Bár rendszeresen hangoznak el bírálatok azzal kapcsolatban, hogy Komárom miért vágott bele hitelből a nagy útfelújításba, a pénzügyi adatok azt támasztják alá, hogy jókor döntött így az önkormányzat. Tavaly ugyanis nagyot javult Komárom pénzügyi helyzete, miközben a város teljes adósságállománya is kedvezően alakul – derül ki az INEKO elemzéséből.

Részletes elemzést közölt a városok és falvak pénzügyi helyzetéről az INEKO gazdaságkutató intézet. Matej Tunega elemző kiemelten foglalkozott azokkal a városokkal, melyek tavaly az előző évhez viszonyítva a leginkább javítottak pénzügyi helyzetükön. Ebben a tekintetben Komárom kifejezetten jól szerepelt, hiszen az előkelő negyedik helyen végzett a szlovákiai városok rangsorában. Az elemző kicsit árnyalja is a képet, rámutatva arra, hogy a legtöbbet javító városok azért is kerülhettek a rangsor elejére, mert az előző évben nem voltak annyira jó pénzügyi kondícióban, tehát volt honnan nagyot javítaniuk.

Ezzel együtt tény, hogy Komárom a vizsgált pénzügyi-gazdasági szempontok szerint jobban teljesít, mint az országos átlag. Jó minősítést, 4,8-as összpontszámot kapott az intézettől, miközben a 6-os a legmagasabb érték. Szembetűnő az is, hogy a város adóssága is nagyot csökkent tavaly – míg 2015-ben az előző évi folyó kiadások 22,6 százalékának felelt meg az adósság nagysága, tavaly 8 százalékra csökkent. Ennek fő oka, hogy 2016-ban Komárom több kölcsönt végleg törlesztett. Azon a listán, amelyen nem az adósság csökkenésének mértékét, hanem az adósság abszolút nagyságát vették figyelembe, Komárom az 50. helyen áll a 138 várost tartalmazó országos listán (minél előkelőbb a helyezés, annál kisebb az adósság aránya), az 50 legnagyobb város listáján pedig a 12. helyen áll ebben a tekintetben – ami viszonylag jó helyzetet tükröz. Ha egyébként egy önkormányzat folyó bevételeihez viszonyított adósságállománya meghaladná a 60 százalékot, le kell állítani minden beruházását, illetve minden további hitelfelvételt.

Ha lakosokra számoljuk át Komárom adósságát, azt kapjuk, mintha minden egyes komáromi lakosnak 48 eurós adóssága lenne – ez az összeg egy dunaszerdahelyi lakosnál 200 euróra rúg, miközben a szomszédos, hasonló népességű Érsekújvárban 113 euró az egy főre eső önkormányzati adósság, Vágsellyén 132 euró, Léván pedig ugyancsak 48 euró. A nagyobb városokban átlagosan 179 eurónyi az egy lakosra számolt adósság.

Komárom az elemzésben vizsgált 5 kategória közül egyben teljesített rosszabbul, mint az országos átlag – a hitelek törlesztésére fordított kiadások és az előző év folyó bevételeinek aránya terén, ami azt mutatja meg, hogy mennyire terhelte az önkormányzatot a meglévő adósságainak kezelése az eltelt 4 évben. Ez a mutató tehát nemcsak a 2016-os évre vonatkozik, hanem az azt megelőző 3 évre is, azaz Komárom esetében kevésbé látszódik rajta a tavaly bekövetkezett javulás, az adósságok végleges törlesztése.

Gúta és Ógyalla is rendben van

Gúta pénzügyi egészségét 5-ösre értékelték, ami már a legjobbnak számító, kitűnő értékelés. Járásunk második legnagyobb városának adóssága 10 százalék az előző évi bevételhez viszonyítva. Minden kategóriában kedvezőbb pontszámot kapott, mint az országos átlag – ugyanakkor az is elmondható, hogy minél kisebb egy település, annál kedvezőbbek a pénzügyi helyzettel, adóssággal kapcsolatos számok.

Az INEKO Ógyalla pénzügyi helyzetére összességében 4,6-os értékelést adott, ami jó pénzügyi egészségnek minősül. Járásunk három városa közül itt a legmagasabb az adósság aránya a bevételekhez képest – 26 százalék –, ez pedig némileg több, mint a 20 százalékos országos átlag. Ezzel együtt is elmondható, hogy régiónk városai nincsenek különösebben eladósodva, pénzügyeik rendben vannak.

Országos szinten Nyitra a legeladósodottabb város (az 50 legnagyobb város rangsorában), ahol a bevételekhez viszonyítva 43,6 százalék az adósság. Nagymihályban ez az arány 38 százalék, míg Pozsonyban 37,5 százalék.

-csaba-

Útfelújítás hitelből: Komárom jókor vágott bele

Komáromban a mai napig politikai vita tárgya, hogy mennyire volt helyes beszállítói hitelből belevágni a nagy útfelújítási projektbe, melynek keretében 15 utca kap teljesen új aszfaltréteget, miközben néhány helyen a járdák, illetve az úttest alatti közművek is megújulnak. Bár az útfelújítást önmagában minden képviselő – sőt, szinte a teljes lakosság is – jónak tartja, időről időre elhangzanak olyan kritikák, hogy nem kellett volna ilyen sok utcát felújítani hitelből, mivel eladósodik a város, inkább saját pénzből, évente egy-két utcát felújítva, fokozatosan kellene haladni. Az INEKO friss elemzése azonban azt mutatja, Komárom jókor vágott bele a nagy projektbe.

Keszegh Béla alpolgármester ezzel összefüggésben rámutatott, két fontos szempontot érdemes leszögezni az útfelújításokra felvett beszállítói hitel kapcsán. „Egyrészt a kamatszintek történelmi minimumon vannak, így nagyon előnyösen sikerült pénzforráshoz jutni, ráadásul 10 éves fixációval. Másodsorban a stratégián változtattunk. Nem kátyúzásra költünk sokezer eurót, amivel az utak csak kozmetikázva voltak, hanem új utakra 10 éves garanciával. Így 7 kilométer útszakasz újul meg“ – jelentette ki, hozzátéve, más pozitív hozadéka is volt az útfelújításnak, például az úttest alatti gázvezetékek vagy a vízvezetékek cseréje, több helyen akadálymentesítés, a csatornarendszer tisztítása és javítása, továbbá a felkapart aszfalt is felhasználásra került, így a gyakran járhatatlan földutakat javították fel az aszfalttörmelékkel többek között az Erzsébet szigeten, Kabátfalun.