Tetemes fagykárok

RÉGIÓ. Jelentős, a korábbi évekhez viszonyítva szokatlanul nagy károkat okozott járásunk gyümölcsöseiben, szőlőiben és egyéb mezőgazdasági kultúrákban az éjszakai fagy április 26-ára virradóra. Mindenekelőtt az almásokban, cseresznyésekben és meggyesekben jelentősek a veszteségek, de számottevően károsodtak a csonthéjasok és a szőlők is.

Fagykár 6

Egyelőre nehéz pontosan felbecsülni a fagy által sújtott területek és a keletkezett károk nagyságát járásunkban, hiszen van, ahol a fagykár csupán 10 százalékos, míg máshol a károsodás mértéke eléri vagy meg is haladja a 80-90 százalékot. Néhány helyen -5 fokig csökkent a hőmérséklet, a szőlő hajtásai teljesen lefagytak. A csonthéjas gyümölcsfák, a diófák levelei is feketék. Hullámokban terjedt a fagy, sok helyütt a szőlő is teljesen lefagyott. A házak közötti szőlőlugasok, amelyek közel voltak a házfalhoz, elég jól átvészelték a mínuszokat, de amelyek ettől 1,5-2 méterre estek, azok lefagytak.

Madari gazdák 90 százalékos fagykárról tájékoztattak. Zsidek Vilmos szentpéteri gazda elmondta, a fagykár lokálisan érintette az ültetvényeit. A madari úton lévő szőlőben 60 százalékos, az újgyallai úton lévőben 20 százalékos a kár. Szilvaültetvényén viszont teljesen lefagytak a gyümölcsök. Mint mondta, 45 éves gazdálkodási pályafutása alatt ilyenre még nem volt példa. Karkó János búcsi polgármester arról tájékoztatott, hogy szőlője 20 százaléka fagyott el.

FAGYKÁR A SZŐLŐBEN 1

A növények fagyérzékenysége faj-, fajta- és egyedtulajdonság, ezen tevőlegesen az egyszerű kertész nem sokat változtathat. Az azonban biztos, hogy a jó kondícióban lévő, tápanyaggal feltöltődött, egészséges növény jobban viselkedik a szélsőséges időjárási viszonyok között, és ami legalább ilyen fontos, hamarabb regenerálódik, mint a kevésbé életerős növény. Kaphatóak már olyan – biostimulátoroknak nevezett – permetszerek, amelyek az ilyen bajba jutott növényeken segítenek.

A fagykárral sújtott szőlőn a hajtásokat nem ajánlatos eltávolítani (ha a hajtásoknak csak a teteje fagyott el), mert a hónaljhajtások az ép részekből előtörhetnek. Ha tavaszi fagykár éri a szőlőt, még van némi esélyünk, hogy teremjen az ültetvény. Ha az elsődleges rügyek el is fagytak, a másodlagos, alvó rügyek még kihajthatnak, bár ezekből kevesebb termés lesz, de – többnyire – lesz.

(miriák)

(Cikkünk a Delta május 2-i számában jelent meg)

Top