Júliustól öt újabb területet nyilvánítanak védetté Szlovákiában. A Komáromi járásban található Dérhídja és a Naszvadi homoki gyepek, valamint a Komáromi és az Érsekújvári járás határán található Szentgyörgyhalma is közéjük tartozik.
Sisakos sáska
Az erről szóló dokumentumot június 10-ei ülésén hagyta jóvá a kormány. A védett területek gyarapításával a környezetvédelmi minisztérium az Európai Bizottság felhívására reagált. A felsorolt területek átfedésben vannak nyolc európai jelentőségű területtel, védetté nyilvánításuk hozzájárul a Szlovákia által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez – áll a tárca közleményében.
A Naszvadi homoki gyepek az Alsó-Vág menti madárvédelmi terület része. Olyan védett élőlények biotópjai találhatók itt, mint a gomolyos kőhúr, a kisvirágú habszegfű, vagy a sisakos sáska. A területet két övezetre osztották fel: a C övezet harmadfokú, a D övezet másodfokú védettséget élvez. A tájra mérsékelten tagolt domborzatú homokbuckák (dűnék) jellemzőek, melyek különleges növény- és állatfajoknak adnak otthont. A térség nemcsak hazai, hanem európai mércével mérve is egyedi, ezért 2004-től 17,09 ha kiterjedéssel a Natura 2000 európai különleges természet megőrzési területek ökológiai hálózatának részét képezi. A terület két különálló részből tevődik össze: a Kálvária melletti homokdombokból, ezek a község központjában találhatók, valamint a Rókalyukból, amely a falu belterületétől keletre, mintegy 1 km távolságra helyezkedik el. A Rókalyuk részben megegyezik a Rókalyuk Védett Természeti Területtel, amely 2002-től áll védelem alatt.
Szentgyörgyhalma
Szentgyörgyhalma a komáromi járásbeli Búcs és az érsekújvári járásbeli Muzsla községek határában található, 103,10 hektáros terület. Olyan védett növények élnek itt, mint a kisfészkű aszat, a fátyolos nőszirom vagy a szártalan csüdfű. Szentgyörgyhalma harmadfokú védettséget élvez majd. Két különböző jellegű területből áll – egy löszös és egy hordalékos részből. A természetvédelmi terület a löszös részt foglalja magába. Ez egy szántók által körbefogott, déli tájolású lejtő, ahova extenzív művelésű sárgabarack-ültetvényt telepítettek. Az EU elsődleges fontosságú élőhely-típusnak tekinti. A hordalékos rész nedvesebb jellegű, szintén szántók veszik körül. Több vízelvezető csatorna is található a területen. Tekintettel a változatos ökológiai feltételekre, a területen szárazságkedvelő, nedvességkedvelő, vízi és sókedvelő növényfajok széles palettája található meg. Közöttük számos kritikusan veszélyeztetett fajnak is itt van az egyik utolsó szlovákiai élőhelye. Összesen több mint 300 magasabb rendű növényfaj fordul elő a területen.
Dérhídja térségét azért nyilvánítják védetté, hogy eredeti állapotukban őrizzék meg az itt található sós mocsarakat és sós talajú réteket. Ezt a területet is két övezetre osztották fel, az egyik negyed-, a másik harmadfokú védettséget élvez majd. Dérhídja Nagykeszi igazgatási területéhez tartozik. A kifejezetten szikes (magas sótartalmú) talajnak köszönhetően a terület különleges növény- és állatfajok élőhelye. Az élet egy kis szigete, ahol számos elterjedt s ritka faj talál menedéket az intenzív művelésű agrártáj közepén, az egykori Dérhídja major közelében. A Dérhídjai szikes terület nemcsak hazai, hanem európai mércével mérve is egyedi, ezért 2004-től 22,55 ha területtel ugyancsak a Natura 2000 részét képezi. A Dérhídjai szikest a hazai jogszabályok szerint 2000-ben védett természeti területté nyilvánították, itt 4. fokú védelem van érvényben, míg a területet körülölelő 100 méteres védősávra 3. fokú védelem vonatkozik, csakúgy, mint a Dérhídjai szikes, közösségi jelentőségű természeti terület egészére.
(miriák)
Képarchívum