Komárom. Mélységesen felháborította a Várúton lévő 9-13. számú ház lakóit, hogy a „tömbház kutyusát” – ahogy az egyik ott lakó facebook-bejegyzésében fogalmazott – ismeretlen tettes gyakorlatilag halálra ütlegelte. Ezért is keresték fel szerkesztőségünket, hogy megdöbbenésüknek, tehetetlen dühüknek, fájdalmuknak hangot adjanak. Nem szeretnék, ha egy ilyen tett büntetlen maradna. Hivatalos feljelentést viszont lapzártánkig senki nem tett az ügyben.

A kutyus már 8 éve élt a Várúton, és a panaszosok szerint az ott élők túlnyomó többsége szerette, etette, itatta, gondoskodott róla. Az egyik bejárati lépcső alá ólat is kihelyeztek neki, abban lakott. Kedves, szelíd kutyaként jellemezték, aki soha nem bántott senkit. Április 4-én délelőtt aztán az egyik lakó arra lett figyelmes, hogy a kutya a bokrok alatt fekszik mozdulatlanul. Azt gondolta, autó üthette el. Értesítette a városi rendőröket, akik perceken belül kiérkeztek, majd állatorvoshoz vitték a kutyát. Miroslava Haláková állatorvos a sérülések alapján nagy valószínűséggel azt állapította meg, hogy a kutyát nem jármű ütötte el, hanem bántalmazták, ütlegelték, rugdosták, aminek következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy reggelre kimúlt. „Nem tört el semmije, viszont habzott a szája, szeme bevérzett, minden bizonnyal erős ütés vagy rúgás érhette a fejét. Infúziót kapott, de nem élte meg a reggelt. Mivel azonban nem volt gazdája, aki kérte volna a boncolását, a tetemet a kafilériába szállították” – mondta lapunknak. A kutyát korábban az állatmenhelyre akarták vinni, de a lakók nem engedték, mondván, az ő kutyájuk.

„Munkatársaim lakossági bejelentés alapján szálltak ki a helyszínre, és a sérült állatot azonnal állatorvoshoz vitték – erősítette meg a lakók által elmondottakat Ujj Ernő, városi rendőrparancsnok-helyettes. – A kutya nem volt bechipelve, így tulajdonosát sem lehetett beazonosítani, tehát kóbor kutyának számított.” Elmondta azt is, ha bűncselekmény gyanúja merül fel – mivel az állatkínzás annak számít –, akkor az állami rendőrség hivatott eljárni az ügyben. Ha pedig valaki kóbor állatot lát, annak a városi hivatal környezetvédelmi osztályát kell értesíteni.

Felkerestük az állami rendőrség komáromi körzeti parancsnokságát is, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy hivatalosan senki nem tett feljelentést az ügyben. Az állatkínzásért egyébként – ha a kínzás következtében az állat elpusztul – két évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető a tettes. Persze, ha sikerül rábizonyítani tettét.

A fenti esetnek azonban van egy másik vetülete is. Bár a várúti tömbház lakói a közösségi oldalon egybehangzóan állítják, a kutyáról gondoskodtak, szerették, sokuknak szerzett örömöt, hogy ott élt közelükben, mégiscsak egy be nem jelentett, be nem chipelt, így tulajdonképpen kóbor állatról volt szó. Amely ráadásul póráz nélkül kószálhatott az utcán. Ez természetesen nem jogosít fel senki arra, hogy bántsa, kínozza, a barbár cselekedet mindenképp elítélendő. Viszont egy szabadon kószáló kutya – legyen bármilyen szelíd évekig – potenciális veszélyt jelenthet a járókelőkre. Másrészt pedig beteg lelkületű emberek rajta tölthetik ki frusztráltságukat, dühüket. Egyik sem kívánatos. Ezért talán mégis jobb lett volna, ha valaki vállalja a felelősséget a kutyáért, és magához veszi. Utólag persze, könnyű okosnak lenni…

(vkm)

(Cikkünk a Delta április 19-i számában jelent meg.)