Az Európa udvar Komárom egyik turistacsalogató látványosságának készült, mára azonban több sebből is vérzik: elnéptelenedett üzlethelyiségek, málladozó felületek és ürességtől kongó alagsor. Befejezik-e valaha a tizenöt éve átadott udvart, vagy marad a foghíjas, kisebb nagyobb szépséghibákkal tarkított tér? Javulhat-e Komárom látképe, kell-e főépítész?  

A különleges építészeti alkotás építési munkálataiba 1999-ben kezdtek bele, Takács Péter építkezési vállalkozó ekkor vásárolta meg Komárom városától az Európa udvar alatt telket. Litomericzky Nándor építésszel, aki később a tervezésért felelt és szintén az egyik ház tulajdonosa, illetve Varga Péterrel, aki a projektmenedzseri feladatokat látta el, megalapították az Euro Investa részvénytársaságot, amely az Európa udvar kivitelezésért felelt. Az építkezést a beruházó, az önkormányzat, valamint a ház- és üzlettulajdonosok tőkéjéből fedezték. A teret a Millenium évében adták át, ám azóta sem készült el teljes mértékben. 2002-re ugyan sikerült felépíteni az épületek többségét, az Európa-udvar hátsó részébe tervezett, jelenleg zöld hálóval elkerített Millenium szálloda azonban valószínűleg már csak álom marad, több épület pedig félkész állapotban vár egy kisebb-nagyobb csodára. A tulajdonosok között közben megromlott a viszony, a köztük felmerült konfliktusok megoldását a bíróságra bízták. A részvénytársaság 2003-ban csődöt jelentett, mivel nem tudta teljesíteni fizetési kötelezettségeit hitelezőivel szemben. 2007-ben az érintettek úgy nyilatkoztak, csakis a csődeljárás végén kerülhet befejezésre az udvar, és dőlhet el a szálloda sorsa. Kíváncsiak voltunk, hol tart most, 12 év elteltével ez a folyamat, vége szakadt –e a korábban a sajtóban is nagy visszhangot kapott jogi hercehurcának. Mint az építészektől megtudtuk, a csődeljárás a mai napig nem zárult le, ezért az ebben érintett épületekről jelenleg – a szálloda épületéről, a mélygarázsról, 2 lakásról, 2-3 irodahelyiségről, és bizonyos raktárhelyiségekről a hatályos törvények szerint a csődbiztos rendelkezik. „80 százalékban elkészült, a kihasználtsága viszont ennél sokkal kevesebb, csupán 30 százalékos” – meséli Takács Péter. Az udvarban található többi épületnek ma ráadásul több mint 150 tulajdonosa van, a legtöbben az Europálián osztoznak, több mint 60-an. Van, aki egy egész épületet, van, aki csak egy üzlethelyiséget vagy egy lakást birtokol.

Ide tervezték a szállodát

Sok az úr, kevés a hajlandóság

„Nem csak a csődeljárástól függ az Európa-udvar jövője” – mondja Litomericzky. Sokkal inkább múlik a tulajdonosok hajlandóságán és anyagi keretein. Van, aki félbehagyta az építkezést pénzügyi vagy más okok miatt, de sokan akadnak olyanok is, akik az általuk birtokolt, kész épületekben még a legalapvetőbb karbantartási munkákat sem végzik el, mint például a csatornatakarítás, így tulajdonuk az évek múlásával egyre rosszabb állapotba kerül. Kisebb munkákról van szó, azonban ha évekig elhanyagolják, végül jóval nagyobb költségekkel járhat a helyrehozásuk. Az is rajtuk múlik, hogy egyáltalán kiadják-e az ingatlant, vagy az kihasználatlanul marad éveken keresztül. Mint Takács Péter rámutatott, a 10 évvel ezelőtti árakhoz képest a bérleti árak közel a harmadára csökkentek, többen pedig úgy látják közülük, ezen az áron nem érdemes bérbe adniuk a helyiségeket. Valószínűleg nagyobb nyereséget reméltek rajta. Ugyanakkor a bérlők körében is csökkent az érdeklődés, de ahogy hozzátette, az általa birtokolt német házban található helyiségekre ő mindig talál érdeklődőket.

Az Európa udvar földalatti része viszont tartósan kong az ürességtől, innen a bérlők gyakran csalódottan távoztak – főleg a technikai és a higiéniai körülmények üldözték el őket. Több helyiség is beázott, elöntötte őket a víz, ami nem csak az elektromos vezetékeknek nem tett jót, de az árut sem kímélte. A bérlők pedig bármilyen hihetetlen, nem találtak olyan embert, aki problémájukat felvállalta volna. A hivatalos szervek nem tudtak nekik segíteni, a biztosító pedig nem fizette meg a kárukat, mivel a helyiségeket az épület befejezése nélkül nem lehetett biztosítani. A falak a korábbi „árvizektől” nedvesek, penészesek, dohos a levegő, ami a vásárlókat is elijeszti. Ha manapság betéved arra egy turista, a bűzön kívül ijesztő sötétség és csend fogadja. Takács szerint a fő probléma a rengeteg tulajdonos, akik nem tudnak megállapodni egymással. 10 évvel ezelőtt még ő is próbálkozott náluk, levélben értesítette őket, hogy szívesen vállalná a lenti rész menedzselését és reklámozását, azonban a 65 közül csak ketten jeleztek vissza felvetésére.

Kong az ürességtől az alagsor

A földszinten némileg jobb a helyzet a kihasználtságot tekintve: boltok és vendéglátóipari egységek is működnek, de itt is attól függ, milyen szolgáltatással próbálkoznak a bérlők. „Van olyan bolt vagy szolgáltatás, ami beleillik az Európa udvar hangulatába és működik, de volt olyan, ami nem tudta megtalálni a helyét” – mondja Litomericzky. Az udvarban egyébként összesen 50 lakás, ugyanennyi iroda, amelyek nagy része kihasznált, és 100 üzlethelyiség van – ahogy látható, többségük üresen. A tulajdonosok nagy része szlovákiai, de van olyan is, aki jelenleg Ausztráliában, vagy Olaszországban él.

Az egyetlen újítás

Egyedül a szoborpark bővül látványosan a Palatinus Polgári Társulás jóvoltából. A társaság fő feladatának a magyar kulturális értékek és épített örökség ápolását, továbbfejlesztését tekinti. Az Európa-udvar átadása óta 18 szobrot és 3 emléktáblát helyeztek el, november 20-án pedig további két szobrot és egy Makovecz Imre emléktáblát avatnak. „Mindenkinek fáj, hogy nem lett teljes mértékben befejezve az Európa udvar, de azt is kell látni, hogy Komárom szerves részévé vált” – véli Litomericzky. A város nem csak új turisztikai látványosságra tett szert vele, de fontos művészeti és kereskedelmi központként is szolgálhatott volna, ha az elvárások szerint alakul a sorsa. Napjainkban azonban kezd veszíteni vonzerejéből, nem csak az említett bérlők szemében – turistából is kevesebb látogatja. Ennek egyik oka lehet, hogy kifulladt a kezdeti szenzáció, de összefügghet a városi idegenforgalmi fejlesztések megtorpanásával is, amelyek az elmúlt éveket jellemezték.

A város sem tehet semmit

„A csődeljárás végén sem látom reálisnak a szálloda befejezését, nem hiszem, hogy akadna beruházó rá. Ha minden tisztázódott, át kell majd értékelni a helyzetet, mire van szüksége a városnak” – mondja Litomericzky. Az egyik legnagyobb probléma valóban az, hogy a befejezetlen épületrész rányomja a bélyegét a mellette lévő épületekre is, mivel nincs rajta tető, az alagsorba folyik a víz. Amíg nem oldják meg a vízelvezetést, számos helyen problémát fog okozni a jövőben is. Az előző ciklusban ugyan a város részéről született egy testületi döntés, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat, de nem volt egyértelmű, kivel kéne megtenni, hiszen tulajdonosból akad bőven. Mint azt Keszegh Béla alpolgármester elmondta, egyelőre annyit tudnak tenni, hogy az udvar környékét rendben tartják, próbálják felújítani. Nemrég festették át például a Zichy palota egy részét, hamarosan pedig a felső rész is sorra kerülhet. Tavaly nyáron a komáromi önkéntesek is besegítettek, ők az évek óta halmozódó plakátrengeteget kaparták le az Európa udvar egyik bejáratánál. Az udvarban található szökőkút működéséért, a virágok öntözéséért, a fűnyírásért is a város felel.

Az udvar szebbik arca 

Egységes látkép?

Márciusban Quo Vadis Komárom? címmel tartottak szakmai fórumot a város építészetéről, jövőbeli rendezési terveiről és városfejlesztési koncepcióiról a Tiszti Pavilon épületében. Az eseményen többek között a város lehetséges egységes építészeti koncepciójáról is szó esett, de a szakemberek arra is kitértek, hogyan lehetne az építészet segítségével turistákat csalogatni a városba. Stubendek László polgármester köszöntőjében kijelentette, a városnak szüksége lenne egy főépítészre és főkertészre, aki megadná az arculatát, és kitűzné a fő fejlesztési irányokat. Mint megtudtuk, erre azonban még várni kell, hiszen a poszt kérdése több szempontból is problémás. Egyrészt tisztázni kell a főépítész jogi szerepét, illetve a funkciójával járó feladatköröket, továbbá a személye körül is kialakulhatnak viták. Az önkormányzat ezért jelenleg pillanatnyi megoldásokkal tud előállni. „A korábbi eszetlen építkezést a városvezetés jelenleg két dologgal korrigálja: az Anglia parkban történt változtatásokat és újításokat már a műemlékvédelmi hivatal szakembereinek véleményét kikérve eszközölték, illetve a komáromi parkokba végre egységes koncepciójú padok kerültek” – tájékoztatott Keszegh. A közeljövőben olyan apró kültéri elemekre is ügyelnek majd, mint a biciklitárolók, amelyek szintén egységes formát kapnának a belváros területén. A szakemberek szerint Komárom arculatát nemcsak a belváros állapota, például az egészségügyi központ roskadozó épülete, a plakátokkal tapétázott kirakatok rontják, hanem a csiricsáré lakótelepi épületek is. Abban egyetértettek, hogy meg kell kezdeni az egységes arculat kialakítását úgy, hogy a lakosok is jól érezzék magukat a lakóhelyükön, és a turisták számára is újra vonzó legyen Komárom. Ami pedig az Európa udvart illeti, az épületek statikailag legalább 50 évet még biztosan kibírnak, a többi pedig csak a tulajdonosokon múlik.

Sztankó Annamária