Kormányváltásra szavazott a többség,
nem lesz parlamenti képviselete a magyar közösségnek

Nagyot erősödött az utolsó napokban Igor Matovič Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnevezésű pártja, és végül magabiztosan nyerte meg a hétvégi parlamenti választást. Egy ellenzéki, jobboldali-liberális kormánykoalíció alakulhat a Smer és Kotleba neonáci pártja nélkül. Sokan mentek el szavazni, az északi régiókban azonban jóval nagyobb arányban, mint a magyarlakta vidékeken. Tekintve a magyar választók kiábrándultságát, mindez várható volt, egyúttal egyik oka is annak, hogy először marad parlamenti képviselet nélkül a felvidéki magyarság. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) ugyanis csak a szavazatok 3,9 százalékát szerezte meg, a Most-Híd pedig csupán 2 százalékot ért el – mindkét formáció jelentősen elmaradt az 5 százalékos parlamenti küszöbtől. Sok magyar választó szavazott az Egyszerű Emberekre, amelynek listáján a magyar nemzetiségű Grendel Gábor is parlamenti mandátumot szerzett. Meglepetésre nem került be a parlamentbe a Progresszív Szlovákia – Együtt (PS/Spolu) koalíciója.

(fotó: Drozd Milan)

Igor Matovič pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nyerte a február 29-én megtartott parlamenti választást Szlovákiában. Matovičék a szavazatok 25,02 százalékát söpörték be, jelentősen többet, mint az eddig kormányzó Smer, amely 18,29 százalékkal végzett. Bekerült a parlamentbe a Boris Kollár fémjelezte Sme rodina párt 8,24 százalékkal, Kotleba pártja 7,97 százalékkal, a Richárd Sulík vezette SaS, valamint Andrej Kiska volt államfő pártja, a Za ľudí, 5,77 százalékkal.

Hiába szerzett 6,96 százalékot a PS/Spolu, esetükben ez kevés volt – mivel koalícióban indultak, számukra 7 százalék volt a parlamenti küszöb, így 925 szavazat híján kimaradtak. Ugyancsak a parlament kapuja előtt rekedt a KDH, az MKÖ, az SNS, a Dobrá voľba, a Vlasť és a Híd is. Vagyis az eddigi kormánykoalíció másik két pártja, az SNS és a Híd is katasztrofálisan szerepelt. Utóbbi ráadásul még a 3 százalékot sem érte el, ami azt jelenti, hogy támogatásra sem lesz jogosult az állami költségvetésből.

Az ellenzék alakít kormányt

Miután a sok esélyes közül végül „csak” 6 párt került a parlamentbe, a várakozásokhoz képest kevésbé kaotikusak az erőviszonyok. A választások nyerteseként Igor Matovič már jelezte, három politikai alakulattal kíván tárgyalni az új kormánykoalícióról: a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí pártokkal. A leendő miniszterelnök helyzete viszonylag kényelmes, mivel akkor is tud többségi kormányt alakítani, ha a három említett párt egyikével nem sikerül megegyeznie – például a Sme rodina nélkül is szűk többsége lenne egy hárompárti koalíciónak, 78 képviselői hellyel. Gyakorlatilag kizárt, hogy olyan kormány alakuljon, melynek tagja a Smer vagy a Kotleba-párt.

Magas részvétel

A 4,46 millió választásra jogosult polgár 65,8 százaléka járult az urnákhoz, vagyis országszerte összesen több mint 2,9 millióan szavaztak. Négy évvel ezelőtt 59,8 százalékos volt a részvételi arány, azaz most jóval nagyobb volt a szavazókedv. Azt azonban már megszokhattuk, hogy délen kevésbé érdekli az embereket a választás, gyakorlatilag minden magyarlakta járásban az országos átlag alatt maradt a részvételi arány. A Komáromi járásban csupán a választópolgárok 52,7 százaléka élt jogával, ami országos szinten a legalacsonyabb adatok közé tartozik – 4 éve járásunkban még ennél is alacsonyabb volt a részvételi arány, 49 százalék.

Az egyes járásokban legtöbb szavazatot szerzett pártok:

Régiónkban az MKÖ nyert

A várakozásoknak megfelelően, a Magyar Közösségi Összefogás a szavazatok 41 százalékát megszerezve, jelentős fölénnyel győzött a Komáromi járásban (továbbá a Dunaszerdahelyiben és a Rimaszombatiban is a legtöbb voksot gyűjtötte – mint mellékelt térképünkön is látható). Az Egyszerű Emberek a második helyen futott be, láthatólag magyar nemzetiségű választók szavazatait is besöpörve. A Híd párt csak harmadik lett járásunkban.

Grendel Gábor az egyetlen magyar

A 150 fős parlamentbe egyetlen magyar nemzetiségű képviselő került be, Grendel Gábor. A győztes Egyszerű Emberek listájának második 148. helyén induló politikus a választások másnapján megerősítette Igor Matovič korábbi szavait, miszerint készek felvállalni a kisebbségi ügyeket is.

Grendel Gábor több mint 131 ezer egyéni szavazatot szerzett. Ezzel magasan előzi az MKÖ listájának vezetőjét, Bárdos Gyulát, aki csaknem 40 ezer karikát kapott. A harmadik legtöbb elsőbbségi voksot gyűjtő magyar jelölt Menyhárt József, az MKP elnöke (29 788), akit Bugár Béla, a Híd elnöke követ (29 059). Országosan a legtöbb elsőbbségi voksot Igor Matovič szerezte, csaknem félmilliót. A karikagyűjtési dobogóra két Smer-politikus, Peter Pellegrini leköszönő kormányfő (413 555) és Robert Fico (243 463) is felfért.

Elcsábított magyarok?

Bugár a választási eredmények ismeretében bejelentette, lemond a Híd elnöki tisztségéről. Sőt, nem is kíván indulni a párt tisztújító kongresszusán, azaz biztosan nem ő lesz a párt következő elnöke. Megjegyezte ugyanakkor, továbbra is segíteni akarja a pártot. Hogy ki váltja a Híd élén, kik lehetnek pártelnökök, egyelőre kérdés. Az bizonyos, hogy a párt a szakadék szélére sodródott, mivel a 3 százalék alatti eredmény következtében elesnek az állami pénzektől is. A gyenge szereplés Bugár szerint annak is köszönhető, hogy az OĽaNO elcsábította a Híd választóinak egy részét. Másrészt kormányváltó hangulat volt. Azt is megjegyezte, ha közös listán indult volna a Híd és az MKP, sikerülhetett volna a parlamentbe kerülés, és szerinte ez nem rajtuk múlt.

A Magyar Közösségi Összefogás is a vert mezőnyben végzett, az 5 százalékos küszöb elérése távoli volt. Menyhárt József MKP-elnök csalódottan nyilatkozott, az MKÖ eredménye nem jó, még akkor sem, ha több szavazatot szerzett a jelenlegi formáció, mint négy éve az MKP. Ő is úgy vélte, a szlovák pártok vadásztak a magyar szavazatokra, illetve a magyar választók csalódottak voltak amiatt, hogy a két nagy párt nem volt képes összefogni, ezért – és hogy ne vesszen el szavazatuk – inkább szlovák pártra, például az Egyszerű Emberekre voksoltak. Az MKÖ jövőjéről elmondta, mindeképpen meg kellene tartani az együttműködést. A Híddal kapcsolatban úgy vélte, meg kell találniuk az egymáshoz vezető utat, hiszen a megosztottság vezetett a mostani választási eredményhez. Megjegyezte, vállalja a felelősséget a kudarcért, az MKP alapszabálya szerint egy vesztes választás után tisztújítást kell tartani.

(fotó: Drozd Milan)

Rosszul mérnek

Az európai parlamenti választások után most másodszor bizonyosodott be, hogy a nagy közvélemény-kutató intézetek nem képesek jól mérni a magyar közösség pártszimpátiáit – konkrétabban a Híd pártot jelentősen felülmérik. Tavaly, közvetlenül az EP-választások előtt is azt jelezték, hogy a Híd támogatottsága kétszer akkora, mint akkor az MKP-é – a valóságban pont fordított lett az arány. Most már kaotikusabb adatok láttak napvilágot, de többnyire most is a Híd pártot hozták ki esélyesebbnek – a választási eredmény ismét rácáfolt erre. Utólag kijelenthető, a Magyar Közösségi Összefogás által megrendelt január eleji közvélemény-kutatás állt a legközelebb a valósághoz, amely során nemcsak nagyjából 90 magyar választót kérdeztek meg (ahogy ez a nagy országos felmérések során történik), hanem 1039-et. Ez azt mutatta, a magyar választók 50,2 százaléka az MKP-ra, 22,8 százaléka a Hídra, 6,1 százaléka az Egyszerű Emberekre szavazna.

Hogyan tovább, magyar pártok?

A választási számok ismeretében ki kell jelenteni, a magyar közösségnek akkor lesz legközelebb parlamenti képviselete, ha teljes összefogás lesz. Ez nem lesz egyszerű, hiszen az MKÖ-n belül is tisztázni kell az erőviszonyokat a Magyar Közösség Pártjának, az Összefogás mozgalomnak és a Magyar Fórumnak, továbbá helyet kell csinálni a második vonalba süllyedt Hídnak is a következő választási listán. Ez lenne az alap, közös választási lista nélkül nem fog menni – egyre kevesebben vagyunk, csökken a választási hajlandóságunk, egyre többen szlovák pártokban látnak megoldást. Ha tetszik, ha nem, e folyamat megállítására csak egyetlen megoldás van: ha a különböző világlátású politikusok képesek kompromisszumot kötni, és a siker érdekében elviselni a más véleményt.

Ha azonban újra felülkerekedik az egymás megsemmisítésének elve, és egy-egy párt törekszik majd lenyomni a többit – ahogy a Híd és az MKP is próbálta a múltban – nem lesz jó vége. Akkor sem, ha most MKP és az Összefogás között indulna el egy kiszorítósdi. Ha a következő parlamenti választásokra nem lesz világos játékszabályok szerinti közös lista, még több magyar választó dönthet úgy, hogy inkább szlovák pártot választ, vagy pedig el sem megy szavazni.

Csaba Ádám