Bármerre mentem aznap este a belvárosban, mindenütt hallani lehetett, ahogyan a Borkorzó nagyszínpadán énekelt. Gyémántragyogású hangja bejárta a közeli utcákat. Tóth Vera énekesnővel a koncert előtt beszélgettünk Gastric bypass műtétjéről, Trap kapitányról, a sci-firől, Gyémánt című könyvéről. És a zenéről is, persze.

• Olvastam, hogy harminc kilót fogytál, műtéttel.

– A Gastric bypass műtét egyfajta szűkítésről szól, de ennél bonyolultabb az eljárás. Nem gyomorgyűrű, hanem egy amerikai módszer, ami a gyomorból egy darabot jelent, miközben a régi gyomor is megmarad, csak azután másképp végzi a feladatát az emésztőrendszer.

• Azt is írja az újság, hogy „Tóth Gabi pasijával tervez Tóth Vera”.

– Csalóka a cím. Azt gondolhatja az olvasó, magánügyekben tervezünk, pedig nem. Szakmai dolgokban tervezünk közösen. Kedveljük és értjük egymást zeneileg Trap kapitánnyal (az X-faktorban feltünt Tha Shudras zenekar frontembere), nagyon sokat dolgozunk is együtt. Most kipróbálunk egy-két olyan stílust, melyek kedvesek nekünk, de csak egy bizonyos rétegnek szólnak. A zene olyan közvetítő eszköz, amit elő kell adni. Nem elég jól énekelni, a személyiséggel is el kell nyerni az emberek figyelmét.

• Pásztor Annával, az Anna and the Barbies énekesnőjével, mikor találkoztál utoljára?

– A múlt héten beszéltünk telefonon. Nem tinédzser lányok módjára barátkozunk. Anna mély kapcsolat. Ha három hónap múlva találkozunk, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

• „Tiszta, őszinte, gyermekien naiv, és segítőkészen feltárulkozó írás, mindenféle irodalmi nyakatekertség, szépelgés és megfeleléskényszer nélkül”. Ezt írja Gyémánt című könyved ajánlójában. Erre te kérted fel őt?

– Azért, mert az összes lelki és szakmai megpróbáltatásom idején mindig ő volt ott stabilan. A családom vagy Pásztor Anna tudott helyre rakni, így valahol ő is családtagom. Pásztor Anna azt mutatta meg nekem, milyen bátornak lenni a zenében. Volt olyan ember, aki megírta neki, hogy a „Kezdjetek el élni” című Márti dala hatására családot, munkahelyet, mindent otthagyott, mert nem érezte jól magát, és ez a dal segített neki a döntésben. A dalon először közösen kezdtünk el dolgozni. Anna idegenkedett, hogy ajánlót írjon a Gyémánthoz, kérlelni kellett egy kicsit. Írta is az elején, hogy nehéz neki egy barátról összeszedni néhányezer karaktert.

• Miért írtad a Gyémántot?

– Az ember fél megmutatni, ha vallásos vagy éppen ezoterikus, mert attól tart, megosztja maga körül az embereket, és mondjuk, bolondnak nézik. Azt gondolom egyébként, hogy ez magánügy, nem is erről szól a könyv. Deperszonalizációs szindrómában szenvedő betegeknek szeretnék segítetni. Egy bizonyos szorongásos időszak után valami sokk éri az embert, és olyan állapotba kerül a pszichéje, ami elszemélytelenedési problémákat hoz magával. Nagy pánikrohamok után előjöhet ez a szindróma. Arra készteti az embert, hogy találjon magára. Nehéz élmény, de túlélhető. Nem hal bele az ember, és nem őrül majd meg.

• Voltak visszajelzések?

– Igen. Most is tartom a kapcsolatot négy-öt deperszonalizációs beteggel, akik nagyon szépen fejlődnek. Az egyik lány fogta magát és elment Hawaii-ra. Magának köszönheti, mert én adhatok ugyan tanácsot bárkinek, ha nem talál rá a saját útjára, nem sikerül kikerülni ebből az állapotból.

• Azután jöttek az angyalok?

– Írom a könyvben, voltak szituációk, amikor éreztem, hogy ők vannak nekem. Annak idején egy Angyal Viki nevű lány hívott a Megasztár castingjára. Angyal Emese is sokat segített, jött az angyalos barátnőm. Hívő ember vagyok, alapműveltségem volt ezen a téren. Gyermekkorom óta járok templomba, bérmálkoztam, megkeresztelkedtem, áldoztam. A nagymamám nagyon szerette volna, hogy legyünk kapcsolatban az égiekkel. Nem volt nehéz hinnem az angyalokban. Vannak energiák odafönt. Hiszem, hogy mi, művészek szolgálatot teszünk, segítünk közvetíteni a közönségnek ezt a fenti energiát. Az ezotéria jó útitárs lehet az életben, de törekedni kell a harmóniára ég és föld között.

• Trap kapitány az univerzumból érkezik.

– És mindig azt mondja, előre a végtelenbe és tovább. Nagy sci-fi rajongó vagyok. Imádok minden filmet, amely a világűrben játszódik, vagy misztikus a témája. Sok igazságot hordoznak ezek az alkotások. Tíz-tizenöt év múlva megtörténnek a dolgok, amikről ezekben a filmekben szó van.

• A zene mekkora teret foglal el a hétköznapjaidban?

– Hatalmasat. Minden hétvégén énekelek, van úgy, hogy csütörtöktől szombatig valamennyi este színpadon állok, néha vasárnap is. Különböző formációkkal lépek fel. Ide, a Borkorzóra a Zolbert zenekarral, Albert Zoli szaxofonos, frontember csapatával érkeztünk. Smooth jazzt játszanak, sok dalomat áthangszerelték. Azután ott a húsz éve alakult Roadkill Cafe zenekar, és testvéremmel, Gabival, a Sister Act. Van saját zenekarom, a Tóth Vera Band, a Gyémánt című produkcióban egy vonósnégyes kísér, fellépek a Budapest Jazz Orchestra koncertjein. Van egy Soul Striptease című intim estem. Bérces Viktor zongorista meg én. Olykor csatlakoznak Gabi és Trap kapitány. Most nagy a pörgés. Havonta legalább harminc zenésszel dolgozom.

• Bírod hanggal?

– Néha nagyon meg kellene állni. Minden szabadidőmet alvással töltöm.

Bárány János
Fotó: Szalai Erika