Komárom. Évről évre emelkednek a hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek országszerte. Komáromban annak ellenére is drágul, hogy a vegyes hulladék mennyisége fokozatosan csökken, a komáromiak egyre többet szelektálnak. Tavaly 32 euró volt az egy lakosra eső szemétdíj, ám ennek dupláját volt kénytelen szemétkezelésre költeni az önkormányzat. Csakis úgy lehet féken tartani az árakat, ha a lakosok még többet válogatnak. Emellett a városnak is megfelelő körülményeket kell biztosítania – a tavaly megépült komposztáló, az új gyűjtőudvar, a zárt kukatárolók építése és egy iskolai program is ezt a célt szolgálja.
Az elmúlt években fokozatosan csökkent a vegyes hulladék mennyisége Komáromban, csak a 2021-es koronavírusjárványos évben volt emelkedés. 2023-ban mindenesetre már „csak” 9560 tonna vegyes hulladékot szállított Komárom az izsai lerakatba, miközben 2017-ben még 14029 tonnát. Ez nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a lakosok többet szelektálnak – mutatott rá Keszegh Béla polgármester múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol a hulladékkezeléssel kapcsolatos legfrissebb adatokról is beszámolt.
Folyamatos drágulás
Mindezek ellenére azonban tovább emelkedtek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos költségek. Bár még nincs végleges adat a tavalyi évről, az már biztos, hogy 2023-ban ez meghaladta a 2 millió eurót. Összehasonlításképpen: 2018-ban még 1,16 millió volt a költség. A drágulás okai közé tartozik, hogy a szeméttelepek folyamatosan emelik az áraikat, részben azért, mert fokozatosan telnek be, és – elvileg – már nem engedélyezik új lerakatok megnyitását. Emellett a szeparálás arányától függő, államnak fizetett „büntetőilleték“ is fokozatosan emelkedett, nőttek az üzemanyagárak, magas volt az infláció, bevezették a konyhai biológiai hulladék szelektált gyűjtését, sőt, a vegyes hulladék kötelező előválogatását is előírták – ezek költségnövekedést okoztak szerte az országban.
Elhangzott, a hulladékfajták közül magasan a vegyes hulladék kezelése a legdrágább. Ennél csak egy dolog kerül többe a városnak: az illegális lerakatok felszámolása – beleértve a kukák mellé kirakott hulladékot, például a lakásfelújításból származó szemetet is. Öt év alatt csaknem háromnegyed millió eurót költött csak erre a város. „Az illegális szemetelők miatt a többi ember fizet” – jelentette ki a polgármester, hozzáfűzve, ha a lakosok ilyesmit észlelnek, ne a közösségi oldalra töltsenek fel fotókat, hanem tegyenek bejelentést a városi rendőrségen.
Duplájába kerül, mint a szemétadó összege
Komáromban tavaly még évi 32 euró volt az egy lakosra eső szemétadó, miközben az önkormányzat 2022-ben ennek csaknem dupláját fizette egy főre számolva. Vagyis, ha Komárom csak a lakosokkal fizettetné meg a hulladékgazdálkodás kiadásait, akkor 2022-ben 62 euró/fős szemétilletéket kellett volna beszednie. A 2023-as adat egyelőre még nincs teljesen összesítve, de az egy főre eső szemétkezelési költség nagyjából 70 euróra rúgott tavaly – mutatott rá a polgármester.
Idén már 39 euró lesz Komáromban az évi szemétadó egy lakosnak, ami még így is jelentősen kevesebb, mint a szemétkezelés költsége. Az általános drágulásra a nehéz pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok mindenhol a szemétdíj emelésével reagálnak. Léván 40 euró, Érsekújvárban 49 euró, Losoncon 50 euró a lakossági szemétdíj – sorolta a Komáromhoz hasonló méretű városok számait Keszegh Béla, megemlítve, Privigyén viszont már 73 euróra rúg az egy főre eső hulladék-adó, míg Pozsonyban olyan részek is vannak, ahol 110 euróra emelték. Sőt, már a járásbeli falvak között is akad olyan, ahol az éves adót 40 euróra, vagy annál is magasabbra emelték.
A vonatkozó törvény egyébként azt írja elő, hogy az önkormányzat a hulladékkezelés teljes költségét hárítsa a lakosokra, tehát ne pótolja ki egy centtel sem – más kérdés, hogy a települések nagyobb része egyelőre ezt a lépést nem tette meg, ám a gazdasági kényszerhelyzetben egyre több önkormányzat dönthet így. Már csak azért is, mert a szemétadóból befolyt pénzeken felül a hulladékkezelésre fordított önkormányzati pénzek máshonnan hiányoznak – kevesebb járdát lehet felújítani, nem jut annyi pénz az iskolákra, óvodákra.
A város is fejleszt
Komárom polgármestere elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy Komárom ne kényszerüljön további adóemelésre, ám ehhez a lakosok segítsége és közreműködése is kell – csakis a még nagyobb mértékű szeparálással érhető el, hogy féken tartsák a hulladékkezelés költségeit. Ehhez ugyanakkor megfelelő, civilizált körülmények is kellenek, amelyek megteremtéséhez több közelmúltbeli fejlesztés is hozzájárul. Elkészült az új harcsási gyűjtőudvar, ahol minden szemétfajtát ingyenesen vesznek át – csak az építkezési hulladék lerakásáért kell fizetni egy nem túl nagy összeget. Az új gadóci komposztáló is működik már, a kidobott karácsonyfák már ide kerültek, és a komáromiak ingyenesen elhozhatják ide kerti zöldhulladékukat, sőt, pár hónappal később az ebből készült komposztot vagy mulcsot is díjmentesen vihetik el. A komposztáló évi 2240 tonna zöldhulladék feldolgozására képes, ez önmagában is jelentősen javít majd a szeparálási arányon. Emellett évről évre egyre több lakótelepi zárt kukatároló épül – tavaly erre 255 ezer eurót fordított a város.
Az önkormányzati iskolákban egy program indult, melynek célja, hogy a mostani gyerekek már úgy nőjenek fel, hogy napi rutin számukra a hulladék válogatása – ennek érdekében a nevelés mellett az iskolák mindegyik osztályában lesznek kukák osztályozott hulladék elhelyezésére, sok helyütt már most vannak.
A város már előkészületeket tett annak érdekében is, hogy egy olyan üzemet indítson be, amely a konyhai biológiai hulladékból, valamint a szennyvíziszapból állít elő biogázt. Keszegh Béla szerint az így termelt biogáz értékesíthető: „Ezáltal a szemét pénzt hozna a városnak.”
Csaba Ádám
Kapcsolódó cikkeink:
Veszélyben az izsai szeméttelep működése?
Már működik az új komposztáló Gadócon
Elkészült Komárom új komposztálója
Így működik az új harcsási gyűjtőudvar