Március 5-én parlamenti választások lesznek Szlovákiában. Bármennyire is kiábrándultak a szlovákiai választók, mégis egyértelmű, hogy a déli régió és a magyar közösség akkor jár jól, ha minél többen elmegyünk szavazni és olyan pártokat és képviselőket próbálunk a parlamentbe juttatni, akik szívükön viselik térségünk sorsát. Magyar szempontból a fő kérdés az, hogy a Híd párton kívül bejut-e az MKP is.

Egyre kiábrandultabbak a szlovákiai magyar választók. Míg egy-két évtizeddel ezelőtt a többségi nemzethez képest nagyobb arányban járultak az urnákhoz, az elmúlt években akadtak olyan választások is, amikor épp fordítva történt, és a déli, magyarlakta vidékeken mérték a legalacsonyabb választási részvételt. Előfordulhat, hogy számarányához képest most is átlag alatti lesz a szavazási kedv régiónkban, ez pedig pártszimpátiától függetlenül biztos nem kedvezne a délen élőknek, a magyar közösségnek. Egyrészt az itteni magyar közösségnek minél erősebb érdekképviseletre van szüksége, hogy megmaradásában segítse, másrészt a délen élő teljes lakosságnak az az érdeke, hogy olyan képviselők kerüljenek a parlamentbe, akik szívükön viselik régiónk sorsát – egyszerűen mondva itteniek. Nem szabad elfelejteni, hogy a választások eredménye kihat mindennapjainkra, hiszen elsősorban a parlament és a kormány szintjén dől el, érkeznek-e munkahelyteremtő beruházások térségünkbe, mennyi állami támogatás érkezik a különböző projektekre, hol lesznek fontosabb útfejlesztések. Ha csak térségünk két vezető pártja szempontjából tekintünk a részvételre, ezen múlhat, hogy a Híd megközelíti-e az áhított 10 százalékos eredményt, illetve az MKP bekerül-e a parlamentbe. (Olvassa el Tokár Géza írását is a választásról!)

Az országos részvételi arány és a Komáromi járás szavazókedvének összehasonlítása:

Reggel 7-től este 10-ig szavazhatunk

Március 5-én, szombaton reggel 7 órakor nyitnak és este 22 órakor zárnak a szavazóhelyiségek (a pogármester dönthet a 2 órával korábbi kezdésről is). A választók a lakhelyük szerinti szavazókörben adhatják le voksukat.

A szavazóhelyiségbe lépve előbb személyi igazolványunkkal – vagy lakhelyünkön kívül választói igazolvánnyal – azonosítjuk magunkat, ezt követően megkapjuk a szavazólapokat és a lepecsételt üres borítékot. A szavazófülke magányában a pártlisták – szavazólapok – közül kiválasztjuk azét a pártét, amelyikre szavazni szeretnénk. Ezután két lehetőségünk van. A kiválasztott szavazólapot minden további nélkül a borítékba tehetjük és bedobhatjuk a szavazóurnába, ezzel a pártra leadott szavazatunk érvényes. Megtehetjük azonban azt is, hogy a listáról legfeljebb 4 konkrét jelöltet támogatunk, mégpedig úgy, hogy a neve előtti sorszámot bekarikázzuk, s csak ezután helyezzük a szavazólapot a borítékba. Ha véletlenül 4-nél több jelöltet karikázunk, ezeket nem veszik figyelembe, de a pártlistára adott voksunk érvényes marad. A karikázás, azaz a preferenciaszavazatok azért fontosak, mert ezek segítségével megváltoztatható a jelöltek pártok által felállított sorrendje. Ha egy jelölt elegendő karikát kap, megelőzi a listán előtte állókat, bekerülhet a pozsonyi törvényhozásba. Ezért a karikák egyformán fontosak a lista elején és a hátrább állók számára is. Természetesen csak a szavazatok legalább 5 százalékát megszerző pártok jelöltjei kerülhetnek a parlamentbe.

Újdonság, hogy a nem felhasznált szavazólapokat is egy lepecsételt dobozba kell helyezni. Aki ezt nem teszi meg, 33 eurós bírságra számíthat. Ezt a tavaly módosított választási törvény írja elő azért, hogy elejét vegyék a választási visszaéléseknek, láncszavazásoknak.

Kérhetünk mozgóurnát, szavazhatunk máshol

Amennyiben a választó nem tartózkodik otthon március 5-én, péntekig még lehetősége van arra, hogy ügyfélfogadási időben felkeresse az állandó lakhelye szerinti önkormányzatot és választói igazolványt váltson ki. Az igazolvány birtokában, annak felmutatásával a választó az ország bármelyik pontján, bármelyik szavazókörben leadhatja voksát. A külföldön élők, vagy átmenetileg ott tartózkodók postai úton szavazhatnak, amennyiben január közepéig ezt jelezték a belügyminisztériumnak, illetve az önkormányzatnak. Ha valaki súlyos, elsősorban egészségügyi okok miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, az önkormányzattól, illetve a szavazókör választási bizottságától mozgóurnát kérhet – az adott szavazókör területén.

Minden szlovák állampolgár szavazhat, aki legkésőbb a választások napján betölti 18. életévét. Összesen 4,4 millió ember élhet választójogával, közülük 196 ezren először voksolhatnak parlamenti választáson. A választások lebonyolítása 10,7 millió euróba kerül az államnak. Összesen 23 politikai párt indul, a pártlistákon több mint 2900 jelölt neve szerepel. A Komáromi járás területén 108 szavazókörben szavazunk, ebből 33 Komáromban, 10 pedig Gútán található.

Szombat este 10 órakor zárulnak az urnák, ezt követően a Statisztikai Hivatal folyamatosan közli a beérkező eredményeket, így vasárnap hajnalban kiderül, mely pártok ugrották meg az 5 százalékos küszöböt, ki milyen eredménnyel végzett, és az is körvonalazódik, milyen kormánya lesz az országnak a következő 4 évben. A magyar közösség számára az lenne a legjobb, ha minél kevesebb szavazat veszne el, és minél erősebb lenne a parlamenti érdekképviselet. Bár a Híd és az MKP is saját szemszögéből kommunikálja a kérdést, a matematika szempontjából egyértelmű, hogy akkor lesz a legtöbb magyar képviselő a parlamentben, ha mindkét párt 5 százaléknál jobb eredményt ér el, de ez a forgatókönyv növelné egy Smer nélküli, sokpárti kormány megalakulásának esélyét is. Ehhez viszont az kell, hogy délen minél magasabb legyen a szavazókedv. Bármennyire is elegük van az embereknek a politikából és a pártokból, régiónk fejlődése szempontjából fontos, hogy minél többen elmenjünk választani. Bármelyik pártot is választjuk végül a 23 közül.

Csaba Ádám