Régió. Nem vitás, hogy a legfontosabb a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megállítása, ám az egészséges állatok kényszervágása ellen sok érintett gazda és állattartó tiltakozik. Ennek ellenére az állami hatóságok nem vonták vissza az ezzel kapcsolatos rendeletet, a fertőzési gócpontok környékén minden párosujjú patást leölnek. A miniszter minden érintettnek piaci alapú kártérítést ígér.

Régiónkban először a magyarországi Kisbajcs szarvasmarha-telepén találtak olyan beteg állatot, mely a ragadós száj- és körömfájás tüneteit mutatta. Három nappal később laborvizsgálatok igazolták is a betegség jelenlétét, ami legutóbb több mint 50 éve, 1973-ban fertőzte meg a párosujjú patásokat régiónkban – Magyarország és Szlovákia területén egyaránt. A kór csak a párosujjú patásokat – marha, kecske, juh, bivaly, illetve szarvas, vaddisznó, őz – fenyegeti, egészen kivételes esetben fertőzhet meg embert.

Oda-vissza fertőz a határokon át

A kisbajcsi telepen azonnal likvidálták az állatállományt, mintegy 1400 marha kényszervágását hajtották végre. Úgy tűnt, ezzel sikerült is megfékezni a kór terjedését, ám nem így történt. Március 21-án ugyanis – mint arról már előző számunkban írtunk – a szlovák agrártárca és az állategészségügyi hatóság is bejelentette, három dunaszerdahelyi járásbeli marhafarmon – Bakán, Csiliznyáradon és Medvén – is fertőzött állatokat találtak. Feltételezik, hogy a száj- és körömfájás kórokozója a Duna túloldalán található Kisbajcsról, a levegőn keresztül fertőzte meg a csallóközi állatállományokat. Pár nappal később egy negyedik marhatartó nagygazdaságban, az ugyancsak dunaszerdahelyi járásbeli Lúcson észlelték a betegség jeleit.

Ezt követően pedig ismét egy magyarországi tehenésztelepen, a mosonmagyaróvári járásbeli Levélen bukkant fel a betegség – ez a gyanú szerint már a fertőzött csallóközi farmokról terjedt tovább. Az egyelőre nem ismert, honnan ered a kisbajcsi fertőzés, csupán az, hogy egy pakisztáni vírustörzs a felelős a megbetegedésekért régiónkban – ez nem ugyanaz, mint amelyik idén januárban Németországban felbukkant.

Míg Magyarországon az érintett gazdák egyelőre viszonylagos belenyugvással vették tudomásul, hogy az ottani két fertőzési góc ún. védőkörzetében – 3 kilométer sugarú körben – az egészséges állatokat is leölik, a Csallóközben komoly tiltakozás kezdődött a likvidálási akció miatt. Magyarországon sertésállományokat érint a kényszervágási intézkedés, és házi vágással is meg lehet oldani március 31-ig, de hatósági vágás is kérhető – mindkét esetben mintát vesznek a levágott állatokból.

Rendkívüli helyzetet hirdettek

A szlovák kormány múlt kedden döntött az országos szintű rendkívüli helyzet kihirdetéséről. Elrendelték mind a négy fertőzött csallóközi állattartó telep összes állatának leölését, továbbá a gócpontok körüli 3 kilométer sugarú körön belüli minden párosujjú patás kényszervágását is – tehát a háztáji állatokét is. Emellett jónéhány további intézkedést is bevezettek, többek között kötelező fertőtlenítést rendeltek el az állattartó telepeken, korlátozták az érintett állatfajok szállítását a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásokban, majd a határátlépést is a Duna mentén található magyar-szlovák átkelőkön. Csak a rajkai, a medvei, a komáromi és a párkányi határátkelők maradtak nyitva a szélesebb régióban, az áthaladó járműveknek pedig fertőtlenítésen kellett átesniük – ráhajtani egy fertőtlenítő „szőnyegre”. Ez kisebb torlódásokat okozott.

A négy fertőzött farmon az összes állatot levágták, csak e négy telepen több mint 3 ezer szarvasmarhát likvidáltak – a leölt állatok zöme tejelő tehén volt. A tetemek egy részét Zsolnára szállították, és az ottani „kafilériában” ártalmatlanították – ez az egyetlen állati tetemek feldolgozását végző vállalat az országban, ám kapacitása véges. Ezért a fennmaradó tetemeket egy lévai katonai gyakorlótéren földelik el – a Csallóközben nem engedélyezték az elásást a magas talajvíz miatt. Többen – köztük a cseh agrárminiszter is – bírálták, hogy a tetemeket a szállítás alatt nem mindig fedték le légmentesen, amivel nőtt a fertőzés terjedésének kockázata.

Tüntetések a kényszervágások ellen

A hatósági szakemberek elkezdték azoknak a betegségre fogékony haszonállatoknak a likvidálását is, amelyek a gócpontok védőkörzetében nevelkedtek – többségében háztáji állatokról és kisebb gazdaságok állományairól van szó. Ez ellen viszont felháborodottan tiltakoznak az érintett gazdák, állattartók. Lúcson két tömegtüntetést is tartottak – a másodikon mintegy 500-an vettek részt –, majd múlt pénteken Pozsonyban is tiltakoztak az egészséges állatok kényszervágása miatt.

Amellett, hogy az egészséges példányok leölése a gazdák lelkébe tipor, és egy élet munkáját teszi tönkre, a tiltakozók arra is rámutattak, hogy amikor legutóbb, 1972-ben pusztított a száj- és körömfájás a Csallóközben – és Csehszlovákiában –, nem rendelték el az egészséges állatok likvidálását, és így is sikerült megfékezni a járványt. Akkor szigorú karantént vezettek be, a fertőzött állattelepeket hermetikusan lezárták három hétre, az állatgondozók sem mehettek haza, a szövetkezetben éjszakáztak. Az adatok ugyan nem egybehangzóak, de 50 éve a karanténos megoldás eredményeként a fertőzött telepeken csak az állatok kisebb hányada pusztult el a betegségben, végül az állomány nagyja átvészelte a járványt. „Ez nem járványügyi óvintézkedés, hanem csak egy kényelmes megoldás” – kommentálta az egyik gazda az egészséges állatok likvidálását.

Két petíció is indult az egészséges állatok megmentése érdekében, az egyik civil kezdeményezésű beadványt 4 nap alatt közel 19 ezren írták alá. Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara vezetője pedig levélben fordultak a kormányfőhöz, hogy a kisebb gazdaságokban ne öljék le a beteg állatokat, egyben felhívták a figyelmet az indulatok fokozódására. „Meggyőződésünk, hogy az érintett gócok központjában az egészséges állatállomány azonnali felszámolása helyett kevésbé drasztikus, de ugyanolyan hatékony eljárást kellene találnunk. Az ilyen jellegű likvidáció a néhány tucat állatot tartó kis családi farmokon, ahol ezek a tenyészetek gyakran az egyetlen megélhetési forrást jelentik, súlyos traumákat okozhat az ott élők, az érintett családok életében – miközben negatívan befolyásolja a vidéki életet is” – fogalmazott Gubík László.

Mindenkit kárpótolnak

A gazdákat eddig az sem nyugtatta meg, hogy Richard Takáč szlovák agrárminiszter többször is megígérte, a kényszervágásokkal érintett állattartókat kárpótolják, azokat is, akiknek állatai nem voltak bejelentve – piaci árat fizetnek majd a leölt példányok után. Ezzel kapcsolatban néhány helyszínen már fel is keresték a károsult gazdákat. A miniszter hangsúlyozza, hogy a szlovákiai intézkedéseket az Európai Bizottság és Christoph Hansen uniós mezőgazdasági biztos is helyesli, és az EU nagy valószínűséggel pénzügyi támogatást nyújt majd Szlovákiának ezzel összefüggésben. Bizonyos, hogy a mezőgazdasági szektor súlyos anyagi károkat szenved majd el, és évekbe telhet, míg az érintettek talpra állnak.

Nem segít az indulatok visszaszorításában, hogy az állatjárvány kitörése óta rendszeresen napvilágot látnak félrevezető információk. A földművelésügyi minisztérium sokszor nem fogalmaz egyértelműen, Branislav Becík megyeelnök és parlamenti képviselő pedig szombaton azt az információt osztotta meg, hogy leállítják az egészséges állatok kényszervágását. Néhány órával később a minisztérium ezt határozottan cáfolta, felszólítva a politikai pártokat, hogy tartózkodjanak a valótlanságok terjesztésétől.

Komáromi járás: eddig megúsztuk

Múlt pénteken a Komáromi járásban is összeült a válságstáb – az ülésen többek között részt vett a rendőrség, a tűzoltóság, a vámhivatal, a regionális állategészségügyi hatóság, a hadsereg és az erdőgazdaság képviselője is. „Milan Dudáš, a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal igazgatója arról tájékoztatott, a Komáromi járásban egyelőre egyetlen fertőzött állatot sem találtak” – tudtuk meg Varga Tamás alpolgármestertől, aki Komáromot képviselte a válságstábban.

Elhangzott ugyanakkor, hogy a fertőzés gyanúja felmerült a csicsói és az ímelyi gazdaságban is, de utóbb az ellenőrzött biológiai minták szerencsére negatívak lettek – tehát nem igazolódott a gyanú. A Komáromi járásban 10 300 szarvasmarhát, 33 800 sertést és 1330 juhot tartanak nyilván, akik eddig nem jelentették be állatukat, azoknak ezt haladéktalanul meg kell tenniük.

A válságstáb megerősítette, a Komáromi járásban továbbra is tilos az erdők látogatása, a piacokon pedig a hús- és tejtermékeket árusítása, párosujjú patások szállítása pedig csakis előzetes mintavétel után lehetséges.

Vasárnap déli információink szerint a Komáromi járás továbbra is fertőzésmentes. Az országos válságstáb ugyanakkor vasárnap este, lapzártánk után ül össze – egyes hírek szerint ezen egy újabb szlovákiai gócpontról is szó lesz. (Mint kiderült, a malackai járásbeli Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) egyik gazdaságában bukkant fel a fertőzés.)

Csaba Ádám

(Összefoglalónk a Delta eheti számában jelent meg.)

Már a Csallóközben az állatkór
Régiónkat is fenyegeti a száj- és körömfájás