Gúta. Hiába utasította el egyhangúlag a képviselő-testület a város határába tervezett nagykapacitású sertéstelep létesítését, hiába módosította az önkormányzat ennek megfelelően a területfejlesztési tervet, hiába írta alá több mint 10 ezer ember a farm ellen indított petíciót, a dán érdekeltségű, nagymegyeri székhelyű Dan-Slovakia Agrar (DSA) társaság még mindig nem mondott le beruházási tervéről. Folytatódik a hivatali eljárás, aminek soron következő állomása a „Gútai kataszterben lévő sertésfarm rekonstrukciója” elnevezésű projekthez kapcsolódó környezeti hatástanulmány múlt keddi nyilvános megtárgyalása volt. A beruházó és a helyiek álláspontja egy tapodtat se közeledett, volt ellenben indulatos szóváltás.

A társaság Gúta Császta városrészében, Stagnócán szeretné a meglévő sertéstelepet bővíteni, a jelenlegi 1500-as sertéskapacitást 16 ezresre növelve. Ehhez 14 boltíves istállót építene, az 5,5 millió eurós beruházást 2023-ban szeretné beindítani. A cég tavaly júliusban nyújtotta be fejlesztési szándékát a környezetvédelmi minisztériumhoz, és kérte fel az Ecos Plus Kft.-t az EIA, azaz a környezeti hatástanulmány kidolgozására. A véleményezési folyamat során elutasító állásfoglalást adott ki a beruházással szemben a gútai és a kataszterileg határos keszegfalvai önkormányzat, a komáromi közegészségügyi hivatal és Nyitra megye is, továbbá petíció indult, amit több mint 10 ezren írtak alá.

Kifárasztották a hallgatóságot

Múlt héten a tanulmány nyilvános megtárgyalása volt soron, amely sokkal inkább tűnt egy kötelezően kipipálandó pontnak a beruházó részéről, mint tényleges eszmecserének. Először Németh Andrea, a DSA alelnöke tartott rövid előadást a cégükről, amely Szlovákiában négy telepet működtet – kiemelve, hogy cégük jó kapcsolatokat ápol azokkal a településekkel, ahol megtelepedett –, majd Milan Kovačič, az Ecos Plus képviseletében kimerítően ecsetelte a hatástanulmány megállapításait. Csak úgy röpködtek a számok, a decibelek, a mikrogrammok, a határértékek, a paragrafusok! Több mint 1,5 órás előadásának lényege azonban az volt, hogy a tervezett sertésfarm gyakorlatilag egyetlen mutató – a levegő és víz minősége, közlekedés, zajszint, a lakosság egészsége, komfortérzete stb. – esetében sem lesz negatív hatással, vagy csupán „elhanyagolható mértékben” lesz hatással a környezetre és az emberekre. Legfeljebb kedvezőtlen időjárási körülmények mellett érezhetnek az év néhány napján kellemetlen szagot egyes városrészek lakói. Sőt, a telep felújítása után még szebb is lesz a környezet, mint jelenleg. Mire végére ért mondandójának, érezhetően elfogyott a jelenlévők türelme, és egy következő előadót, a finanszírozó bank képviselőjét már szóhoz sem engedték, mondván, mi közük van nekik ahhoz, milyen pénzügyi konstrukcióban kívánja a beruházó megvalósítani tervezetét.

Polgármester kontra tulajdonos

A mikrofont Horváth Árpád polgármester ragadta magához, és emócióval telt felszólalásában rámutatott: pontos és kimerítő volt a prezentáció, amely idealizált helyzetet tárt a hallgatóság elé. Ugyanakkor végleg meggyőzte őt arról, hogy ennek a telepnek az elhelyezése „helytelen és nagyon rossz”, mivel veszélyt jelent a környékén élő több mint 100 lakosra. De ha akár csak egy lakosról lenne szó, akkor is megengedhetetlen, hogy megvalósuljon. Fel lett sorolva sok-sok törvény, amelyet be kell tartani, de a polgármester szerint azokon a helyeken, ahol már jelen van a cég, sehol sem tudják azokat betartatni, romlik a lakosok életkörnyezete, elértéktelenednek ingatlanjaik. Neki magának 100 észrevétele is van a szakvéleménnyel kapcsolatban, amit írásban be is nyújt majd. Az eseményen jelen volt Mogens Hansen, a DSA tulajdonosa, aki az elhangzottakra reagálva elmondta, enni mindenki akar, de azt már senki nem akarja, hogy környezetében folyjon a termelés. Eddig 10 hasonló projektet dolgoztak ki, de a helyiek mindenütt elutasítóan fogadták őket, legyen szó Szlovákiáról, vagy akár Dániáról. Hozzátette: ha a polgármester nem bólintott volna rá a tervezetre, akkor bele se fogtak volna. Szavait Horváth Árpád visszautasította, arra szólítva fel a tulajdonost, hogy ne dolgozzanak aljas módszerekkel. „Valóban felkeresett egy hölgy a cégüktől, kétszer tárgyaltunk, de miután megtudtam, hogy milyen beruházásról van szó és hová tervezik azt, nemet mondtam rá” – magyarázta a polgármester, aki szerint a befektető azt is jól tudja, hogy az engedélyeztetés nem a polgármesteren múlik.

Nagy az ellenállás

A megtárgyaláson többek között felszólalt Pálmai Tibor, a közelben lévő Oázis idősek otthonának igazgatója, rámutatva, hogy 125 idős, magatehetetlen személyt gondoznak, akiket érintenének a beruházás káros hatásai. Ilčík Péter, Vágfüzes polgármestere alibistának nevezte a tanulmányt, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a régió át van szőve kanálisokkal, patakokkal, és elképzelhetetlennek tartja, hogy az elmúlt napokban tapasztalt óriási esőzések nyomán a hígtrágya ne kerülne be a vizekbe. Véleményét osztotta Pataki Dezső, Keszegfalva polgármestere is. Németh Iveta gútai városi képviselő a tanulmány több hiányosságára hívta fel a figyelmet, többek között arra, hogy egyáltalán nem foglalkozik azzal, milyen hatása is lenne a tervezett beruházástól nem messzire található gyógyvízforrásra. Ezen a területen ráadásul rekreációs központot szeretne kialakítani Gúta és Keszegfalva, ami szerepel is a területrendezési terveikben. Milan Kovačič kiállt a kidolgozott szakvélemény mellett, mondván, mindent az előírásoknak megfelelőn, a metodikai útmutatások szerint dolgoztak ki.

A hallgatóság köréből többen megfogalmazták: ha őket valahol ennyire nem látnák szívesen – amit a több mint 10 ezer aláírás is bizonyít –, oda be se tennék a lábukat. Ez akár végszó is lehetne, de egyelőre nem került pont a történet végére.

(vkm)

Végleges nem az óriásfarmra
Leadták a gútai sertésfarm elleni alláírásokat
Nincs válasz, miért lenne előnyös a sertésfarm
Tüntetés a dán sertéstelepnél