Május 19-én sztrájkkészültséget hirdetett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS). Ennek oka, hogy a kormány hosszú ideje elhanyagolja az önkormányzatok egyre súlyosabb gazdasági problémáit, ráadásul a tervezett családtámogató intézkedések egy részét is a városokkal és falvakkal akarja megfizettetni. Rövid időn belül más önkormányzatokat tömörítő szervezetek is a társulás mellé álltak, ugyanígy tett a Szövetség is.

Igor Matovič pénzügyminiszter nemrégiben bemutatta azon javaslatát, mely a nehéz helyzetbe került szlovákiai családokat támogatná, többek között a családi pótlék összegét emelné, illetve a 15 év alatti eltartott gyerekek után járó adóbónuszt két lépcsőben megduplázná (43,60 euróról 100 euróra növelné). A tervezett intézkedések önmagukban természetesen segítenék a családokat, ám a támogatás nem az államkassza rovására történne, hanem az önkormányzatok pénzforrásait csökkentenék ezáltal. Az önkormányzatok fő bevételi forrása ugyanis a természetes személyek jövedelemadóiból származik – az ebből befolyó összeg 30 százalékán a megyei önkormányzatok osztoznak, 70 százalékán pedig a városok és falvak önkormányzatai, nagyrészt népességarányosan. Ha viszont jelentősen emelik az adóbónusz nagyságát, az adózóktól kevesebb pénz folyik be, így az önkormányzatok kevesebb pénzt kapnak az államtól.

Júliustól éles sztrájk jöhet

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) emiatt május 19-től június 30-ig sztrájkkészültséget hirdetett, és erre szólította fel a tömörülés önkormányzatait is. Branislav Tréger, a társulás elnöke közölte, leginkább az adóbónusz emelése miatti bevételkieséssel van bajuk, mely számításaik szerint 618 millió euróra rúg két év alatt, miközben az önkormányzatokat is sújtja az energetikai válság, az építőanyagok, építkezések drágulása, és utóbbival összefüggésben a közbeszerzésekkel kapcsolatos gondok. Szerinte jövőre „összeomolhatnak“ az önkormányzatok, finanszírozásuk szabályainak módosítása miatt.

A ZMOS azt kéri az önkormányzatoktól, hogy szüntessék meg, illetve korlátozzák az állami közigazgatással folytatott kommunikációjukat, az állam által rájuk ruházott feladataikat pedig csak addig lássák el, amíg az államtól kapott pénzforrásaik képesek fedezni ezek költségeit. Egyúttal azt ajánlják, engedjék félárbócra a városi és községi hivatalokra kihelyezett lobogójukat mindaddig, amíg a kormány nem hajlandó a konstruktív párbeszédre a felvetett követelésekről. „Mivel a kormány lassan, de biztosan temeti az önkormányzatokat, intézkedéseivel kihúzza alóluk a talajt, nemcsak így tiltakozunk, hanem a rendkívüli kongresszusra a küldöttek fekete gyászruhában érkeztek“ – jelentette ki Farkas Iván, a kongresszus egyik küldötte. A Szövetség politikusa egyúttal Nyitra megyei képviselő és Muzsla polgármestere is.

Ha a kormány – a pénzügyminisztérium – nem változtat elképzelésein, a társulás kész arra, hogy június 30. után éles sztrájkba lépjen. Igor Matovič javaslatát egyébként gyorsított eljárásban akarják elfogadtatni a parlamentben.

„Az utolsókat rúgjuk“

A ZMOS felhívásához azonnal csatlakozott a megyei önkormányzatokat tömörítő SK8 társulás, továbbá a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is jelezte támogatását. Az unió szerint a kormány hosszú ideje ignorálja kéréseiket, ezért Zuzana Čaputová államfő segítségét is kérik. „Bár még harcolunk, de az utolsókat rúgjuk, az erőnk és megoldásaink elfogynak. Felelősségteljesen állunk lakosainkhoz, igyekszünk sorban oldani a válságokat, de arra már nincs erőnk, hogy emellett még az állammal is harcoljunk, amelynek nyilvánvaló célja az önkormányzatok likvidálása“ – jelentette ki Richard Rybníček, az ÚMS elnöke.

Keszegh Béla, az unió alelnöke – egyben Komárom polgármestere – kérdésünkre elmondta, a helyi önkormányzatok vannak a legközelebb az emberekhez, fenntartják az óvodákat és iskolákat, a szociális szolgáltatásokat, újítják a helyi utakat, járdákat, parkokat – egy csomó olyan dolog tartozik hozzájuk, amelyek a családok életminőségét nagyban befolyásolják. „Az elmúlt években az állam egy sor új feladatot ruházott át a városokra és falvakra, miközben a drágulás is nagy problémát jelent. Ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy a kormány ahelyett, hogy több forrást biztosítana, még el is vesz az önkormányzatoktól. A családok biztos örülnének a magasabb adóbónusznak, és minden más állami segítségnek, csakhogy ezt nem az önkormányzatoktól kell elvenni“ – jelentette ki Keszegh Béla, hozzáfűzve, a javaslat szerint a kormány az egyik kezével ad, a másikkal elvesz a családoktól. Igor Matovič ezáltal a családsegítő szerepében tetszeleghet, az önkormányzatok pedig a pénzhiány miatt nem lesznek képesek megtenni a lakosok által elvárt lépéseket, vagy fenntartani egyes közszolgáltatásokat.

A Szövetség az önkormányzatok mellett

A magyar egységpárt, a Szövetség is az önkormányzatok mellé állt a kérdésben. Forró Krisztián pártelnök kijelentette, többször kérték a kormányt, hogy foglalkozzon az önkormányzatok nehéz helyzetével, és ne fejőstehénként tekintsen rájuk. Mivel ez nem történt meg, a Szövetség petíciót indít annak érdekében, hogy a kormány energiaárstopot vezessen be az önkormányzatok számára, így a városok és falvak is képesek legyenek előre tervezni a költségeket. Másrészt azt is követelik, hogy a kormány pénzügyi elvonásokkal ne lehetetlenítse el a helyhatóságokat. A párt mind a sztrájkkészültséget, mind az esetleges tiltakozó akciókat támogatja.

Lapzártánkig országszerte több város jelezte, csatlakozik a sztrájkkészültséghez, a Komáromi járásból például Gúta is. Bár Komárom polgármestere is teljes mértékben támogatja a célokat, a város egyelőre nem lépett sztrájkkészültségbe, mivel Keszegh Béla szerint csakis olyan eszközökhöz akarnak nyúlni, ami nem veszélyezteti a lakosoknak nyújtott szolgáltatásokat.

(cs)