Új lakóház a Klapka lakótelepen

Komárom. Előző számainkban már írtunk a Viva lakópark építéséről és a volt benei óvoda területét érintő ingatlanfejlesztésről, továbbá az ezek kapcsán indított lakossági petíciókról, ugyanígy a Piramis-épület előtti telek ügyéről. Van azonban még egy tervezett beruházás, amely ellen lakossági tiltakozás indult – lakóház építését tervezik a Klapka lakótelepen, a Klapka utca mentén.

A Klapka lakótelep – hivatalos nevén Bástya lakótelep – nyolcszintes panelházai még a ’80-as években épültek, néhány építését már a ’90-es évek elején fejezték be. Azóta lakótelepként van nyilvántartva, beleértve azt a városi területet is, melyet egy éve eladásra kínált az önkormányzat. Ez a telek több parcellából áll, összesen csaknem 1000 négyzetméter. A Gusto étteremtől nyugatra húzódik – egy Klapka utca melletti sávról van szó, mely „bekanyarodik“ a fagyizó irányába. Ide is nyolcszintes panelházat terveztek annak idején, a ’80-as évek végén az építési engedélyt is kiadták, sőt, 1992-re az alapok is elkészültek. Állami építés lett volna, de a rendszerváltás és az ennek nyomán kialakult kaotikus viszonyok keresztbe tettek a terveknek, így az építkezés nem folytatódott – a megépült alapokat betemették és a mai napig a talajban vannak. A telek eladásának meghirdetését tavaly február elején hagyta jóvá az önkormányzat – lényeges tudnivaló, hogy a blokkok közötti zöld területet, melyen két fém futballkapu áll, nem kínálta eladásra a város.

A kérdéses telek (zöld karikával jelölve) lakótelepként van nyilvántartva

Hét vételi ajánlat érkezett

A kereskedelmi versenytárgyalás nagy érdeklődés mellett zajlott, tavaly tavasszal összesen 7 érvényes árajánlat érkezett. Mindegyik pályázó jelezte, a területrendezési tervvel összhangban lakótömböt építene. A kikiáltási ár 35 672 euró volt a hivatalos városi pontérték alapján, a nyertes pályázó, Nagy Alan 126 667 eurót kínált, ami jelentősen magasabb árajánlat volt a többinél – több mint 50 ezer euróval haladta meg a második legmagasabb kínált árat. Nem meglepő hát, hogy a nyilvános kereskedelmi tárgyalást kiértékelő bizottság is az ő pályázatát hirdette nyertesnek, illetve a városi tanács, valamint a városi hivatal is egyhangúlag támogatta az eladást a legmagasabb árat kínálónak, végül tavaly májusban a képviselő-testület is egyhangúlag, 23 igen szavazattal bólintott rá a telek eladására.

Petíció az építés ellen

Miután minden teljesen rendben zajlott, és a telekeladás menete során senki nem élt panasszal, észrevétellel, megtörtént a telek eladása. Ezt követően azonban lakossági aláírásgyűjtés indult, előbb hagyományos formában, majd tavaly ősszel online módon is – utóbbi Fazekas Tímea kezdeményezésére –, melyben az aláírók elutasítják, hogy lakótömb épüljön a Klapka lakótelepen. Azt kérik az önkormányzattól, hogy módosítsa a területrendezési tervet úgy, hogy semmi ne épülhessen az út mentén: minősítsék át az érintett parcellákat zöld területté. Azt szeretnék, ha a város egy pihenőzónát alakítana ki a területen, parkosítanák azt, padokat helyeznének ki és egy futballpályát is létesítenének. Arra figyelmeztetnek, hogy a lakótelepeken így is sok a beton, ami a környék felmelegedését okozza, továbbá problémát jelent az esővíz elvezetésében is – egy újabb lakóház pedig csak rontana a helyzeten.

A kezdeményező nehezményezi, hogy a petícióval érdemben nem foglalkozott a város, sőt, a járási és kerületi ügyészség sem, ezért a petíciót elküldte a kormányhivatalnak. Azt is írják, a lakosoknak korábban nem volt lehetőségük hozzászólni az ügyhöz. Eddig 480 zömében komáromi lakos írta alá a petíciót online, hozzászólásaikban elsősorban azt emelve ki, hogy nem szabad hagyni a zöld területek csökkenését Komáromban.

Nincsenek konkrét tervek

Megkerestük a beruházót is, aki közölte, e pillanatban nem akar nyilatkozni az ügyben, főként azért nem, mert egyelőre semmilyen konkrét terv nem született a tervezett lakótömb ügyében. Csupán annyit erősített meg, természetesen lakóházat építene, hiszen ezért vette meg, jelentősen magasabb árat kínálva a többi jelentkezőnél. Információink szerint a tervezett lakótömb egészen biztosan alacsonyabb lesz, mint a környező lakótömbök, a legvalószínűbb, hogy négyemeletes.

Szabó Ingrid, a városi hivatal elöljárója kérdésünkre elmondta, még tavaly nyáron kapott értesítést a város arról, hogy petíció indult az ügyben, ám ezt az ügyészségnek címezte a petíciós bizottság, nem a városnak, így érdemben nem is foglalkozhattak vele. Ráadásul az önkormányzat azóta sem illetékes az ügyben, hiszen a területtel kapcsolatban semmilyen hivatalos kérvény nem érkezett, sem átminősítés, sem pedig építkezési engedély ügyében – a tulajdonostól sem. Hozzátette, februárban ugyan megnyitották a városi területrendezési terv módosításának kérdését, ám ez egy hosszabb, általában bő fél éves folyamat, és a módosítás során csak az addig hivatalosan beérkezett kérelmekkel foglalkozik az önkormányzat – összesen 13-mal. A kért módosításokat szakértők véleményezik, környezetvédelmi szempontból is vizsgálják, az ezekkel kapcsolatos petíciókat is figyelembe veszik. A Klapka lakótelepen lévő telek átminősítése ugyanakkor nincs napirenden, hivatalos kérelem hiányában. Leghamarabb a mostani módosítási folyamat lezárulása után – ami még nagyjából fél év –, lehetne újra megnyitni a területrendezési terv módosításának kérdését. Ennek során figyelembe vennék a tulajdonos és a lakosok észrevételeit, de az építkezési engedély kiadásának folyamatában is van lehetőség a környékbeli lakosoknak észrevételekkel élni.

Elkésett tiltakozás?

Jogilag ráadásul erősen kérdéses, hogy egyáltalán megtehetné-e az önkormányzat, hogy más tulajdonát átminősíti, hiszen pont a magántulajdon védelme a legerősebb a jogrendszerben. Valószínű, hogy a város jelen helyzetben – hacsak merőben új szempontok nem merülnek fel – már jogszerűen nem dönthetne úgy, hogy zöld területté nyilvánítja a telket. Ez egyébként nyilvánvalóan súlyosan károsítaná a beruházót, aki eddig teljes mértékben jóhiszeműen járt el.

Az önkormányzat az elmúlt 30 évben gond nélkül eleget tehetett volna egy lakossági petíció követelésének – már ha a képviselők többsége így gondolja –, és módosíthatta volna a telek minősítését egészen addig, amíg nem hirdették meg a területet építési telekként, illetve amíg nem zárult le a telek eladása.

Az ugyan érthető, hogy a hétköznapi emberek nem követik figyelemmel az online is közvetített testületi üléseket, vagy a városi hirdetőtáblán vagy a városi weboldalon megjelent közleményeket, így nem értesültek arról, hogy a telket eladásra hirdetik meg. Viszont mostanra nagyrészt eldőlt a kérdés, az új tulajdonos építési telekként vásárolta meg a telket, ott jelenleg teljesen törvényesen építhet lakóházat. Eddig nem kérte a területrendezési terv módosítását, ebben tehát egyelőre más a helyzet, mint a Viva lakópark és a benei ingatlanfejlesztés ügyében.

Egy lakótömbbel odébb nemrégiben sportpálya épült

Azért szépülhet a környék

Ugyanakkor a városnak – ezáltal a lakosoknak – így is lehet beleszólása egyes részletekbe. Egyrészt elképzelhető, hogy a jövőben, ha kikristályosodnak a tervek, a beruházó mégis kéri majd a területrendezési terv módosítását, például a beépíthetőség növelését. A városnak alkupozíciója lehet abban az esetben is, ha bizonyos parkolóhelyeket részben városi területen szeretne kialakítani a beruházó – különböző előírások szabályozzák ugyanis, hogy egy-egy lakáshoz méretéből adódóan egy vagy két parkolóhelyet kell-e kialakítani, az 1000 négyzetméteres terület viszont nem túl nagy (nem árt hangsúlyozni, hogy a város csak egy sávot adott el az út mentén, a blokkok közötti zöld terület nagyobb részét nem). Így például az önkormányzat és a beruházó megegyezhetnek abban, hogy a blokkok közötti városi területen a vállalkozó játszóteret épít, a blokk mellett járdákat létesít, fákat telepít. Az építkezési engedély kiadásának kérvényezésekor ugyancsak lehetnek bizonyos feltételei a városnak.

Ráadásul a beruházó érdeke is az, hogy olyan lakásokat kínáljon eladásra, melyeknek a környezete is rendben van, tehát van zöld övezet, szabadidős tevékenységet szolgáló lehetőségek – ez az új lakások árát is emelné. Annak sincs elvi akadálya, hogy ne csak a beruházó, hanem a város is fejlesztéseket hajtson végre a lakóházak között, tehát például parkosítson, vagy éppen futballpályát létesítsen – egy lakótömbbel odébb egyébként nemrégiben multifunkciós sportpálya épült, továbbá egy kisebb játszótér is.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta április 6-i számában jelent meg.)

Top