Az átlagon felüli csapadékmennyiség, a magas folyószintek és belvizek miatt több száz hektárnyi parcellát borít hetek óta víz elsősorban a Komáromi járás nyugati felében. A mezőgazdászok már most jelentős terméskieséssel számolnak.

Míg régiónkban évente átlagosan 500-600 mm csapadék esik (a 2022-es száraz évben alig 400 mm hullott), addig a tavalyi év rendkívül csapadékos volt, az összmennyiség meghaladta a 800 mm-t, és különösen az utolsó negyedév volt esőben gazdag. Ráadásul a folyók magas vízállása megemelte a talajvizeket, telítettek a kanálisok is. Így a már egyébként is átitatott földeken megmaradt a víz, főleg az alacsonyabban fekvő területeken és a nehezebb talajokon. Az egyik leginkább érintett szövetkezet a lakszakállasi, Lelkes Péter elnök tájékoztatása szerint vetőterületük mintegy 15 százalékát borítja víz hetek óta. „Mintegy 600 hektárnyi őszi vetés van víz alatt, és további 250-300 hektár a teljesen átázott, belvizes rész. Nagyon úgy néz ki, hogy az őszi vetést tavasszal ki fog kelleni szántani, ugyanis a növények gyökérzete elhal, miután hetekig vízben áll. És sajnos arra se lehet számítani, hogy gyorsan kiszáradnak ezek a parcellák” – fejtette ki Lelkes Péter. A már bevetett parcellák kiszántásán túl további fejtörést okoz, hogy ősszel a sok csapadék miatt nem mindenütt tudták elvégezni a szántást, előkészíteni vetésre a talajt, és nehéz megjósolni azt is, tavasszal mikor mehetnek rá a nehéz gépek a földre.

Ez utóbbi aggasztja Somogyvári Vilmost, a csallóközaranyosi szövetkezet agronómusát is. „Az őszi búzával bevetett parcelláink magasabban fekszenek, így a 2000 hektárnyi területből csak kb. 160 hektár van víz alatt Gúta kataszterében. Az árpát viszont nem sikerült elvetnünk ősszel, ami csak abból a szempontból pozitívum, hogy most nem áll víz alatt a növényzet. Viszont a tavaszi vetésből eleve alacsonyabb hozamokkal számolhatunk. De még az is kérdés, hogyan tudjuk kora tavasszal megmunkálni a földet és mikor lehet megkezdeni a vetést” – mondta.

„Azt tanácsoljuk az érintett gazdálkodóknak, hogy vis maior helyzetre hivatkozva mindenképp jelentsék a károkat a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökségnek, töltsék ki az erre szolgáló űrlapot a víz alatt lévő parcellák pontos, GPS koordinátákkal történő megjelölésével, fényképes dokumentációval egyetemben – tájékoztatott Ollári Adrianna, a Komáromi járás falugazdásza. – Fontos, hogy tüntessék fel azt is, mekkora károkra számítanak.” A szakember szerint az állattenyésztésben szintén gondok várhatók, mert a víz alá került lucernaföldekről nem lehet majd megfelelő takarmányt betakarítani.

(vkm)
(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)