Szombaton, május 24-én európai parlamenti képviselőket választunk, Szlovákiában összesen 29 párt és koalíció állított jelölteket, a 13 helyért 333-an versengenek. Csak azon jelöltlistáról lehet bejutni az EP-be, melyre a választók legalább 5 százaléka voksolt.

Május 22. és 25. között rendezik meg az európai parlamenti választásokat szerte Európában, a 28 tagállam több mint 500 millió polgárát összesen 751-en képviselik majd az Európai Parlamentben. A képviselői helyeket a csökkenő arányosság elve alapján osztják szét a tagállamok között, vagyis a népesebb uniós tagországoknak több képviselőjük lesz, de a kisebbek is több székhez jutnak annál, mint amit a szigorúan vett arányosság diktálna.

Szlovákiában szombaton, május 24-én 13 mandátum sorsáról döntünk, a szavazóhelyiségek reggel 7 órától 22 óráig tartanak nyitva. Minden jelentősebb párt állított listát. A Híd listavezetője Simon Zsolt volt agrárminiszter, a komáromi régiót pedig két jelölt is képviseli, Bastrnák Tibor jelenlegi parlamenti képviselő a negyedik helyet kapta, míg Cúth Csaba jogász, nyelvész a 13. a sorban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) listájának élén Csáky Pál egykori miniszterelnök-helyettes áll, járásunkból Domin István izsai polgármester a 4-es sorszámmal, Králik Róbert újságíró, városi szóvivő pedig a 13-assal került a jelöltek közé. Magyar szempontból említésre érdemes, hogy a törpepárt Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) először méretteti meg magát választáson, az SaS listáján pedig egy komáromi származású jelölt, Petőcz Kálmán is helyet kapott.

Legfeljebb két jelöltet karikázhatunk

Amennyiben lakhelyünkön választunk, a szavazóhelyiségbe lépve személyi igazolványunkkal – vagy lakhelyünkön kívül választói igazolvánnyal – azonosítjuk magunkat, ezt követően megkapjuk a szavazólapokat és a lepecsételt üres borítékot. A szavazófülkében a pártlisták – szavazólapok – közül kiválasztjuk azt, amelyen az általunk támogatni kívánt jelöltek szerepelnek. Ezután két lehetőségünk van. A kiválasztott szavazólapot minden további nélkül a borítékba tehetjük, s bedobhatjuk a szavazóurnába, ezzel szavazatunk érvényes. Megtehetjük azonban azt is, hogy a listáról legfeljebb két konkrét jelöltet támogatunk, mégpedig úgy, hogy a neve előtti sorszámot bekarikázzuk, s csak ezután helyezzük a szavazólapot a borítékba. Ha valaki kettőnél több jelöltet karikáz, ezeket nem veszik figyelembe, de a pártlistára adott voks érvényes marad. Ha valaki egynél több szavazólapot tesz a borítékba, voksa természetesen érvénytelen lesz.

A karikázás, azaz a preferenciaszavazatok segítségével megváltoztatható a jelöltek pártok által felállított sorrendje. Ahhoz, hogy egy jelölt megelőzze az előtte állókat, az szükséges, hogy a jelölt a pártra leadott összes voks 10 százalékánál több karikát gyűjtsön össze. Csak az a párt szerez EP-mandátumot, mely átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a választások napjának éjszakáján a statisztikai hivatal folyamatosan közli az eredményeket, most azonban nem így lesz. Meg kell várni, míg az összes EU-tagállamban bezárnak a szavazóhelyiségek, s több tagországban csak vasárnap választanak. Ezért hivatalosan csak vasárnap éjjel tájékoztatnak a végeredményről, de részinformációk vélhetően már hamarabb is kiszivárognak. A várakozások szerint rendkívül alacsony, 18 százalék körüli részvétel várható Szlovákiában.

A mostani választás az első a Lisszaboni Szerződés 2009-es elfogadása óta. Az újonnan megalakuló parlamentben 12 uniós tagállam elveszít egy-egy mandátumot – köztük Magyarország is –, Németország pedig hármat is. Erre azért van szükség, hogy tartani lehessen a képviselői helyeknek a Lisszaboni Szerződésben meghatározott maximális létszámát, és közben legyen helyük a tavaly júliusban az unió tagjává vált horvát képviselőknek is.

A megállapodás szerint az újonnan megválasztott képviselők például beleszólhatnak majd abba, ki váltsa az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót, ugyanis az EP-nek támogatnia kell az új jelöltet. A választások nyomán létrejövő új többség az elkövetkező öt évben az európai jogalkotást is formálni fogja az egységes piac kérdéskörétől kezdve a polgári szabadságjogokig.

(d)