Végre Komárom is átlép a 21. századba a hulladékkezelés terén, miután csaknem 1,3 millió eurós állami támogatást nyert el egy új komposztáló üzem építésére és teljes felszerelésére – tájékoztatott Keszegh Béla polgármester. Mivel az elmúlt években rendkívüli módon drágult a hulladékkezelés, ez a beruházás kulcsfontosságú ahhoz, hogy kordában lehessen tartani a költségeket. Évente több mint 2 ezer tonna zöldhulladék feldolgozására lesz alkalmas.

Míg 2020-ban több mint 14 ezer tonna hulladékot termeltek a városban, 2021-ben már csaknem 18 ezer tonnát, ami jelentős növekedés a költségek terén is. A szeméttelepek egyre több pénzt kérnek a hulladék elhelyezéséért, miközben új lerakatok nyitását már gyakorlatilag nem engedélyezi az állam, összhangban az uniós előírásokkal. A szelektálás arányával kapcsolatos állami büntetőilletékek is évről évre növekedtek, az önkormányzatok feladatai pedig bővültek: Komáromban csak a konyhai biohulladék gyűjtése közel 450 ezer eurós költséget jelent évente.

Éppen ezért komoly előrelépés, hogy végre egy korszerű, nagy kapacitású komposztáló üzem épül, ami az összes városban termelt zöldhulladékot – falevelek, lekaszált fű, ágak – képes lesz feldolgozni. Eddig a város csak évi 100 tonna osztályozott zöldhulladékot tudott elszámolni hivatalosan, az új komposztáló megépülése után viszont már évi 2240 tonnára nyílik lehetőség. Vagyis az eddigi 2 ezer tonnányi vegyes hulladékként nyilvántartott szemét hamarosan osztályozottként lesz elszámolható, amivel nagymértékben nőhet a városi szemét szelektálási aránya. Ez pedig azt jelenti, kevesebb állami büntetőilletéket kell majd fizetni, és a szeméttelepre hordott hulladék mennyisége is csökkenhet.

A gadóci ipari zónában épül meg

Komárom a környezetvédelmi minisztériumhoz pályázott és nyert el 1,29 millió eurót az új komposztáló üzem építésére. A költségekhez 68 ezer euróval a város is hozzájárul. Az új létesítmény Gadóc városrész ipari zónájában, városi tulajdonú területen épül meg a SK-CONT társaság üzemének szomszédságában. Keszegh Béla a múlt csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte, a telep aerob hulladékkezelési eljárással működik majd, ennek köszönhetően nem kell attól tartani, hogy a biohulladék rothadni, büdösödni fog.

A beruházás keretében megépül egy bekötőút és kiépítik a közműhálózatokat is. Silógödröket létesítenek, továbbá garázsokat a munkagépeknek, fedett tárolókat a kiszeparált egyéb hulladéknak, illetve a lebomló hulladék és a komposzt számára is, egyúttal egy üzemi épületet is emelnek. A pályázati kiírás értelmében a közbeszerzéseket előre lefolytatták, így az építési munkákat a komáromi KOREKT társaság végezheti. A projekt része a létesítmény felszerelése is, így traktor, homlokrakodó, komposztforgató gép, faanyag-aprítógép, keverőgép, komposzt szita beszerzése. Ezeket a gépeket és berendezéseket az AGROSERVIS és a E.C.A. társaságok szállítják le. Az előzetes tervek szerint két alkalmazottal működne a létesítmény – az üzemeltetés részleteit később dolgozzák ki.

Reális cél az 50 százalékos szeparálási arány

A polgármester hangsúlyozta, bár a városban termelt szemétmennyiség jelentősen nőtt tavaly – ami a Covid-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseknek is köszönhető –, a hulladék szelektálásának aránya jócskán emelkedett: míg 2020-ban 13,38 százalék volt az arány (1944 tonna válogatott hulladék), 2021-ben már 27,89 százalék (5230 tonna osztályozott szemét). A komposztáló üzem megépülésével szerinte 40 százalékos arány várható, illetve egy évre rá reálisan elérhető, hogy az összes, városban termelt szemét 50 százaléka osztályozott hulladék legyen.

Utóbbi arány eléréséhez hozzájárulhat a megújult harcsási gyűjtőudvar beindítása, ami hetek kérdése – az utolsó engedély május végéig várható. A polgármester egyúttal a lakótelepi kukatárolók fokozatos felújítását, illetve lezárását is fontos lépésnek tartja – szerinte az elmúlt néhány évben a város sokszorosan többet tett a hulladékkezelés terén, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Meddig tartható a 32 eurós szemétdíj?

Elhangzott, a szemétkezelés drágulása nem áll meg, a jövő évtől kezdve ugyanis már minden hulladékfajtának át kell esnie valamiféle előválogatáson, még a szeméttelepre kerülő vegyes szemétnek is. Ráadásul az izsai lerakat, ahová Komárom szállítja a hulladékot, áremelést szorgalmaz. Keszegh Béla szerint, ha a város ebbe nem egyezik bele, a telep üzemeltetői készek felmondani a hatályos szerződést, mivel szabad kapacitásaikra olyan jelentkezőjük is van, aki kétszer annyit kínál, mint amennyit Komárom jelenleg fizet – vagyis nekik még a büntetés megfizetésével együtt is kifizetődőbb, ha a város helyett egy új ügyféllel szerződnek.

Jelenleg évi 32 euró/fő a lakossági szemétdíj Komáromban, miközben nagyjából kétszer ennyibe kerül – a hiányzó összeget a városi kasszából pótolják. A polgármester szerint hamarosan a 80 eurót is elérheti az egy lakosra számított hulladékkezelési költség, ám ennek ellenére az önkormányzat igyekszik megőrizni a 32 eurós szemétdíjat. Erre viszont csak akkor nyílik reális lehetőség, ha a lakosok partnerek lesznek az igyekezetben és minél többet szeparálnak. „Akkor várható el a komáromiaktól, hogy szeparáljanak és aktívan bekapcsolódjanak a szemétkezelésbe, ha európai körülmények között tehetik meg” – jelentette ki, hozzáfűzve, az új komposztálóval, az új gyűjtőudvarral és a zárt kukatárolók kiépítésével megteremtődnek a korszerű és rendezett rendszer feltételei.

(csá)
(fotó: illusztráció)

Egy komáromi évi 570 kiló szemetet termel
Elkészült az új gyűjtőudvar Harcsáson
Így szabályozzák a szemétdíjat Gútán
Negyedmillió zárt kukatárolókra