Az elmúlt hónapokban több, eddig nem közölt, részletes népszámlálási adatot is nyilvánosságra hozott a Statisztikai Hivatal. Ezekből kiderül, hogy Komárom és térsége népessége is öregnek számít az országos átlaghoz viszonyítva, ahogy az is, alacsony a főiskolai vézettségűek aránya régiónkban.

A 2021-es népszámlálás adatait közlő scitanie.sk honlap szerint országosan 17 százalék a 15 év alatti gyerekek aránya, 67 százalék tartozik a produktív korosztályhoz – 15 évtől 65 évig –, míg a lakosság csaknem 16 százaléka 65 év feletti. Komárom ehhez képest öregnek számít, miután a népesség 12,4 százaléka 15 év alatti gyerek, a produktív korosztályba a lakosság 67,1 százaléka tartozik, míg a maradék 20,5 százaléka már nyugdíjas korú, azaz több mint 65 éves. A Komáromi járás egészét nézve egy hajszállal jobb a helyzet, miután 13,2 százalék a gyerekek, 67,9 százalék a produktív korúak, 19 százalék pedig a nyugdíjas korúak aránya. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy régiónkban a produktív lakosság aránya teljesen megfelel az országos adatoknak, viszont kevesebb a gyerek és több az idős lakos.

Gellér a fiataloké, Bogyarét az időseké

A Komáromi járás legifjabb települése Gellér, arányaiban itt a legtöbb 15 év alatti gyerek – a népesség 16,8 százaléka, ami azonban még így is az országos átlag alatt marad. Naszvadon, Zsemlékesen (Lipové), Marcelházán és Újgyallán (Dulovce) is 15 százalék feletti a gyerekek aránya. Ezzel szemben Bogyaréten csupán 7,3 százalék – minden más járásbeli településen meghaladja legalább a 10 százalékot.

Az előző adat alapján nem meglepő, hogy arányaiban Bogyaréten él a legtöbb 65 év feletti lakos – a falu teljes népességének csaknem harmada, egész pontosan 30,9 százaléka. Marcelházán viszont csupán a lakosság 15,1 százaléka érte el a nyugdíjkorhatárt, ez az arány a legalacsonyabb a járásban.

Komárom után Dunaradvány a legképzettebb

A járáson belül – nem meglepő módon – Komáromban él a legtöbb felsőfokú végzettségű polgár, a lakosság 18,5 százaléka. A második legképzettebb település Dunaradvány, itt a lakosság 16,2 százalékának van felsőfokú diplomája. Šrobárová (Szilos) és Virt ugyancsak kiemelkedik, előbbiben 15,4, utóbbiban 15,2% a felsőfokú a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya.

A lista másik oldalán Gellér és Megyercs található, e két községben az 5 százalékot sem éri el a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (4,2% és 4,5%), ugyanakkor érdemes szem előtt tartani azt is, hogy ez részben a gyerekek, kiskorúak nagyobb arányával is magyarázható. További részletek mellékelt térképeinkből olvashatók ki.

Országosan a népesség 18,4 százalékának van felsőfokú diplomája, ami gyakorlatilag a komáromi adatoknak felel meg. Összehasonlításképpen: Dunaszerdahelyen pontosan ugyanannyi a diplomások aránya, mint Komáromban (18,5%), Érsekújvárban viszont magasabb, 20,9%. A Komárom járás egésze viszont a kevésbé képzett régiók közé tartozik – a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya 12,35 százalék.

Komárom számokban

• Komárom népessége csaknem 33 ezer – egész pontosan 32 967 ember él a városban a 2021-es népszámlálás szerint. Közülük 15 679 férfi, 17 288 nő.

• 32 145 fő szlovák állampolgár, 810 külföldi. Utóbbiak többsége, 518 fő magyar állampolgár, közülük 43 gyerek.

• 13 710 komáromi egyedülálló, 11 823 nő és férfi házas, 4 396 elvált, 2 686 megözvegyült.

• a lakosság 36,7 százaléka nem vallásos, 34,4 százaléka római katolikus, 10,2 százaléka református.

Csaba Ádám

Népszámlálás: rejtőzködő komáromiak
Fogynak a magyarok, de nem drámaian
Fogyunk és öregszünk