 euró, ebből 690 431,44 a saját költség (az önrészt a 30 éves futamidejű kölcsönből fedezzük az Állami Lakásfejlesztési Alapból), az építésügyi minisztérium vissza nem térítendő támogatása 295 890 euró. Ezen kívül a lakások technikai kivitelezésének költsége 36 820 euró, a saját költség 19 000 euró, az építésügyi minisztériumtól pedig 17 820 eurót kaptunk. A házak projektjének elkészítése 8 000, a technikai kivitelezések projektjének értéke pedig 442,85 euró” – nyilatkozta Virág Ottó polgármester.
(miriák)

Aláírásgyűjtés a vegyipari üzem bővítése ellen

• 2011.10.31
  

  Hetény

Bővíteni szeretné gyártási kapacitását a község határában, az egykori Agrokémiai Vállalat telephelyén működő Chem-Unio Kft. A társaság 2012-ben építené fel a mintegy 400 négyzetméteres új gyártócsarnokát, a termelés 2013-ban kezdődne és évente 4000 tonna amorf ként állítanának elő, a beruházás értéke 14 millió euró. Az új csarnokban ötven ember talál(na) munkát.
Jelenleg az engedélyeztetési eljárás zajlik, amelynek része a különböző hatástanulmányok kidolgozása és a tervezet véleményeztetése az érintett felekkel. A folyamat egyik állomásaként nyilvános lakossági fórumon mutatták be az ECO-AS Kft. által kidolgozott tervezetet (amelyről lapunkban már beszámoltunk). A beruházást többen kifogásolják, valamint aggályaikat is kifejezték. Egyesek a gyárból kibocsátott emissziók mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros hatásától tartanak, mások a termőföldek elértéktelenedését vetették fel. A vasútállomás környékén élő családok egészségüket féltik, és a kellemetlen szagoktól is tartanak.
A lakossági fórum után a községben megalakult a petíciós bizottság Klaudia Bertóková vezetésével és megkezdték az aláírásgyűjtést a Chem-Unio vegyipari üzem bővítése ellen. A petíciós íveket szerdán (október 26) reggel átadták a község polgármesterének, Lucza Sárának. Az 1100 választásra jogosult polgár közül 577-en aláírták a petíciós íveket. A község polgármesterének tájékoztatása alapján a képviselő-testület a november 7-i önkormányzati ülésen fog foglalkozni a témával.
(miriák)

Visszahívják a polgármestereket?

• 2011.10.31

Bátorkeszi – Nemesócsa

A rendszerváltás óta nem volt rá példa régiónkban, most azonban két helyen is a polgárok zöme megunta a polgármesterek tétovaságát, vagy éppen „túlzottan aktív” tevékenységét. A nemesócsai ügy már évek óta húzódik, így nem is bír nagyobb meglepetéssel a polgármester visszahívását kezdeményező népszavazás kiírása. Meglepő viszont a bátorkesziek nekiveselkedése a polgármester visszahívásának. Igaz, már a tavalyi választások előtt érezni lehetett bizonyos feszültséget a nagyközségben, amit akkor a polgármestert megválasztó polgárok, egy kisebb csoport próbálkozásának véltek tulajdonítani választási sikertelensége okán. Mára azonban a „kis csoport” egy érezhetően erős csoporttá duzzadt. Legalábbis erről tanúskodik az a petíciós kezdeményezés, amelyről Szenczi Bélával, a petíciós bizottság elnökével, valamint Labancz Roland képviselővel beszélgettünk.  Kérdésünk az volt, mi váltotta ki a visszahívási kezdeményezést?
Részletek a DELTA 44. számában

Kultúra „kényszerfelügyeletben”

• 2011.10.24

Nemesócsa

Ha valaki meghallja Nemesócsa település nevét különböző gondolatok cikáznak benne. Egy talán véget nem érő hosszú vita a helyi polgármester és egyes képviselők között, amely vita az évek során nyilvánvalóan rányomta bélyegét a falu életére. Pedig ez a 2 600 lakosú község nagyon tevékeny, annak ellenére, hogy jelenleg kényszerfelügyelet alá tartozik még a faluban zajló kulturális élet is.

Kevés község dicsekedhet, a kialakult helyzet ellenére, ilyen sokoldalú, gazdag kulturális és szervezeti munkával. A minap meglátogattuk Bajcsi Évát, a helyi művelődési központ vezetőjét, aki mindjárt az elején nem győzte sorolni azokat a szervezeteket, amelyek Nemesócsa kulturális vérkeringését képezik. Megemlítette a NEFISZ-t, a helyi színjátszócsoportot, az OUCHA fúvószenekart, az ugyancsak OUCHA mazsoretteket, amely immár 3 korcsoportban szerepelt Dorozlai Erzsébet és Laki Erzsébet felügyelete mellett. A Csemadok égisze alatt létezik egy Kodály Zoltán népdalkör, azonkívül a nyugdíjasklub keretén belül is ténykedik egy énekkar. A falu nagyon büszke a Cseh Petra – Csorba Máté fiatal standard-táncpárosra, akik sikert sikerre halmoznak, ezzel is gyarapítva a falu jó hírnevét.
„Sajnos – folytatja a kultúrfelelős – a kényszerfelügyelet a kultúrára is vonatkozik, így nagyon nehéz komolyabb hangvételű, nívósabb programokat szerveznünk. A nemesócsai eset miatt a helyi kultúra is „tiltólistán” van, ami persze nem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek haldokolnak, ellenkezőleg – nagyon is „élnek”. Két évvel ezelőtt kezdtünk egy nyári programot Zenés kavalkád címmel, melynek színhelye a szabadtéri színpad volt. Itt 5 -6 fajta zenekar lépett fel különböző zenei stílust képviselve. Egy színpadon váltakozva ekvádori indiánzene, dzsessz, cigányzene, báli mulatós és még a modern DJ is megszólalt. Sajnos ez idén az említett eset miatt már ez nem valósult meg, pedig ezekre az eseményekre rendszeresen 500-600 személy is ellátogatott. Ugyancsak a szabadtéri színpadon szerveztük meg a nyári filmvetítést, a műsor zöme magyar filmekből állt. Ez idén szintén szünetelt. A minden évben megrendezett lecsófesztivált is csak önzetlen szponzorok által tudtuk megrendezni, mivel ezekre az eseményekre anyagi forrás nem áll rendelkezésünkre. Sajnos jelenleg itt állunk.
Örömhír azonban az, hogy a helyi szervezetek tevékenyek, bár a falu részére komolyabb rendezvényt nem tudunk realizálni. Pedig lenne rá igény és temérdek ötletünk is van, csakhát ezek mind anyagi vonzatú események. Ám mi nem adjuk fel. Megpróbálunk szponzorok után nézni, hogy a közösségformáló események megvalósíthatók legyenek jövére is. Gondolok itt elsősorban a  kocsonya-, illetve lecsófesztiválra, valamint a falunapi rendezvényekre“ – fejezte be tájékoztatását Bajcsi Éva, a kultúrház vezetője.

Kép és szöveg: -pint-

5 méteres Madár

• 2011.10.17

Megyercs

Újabb ötlettel álltak elő a megyercsiek. A Mikulás, a Nyuszi és a Napsugár bébi sikerén felbuzdulva, íme itt az újabb látványosság, az Ősz jelképe a Madárijesztő, mely a falu főterén kapott lehetőséget a bemutatkozásra. Az ötlettől a megtervezésig illetve a kivitelezésig ugyanazok a személyek vettek részt, akik az előző figurákat is alkották. Kürthy Helena ötletgazda úgy gondolta, minden évszak adja a maga fantáziáját, szépségét. A Madárijesztő pontosan 5,20 méteresre sikeredett, ami azt jelenti, hogy ez az eddigi legnagyobb figura, melynek életideje decemberig tart. Ezután egy másik alkotás váltja fel. Többen kíváncsian szemlélték, s voltak, akik fényképezkedtek is a hatalmas szalmabábu előtt.

-pint- Kép: Kürthy Helena

Tűzoltóautóval gazdagodtak

• 2011.10.10
  

  Szentpéter

A Községi Hivatal előtti téren került sor arra az ünnepségre, amelyen a szentpéteri Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapításának 120. évfordulója alkalmából új tűzoltóautót kapott. Az ünnepségen megjelent Maroš Žilinka, a Belügyminisztérium államtitkára, Vendelín Horváth a Szlovákiai Önkéntes Tűzoltó Szervezet főtitkára,  a Komáromi Járási Hivatal elöljárója Békési Péter, Skrivánek Árpád és Zahorcsek Zoltán, a Komáromi Járási Önkéntes Tűzoltó Szervezet igazgatója és elnöke.
Jobbágy József polgármester ünnepi beszédében elmondta, az új tűzoltóautóval szellemileg és anyagilag is gazdagodott a község. A tűzoltók mindig is aktív részesei voltak a község mindennapi életének. Az 1891-ben megalakult önkéntes tűzoltó testület fő feladatát annak idején a következőkben határozták meg: „Tűzvész alkalmával gyorsan a vész helyére sietni, és ott a parancsnok vezénylete alatt a veszedelemben forgó emberéletet, a vésznek kitett ingó és ingatlan vagyont megmenteni“. Ez a feladatkör a mai napig érvényes, az önkéntes tűzoltók ugyanúgy vonulnak ki tűz esetén, besegítenek a hivatásos kollégáknak, de árvíz, vagy egyéb környezeti katasztrófa esetén is helytállnak.
A tűzoltók nemcsak a tűz elleni védekezésből veszik ki részüket, hanem kulturális és társadalmi szerepük is jelentős. Az új tűzoltóautóval lehetőség lesz különböző tűzoltóversenyeken is részt venni.
Az ünnepség végén Vendelín Horváth Emlékplakettet adott át a község polgármesterének és új tömlőket a tűzoltóknak.
Miriák Ferenc
A szerző felvétele

Épül az öko-udvar és a komposztáló

• 2011.9.19
  

  Naszvad

A környezetvédelmi minisztérium 2010. december 15-én hagyta jóvá a naszvadiak kérvényét egy új öko-udvar és komposztáló építésére. A projekt a Környezetvédelmi program keretén belül a regionális fejlesztés európai alapjából van finanszírozva. Összbefektetése 675 260,14 euró, amelyből 95 %, összesen 641 497,13 euró vissza nem térítendő pénzbeli támogatás és a fennmaradt 5 %, vagyis 33 763,01 euro önrész  a községi költségvetésből van biztosítva.
A gyűjtőudvar és komposztáló  építését 2011 márciusában kezdték el, s várhatóan november 30-ig fogják befejezni.
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve szerint az EU tagállamainak 2013 decemberéig hulladékgazdálkodási terveket kell készíteniük. Ennek érdekében a környezetvédelmi minisztérium az újrafeldolgozás ideáját támogatja, és célja egy európai újrahasznosító társadalom kialakítása. A tárca programjában helyet kapott a biológiailag lebontható hulladékokkal való gazdálkodás koncepciója is. A biohulladék elkülönített gyűjtése, komposztálása, majd pedig biogázzá alakítása nálunk is ismert módszer, ám a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium mind ez ideig nem hozott megfelelő intézkedéseket a háztartási hulladékok 40 százalékát kitevő biohulladékok hasznosítására. Ennek beindítása érdekében dolgozta ki a tárca a biológiailag lebontható hulladékokkal való gazdálkodás stratégiáját.
Miriák Ferenc

Átadták az első bérlakásokat

• 2011.9.5

Martos

Járásunk egyik legszebb természeti övezetében, a Nyitra és a Zsitva ölelésében, közvetlen a két folyó torkolatában fekvő település krónikájába minden bizonnyal aranybetűkkel íródik be 2011. augusztus 25-e, ugyan­is azon a forró kora estén adták át a község első bérlakását.
Az elmúlt fél évszázadban a lakosság maga is kivette részét abból, hogy egy Martos  újjáépüljön, csinosodjon és megfiatalodjon. Új utcák sora jött létre, melyekben egymás mellett sorakoznak a földszintes és emeletes családi házak, melyek lakói nemcsak arra törekedtek, hogy házat, új otthont építsenek, hanem arra is, hogy az takaros, tetszetős, mutatós legyen.
Járásunk több községében sikeresen épült a bérlakások egész sora, Martoson azonban eddig nem volt rá igény. Az elmúlt években viszont már jelentkeztek fiatalok, így a község vezetése nekivágott a bérlakás-építési programnak.
Szénási Szilárd református lelkész, alpolgármester egy bibliai idézettel köszöntötte a megjelenteket: ”Az igazak házában nagy kincs van”. Beszédében felhívta a leendő lakosok figyelmét arra, hogy a hat család – hat különböző közösség, de a békés együttélést közös érdekkel, kompromisszum-készséggel tudják majd megoldani. Az igazi otthon alapelve pedig  a békesség, szeretet, tolerencia és a hit.
Ezt követte a helyi hagyományőrző csoport, amely népdalokkal köszöntötte az új lakókat.

Keszeg István polgármester ünnepi köszöntőjében szólt a bérlakásépítési program fő feladatáról, ami a lehető legkedvezményesebb feltételek mellett juttatta lakáshoz a rászoruló fiatal családokat. Megköszönte az előző és a jelenlegi képviselő-testületnek, hogy lehetővé tették az építkezés megvalósítását. A hatos bérlakás építése 2010 júniusában kezdődött és ez év augusztusában fejeződött be, tehát a tervezett tizenkét hónap helyett tizennégy hónapot vett igénybe. Az átadás idöpontja viszont szeptember volt, így egy hónappal korábban adhatták át a lakáskulcsokat. A két kétszobás és négy háromszobás bérlakás 356 441 euró összköltséggel épült fel. Amennyiben lesz rá igény, a jövőben folytatni szeretnék a bérlakás-építkezést.
Az ünnepélyes szalagátvágás után a község polgármestere és alpolgármestere átnyújtotta a lakáskulcsokat az új lakóknak.

(miriák)
A szerző felvétele

Horgászverseny a kanális-parton

• 2011.9.5

Gellér

Vasárnap délelőtt fanatikus horgászokkal telt meg a gelléri kanális-part. Huszadik alkalommal rendezték meg a hagyományos augusztus végi horgászversenyt.
A helyiek már kora reggel elfoglalták a legjobb helyeket, hogy innen foghassák ki a zsákmányaikat. 34 horgász nevezett be a versenybe, akik közül a 4 éves Soós Anikó, illetve a 63 éves Jaskó József „kiemelkedett“ a mezőnyből, elsősorban koruk miatt. A kifogott halak között nagymértékben pirosszárnyú keszegek kerültek a horogra. Míg a pecások sorra gyarapították a zsákmányaik számát, addig a kanális-part melletti tisztáson már elkészült a környéken híres gelléri birkagulyás. Több mint százan vettek részt a kellemes nyárvégi időben rendezett versenyen.

A horgászverseny befejezése után a zsűri lemérte a halakat, majd kihirdette a huszadik gelléri horgászverseny végeredményét. Ezek szerint a legtöbb hal Kürthy Adrián szákjába került. Második lett Dobronyi Imre, a harmadik helyet pedig Baranyai Zsolt szerezte meg.

-pint-

Kudarcba fulladt a falugyűlés

• 2011.9.5

Tany

Hetven személy részvételével falugyűlést tartottak Tanyon. Az összejövetel központi témája a falu határában építendő hulladékmegsemmisítő volt.
Már a gyűlést megelőzően paprikás volt a hangulat, de bent a kultúrházban aztán elszabadultak az indulatok, s ez főleg három helyi lakosra értendő, akiknek mint utóbb kiderült céljuk is volt a falugyűlés megzavarása, és a hulladékmegsemmisítő megépítésének megakadályozása.
A múlt héten megkerestük Bugár Imrét, Tany polgármesterét nyilatkozzon az esetről. A falu első embere készségesen állt a rendelkezésünkre. Ekképpen kezdte: „Még az elején elég gördülékenyen mentek az események, de amikor a bevezető után szót adtunk a beruházó cég képviselőjének, egyes egyéne, számszerint hárman, állandóan bekiabálásokat eszközöltek, megzavarva ezzel a falugyűlés menetét. Amikor a befektető újra szerette volna felvázolni az esetleges üzemmel kapcsolatos dolgokat, a három személy egymást túllicitálva ismételte bekiabálásait. Ekkor már nemcsak az asztaltól kértem őket, hogy hagyják abba a rendzavarást, hanem odamentem hozzájuk és próbáltam csitítani őket. Elmagyaráztam nekik, hogy mindenkinek van lehetősege hozzászólni, elmondani véleményét. Látszólag megnyugodtak, de amikor a képviselő újra szót kapott, ismételten támadások keresztüzébe került. Ilyen kérdések záporoztak feléje és felénk is: Milyen érdekszervezet áll mögöttünk? Behordják majd a veszélyes hulladékot külföldről, meg egyébként is miért nem Budapesten építenek ilyen megsemmisítőt? London mellett biztos nincs ilyen, de még csak nem is tervezik. Erre a kérdésre szeretett volna reagálni a társaság képviselője, hogy Londonban most kezdték meg az építését, de ezt már nem tudta közölni, mert újabb „szóatrocitások” érték. Csak úgy záporoztak a kérdések. Valójában ez már nem falugyűlés volt.
Egyesek megunva a színjátékot, hazamentek, és kb: 40-en maradhattak, akikkel az alpolgármesterrel egyetemben próbáltunk valamiféle hangot megütni, a kommunikáció szintjén. Időközben a társaság képviselői is elhagyták a kultúrház termét. Állandóan az EKO-udvart emlegették, hogy ez egy jó befektetés, meg lehetne oldani Tanyon is. A végén azért bevallották, hogy elérték a céljukat, hogy az előadók nem tudták megtartani a tájékoztatást sem, és ez a fontos – mondták. Egyébként nekem is voltak kételyeim a hulladékmegsemmisítő irányában, de nem gondoltam volna, hogy ennek meg nem építését ilyen szinten kellett volna kinyilvánítani – mondta Bugár Imre, majd hozzátette: nem lesz hulladékmegsemmisítő üzem, de a szemétügy továbbra is porondon marad, ugyanis a hulladékhasznosítást valamiféleképpen meg kell oldani. Csak érdekességként említjük, hogy Bártfán egy hasonló jellegű szemétmegsemmisítő üzem építése van folyamatban.
-pint-

A halottasház felújításáért szólalt meg a hegedű

• 2011.8.30

Madar

Csodálatos és felemelő zenei estet, templomi koncertet élhettek át azok, akik augusztus 15-én este részt vettek Mága Zoltán világhírű hegedűművész koncertjén a 100 templomi koncertből álló sorozat 97. állomásán a madari református templomban.

A hegedűvirtuózt és az őt kísérő Angyalokat, valamint Földes Istvánt, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnökét és a Pro Concordatia Populorum (Beszéddel a békéért) elnevezésű nemzetközi lovagrend tagját Édes István polgármester köszöntötte, majd az Édes Gergely Alapiskola igazgatónője, Szász Veronika ismertette Mága Zoltán pályafutását.
A világhírű Rajkó zenekar vezető prímásaként Európának minden fővárosában fellépett. Öt világrészen közel száz országban adott koncertet. Az elmúlt években számos elismerésben részesült: 2004 – Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, 2005 – Kisebbségekért Díj, 2005 – Pro Concordatia Popularum (Nemzetközi Egyesülés a Nemzetek Kölcsönös Egyetértésért) Lovagrend lovagja, 2007 – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, ugyanebben az évben a művészt a Máltai Lovagrend a jószolgálati kulturális nagykövetté nevezte ki, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, 2008 – a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, a Budapestért-díj és Príma-Díj tulajdonosa, 2011 – Fonogram díjat kapott „A királyok hegedűse“ c. albumáért.
2009 augusztusában indult útjára Mága Zoltán egyedül­álló kezdeményezése az összefogás jegyében. A hegedűművész célja, hogy a 100 templomi koncertsorozattal és a köré felépített programmal segítséget nyújtson nagyon sok hátrányos helyzetű embernek, nagycsaládosoknak, beteg gyermekeknek, kórházaknak, ifjú tehetségeknek, iskoláknak és a szépkorúaknak egyaránt.
A koncert repertoárja változatos volt. Több mint két órán keresztül szólt a zene. Olyan híres zeneszerzők zeneművei hangzottak el, mint Bach, Strauss, Verdi vagy Mozart. A műsor zárásaként magyar népdalokból hallhattak részleteket a résztvevők.
„A 100. jubileumi jótékonysági koncert után gondolkodjunk el. Mit jelent az adomány, mit jelent az adományozás? Mit érez az, aki adhat és ad? Mit érez, akinek a bajban, a nehézségekben, a „nincs”-ben valaki megfogja a kezét, valaki a segítségére siet? S tudja, hogy nincs többé egyedül ezen a világon! Tudja, hogy számíthat ránk, mert vele vagyunk lélekben, s vele vagyunk megfogható anyagi javakkal is. Az adomány lélek, szív és szeretet nélkül egy puszta eszköz, egy tárgy, amit nem nemesít meg a szándék, az érzés. Az adomány, amit szívből és szeretetből adnak, az felemel és újra fényessé teszi az egész világot, megnyitja a lelket a másik ember felé. Ezzel eggyé kovácsolja, összeköti az embereket! S ebben rejlik az a hatalmas erő, amit nemzetnek hívnak“ – vallotta meghatottan Mága Zoltán.

Közben Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnöke is köszöntötte a megjelenteket és elmondta: az alapítvány és a lovagrend célja, segítségnyújtás a Kárpát-medencében élő magyar lakosság, különösen a gyermekek magyarságtudatának, a nyelvnek, kultúrának megőrzéséhez. Hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres támogatása, orvosi és kórházi kezeléseik anyagi fedezetének biztosítása. Ezt követően emlékérmet adott át Madar polgármesterének, Édes Istvánnak.

Miriák Ferenc
A szerző felvételei

Szemétmegsemmisítő épül?

• 2011.8.22

Tany

A hulladék magas hőmérsékleten történő megsemmisítése az egyik módszer arra, hogy megszabaduljunk a szeméttől, mely egyre csak növekszik nemcsak Európában, de kis régiónkban is.

Nem oly régen egy külföldi társaság kereste meg a tanyi önkormányzatot, akik felvázolták, hogyan is terveznék a hulladékmegsemmisítő megépítését. S mivel a községhez közel levő földterület ideális számukra, ezért felkeresték Bugár Imrét, a falu polgármesterét, hogy esetleges tárgyalásokba bocsátkozzanak. A szemétmegsemmisítő gondolata azóta sok vihart megért. Vannak, akik lehetőséget látnak benne, mások pedig kétkedve és félelemmel fogadták a hírt. Annyi mindent hallani az ilyen hulladékmegsemmisítőről – mondják egyesek. Ám a dolog másik oldala, mármint, hogy anyagilag nagyon is kifizetődő lenne a község számára, már más megvilágitásba helyezi a témát.
A lényeg: rövidesen eldől, lesz-e hulladékmegsemmisítő Tanyon. Addig is nézzük, hogyan is indult az egész. A megfontolandó ajánlat egy magát megnevezni nem akaró külföldi befektetőtől érkezett. A szóban forgó társaságnak ideálisnak tűntek a tanyi adottságok (közeli víz, magasfeszültség), melyek fontos szempontok egy hulladékmegsemmisítő működtetéséhez. Időközben a tanyi önkormányzat a testületi ülés elé tárta a lehetőséget, és hosszú tanácskozás után úgy döntött, hogy falugyűlésre viszik a dolgot, mivel a lakosokat is érinti a szemétmegsemmisítő üzembehelyezése. Egyébként az ilyen típusú hulladékmegsemmisítők közül a tanyi lenne az első Szlovákiában. Az építkezés Tany község határában realizálódna, pontosabban a Tanyt Komáromfüssel összekötő útvonal mellett a volt lengyár, illetve a komáromfüssi kanális között több mint 3 hektáros területen. A hulladékmegsemmisítő napi 40 tonna szemét megsemmisítését tenné lehetővé. Nem elhanyagolhatóak a munkalehetőségek sem. 100 személy számára biztosítana hosszútávon munkahelyet, elsősorban számítástechnikai, illetve vegyész végzettségű diplomások számára. Persze azért más munkaerőre is szükség lesz itt. A projekt környezetbarát, és az üzem teljesen önellátóként működne. Angliában, Németországban már üzembe helyeztek hasonló kivitelezésű hulladékmegsemmisítőket, Kanadában pedig ez év decemberében adják át a leg­újabbat.
Mint ahogy említettük, a döntést a képviselő-testület az elmúlt héten vitatta, és egységesen megállapodtak: a szemétmegsemmisítő megépítésének kérdését a falugyűlés elé viszik. Ha zöld utat kapna az építkezés, úgy már ősszel kezdetét venné a szemétmegsemmisítő építése.
-pint-

Lakikatlan – másodszor

• 2011.8.8

Szeptember 3-án rendezik meg Lakszakállason a Lakikatlan elnevezésű gulyásfőző fesztivált.  A véghajrá előtt látogattuk meg a fesztivál mindenesét, Domonkos Zsuzsa művelődésszervezőt, aki lapunkat tájékoztatta a II. Lakikatlan programpontjairól, és magáról a versenyről.
„Az esemény csakúgy mint tavaly a helyi szabadtéri színpad udvarában lesz lebonyolítva. A felhőtlen szórakozás biztosítása érdekében a csapatok egyes tagjai vicces vetélkedőkben is részt vesznek, melyet a legvidámabb csapat közönségdíjával fogunk honorálni. A gulyásfőző versenyben szereplőknek a szervezők biztosítanak: tűzifát, sátrat, sörpadokat, asztalt, 10 db műanyagtányért és kanalakat. A versenybe 4-tagú csoportok nevezhetnek, persze lehetnek többen is, de az étellel csak négy személy foglalkozhat. A résztvevő csoportok legkésőbb augusztus 18-ig jelentkezhetnek a községi hivatalban, a csoport nevével és 10 euró kaucióval, melyet természetesen a verseny napján visszakapnak. Megemlíteném, hogy a gulyás elkészítéséhez a hozzávalókat minden csoport egyénileg biztosítja. A szakmai zsűri a felkészítéstől a tálalásig figyelemmel kíséri a főzés folyamatát. Külön díjazva lesznek a legfinomabb gulyásokon kívül a hozzáillő pogácsák, egyéb a gulyáshoz illő  finomságok, a legszellemesebb jelmez, a legszebb sátor és a terítés-tálalás.
A rendezvény kulturális részében szerepelni fog a Vági-Páti népdalkör, a Három Patak zenekar, a csicsói Musikölkök, valamint Csörgő Zsuzsa festőművész kiállítása, népművészeti és népi iparművészeti vásár és bemutató, sajt-, bor-, kenyér-, biotermék- és réteskóstoló várja a vendégeket. Érdeklődni a Lakszakállasi Községi Hivatalban lehet a 035/7780104-es telefonszámon.

-pint-

Hetényi ikerpár nyerte a szépségversenyt

• 2011.8.8

Immár 12. alkalommal rendezték meg Magyarországon, Szigethalmon a hagyományos ikertalálkozót  melyre nagyon sok ikerpár érkezett. Az idei találkozó fő attrakciója a Queens of Twins szépségverseny volt, melyre  a hetényi  testvérek, Téglás Ágnes és Lucia is beneveztek  és nemhiába, mivel  a zsűri őket tartotta a legszebbeknek.

A versenyzők utcai ruhában, fürdőruhában, majd alkalmi ruhában, három fordulóban mutatkoztak be. A zsűri nem volt könnyű helyzetben, hiszen a szenior kategóriában 5 pár, míg a tradicionális kategóriában 10 pár ikerszépség közül kellett választaniuk.  Az eredményhirdetés után a koronák az ikrek fejére kerültek. Ezután a lányok elmondták, bíztak a sikerben és pozitívan álltak hozzá a versenyhez.  Végül elmondták: az „ikerségben“ az a legjobb, hogy soha nincsenek egyedül, egymás lelki társai és gyakran azzal viccelik meg a baráti társaságukat, hogy kicserélkeznek. A szépségverseny után fergeteges buli következett Tóth Gabival, Keresztes Ildikóval, Szabó Ádámmal, a The Blitz zenekarral és Dj. Mohareddel.

-ga-

Játék, élmény, közösség

2011.8.1

„Olyan körként működünk, amely alternatív módszerekkel, értéket közvetítve fejleszt egyéneket, közösségeket és szervezeteket, hogy azok önértékelésükben és tudatos, felelősségteljes emberi mivoltukban megerősödjenek” – nyilatkozta Rabec István szervező.

A TANDEM nonprofit szervezet, 2009 őszén alakult Pozsonyban azzal a céllal, hogy egyéneket, közösségeket és szervezeteket fejlesszen. „A név nem a páros biciklire utal, hanem azokra az értékekre, amelyeket képviselünk, és amelyekben hiszünk. Vagyis: T mint tudatos, A mint alternatív, N mint nemformális, D mint dinamikus, E mint emberközpontú és M mint megerősítő – összeolvasva TANDEM. Repertoárjában vannak csapatépítő és kommunikációs tréningek, foglalkoznak egyebek között szervezet- és iskolafejlesztéssel, de vezetnek önismereti csoportokat, és kínálnak egyéni coachingot is.
A karvai képzésen  ifjúsággal foglalkozó, gyakorló és leendő tanárok, nevelők, hitoktatók, önkéntesekkel foglalkozó civilek, közösségszervezők, civil szervezetek vezetői és önkéntesei, és mindazok vettek részt, akiket érdekel a nem hagyományos képzések, tréningek világa. A képzés tartalmazta az önismeretet, a csoportműködés alapjait, játékvezetési és képzés-tervezési módszereket, sok-sok játékot.
Miriák Ferenc

Tovább gyarapodik a községi vagyon

2011.8.1

Ekel

Tulajdonképpen eddig senki nem nagyon tudta, hol is van Ekel Község főtere. Térnek inkább az egykori Csorba kúria, a mai községi hivatal előtti térséget lehetett nevezni, amely egykor valóban a település központja volt. Aztán néhány évtizeddel ezelőtt egy új térség kezdett kialakulni, amikor felépült a kultúrház, majd később az óvoda, felújították az iskolát és új sporttelep is került az intézmény mellé. Közben, a már központtá átalakult területen 58 bérlakás is helyet kapott. Bevásárlóközpont, egy korszerű vendéglátóipari egység és a posta alakította ki a tér végső arculatát, így ide helyeződött át a község pezsgő életének nagy része.

Aztán néhány hónappal ezelőtt munkagépek jelentek meg a térségben, és nagy munkálatok vették kezdetüket. Mindezt úgy, hogy közben ne álljon meg az élet a község legfrekventáltabb részében, hiszen a községi bérlakásokhoz, a postához és a bevásárlóközponthoz mindenképpen be kellett jutniuk a lakosoknak. A kivitelező azonban ezt is remekül megoldotta, és szakaszosan építi a járdákat, a parkolókat és egyéb részeit a szépen alakuló főtérnek. A polgárok zöme mindezt megértően veszi tudomásul, hiszen mindenki számára világos, hogy a szépen fejlődő község egy újabb értékkel gazdagodik.
Fekete Iveta polgármesternél érdeklődtünk, milyen lehetőségek mentén sikerült megoldaniuk ezt a községben több éve rezonáló kérdést? „Uniós pályázatot nyertünk a Településközpontok Felújítása program keretében, így megvalósulni látszik régi álmunk. Maga a program négy prioritást foglal magába. Az útjavítást és járdákat, egy új buszmegálló megépítését, parkolók és egyéb kiegészítők, tehát kerékpártartók és padok kihelyezését, valamint korszerű közvilágítás felszerelését. Minden hiedelemmel ellentétben szeretném leszögezni, hogy az autóbuszmegálló eddigi helye nem változik, erre utal a már látható körforgalom is, ahol az egyes járatok gond nélkül meg tudnak majd fordulni. Maga a váróhelyiség eredeti falusi stílusban, fából fog megépülni.  A tér átadása után, fokozatosan visszahelyezzük a játszóteret is eredeti helyére” – mondta el a polgármester, majd kérdésünkre válaszolva így folytatta: „A felvonulási területet április 11-én adtuk át a kivitelezőnek, azaz a komáromi Darton Kft.-nek, melynek tulajdonosa és igazgatója Peter Šimon mérnök. Meg kell mondjam, hogy eddig nagyon elégedettek vagyunk a munkálatok ütemével és a kivitelező együttműködési hajlandóságával. Minden jel arra vall, hogy tartani fogja a megállapított befejezési időpontot. Márpedig ha így lesz – és miért ne lenne így –, akkor már az új főterünkön fogjuk megtartani hagyományos falukarácsonyunkat, amelyet karácsonyi vásárral kívánunk egybekötni. Erre a rendezvényre már most kezdünk készülni, hiszen nem mindennapi eseménynek leszünk részesei községünk szempontjából.  Ami a munkálatok költségvetését illeti, nos ez 462.135 €-t tesz ki, ennek 80 százalékát  az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 15 százalékát az állami költségvetés fedezi. Az önköltség mindössze 5 százaléka az építkezés költségvetésének. A munkálatok tehát szépen haladnak, de a teljes befejezésig még nagyon sok a tennivaló. Addig is kérem polgáraink türelmét, merthogy a bevásárlási központ, a posta és egyes lakások megközelítésénél némileg akadályoztatva lehetnek. De higgyék el, megéri!” – mondta el Fekete Iveta.
-böröczky-
A szerző felvétele

Öt község pályázata a közterületek felújítására

2011.8.1

A Komáromi járás első, és mindmáig egyetlen Leader közössége, az Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport  ebben az évben harmadik alkalommal nyert a Leader program keretében a Nyitra megye településfelújítási pályázatán.

„Az a lényeges, hogy az emberek és a szervezetek megtanuljanak együtt dolgozni és kölcsönös kompromisszumok keretében tudják megosztani az emberi, technikai és anyagi eszközöket. Ebben a pályázati körben az Alsó-csallóközi Társulás öt községtől – Bogyarét, Szilas, Ifjúságfalva, Kolozsnéma és Kamocsa  – fogadott el kérvényt. Amennyiben minden nyilvántartási feltétel teljesítve lesz az Alsó-csallóközi Társulás háromszögében – Komárom–Érsekújvár–Nagy­megyer –, önkéntesek segítségével öt községben nyílik lehetőség a közterületek felújítására. Összesen 5 kerti pavilon, 25 db pad, 2 pad asztallal,
2 gyermekpad, 14 szemétkosár, 16 virágláda, 260 négyzetméter járólap, 38 köbméter beton az in-line pályára, 75 négyzetméter járólap a padok és a tűzhelyek felújítására, kerítés,
2 kapu a futballpályára, 1 játszóhíd, 1 csúszda, 1 szabadtéri tűzhely, 1 körhinta, 1 lámpatest a fa megvilágítására fogja az óvodások, a lakosság és a községekbe látogatók kényelmét szolgálni a különböző sport- és kulturális rendezvények alkalmából“ – nyilatkozta Szalay Rozália, Kolozsnéma polgármestere és az akciócsoport elnöke.
Az Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport  az elmúlt időszakban  35 ezer eurót  nyert Nyitra megye település-felújítási pályázatán információs táblák elhelyezésére. Négy-négy táblát állítottak fel Csallóközaranyoson, Csicsón, Kolozsnémán, Nagykeszin, valamint Szímőn, és elsősorban a helyi természeti kincsekre, műemlékekre, közösségi intézményekre, szolgáltatásokra hívják fel a régióba látogató turisták figyelmét.
Az Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoportot 17 község és egy város önkormányzati, civil és magánszervezetei hozták létre 2007-ben. Az érintett települések: Csicsó, Komáromfüss, Kolozsnéma, Tany, Gellér, Nagykeszi, Csallóközaranyos, Ekel, Nemesócsa, Bogya, Lakszakállas, Szilas, Bogyarét, Megyercs, Keszegfalva, Ifjúságfalva, Kamocsa, Szímő, valamint Gúta.
(miriák)

Tűzvédelmi és sportnap

Dunaradvány

Az időjárás nem tréfálta meg a szervezőket, így nagyszerűen megszervezett tűzvédelmi és sportnapi szórakozásnak lehettek résztvevői, akik kilátogattak a Duna menti község sportpályára.

A program már hagyományosan kispályás labdarúgó tornával indult, amelyen hat csapat mérte össze tudását. A győzelmet végül is a Várpalota mellől érkezett Ősi csapat szerezte meg, megelőzve a komáromi Winner és a szilosi csapatot.

A délelőtti program további részében a község polgármestere, Ľubomír Púchovský köszöntötte a tűzvédelmi és sportnap résztvevőit, majd a helyi Búzavirág hagyományőrző énekcsoport, az alapiskola és óvoda műsorát követően a DSE Unió Várpalota – Ősi tánccsoport látványos bemutatóján szórakoztak a nézők. A lövészverseny megkezdése után a helyi tűzoltók is bemutatták felkészültségüket. A déli harangszót követően a rendezők kiosztották a marhahúst a résztvevő csapatoknak és kezdetét vette a főzőverseny.

Varga Sándor íjászbemutatóját követően a helyi fiatalok kultúrműsora következett, majd megérkeztek az erős emberek. A versenyben három csapat vett részt: Magyarországot Fekete László fiai Richárd, László és Miklós képviselték, Szlovákia I. számú csapatában kapott helyet a bátorkeszi Bíró Gergely, az ekeli Bödők István és a gelléri Milan Lipták. A II. szamú csapatot a bátorkeszi Kaszab Péter és Tóth Dávid, valamint a búcsi Vörös Endre alkotta. Az összecsapás főbírója Fekete László volt. A hőség ellenére nagyszerűen kivitelezett gyakorlatokat láthatott a szép számú közönség, akik hangos szóval is bíztatták a versenyzőket és egy sikeresen kivitelezett gyakorlat után felzúgott a vastaps is. A győzelmet végül a magyar csapat szerezte meg 47 ponttal, megelőzve a szlovák II. számú  csapatot, amely 31 és az I. számú  csapatot, amely 17 pontot ért el.

A négytagú szakmai zsűri kiértékelte a főzőversenyt is. A pontok ismeretében az idei győztes Lakatos Tibor és társai lett, megelőzve Zajos Ede, valamint Gőgh Géza csapatát. Ezután egy óra lazítás következett a komáromi B.I.P.I. Stúdió Színpad „Nevessünk, daloljunk együtt“  zenés, vidám fellépése által. A különböző versenyek eredményhirdetése után ismét az Ősi tánccsoportot csodálhatták meg a nézők, majd a Mákvirágok amatőr színtársulat pikáns fellépése zárta a kulturális, szórakoztató részét a sportnapnak. A sikeres tűzvédelmi és sportnapra a pontot az utcabál tette fel, a marcelházi Melodik együttes közreműködésével.

Miriák Ferenc

Szabadtéri piknik

Szilas

A közösségformáló programok mindig nagy hatással vannak egy település mindennapjaira, életére.

Szilas község önkormányzata gondolt egyet, és július 5-én rendezett egy nyárnyitó bulit a helyi sportpályán. Ott volt mindenki aki számított, aki szeret kikapcsolódni, beszélgetni vagy szórakozni. A nyárnyitót a Profik  és az Amatőrök ifjúsági focimeccs indította. Érdekességként említsük meg, hogy a Profik csapatát 3 DAC, egy nagymegyeri és egy magyarországi (Győri ETO) ifijátékos is erősítette. Élményszámba ment a szilasi és a lakszakállasi öregfiúk meccse, mely végig barátságos, jószomszédi szellemben zajlott. A nagy csaták, mérkőzések között került sor a májusfa eltávolítására, melyet harmadik nekifutásra sikerült földre dönteni, ugyanis a rossz időjárás miatt többször is el kellett halasztani ezt a műveletet. Szalonnasütés mellett előkerültek a borosüvegek, a nótázás is beindult, úgyhogy kezdetét vette egy igazi nyári hangulat, mely egészen éjfélig „bírta magát“. A  társaság ügyesebbik része megpróbálkozott a karaokéval is. Ez az esemény valójában beindítója volt a szabadtéri pikniknek, melyen bármikor, bárki részt vehet.

A nyárnyitó első akciója jól sikerült, kellemes élményekkel dúsítva. Mindenki elégedetten távozott. A nyárzáró buli is  hasonló kaliberű esemény lesz, ha nem jobb, melyet a szilasi tónál szeretnének megrendezni halászfőző versennyel megfűszerezve.-pint-,Fotó: Községi Hivatal

Népművelő és hagyományőrző csoportok seregszemléje

Kolozsnéma

Minden év júliusában Kolozsnémára terelődik a figyelem, ugyanis itt rendezik meg 1959-től rendszeresen a hagyományos kolozsnémai Járási Dal- és Táncünnepélyt, mely a régió egyik legrégebbi és legjelentősebb kulturális eseményének számít.

Idén is a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a CSEMADOK kolozsnémai alapszervezete közösen adott otthont a hagyományőrző és népművelő csoportok seregszemléjének. Az ünnepélyen számos népdalkör és éneklőcsoport vett részt. Megnyitót mondott Szalay Rozália, Kolozsnéma polgármesternője és Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke.

Felvezetőként a csicsói Musikölkök mutatták be temperamentumos előadásukat Nagy­idai cigányok címmel. Majd őket követte a Showder–klubból jól ismert Zsók Levente, aki egyedi humorával megadta a jókedv alaphangját. Mintegy előkészítve a terepet a rendezvény sztárvendégének, Csepregi Évának, a Neoton Família énekesnőjének, akinek programja alatt még forróbb lett a levegő.

A felpörgetett kezdés után léptek színpadra a népművelő és hagyományőrző csoportok. Többek között Benyó Erika népdalénekes Szentpéterről, a csicsói asszonykórus, Cserepes Zoltán mesemondó Nemesócsáról, a naszvadi Pettyem gyermektánccsoport, Bánházi Dórika ugyancsak Naszvadról, az izsai Viza férfi éneklőcsoport, a Gyöngyös bokréta éneklőcsoport, az ógyallai Őszirózsa népdalkör, a perbetei Napraforgó gyermek tánccsoport, az Árvalányhaj népdalkör, az ekeli Bazsarózsa népdalkör, az ímelyi Kis Szikes citerazenekar, Kiss Lajos népdalénekes Ekelről, Belán Dóra, Pasztorek Cyntia Éva népdalénekesek Ógyalláról, a Bellő – Konkoly-Thege gyermeknéptánccsoport, Hóka Száva népdalénekes Perbetéről, a karvai Csemadok hagyományőrző csoportja, a Sustya citerazenekar, a Búzavirág éneklőcsoport és a Viza citera­zenekar Naszvadról, a gútai Harmónia énekkar, valamint a szentpéteri Őszirózsa hagyományőrzők, Magyarországról a kisbajcsi hagyományőrzők, a győrszent­iváni Cserók nótaklub.

A szikrázó napsütés sok embert kicsalogatott az óvoda udvarán megtartott eseményre. A szervezőket mindenképpen dicséret illeti, mert az áldatlan anyagi helyzet ellenére mégis vállalták a rendezvényt. Az esti tombola és az azt követő utcabál koronázta meg az idei, emlékezetes 49. Járási Dal- és Táncünnepélyt.

Kép és szöveg: -pint-

Piactér kiépítése és fásítási program

Dunamocs

A májusi önkormányzati  ülésen Banai Tóth Pál polgármester egy piactér kialakítására és fásítási programra tett javaslatot.
A választási programjában is megtalálható  fejlesztés a kultúrház és a tűzoltószertár közti, elhanyagolt területen valósulna meg. A beruházás több szempontból is kedvezően befolyásolná a község fejlődését. Egyrészt az egyre növekvő autós és kerékpáros átmenő forgalomból – a piac megállásra, vásárlásra késztetné az átutazókat–, másrészt megoldaná a régóta esedékes területrendezést a térségben. Végül a község tulajdonában lévő piactér pavilonjainak bérbe adásából a falu bevételhez jutna.

Az ülésen részt vett Smidt Tamás építész (ő tervezte a karvai főteret), aki bemutatta az előzetes építési elképzeléseket, látványtervet. A tervezet alapján négy faszerkezetű, elől nyitott pavilon épülne meg, amelyben gyümölcs, zöldség, virág, fagylalt, kézműipari termékek árusítására nyílna lehetőség. Ezenkívül fedett terasszal ellátott büfé várná a vendégeket.
A fásítási program ismertetésében a polgármester hangsúlyozta, évtizedekkel ezelőtt zöldebbek, barátságosabbak voltak a község utcái. Az esztétikai szemponton kívül fontos megemlíteni a fák zaj- és levegőszűrő képességét. Mindezt szem előtt tartva az önkormányzat fásítási program indítását határozta el.  Ennek keretében a falut átszelő főút mellett, a sportpálya és a temető környékén, valamint az alapiskola udvarában lenne igény a faültetésre.
A testület egy bizottságot jelölt ki a fásítási program vizsgálatára.
Kép és szöveg: miriák

Újabb községet ismerhetünk meg

Ekecs

Nagymegyer városa után a mai naptól kezdődően egy újabb településsel ismerkedhetnek meg a kedves olvasók. Ez a falu a komáromi régió tőszomszédságában fekvő közel 4000 lakosú Ekecs- Apácaszakállas község.
A település mindennapjairól, közérdekű eseményeiről, rendezvényeiről részletesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat. Több színvonalas rendezvényuk is igazolja, az ekecsiek a kultúra területén példát statuáltak. De erről nyilvánvalóan majd az újság hasábjain bemutatott szervezetek is tanúskodnak.

Meglátogattuk Polák Lászlót, a község polgármesterét, és kíváncsiskodtunk: vajon az év elején tervezett feladatokat sikerült-e megvalósítani illetve milyen horderejű beruházások előtt áll a falu önkormányzata. Polák László készségesen fogadott bennünket, és mindjárt az elején örömmel konstatálta a hírt, hogy a község is bekapcsolódik a Delta vérkeringésébe.
„Jelenleg a vízelvezetéssel foglalkozunk – kezdte a tájékoztatását a falu első embere. – Fontosnak tartjuk, hogy ezt a sürgető feladatot megoldjuk. Nem szeretnénk úgy járni, mint tavaly, amikor meglepetésszerű vízáradat okozott nem kis fejtörést az itt lakóknak. Persze ilyen téren minden pénz kérdése. Nem titok, az önkormányzat anyagilag nem áll a legjobban, de ezzel a problémával nem állunk egyedül a régióban. Sajnos a részadókat nem kapjuk és így a beruházások is csúsznak, vagy el sem kezdődnek.
A tervekről is szó esett, többek között kiemelte a Nagymegyer–Ekecs közötti kerékpárutat, melyre a pályázatok már az asztalon vannak és ha minden a legnagyobb rendben megy, akkor úgy 1-2 éven belül el is készülhet. „Szeretnénk, ha ez később érintené Medve községet is. Szólnunk kell a tavalyi évben elvégzett rekonstrukciónkról is, melyet az Arany János Alapiskola tetőszerkezetén illetve nyílászáróin végeztünk. Emellett kijavítottuk az épület szigetelését és a fűtését. Hosszabb távú terveink között szerepel az ekecsi kultúrház felújítása, a Községi Hivatal korszerűsítése, valamint a falu nagy részén a járdák kiépítése. Úgyhogy terv és munka van, de hogy anyagilag kivitelezhetők-e ezek a tervdokumentációk, na, ez az, amire itt nem tudok válaszolni. Egyébként a faluban komoly kulturális munka folyik. Örömünkre szolgál, hogy sok tevékeny és termékeny szervezet működik a faluban“ – fejezte be szavait a falu polgármestere.
Kép és szöveg: -pint-

Falunapi forgatag, gulyásfőző- és kutya szépségversennyel körítve

Komáromfüss

Immár 14. alkalommal rendezték meg a Komáromfüssi Játékokat. Szombat délelőtt a gulyásfőző versennyel indult a szabadtéri program. Fél tízkor már a foci megszállottjai is kergették a bőrt a focimaratonon, melyre több csapat is benevezett. Ebéd előtt a kíváncsi nézők már türelmetlenül várták a játékok egyik attrakcióját, a kutya szépségversenyt. Igazi kuriózumként kell említenünk ezt a bemutatót, mely megvalósításával gazdagította a falunapi kínálatot. 15 eb villogtatta bájait, tetszelegve a zsűrinek. Végül a kutyaszakértőkből álló bizottság  a szilasi Csiba Mónika Mária Cowdy névre hallgató hosszúszőrű skót juhászkutyájának ítélte oda a fődíjat. A kisebbek, a perpetum mobilék a légváron és az óriáscsúszdán élhették ki gyermeki ösztöneiket. Sokan kipróbálták a vízibicikliket is. Délután egykor eredményt hirdettek a gulyásfőzőversenyen is. Ezen a hazaiak egyik gulyásspecialistája bizonyult a legjobbnak. Időközben a füssi lángosgyártok kitették az elfogyott táblát. Ezután a focimaraton győztesei kerültek sorra. Idén ismét a tanyi csapat végzett az első helyen. A jelenlevők végig jól szórakoztak a sokrétű, mozgással tarkított falunapon, összességében kellemes napot szerzett mindazoknak, akik nem voltak restek és kilátogattak Komáromfüssre.

Kép és szöveg:  -pint-

Saját anyagból – kiválóan

Ekel

A nap kulturális részét illetően, szinte kizárólag saját anyagból „főztek”, és a menü ragyogóan sikerült. Aki „megkóstolta”, az fölöttébb elégedetten távozott. Míg az előző években vendégsztárok hada ostromolta a látogatók ízlését, addig múlt szombaton, hazai előadók okoztak csodálatos élményt a nézőknek. Egyetlen kivételként Varga Miklóst lehet említeni, aki esti előadásával már csak azt a bizonyos pontot tette fel…  Hagyományos módon, kézműves foglalkozásokkal kezdődött a falunap, ahol Czafrangó Szilvia vezette be az érdeklődő gyermekeket a művészet és néphagyomány csodálatosan szép világába. Készültek is rendre a szebbnél-szebb agyagedények és más alkotások. Közben, az ekeli sport egyik büszkesége, az erős emberek vívták viadalukat óriási érdeklődés mellett. Mi sem természetesebb ebben a sportágban, hazai győzelemmel a végén. Annak egyik bizonyítékát, hogy a felvidéki magyar kulturális élet igenis él, a komáromi Klapka György énekkar szolgáltatta, gyakori tapsot kiváltva a hálás közönségnél.

XI. Helén főzőverseny

Dunamocs

A Helén étterem, panzió és a polgármesteri hivatal által megrendezett 11. főzőverseny a Kék Duna panzió melletti téren került megrendezésre. Az elmúlt évekhez viszonyítva az időjárás is kegyes volt a rendezvényhez, bár elmaradt a nagy hőség és hideg szél fújt, de legalább eső nélkül megúszták a résztvevők.

Idén tíz  csapat mérte össze erejét. Az ideális környezetben fél tizenkettőtől  pattogott a bográcsok alatt a tűz és főtt  az ízletesnél ízletesebb étel. Így a szakmai zsűrinek – Almási Zsuzsa, Simsik Ilona, Banai Tóth Pál  polgármester, egy komáromi szakoktató és egy cseh vendég – nem volt egyszerű helyzete a pontozásnál. Annál is inkább, mivel hét kritérium alapján – megjelenés, alapvető higiénia, az étel külleme, színe, íze, konzisztenciája, összbenyomás – alakult ki a végső sorrend. Első helyen a dunamocsi Húsimádó Dandár csapat végzett, akik babgulyást főztek marhalábszárral. A második helyen  a süttői Ildikóka  csapata végzett, ők kakaspörköltet főztek, míg  harmadik a budapesti Rákóczi Szövetség csapata lett, akik slambucot készítettek. A szervezők külön értékelték a szakiskolákból résztvevő csapatokat is. Első helyen a Komáromi Szakiskola Csipet csapata végzett, akik marhagulyást főztek, második a Karvai Szakközépiskola Csiperkéi végeztek gombás hússal, a harmadik helyet is a Karvai Szakközépiskola Vadvirág csapata nyerte, disznógulyással. Különdíjat pedig Attila és csapata kapott marhalábszár pörköltjéért.

A főzőverseny azonban nem csak az evésről-ivásról szólt. A szervezők kísérőprogramokról is gondoskodtak. A gyerekek számára volt ugrálóvár, kocsikázás, kötélhúzás, célbadobás, tombola. Ezután pedig nosztalgia discóval  ért véget a főzőverseny.

Miriák Ferenc

Ifj. Banai Tóth Pál felvétele

Előrehozott falunap színes programokkal

Gellér

Kellemes idő fogadta szombaton a gelléri falunap résztvevőit. Erdélyi Zsuzsanna, Kossuth-díjas magyar néprajztudós és T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész díszpolgárrá avatása volt a rendezvény indító programja. Délután a helyi focipályán szinte egész nap folyamán zajlottak az események. A kispályás focitornára sokan voltak kíváncsiak, melyen Gellér, Medve, Nemesócsa és Szilas csapatai csaptak össze egymással. A focidömpingből végül a szilasi gárda került ki győztesen. A falunapi nézők ezután a főtérre helyezték át magukat, ahol a színpadon kezdetét vette a nap kulturális része. A program mindjárt egy „ősbemutatóval” indult, ugyanis első alkalommal léptek színpadra a gelléri és bogyai vegyes összetételű tánccsoport az AMAZON’S. Előadásukra az összhang és a vidámság volt jellemző. Folytatásban a dunaradványi Tücsök Nikolett lépett a nagyérdemű elé, aki megzenésített verseket adott elő, egy szál gitár kíséretében. Továbbiakban az érsekújvári Operettkvintett parádés műsorát tekinthették meg, akik operettrészletekkel derítették mégjobb hangulatra a falunapi nézőket. A jókedvcsinálók felpaprikázták a közönséget. Őket követte a temperamentumos Tamás és a  jampeccsajok. A falunapi rendezvény szervezői  által összeállított programok önfeledt szórakozásról biztosították a falunap látogatóit.  Az esti tombolahúzásnál sok nyeremény talált gazdára az előrehozott gelléri falunapon.    Kép és szöveg: -pint-

Kitűnően szórakozott a falu lakossága

Bajcs

Ismét két napon át szórakozott a község és a hozzá tartozó tanyák lakossága a hetedik alkalommal megrendezett falunapi ünnepségen.
A szombati program horgászversennyel vette kezdetét. Délután került sor a labdarúgó-mérkőzésekre, motorkerékpár-versenyekre. A hajnalig tartó utcabál sikere bizonyítja, tudnak a bajcsiak szórakozni.
Vasárnap már hagyományosan istentisztelettel folytatódott a falunapi ünnepség. Három órakor Virág Ottó polgármester ünnepélyesen megnyitotta a falunapot, amely kultúrműsorral folytatódott. Felléptek a perbetei mazsorettek, az érsekújvári Matičiarik néptánccsoport, a helyi óvoda és alapiskola tanulói, a martosi néptánccsoport, a helyi fiatalok, a népszerű Dupla Kávé és a Senzus együttes.
Az időjárás ezen a hétvégén kegyeibe fogadta  a szabadtéri rendezvények résztvevőit, így Bajcson is nagyon sok család vett részt a két napon át tartó falunapi ünnepségen.    (miriák)

Három napon át közösen ünnepeltek

Ímely

Pénteken az alapiskola udvarában, sportnappal vette kezdetét az idei Ímelyi Napok rendezvénysorozata.
A helyi tanulókon kívül a társközségek (Héreg, Beléd, Nemesszalók HU, Pstruzi CZ) tanulói mérték össze tehetségüket különböző sportjátékokban. Ezt követte a tűzoltók, a rendőrség és a kutyakiképző klub munkájának bemutatása, valamint az „Ingyen és önkéntesen” – Tűzoltó- és Vadász Szervezet, Vöröskereszt elnökeinek előadása az Európai Év Önkéntessége alkalmából. A községi hivatalban pedig megkezdődött a társszerződésről szóló tárgyalás a már említett telelpülések vezetői között. A pénteki napot az  Európai est zárta, amelyen  bemutatásra kerültek az Európai Unió értékei.
Szombaton immár tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Naszvad-Ímely barátságfutás. Ezt követte a tűzvédelmi verseny a sportpályán. Délután a kultúrházban megnyitották a Szalai Dániel és Bódi Aranka festőművészek munkáiból készült kiállítást. Ünnepélyesen is aláírták a testvértelepülésről szóló szerződést, majd a műsor Közép-európai kultúrdélutánnal folytatódott, amelyen felléptek a helyi óvodások és alapiskolások, a naszvadi, belédi, nemesszalóki, héregi és ímelyi hagyományőrző csoportok, a komáromi Dunaj folklórcsoport és Csonka András.
Vasárnap a katolikus templomban ünnepi szentmisével és a református templomban istentisztelettel indult a nap, majd a helyi kisállattenyésztők kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A sportpályán ezúttal is megszervezték a kakaspörkölt-főzőversenyt. A délutáni programban bemutatkozott a helyi kutyakiképző klub, valamint labdarúgó-mérkőzésekre is sor került.
(miriák)

Szilfácska – leány néptánccsoport

Szilas

Örömmel adunk hírt arról, ha egy új csoport, szervezet vagy együttes alakul régiónkban. Nemrégen egy olyan tánccsoport jött létre a közel 500 lelket számláló kisközségben Szilason, amilyenre a falu történetében még nem volt példa.

Horváth László, aki a komáromi Pihegő gyermek néptáncsoportban táncolt és érzelmi szálak  fűzik a faluhoz, gondolt egy merészet, néptánccsoportot alakított, mivel ehhez ért a legjobban. Az elgondolását tett követte: és április elején felkereste a polgármestert, aki egyből zöld utat adott a csoport ténykedésének, és  támogatásáról biztosította az agilis fiatalembert. De a továbbiakban történt eseményeket mondja el a fiatal néptáncos.

„Először is szeretném megköszönni a polgármester úrnak a bizalmat és a lehetőséget, hogy első hallásra ilyen pozitívan állt a kezdeményezéshez“ – kezdte a csoport vezetője. „A következő lépés a tagok toborzása volt. Meg kell jegyeznem először egy vegyes összetételű csapatban gondolkodtam, de a jelentkezéseknél kiderült: csak lányok érdeklődnek a tánc iránt. Megemlíteném, hogy a falu történetében még soha nem volt ilyen jellegű csoport. A válogatásnál nagy segítségemre volt Bergendi R. Zita tanárnő. Rajta keresztül sikerült „megfertőzni” a lányokat a néptánc szeretetével. Az első alkalommal 14-en jöttek el a helyi kultúrházba. Később ez a szám nyolcra zsugorodott. Mivel csak­is lányokból álló csoport volt, így olyan táncban kellett gondolkodnom, amely lányokra íródott. Így jutottam el a nagyon igényes Somogyi üvegeshez. Ezt a három és fél perces táncot rekordidő alatt tanulták be a lányok. Az első nyilvános fellépés a falunapon történt, és a vártnál sokkal jobban sikerült“ – tette hozzá a néptáncos fiatalember.
A néptánc vezetője jelenleg a Tóth Júlia Anna, Czédli Kinga, Győri Anita Enikő, Juhász Kitti, Végh Virág és László Fanni összetételű csoporttal dolgozik. A következő tánc a Karikázó lesz. Úgy látszik, a siker megnyitja az érdeklődés kapuit, hisz a napokban újabb két lány jelentkezett, hogy szeretnének a csoporthoz tartozni, és elkezdeni a munkát.
Kép és szöveg:

-pint-

A képviselők nem szavazták meg a Rét utcai óvoda bezárását

Bátorkeszi

A képviselő-testület legutóbbi ülésének egyik pontjában szerepelt az iskolai és óvodai intézmények működtetésének gazdasági helyzete. Barczi Tibor hivatalvezető beterjesztésében utalt arra, hogy míg 2009-ben a községben a születések alapján 30, 2010-ben 23, 2011-ben pedig 18 óvodás korú gyerek van. A kisebb gyereklétszám, a magas üzemeltetési költségek csökkentése és a község anyagi helyzetének javítása érdekében olyan elképzelés született, hogy a Rét utcai óvodát teljes egészében áthelyezik a Kis utcai óvodába, onnan a szlovák osztályt pedig a szlovák tannyelvű alapiskolába.
A kiadásokat elemezve a 2010-es évben  a Kis utcai óvoda évi kiadása 70 180 euró volt, 51 gyermek volt beíratva. A Rét utcai óvodában  az évi kiadás 54 734 euró, 35 beíratott gyerekre.  A két óvodában az üzemeltetési költségek (20 százalék) 22 748 eurót, a személyi költségek pedig (80 százalék) 93 810 eurót tesznek ki. Ezután következett a Rét utcai óvoda bezárásának indoklása és kizárása az iskolai hálózatból.

A vitában elsőként Dolník Tibor kért szót, aki elmondta a Rét utcai óvoda bezárását az esettanulmány hiányossága miatt nem tudja támogatni. A közeljövőben átadásra kerül két bérház, abban fiatalok fognak lakni, akik  minden bizonnyal gyermeket is vállalnak, nem kerülhet a község abba a helyzetbe, hogy a dolgozó anyák nem fogják tudni elhelyezni gyermeküket az óvodában, mert kevés az óvodai kapacitás.
Cséplő Zoltán képviselő szerint más megoldást kell  keresni a község anyagi helyzetének javítása érdekében. Át kell ellenőrizni a beruházásokat.
Brúder Tibor képviselő felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy törvény készül a romák iskoláztatásáról. Ennek értelmében kötelező óvodalátogatás (ingyenes lenne, beleértve az étkeztetést is) szerepel a romaügyi kormánybiztos hivatalának akciótervében. A jövőben számolni kell ezzel is.
Bachorecz János szerint a javaslat nincs kellőképpen kidolgozva, nincs alátámasztva konkrét intézkedésekkel. Hiányolta azt is, hogy a szlovák tannyelvű alapiskola igazgatónője nem volt jelen, és az iskolatanács sem tárgyalta meg a bezárást és a szlovák óvoda áthelyezését.
Szó esett arról is, hogy inkább a kultúrházat kéne bezárni az óvoda helyett.
A vitát követően került sor a szavazásra. A jelen lévő nyolc képviselő mindegyike nemmel szavazott. Tehát a Rét utcai óvoda bezárására (egyelőre) nem kerül sor.

Miriák Ferenc

Lopás a vihar leple alatt

Szilas

Sok mindent lopnak manapság az emberek, rezet, alumíniumot, pénzt, autót. Újabban a tolvajok repertoárja tujákkal is bővült. Múlt pénteken Szilason eltűntek a két hónapja kiültetett smaragd tuják. Az összes közül csak három maradt hírmondónak. Hogy azt a kettőt miért hagyták ott, talán soha nem tudjuk meg. De egyet igen, méghozzá azt, amit Tóth Péter polgármester elmondott, hogy sajnálatos dolog, ha valaki örömét leli abban, hogy tönkretegye több ember munkáját, akik a falu szépítésén dolgoznak. „Június 23-án éjjel a falunkat is érintette az orkánerejű szél és eső, amit mások arra használtak ki, hogy a község parkjából ellopják a tujákat. Sajnos itt nem annyira anyagi, mint inkabb  erkölcsi kárról van szó“ – mondta felháborodva Szilas polgármestere.

-pint-

Országos Pünkösdi Ünnepség

Martos

Immár tizenhatodik alkalommal kerül sor az Országos Pünkösdi Ünnepségre Martoson  a Feszty Árpád Művelődési Parkban.
A kétnapos rendezvény  pénteken a Betyárok báljával indult, amelyre szigorúan csak népviseletben érkezhettek a résztvevők. A bálban megválasztották a legbetyárabb menyecskét, a legszebben táncoló betyárt, és díjazták a legszebb betyárviseletet (asszony, ember viseletét) is.

Szombaton egész napos népművészeti kirakodóvásár és koncertek várták az érdeklődőket. Az elmaradhatatlan gulyásfőző verseny után az Árgyélus zenekar koncertje következett, majd a kiskunfélegyházi Langaléta Garabonciások „Pünkösdi komédiák” gólyalábas előadását tekinthették meg a látogatók. Kora délutántól több hazai és magyarországi együttes is fellépett a Feszty parkban. Így meghallgathatták az érdeklődők a biatorbágyi Sóvirág együttest, a farnadi Nádas együttest, az ógyallai Bellő Konkoly-Thege együttest, a Fergeteg és a lévai Gara menti néptáncegyüttest. A Felvidéken is jól ismert budapesti Ismerős Arcok koncertje után közös istentisztelet és pünkösdi gálakoncert következett, majd a komáromi Feszty együttes, a pozsonyi Szőttes és a jászberényi Jászság népi együttes tagjai is bemutatkoztak.
Pünkösdi gyertyástánc és tűzijáték zárta a tizenhatodik Országos Pünkösdi Ünnepséget.

(miriák)
A szerző felvétele

Tűzvirág – Művészetek Hete harmadik alkalommal

Naszvad

Rendkívül gazdag programokkal és több újdonsággal várták a látogatókat a 10 napon át zajló rendezvénysorozaton. Három évvel ezelőtt nemzetközi zománcművészeti seregszemlével és zenei tehetségkutató fesztivállal indultak, amelyhez tavaly képzőművészeti szimpózium társult, idén pedig képzőművészeti szabadiskolával, valamint kézművesek nemzetközi vásárával egészült ki.

A Tűzvirág Nemzetközi Zománcművészeti Seregszemlét idén az Igaz mesék tematikában hirdették meg. A felhívásra több mint hetven alkotó mintegy kétszáz alkotással jelentkezett. A legjobbakat katalógusba foglalták és a kultúrházban állították ki. Idén újdonság volt a képzőművészeti szabadiskola, amelyre a visegrádi négyek országaiból 5-5 tehetséges  diákot hívtak meg. Ők együtt dolgoztak a művészekkel és érdekes előadásokon vettek részt. Rendkívül gazdag volt a rendezvény kulturális programja is. A program első hétvégéjén mutatkoztak be Kiskőrös testvértelepülés kultúrcsoportjai. A rendezvény elsődleges célja idén is az volt, hogy a szlovákiai magyar kisebbséghez hasonló helyzetben, anyanemzetétől elszakadva élő kisebbségek kultú­ráját megismertesse, népszerűsítse. Két évvel ezelőtt a sváb, tavaly a bunyevác kisebbség kapott meghívást az eseményre, idén a szlovák kisebbséget invitálták Naszvadra.
A kézművesség  és a kiállítások mellett a zene is különösen nagy hangsúlyt kapott. Esténként  a legkülönbözőbb zenei stílusú koncertek várták a látogatókat. A harmadik évfolyam ismét bizonyította, Naszvadon minden adott egy ilyen színvonalas rendezvény megvalósítához és hosszú távon való meghonosításához is. S úgy tűnik, épülni kezd a rendezvény egy másik alappillére is, mégpedig a második alkalommal párhuzamosan meghirdetett és megrendezett képzőművészeti szimpózium. Elmondható, hogy ez iránt is meglepően nagy volt az érdeklődés: a rendezvény tíz napján át mintegy hetvenöt képzőművész töltött el hosszabb-rövidebb időt az alkotótáborban, Szlovákiából, Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból és Ausztriából.
Miriák Ferenc

99 éves Bátorkeszi legidősebb embere

Április 15-én töltötte be éle­­-tének 99. évét özv. Tóth Istvánné, született Dosztál Margit, akit 5 gyermeke, 9 unokája és 10 dédunokáján kívül köszöntött Sipos József polgármester és Noszkai Zoltán alpolgármester is.

Margit néni korához képest  ma is nagyon jó egészségnek örvend. Emlékezőtehetsége rendkívüli, ma is szívesen foglalkozik a világ dolgaival, minden esemény érdekli őt, ami nemcsak a községben, de a nagyvilágban is történik. Van egy álma: meg szeretné élni a 100. születésnapját, mert akkor lesz a legidősebb dédunokája akkor lesz 18 éves.
Ebben az ünnepi pillanatban a gyermekei köszönetet mondtak édesanyjuknak a példás gondoskodásért és a jó nevelésért. Útravalóul az életbe a legértékesebbet kapták, amit a szülő gyermekének adhat: a munka szeretetére,  becsületességre, nemeslelkűségre nevelték őket.
Szerkesztőségünk nevében szívből kívánjuk Margit néninek, hogy kísérje élete további útját jó egészség és tartós boldogság, teljesüljön a vágya, érje meg a 100. születésnapját is!
Miriák Ferenc
Bóna Tamás felvétele

Tisztítsuk ki Szlovákiát!

Naszvad

Naszvad község önkormányzata is bekapcsolódott a környezetvédelmi minisztérium felhívásába és meghirdette a Tavaszi nagytakarítást – A tisztább Naszvadért címmel. Az akcióról Kiss Katalin, a regiófejlesztési hivatal munkatársa tájékoztatta hetilapunkat.
A programba 410 személy kapcsolódott be, köztük a helyi alapiskolák tanulói, a „Srnec“ Vadászklub Polgári Társulás, a Naszvadi Halászok,  a Vizek Barátai Polgári Társulás és a lakosság.

Az akció során megtisztították a közterületeket, a parkot, a község főterét, a Kálvária dombot, az óvodák udvarait, a tavak körüli területet, a vadászok lőterét, a mezei utak mentét. A község különböző területein kiültetésre került 19 fa is.  Elmondható, hogy a naszvadiak szívügyüknek tekintik a környezetvédelmet és nagyon sokan bekapcsolódtak az akcióba. Takarítást végeztek a családi házaiknál, gondozták a zöld területeket, rendezték a kertjeiket, s ezzel hozzájárultak nemcsak a község, de a tágabb régió környezetvédelmi tudatának növeléséhez is.    (miriák)
Kiss Katalin felvétele

Községcsinosítás

Nagykeszi

Az utóbbi hetekben egyre-másra kapunk híreket a különböző faluszépítési akciókról, melyeken a falubeliek mindent megmozgatnak annak érdekében, hogy szebbé, csinosabbá varázsolják településüket. Nemrégen a helyi MOST-HÍD együttműködés pártja szervezésében faluszépítési akciót rendeztek Nagykeszin. A lakosok két csoportra osztódtak. Az egyik csoport a Régiófejlesztési Minisztériumtól kapott fákat ültette el, a másik csoport pedig a község területén levő kommunális hulladékot gyűjtötte nagy szorgalommal. Már pénteken megkezdődött a faültetési akció, amikor is az iskola és az óvoda környékén helyezték el a fák egy részét, míg a fennmaradt fákat a kultúrház, a sportpálya és a panzió környékén ültették el. A községcsinosító nap a kora reggeli órákban kezdődött és délig tartott. Úgy a fiatal, mint az idős korosztály egyaránt kivette a részét ebből a rendezvényből. A nap végeztével Cseh Miklós, a Községi Hivatal alkalmazottja megköszönte a résztvevőknek a segítséget.
-pint-

Új parkot létesítenek

Komáromfüss

A komáromfüssi önkormányzat faluszépítési akciót szervezett. A brigád fő célja a község területén található új park kialakítása volt. 30-an jelentek meg ezen az akción, melyen főleg az idősebb korosztály képviseltette magát, de azért a fiatalok közül is többen bekapcsolódtak, sőt még gyerekek is segédkeztek a park létrehozásában.

A faluszépítők komoly munkát végeztek, ugyanis először az ott lévő nagyobb kövektől kellett megtisztítani a park területét, majd ezután kezdődött a park „kozmetikázása”. Ebből nemcsak a férfiak, de az idősebb asszonyok is kivették a részüket.

Kardos Emil polgármester büszkén újságolta, hogy a parknak már neve is van, de ez legyen meglepetés a nyilvánosság számára. A komáromfüssiek régi vágya, hogy egy szép, kellemes környezetű parkkal gazdagodjon a település. A polgármester  a továbbiakban elmondta, hogy  örül ennek a brigádnak, melyet sokan támogattak. A park egy helyi sajátossággal is bírni fog, mégpedig azzal, hogy minden komáromfüssi újszülöttnek a tiszteletére egy facsemetét ültet a család. A tervek szerint később a parkban kisebb pihenőzónákat is kialakítanak, melyek felölelik majd a park egy bizonyos részét. A jövő hónapban újabb brigád szervezését tervezik, mely a Szebb Duna mentéért elnevezés alatt zajlik, és egy projekt keretén belül valósulhat meg.

-pint-
A Községi Hivatal felvétele

Komposztáló építését tervezik

Ímely

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentésére az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok zöme hazánkban még többnyire a kukákban végzi, esetleg elégetik, pedig több szempontból is jobb lenne, ha ezek komposztálással visszajutnának az élő környezet körforgásába. Napjainkban ismét fellendült a szerves trágyák és komposztok iránti érdeklődés, a tudomány is többször bizonyította a talaj legösszetettebb alkotóelemének, a humusznak a nélkülözhetetlen voltát a termőtalajban. Számos kártevő és kórokozó komposztálással is megsemmisíthető.
A legfrissebb adatok szerint hazánkban éves átlagban a települési szilárd hulladék egyharmada szerves hulladék, amely ahelyett, hogy hulladéklerakókba vagy égetőbe kerül, akár a kertek, parkok, szántóföldek talaját is javíthatná.
A komposztálás fontosságát az Európai Unió is felismerte. Így az uniós előírásoknak megfelelően ma már egyre több településen  csatlakoznak a komposztálási programhoz.
Így van ez Ímelyen is,  ahol  a község vezetősége szándéknyilatkozatot dolgozott ki  a lehető legkevesebb környezetterheléssel járó megoldásra, egy komposztáló üzem megépítésére, 620 ezer euró értékben. A kidolgozott projekt alapján a komposztáló megépítése 2011 októberében kezdődik és 2012 májusában fejeződne be. Az üzemeltetését 2012 június elsejétől tervezik. Ehhez két dolgozóra lesz szükség.
A komposztálással  a lenyírt fű, gyümölcs- és zöldséghéj és a többi szerves anyag értékes tápanyagai visszajuthatnak a természeti körforgásba, így ráadásul nincs szükség az őszi avarégetésre és a hulladék mennyisége – és költsége is –  mintegy harmadával csökkenthető.
(miriák)

Szabadidőpark az egészségügyi központ mögött

Izsa

Az Ekopolis Alapnak köszönhetően a község 5500 euró támogatást nyert egy szabadidőpark létesítésére az egészségügyi központ mögött. A 26 benyújtott projekt közül 5-öt választott ki a szakmai bizottság, ezek közül az egyik az izsai volt.
A projekt kidolgozói azzal a céllal készítették el a pályázatot, hogy a lakosság számára szebb és jobb életkörnyezetet alakítsanak ki, erősítsék általa a kommunikációs készséget és az emberi kapcsolatokat. A szabadidőparkban lehetőség lesz az ismerős vagy ismeretlen emberek találkozójára, egy kellemes szabadidő eltöltésére olyan környezetben, amiről mindig is álmodtak az itt lakók.
A terület a község központjában van, nyugodt környezetben. Kiválasztására a projekt benyújtása előtt került sor, a község területrendezési terve alapján.  Közelében van a katolikus templom, a Fehér ló vendéglő és a tűzoltószertár.
Mivel ez a nyilvános terület a község lakosait fogja  szolgálni, és a tervezést, valamint a kivitelezést a polgárok segítségével kell megszervezni. A község vezetése szerette volna megismerni a lakosság  elképzeléseit, ötleteit és véleményét arról,  milyen célt szolgáljon az adott terület és miképp alakítsák át minden lakos tetszésére.  Az ankét eredményei alapján a terület a lakosság nagy részét fogja szolgálni, padokkal látják el, alkalmas lesz kulturális rendezvények megtartására is. A szabadidőpark kivitelezésére december 31-ig kerül sor.
(miriák)

Ne legyen az enyészeté

Kolozsnéma

A falu elején található a 18. században épült gabonaraktár, amelyet a Zámory család épített, majd később a Losonczy család tulajdonába tartozott. Az eredetileg gabonatárolónak épült létesítmény a rendszerváltás után a község tulajdonába került.

Idővel egy komáromi vállalkozó érdeklődött a gabonatároló iránt, melyet később meg is vásárolt. Egy panziót szeretett volna létesíteni, így némi átalakítást is végzett az épületen. Sajnos a vállalkozása nem járt sikerrel, ezért eladásra bocsátotta a gabonatárolót. Nem kellett sokat várnia, egy ír származású vevő, gyorsan megvásárolta az épületet. Egy darabig semmi nem történt, míg egyszer az ír gondolt egyet, és továbbpaszolta egy pozsonyi vállalkozónak, aki alakítgatott egyet-mást az épületen mivel nagy tervei voltak vele.
Sajnos ma ott tartunk, hogy a nagy tervek csak tervek maradtak. 4-5 éve az épület csak „amortizálódik”. Azt nem mondanánk, hogy halálra van ítélve, de hogyha rövidesen nem történik valami nagy „műtéti” beavatkozás, akkor bizony lehet, hogy a „halálhíréről” is be kell számolnunk. Mivel az épület már nem a község tulajdona, így ők csak szemlélői az amortizációnak. Fájó, hogy a nagy tervek milyen hamar köddé váltak.

-pint-

Községbrigád

Bogya

Megmozdult a falu. Szombaton mindenki szorgoskodott. Láthatóan tenni akartak ezért a kis takaros településért. A faluszépítés a község különböző területein folyt, így például a felújított játszótéren, ahol a szorgos kezű asszonyok és lányok a padokat, a hintákat és a mászókákat „varázsolták” át.

A focipálya környékén is serényen munkálkodtak. Ottjártunkkor ép a májusfának leginkább megfelelő jegenyét kényszerítették „térdre”. A komposztálóhoz közel egy kisebb tónak készítettek helyet, ahová a felesleges esővíz majd utat találhat. Egy picit arrébb a nyugdíjasok egy csoportja tölgyfákat ültetett. Alig tettünk meg néhány lépést, máris komoly, fizikailag is megerőltető munkába „botlottunk“. Az egyik utcában ugyancsak a vízelvezetést szolgáló árokrendszert tették használhatóvá, egyesek viszont a házuk előtt sertepeltétek, tartva magukat a mondáshoz, hogy ha a háza előtt mindenki összesöpör, ezáltal az egész utca tiszta lesz. S tartva magukat a községi brigád jelszavához: Tiszta falu – tiszta porta.
Míg a munkálatok nagyban folytak, addig a kultúrház hátsó udvarában már javában főtt a falugulyás. A faluszépítők a jól elvégzett munkájuk után rászolgáltak a SZISZETA által főzött finomságra. A szilasiak az egész faluakciójukat a májusfaállítással koronázták meg.    -pint-

Nem tervezik újabb bérlakások építését

Marcelháza

Az új összetételű képviselő-testület folytatja az előző testület munkáját. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Varga Ervin polgármester örömmel tájékoztatta hetilapunkat az elmúlt időszakban sikeresen befejeződött munkákról.

„Befejeződött a község közvilágításának teljes felújítása 241 574 euró értékben. A projektnek köszönhetően 290 új energiatakarékos izzóval ellátott lámpatesteket és 6 elosztószekrényt helyeztek üzembe, ezáltal 25 százalékos megtakarítást érünk el. Jelenleg 0 óra 30 perctől hajnali 3 óra 30 percig ki volt kapcsolva a közvilágítás a faluban. Mivel ezt a lakók többsége kifogásolta, ezért úgy döntöttünk, hogy minden második lámpatestet fogjuk ezúttal kikapcsolni, így a község egyik utcája sem lesz teljes sötétségben. A beruházás 5 százalékos önrésze (12 078 euró) a község  költségvetését terheli. Felújításra vár a község hangszórója is, 50 000 euró értékben.”
„A következő időszak legfontosabb feladatai közé tartozik a szelektív hulladékgyűjtő udvar megépítése 450 854 euró értékben. A beruházás a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával valósul meg. Az udvarban 9 fajta konténer lesz kihelyezve, ezekbe fogjuk osztályozni a lakosságtól és intézményektől begyűjtött háztartási hulladékot. Az udvar a konténereken kívül fel lesz szerelve gépi technikával, traktorral, pótkocsival. Terveink közt szerepel egy aprítógép megvásárlása is“ – folytatta tájékoztatóját a polgármester.
Május elején átadják az újabb 18 bérlakást, amelynek értéke 801 630 euró. Ebből 529 410 eurót az Állami Lakásépítési Alap biztosít, az állami dotáció értéke 226 890 euró, míg a községnek 45 320 euróba kerül a beruházás. Az elmúlt években 63 bérlakás épült a faluban, de mivel a bérlakások építése a jövőben új feltételek mellett lesz lehetséges, ezért a községben egyelőre pihentetik a bérlakások építését. Azok számára, akik szeretnének saját erőből családi házat építeni az Erdő alatti úton közművesített telkeket tudunk számukra biztosítani.
„Az aktivációs lehetőségnek köszönhetően a faluban 63 embernek tudunk munkát biztosítani, 20 órás, valamint 37,5 órás munkaidőben. Ebből  20 ember a község közterületeit tartja rendben. A többiek elsősorban az ár- és belvízvédelmi munkálatoknál dolgoznak. A következő beruházás a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése 13,6 km hosszúságban és 8,6 millió euró értékben. Bár a munkálatok megkezdésének időpontja egyelőre ismeretlen, bízunk a pályázat megfelelő elbírálásában. Ugyancsak bízunk az Ekofond által kiírt pályázat sikerében. Ennek tükrében az óvoda épületén szeretnénk elvégezni a hőszigetelést, amelynek értéke 189 000 euró, és a tornaterem felújítását 56 000 euró értékben“.
Befejezésül a polgármester elmondta, prioritást élvez az egyre nagyobb igénnyel bíró  szociális otthon létrehozása az idős, beteg, egyedül élő emberek részére. Szeretnénk egy többfunkciós pályát is megépíteni a sporttelepen. Igény lenne egy nagyobb tornaterem illetve sportcsarnok felépítésére is.

(miriák)

Fiatal lány a Csemadok élén

Bogya

Régiónkban jelenleg egyre több Csemadok-szervezet éled újjá. A bogyai is hosszú időn keresztül szunnyadt, mígnem két évvel ezelőtt valami elindult ebben a kis községben. Az önkormányzat javaslatára egy fiatal lánynak, Majer Barbarának szavaztak bizalmat. A falu közössége úgy gondolta, itt az ideje a változásnak, fiatalok kezébe kell adni a váltóbotot.

Így esett a választás Barbarára, aki jelenleg a pozsonyi Komenský Egyetemen tanul környezetvédelmet. Emellett a helyi képviselő-testületnek is tagja. Vele beszélgettünk az újjáalakult helyi szervezet alapításáról, tevékenységéről és a jövőbeli tervekről.
„Két évvel ezelőtt vettem át a szervezet munkáját – kezdi a beszélgetést az agilis, jó szervezőkészséggel rendelkező diáklány. „El kell hogy mondjam: Vass Laura segítsége nagyban hozzájárult a szervezet újraindításához. Mivel tevékeny szervezet nem volt a faluban, így az elsődleges célunk a közösség megteremtése volt. Jelenleg 40 taggal rendelkezünk, de ez a létszám folyamatosan bővül. Nagy öröm számomra, hogy a falu lakossága pozitívan áll hozzá a szervezet munkájához. Szeretnénk egy jól működő közösséget létrehozni, olyat, amely később irányítani tudja  a falu kulturális életét. Több rendezvényt sikerült megvalósítanunk. Ilyen volt  például az Ovibál, a Valentin-napi bál vagy a Karácsonyváró, illetve a lovaskocsis Télapó. Elmondhatom, örülök annak, hogy ennyi idő után a faluba ismét visszatért a kultúra iránti igény és ez annak tudható be, hogy van egy szervezet, melynek összetartó ereje van. Úgy is mondhatnám: ez egy kapocs az emberek felé. Tudom, hogy a Csemadok fő célja egybekovácsolni a magyar ajkú lakosságot, kultúra, hagyományőrzés és egyéb fontos tevékenységek által. De számunkra jelenleg a legfontosabb, hogy a faluban érezhetően fellendüljön a kulturális élet. Kialakulóban van az együttműködés a szomszédos Gellér településsel is, ahol most indult el egy tánccsoport Kovács Adél vezetésével, és idővel lehetőség nyílhat arra, hogy bogyai fiatalok néhány tagja is tagja legyen ennek a kollektívának. A terveink között szerepelnek mindazok az események, melyeket tavaly rendeztünk, de mindenképpen kiemelném a falunapi rendezvényt, melynek szervezéséből a Csemadok maximálisan kiveszi a részét. Személy szerint nagyon elégedett lennék, ha minden rendezvény legalább olyan szinten sikerülne, mint a tavalyi évben“ – mondta zárszóként a Csemadok szervezet fiatal elnöknője.
-pint-

Amatőr fényképészek járási versenye

Naszvad

A Művelődési Központ előcsarnokában került sor a 39. AMFO 2011 amatőr fényképészek járási versenyének kiértékelésére, amelyen megjelent Vlasta Amanová, a Komáromi Regionális Művelődési Központ igazgatónője, Nagy Teodor, a zsűri elnöke, Haris József polgármester, Pavel Ondera fényképész, a versenyben résztvevő alkotók és az érdeklődők.

Holop Ferenc, a Művelődési Központ igazgatója megnyitóját követően Nagy Teodor ismertette a járási verseny végeredményét. Tizenhét alkotó 92 fényképét értékelte a szakmai zsűri. A kiállított 57 alkotás képviseli majd járásunkat a kerületi versenyen. A versenyt a szervezők három kategóriában írták ki. A fekete-fehér fényképek alkotói közül a győztes Takács Tibor lett, második Holop Ferenc, harmadik Forró Imre. Oklevélben részesült Peter Prezmeczky „A tél örömei“ alkotásáért. A helyi művelődési központ díját Bartalos Tibor „Árnyék a mozgásban“ képéért kapta. A színes fényképek alkotói közül az első helyen Takács Tibor, a másodikon Petra Doležalová és Németh Miklós, a harmadik helyen Holop Ferenc és Andrea Švecová végzett. A művelődési központ díját Krüger Viktor „Csend“ c. alkotásáért kapta. Elismerő oklevélben részesült Győri Andrea „Várakozás“ c. alkotásáért.
A multimédiás alkotások közül első helyet nem adott ki a zsűri, második helyen Andrea Švecová, a harmadik helyen Németh Miklós végzett. Az AMFO 2011 fődíját Takács Tibor „Csend­élet“ c. alkotásáért kapta.
A kerületi döntőt Léván rendezik meg június 3-án, míg az országos döntő színhelye Homonna, október 28-án. A győztes fényképek április 16-ig naponta megtekinthetők a Művelődési Központ előcsarnokában.

(miriák)
A szerző felvétele

Csicsói borok fesztiválja

Március végén már ötödik alkalommal rendezték meg Csicsó borainak a fesztiválját a helyi kultúrházban. A borokat szakmai zsűri értékelte. A már hagyománnyá vált bórkóstolóra a tavalyi rossz szőlészeti  év ellenére 35 bormintát hoztak el.

A borbírálók társaságát jeles borászok alkották: Garay János mérnök, Belucz János mérnök, Csémi László, Kiss Tivadar mérnök és báró Sigmund Kripp. Az előző évekhez képest az idén senki sem kapott aranyérmet. Ez a már említett a rossz szőlészeti évnek tudható be. A fehérborok versenyében két ezüstérem és 11 bronzérem került kiosztásra. A vörösbort előállító gazdák versenyében 1 ezüstérem született és 10 bormintát értékeltek bronzéremmel. Földes Csaba polgármester  vándorserlegét idén Németh Arnold vihette haza „Fehér kevert 2010“ fehérboráért és „Kékfrankos 2010“ vörösboráért. A finom borok kóstolgatása közben aki megéhezett, az fogyaszthatott a vaddisznógulyásból. A szórakoztató zene is hozzájárult a  rendezvény  sikeres lebonyolításához.    -pint-

A minőséges borok seregszemléje

Bátorkeszi

A Szegab Polgári Társulás kilencedik alkalommal szervezett borversenyt, amelyen ezúttal 112 bormintát értékelt a háromszor öttagú zsűri. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően csak feleannyi bormintával neveztek az idei megmérettetésre a gazdák, mint az elmúlt évben.

A kultúrház presszójában megtartott ünnepélyes eredményhirdetést Gyöpös István, a társulás elnöke nyitotta meg és köszöntötte az Ister–Granum  Borkirálynő-választás első udvarhölgyét Czibor Barbarát,  a megjelent borászokat, köztük a negyedi, madari, marcelházi küldöttséget Jancsó István, Édes István, Varga Ervin vezetésével és Noszkai Zoltánt, a község alpolgármesterét.
Elsőként a Budapesti Műegyetem szakemberei mutatták be a szőlő betegségeinek táblaszerű előrejelzésére szolgáló szőlőőr–készüléket, majd a zsűri elnöke, Korpás András értékelte az idei borversenyt.
A 112 bormintából (60 fehér-, 52 vörösbor) a zsűri 25 arany-, 35 ezüst-, 30 bronzérmet, valamint 20 oklevelet ítélt oda. A Champion-díjat 2011-ben a bátorkeszi Vinoria Borászat Nória fehérbora kapta, a Nagy Aranyat Pálinkás István Olaszrizlingje nyerte el. Ebben az évben a társulás külön értékelte a legjobb Bátorkeszin termett Zöldvelteléni bort, az elismerést Száraz István vitte el. A községen kívül termett legjobb bornak a negyedi Jancsó István Olaszrizlingje bizonyult.
A kilencedik borverseny – a minőséges borok seregszemléje – szakmai eszmecserével zárult.    (miriák)

Megemlékezés Esterházy Jánosról

Búcs

A Katona Mihály Alapiskola pedagógusai és tanulói a 2005-ben felállított Esterházy János-emlékhely előtt emlékeztek meg a felvidéki magyarság 110 évvel ezelőtt született mártír politikusáról, s ezzel is a maguk szerény lehetőségével hozzájárultak Esterházy szellemi hagyatékának megismertetéséhez, életben tartásához, ápolásához és átörökítéséhez.

Az ünnepségen Pelle István történelemtanár, majd Győző Andrea iskolaigazgató mondott megemlékező beszédet.

Az ünnepség végén koszorút helyeztek el a szobornál, majd elénekelték a Himnuszt.     (miriák)

Felújították a közvilágítást

Bajcs

A járási székhelytől északkeletre fekvő 1200 lakosú községben az elmúlt napokban befejeződött a közvilágítás felújításának második szakasza 46 939,12 euró értékben. Az energiatakarékos égővel felújított közvilágítás ezzel a község minden utcájában megvalósult.

„Még az előző polgármesternek sikerült a falu főutcájában a közvilágítást felújítani, a második szakaszt most tudtuk megvalósítani. 76 új lámpatestet helyeztek ki a szakemberek, a projekt alapján 30 százalékos megtakarítást érhet el a falu“ – nyilatkozta Virág Ottó polgármester. Elmondta továbbá azt is, hogy a község eladásra kínálja a 684 és 793 négyzetméter nagyságú családi házak építésére alkalmas telkeket 6,64 és 14,94 euró négyzetméterenkénti  áron. Az alacsonyabb ár a helyi lakosokra vonatkozik, míg a további érdeklődők a magasabb áron juthatnak a telkekhez, amelyeken teljes mértékben ki van építve az infrastruktúra. Az eladás meghirdetésére azért került sor, mivel letelt a két év, és sok kérvényező nem kezdte meg az építkezést a telkeken, ezért várják az újabb érdeklődők jelentkezését. Az alacsonyabb árakkal szeretnék támogatni és ösztönözni az itt élő fiatal családokat  az építkezésre, hogy minél többen maradjanak meg a községben.
(miriák)

Tevékeny tanyiak

Tanyon tizenegy munkás végzi lelkiismeretesen a feladatát, akik a Községi Hivatal alkalmazottjai. Munkájuk az egész településre kiterjed. Feladatuk a közterületek karbantartása, csinosítása, valamint a temető gondozása. A falu számára nagyon fontos az árvíz, illetve a belvíz elleni védekezés. Pont ezért, több utcában újra árkokat ástak, ezzel is segítve a felgyülemlett víz elvezetését. „Egy olyan rendszert szeretnénk létrehozni, amely által az ilyen jellegű vizet a helyi tóba vezetnék” – tudtuk meg Bugár Imre polgármestertől. De nemcsak ezek voltak a sürgető feladatok. Létrehoztak egy válságkezelő csoportot, amely árvíz vagy vegyi katasztrófa esetén tudná uralni a helyzetet. „Ennek kapcsán említeném, hogy rövidesen ezek a személyek egy magas színvonalú előadáson vesznek részt, melyet a Komárom-Esztergom megyei katasztrófavédelmi osztály egyik vezetője fog megtartani ”  – fogalmazott a polgármester. „Tudvalevő, hogy Tanynak volt egy szemétlerakó helye a község egyik kataszterében, az azóta betemetett lerakóhelyen. Az elmúlt napokban 650 kisfát ültettünk, melyet a helyi vadásztársaság biztosított a falu lakosságának a bevonásával. A fásításból az óvodásoktól kezdve az idősebb korosztályig sokan kivették a részüket.  Folynak a tárgyalások a kultúrház felújításáról is. Az építési szakértők statikailag vizsgálják az épületet. Valószínűleg meg kell erősíteni a tetőszerkezetet és az alapzatot egyaránt. Ez lesz az egyik komolyabb beruházás, melyre valószínűleg uniós forrásra lesz szükség. A másik a szennyvíz-elvezetés, ami szintén sürgető feladat“ – fejezte be tájékoztatását  Tany polgármestere.    -pint-

Kossányi-hét

Szentpéter

A Kossányi József Alapiskolának és Óvodának, a Jövő Gyermeke Polgári Társulásnak és a helyi Csemadoknak köszönhetően ünnepi programok várták a falu lakosságát az iskola névadója születésének évfordulója alkalmából.

Az ünnepi hét megnyitására március 15-én került sor az alapiskola épületében, majd a tornateremben
floorball bajnokságot és diák-tanár-szülő tollaslabda-versenyt rendeztek. Sportolni hívott az alapiskola csütörtökön is, amikor délelőtt asztalitenisz-versenyt szerveztek a helyi és környező iskolák diákjai számára.
A pénteki programba belefért egy iskolai műveltségi vetélkedő, Kossányi szavalóverseny, s fellépett Kiss Szilvia, Gál Tamás és Bodonyi András.
Vasárnap délután az iskola névadója, Kossányi József mellszobrának megkoszorúzására került sor az iskola épületénél. A szobor szellemiségével hosszú ideig példát mutat a falu magyarságának és az iskola fiatalságának. Az ünnepség a kultúrházban folytatódott ünnepi kultúrműsorral, amelyen felléptek a helyi Kossányi József Alapiskola és Óvoda tanulói és a Felvidéki Rockszínház társulata, akik a Kárpátok őrei c. műsorukat mutatták be.
Kossányi József nemcsak a falu szülötte, de itt is tanított és ismert közéleti személlyé, valamint neves költővé vált. Így szinte természetes, hogy az iskolát és óvodát róla nevezték el.
(miriák)
A szerző felvétele

A Kihívás Napja

Szilas

A nap kezdete előtt komoly átmozgató, alapos bemelegítés vette kezdetét, felkészítve a versenyzőket az erőpróbára. A prezentációt Kovács Adél, a gelléri Csemadok elnöknője vezette. Úgy nézett ki, hogy az izmok felkészítése igen jól sikerült, hisz a gyerekek szinte megtáltosodtak az első két szám alatt. A sport- és ügyességi vetélkedők igazi hangulatáról Rákócza Péter gondoskodott. Az első versenyszám a futás sílécen komoly koncentrációt követelt minden versenyzőtől. Ebben a kategóriában Ekecs csapata bizonyult a legjobbnak. A második programszám a labdavezetés  volt, amely által megcsillant az egyes gyerekek technikai tudása, ebben szintén az ekecsiek voltak a legjobbak. Így két versenyszám után az élen is álltak a maximális 8 ponttal. Ezután

Megkezdték a naperőművek telepítését

Martos

A csodálatos természeti adottsággal rendelkező községben az elmúlt évben  az  esőzések igencsak megkeserítették az itt élők életét. A belvízhez szokott lakosság   több hétig küzdött az eső- és talajvízzel.  Több család 300–1000 eurós támogatást kapott a szlovák kormánytól, mivel családi házukat megrongálta a talajvíz. A belvíz átszivattyúzása, az utak átvágása, a vizet levezető árkok tisztítása 6.000 eurójába került a községnek.

Az eső- és talajvízzel küzdés mellett a beruházások sora kezdődött el a községben. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően 421 560 euró értékben újítják fel a községi hivatalt. Az új faluház átadására 2011 őszén kerül sor, a posta és a hivatal mellett helyet kap benne a könyvtár, házasságkötő terem, internetes helyiség, nyugdíjasklub. Mivel az épület tetőtere is beépítésre kerül, kihasználtságát a közeljövőben határozzák meg. Az óvoda melletti területen megkezdték a hatos bérlakás építését 348 530 euró értékben. A négy háromszobás és két kétszobás lakásba 2011 nyarának végén költözhetnek be a boldog tulajdonosok. Tavaly elkezdődött a közvilágítás felújítása, s már finisel, 182 560 euró értékben. Az energiatakarékos égővel felújított közvilágítás a község minden utcájában megvalósul. A Szlovák-Magyar Határon Átnyúló Együttműködés sikeres pályázatának köszönhetően megvalósul a tavak tisztítása és környékük parkosítása 415 ezer euró értékben.

Az eredetileg  tervezett szeptemberi kezdés helyett 2011 március elsejétől kezdték meg a napkollektorok  telepítését az ENERGY Kft. szakemberei 12,5 hektáron. 10 hektár a futballpálya mögötti területen, míg 2,5 hektár a mezőgazdasági szövetkezet udvarában lesz kiépítve. A kivitelező évente kb. 20 ezer eurós bérletet fizet, amely a  földtulajdonosok (Martosi Legeltetők Társulása)  között lesz szétosztva. A 3 millió eurós értékű beruházás három hónap alatt készül el, 5 mega­watt áram termelését fogja biztosítani.

(miriák)

Évértékelő gyűlést tartottak

Csallóközaranyos

Örömmel tudatta a tagsággal, hogy a helyi önkormányzat jóváhagyta a szervezet részére a megürült régi egészségügyi központ egyik szárnyának klubtevékenységre való használatba vételét. Ismertette a 2011-es évre szóló gazdag munkatervet, amely többek között felnőtt-, gyermek- és nyugdíjasverseny, éjjeli és csoportos horgászversenyek rendezését, falunapi gulyásfőző versenybe való benevezést, a környező falvak közös sportnapján való részvételt és a tó környékének rendben tartását is magába foglalja.