A holokauszt 80. évfordulója alkalmából Töredékek – komáromi sorsok és történetek címmel nyílt kamara kiállítás a Menházban. A Duna Menti Múzeum, a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltára és a Komáromi Zsidó Hitközség együttműködésében létrejött tárlat előzetes bejelentkezés alapján október 25-ig látogatható.

A Wallenstein Zoltán teremben tartott ünnepi megnyitó John Williams zeneszerző Schindler listája című filmdrámához írt főcímdalának előadásával vette kezdetét, melyet Pálinkás Zsuzsanna és Pasternák Ferdinánd, a Komáromi Művészeti Alapiskola tanárai adtak elő, majd Szebellai Dániel színművész előadásában Radnóti Miklós Töredék című verse hangzott el. A költő megindító és elgondolkodtató „üzenete” után Paterka Pál, a Duna Menti Múzeum igazgatója, majd Lukáš Paluga, a Komáromi Fióklevéltár vezetője mondott rövid köszöntőbeszédet. A Menház és a komáromi zsidó hitközség történetét Pasternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke foglalta össze röviden. Rámutatott, mindeddig nem volt példa rá, hogy azon zsidó származású, Komáromhoz kötődő művészeknek, akik egész családjukat, vagy családtagjaik nagy részét elveszítették, közös kiállításuk nyílt volna akár a Menházban, akár másutt a városban.

A kiállítás ötletének megszületéséről, majd annak létrejöttéről Csekei Tímea a kiállítás kurátora beszélt. Adolf Hitler hatalomra kerülésekor városunkban nagyszámú zsidó közösség élt, akik közül sokan jelentős szerepet játszottak a város gazdasági, kulturális és szellemi életében. A zsidótörvények életbe lépésével helyzetük azonban rövid idő alatt megváltozott. Fel kellett adniuk munkájukat, terveiket és az álmaikat. Akik nem menekültek el időben, azokat megsemmisítő táborokba deportálták. Körülbelül kétezer komáromi zsidó vesztette életét. „Ekkor veszítette el feleségét Harmos Károly, de volt olyan is, aki családjának valamennyi, Komáromban élő tagját elveszítette, mint pl. Reichentál Ferenc vagy Szóbel Géza festőművészek. Reichentál 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált. Szóbel, miután családját nem találta életben, többé képtelen volt visszatérni Komáromba, francia állampolgárként halt meg. A korábban, 28 évesen elhunyt Rauscher György szüleit és testvéreit is 1944-ben hurcolták el Komáromból. Valamennyiükről kevesen és keveset tudunk. A kiállított festmények mellett olvasható kísérőszövegekben igyekeztünk röviden bemutatni az említett művészeket, illetve sorsukat.”

A komáromi zsidó származású képzőművészek műveiből létrejött kiállításon levéltári dokumentumok, fényképek engednek bepillantást a vészkorszak komáromi eseményeibe, amelyek egyfajta emlékeztetők az utókor számára. Arra figyelmeztetnek minket, nem szabad teret adnunk a gyűlöletnek, hogy ez a fajta ártó szándék történelmünk során többé ne ismétlődhessen meg.

JN.