Megújulással, szakpolitikára épülő aktív politizálással, korszerű és egységes kommunikációval kell elérni, hogy a Magyar Szövetség visszaszerezze a választók bizalmát és három év múlva bekerüljön a parlamentbe. Közben a pártot is egyben kell tartani, senkit nem szabad kizárni a közös munkából – sőt, új erőket is be kellene vonzani. Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség új elnökével beszélgettünk.

• Sokakat meglepett, hogy pártelnökké választották. Önt is?

– Ha nem hiszek a győzelemben, nem vágok bele. Úgy látszik, előzetesen helyesen mértem fel a támogatottságomat, bár azt nem gondoltam volna, hogy az első fordulóban 43 szavazat elég lesz az elsőséghez. A második körben pedig már esélyesebbnek számítottam… De a tisztújító kongresszus előtt elsősorban nem a matekkal foglalkoztam, hanem azzal, hogy bemutassam programomat és az eljusson a párttagokhoz, illetve a szélesebb nyilvánossághoz is. Ezzel szerettem volna megszerezni a bizalmat. Egyrészt lépéshátrányban voltam, mert eddig nem viseltem párttisztséget, másrészt utólag pont ez válhatott előnyömre. Hozzám nem köthető vereség, sikertelenség, így hitelesen közvetítettem a megújulást, korszakváltást. A programomat – nagyon helyesen – így értékelték a küldöttek. Azonban a munka csak most kezdődik.

• Dióhéjban össze tudná foglalni, milyen programot hirdetett?

– Három pillérre épül. Első a pártreform, ami egy „munkaelnökséget” jelent – tehát minden elnökségi tag kap egy külön portfóliót, társadalmi, illetve szakpolitikai témát, amiért felel. A továbbiakban e területet követi, javaslatokat tesz. Szükség van továbbá egy párt mögött álló agytrösztre, amely hozzáértő emberekből áll, tudományos módszerek segítségével is dolgozik, felméri a megoldandó problémákat és válaszokat keres. Végül egy aktivista hálót szeretnék kiépíteni, amelynek megszervezése ugyan korábban elkezdődött, ám félbemaradt. Ezen önkéntes hálózat segítségével szeretnénk közel kerülni a régiókban élő emberekhez, választóinkhoz: meghallgatni őket, eljuttatni hozzájuk üzenetünket. Bármennyire is digitális korszakban élünk, a közvetlen emberi kapcsolatoknál, amikor egymás szemébe nézünk és kezet adunk, nincs hatásosabb és mélyebb… És akkor hozzáteszek egy negyedik lényeges programpontot: a kommunikációs fegyelmet. Ha születik egy döntés a pártközpontban, ha elfogadunk egy álláspontot, akkor ahhoz a régiókban is igazodni kell, azt egységesen kell képviselnünk. Nyilván előfordul majd, hogy valaki nem ért vele egyet, ugyanakkor ilyen esetben ne a nyilvánosság előtt kezdeményezzen vitát, ne a közösségi oldalon legyen adok-kapok – kifelé egységet kell mutatnunk.

• Azzal egyetért, hogy a Magyar Szövetség egy gyűjtőpárt?

– Vagy inkább néppárt – de egyik megfogalmazást sem szeretem. Maradjunk abban, hogy sokféle ideológiát fog össze a több mint 10 ezres tagság. Rólam pontosan tudható, hogy nemzeti konzervatív beállítottságú vagyok, nem változtam meg pártelnöki megválasztásommal. Viszont ez a tisztség egyben szolgálat, a magyar közösség képviseletében meg kell szólítanom mindenkit, világnézettől függetlenül. Ez nem jelenti azt, hogy a párt emiatt semmit nem mond – világosan kell kommunikálnunk, amihez kell némi intellektuális bátorság is. Változtatnunk kell a fogalomtárunkon, a liberális, nemzeti címkék helyett olyanokat alkalmazni, melyek nem árkokat képeznek, hanem integrálnak. Tehát például vidékbarát, családközpontú politikát kívánok folytatni. Kellő alázattal mindenki elnökévé kell váljak – és itt nemcsak a tagságra, hanem a választóinkra is gondolok.

• Pandy Péter OT-elnökké választása is illeszkedik ebbe a koncepcióba?

– Igen. Valójában én jelöltem őt. Nem akartam, hogy bárki is úgy érezze, ő az elnökválasztás vesztese. Erre igyekeztem figyelni az elnökség összetételénél is. Bár a platformosdit végleg el kell felejteni, a közös munkából senkit nem szeretnék kizárni. Feladatunk a párt újjászervezése, a parlamentbe jutás elérése, miközben egyben is kell tartanunk a pártot.

• Ha viszont az elnökség összetételét nézzük, feltűnő, hogy az Összefogás legnépszerűbb képviselője, Orosz Örs hiányzik, ahogy Mózes Szabolcs is.

– Küzdöttem azért, hogy Orosz Örs vállaljon szerepet a párt vezetésében, ám ő és Mózes Szabolcs sem éltek a felkínált lehetőséggel. Azt viszont leszögezték, hogy maradnak a pártban. A párt meghatározó személyiségei, mint Bárdos Gyula, Berényi József és Farkas Iván előre jelezték, hogy nem szeretnének a pártvezetésben részt venni. A Magyar Szövetségnek viszont szüksége van szenátor típusú bölcs emberekre, őket most a két alelnök, Őry Péter és Csenger Tibor testesíti meg. Az elnökség pedig egyértelműen a párton belüli nemzedékváltást tükrözi, 30-as 40-es éveikben járó emberekkel. Sokan temetnék már a pártot, ám íme a cáfolat: egy fiatalabb nemzedék, aki dolgozni akar a közösségért.

• Akad néhány magyar nemzetiségű független politikus, akik rátermettek, a választók körében népszerűek – például polgármesterek. Őket nem kellene megszólítani, hogy a pártot erősítsék?

– Egyértelműen igen. De mostanra olyan helyzetbe sodortuk magunkat, hogy előbb nekünk kell olyan párttá válnunk, amelyik nemcsak független önkormányzati szereplők számára válik vonzóvá, hanem akár a civil szférából, a tudományos világból, vagy éppen a versenyszférából érkezőknek is tud mit kínálni, és ezeket az embereket aktív politizálásra sarkallja.

Fontos lenne, hogy létrejöjjön az az Önkormányzati Társulás, amelyről idén februárban, a komáromi nagygyűlés 30. évfordulója kapcsán rendezett emlékkonferencián állapodtunk meg. Ez tömörítene több száz magyar polgármestert és néhány ezer önkormányzati képviselőt szerte az országból, ami már komoly nyomásgyakorló potenciál. E társulás a párttól függetlenül, ám azzal együttműködve olyan ügyeket tűzhetne napirendre, mint az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fekvő településeket érintő hátrányos megkülönböztetés, vagy éppen a kisebbségi nyelvhasználattal járó többletköltségek.

• A Komáromi járás pártszervezeteinek nagy többsége Becse Norbertet támogatta a pártelnöki választáson. Jelent ez valamit a jövőre nézve?

– Semmit nem jelent. Teljesen érthető, ha egy járásban a saját járási elnöküket támogatják, esetünkben Becse Norbertet. Az pedig megtiszteltetés, hogy a komáromi helyi szervezetben mindketten 9-9 támogató szavazatot kaptunk.

• A párton belülről ugyan nem, de a Körkép hírportál irányából máris érkezett egy támadás Önnel szemben, mégpedig azért, mert szerintük nem reagált megfelelően a Ma7 hírportálon közölt kommentár eszmefuttatására…

– Kiadtunk egy rövid közleményt, miszerint a Magyar Szövetség elnökének feladata a magyar emberek szolgálata és a választók bizalmának megszerzése, nem pedig sajtóetikai kérdések megoldása. Nincs további dolgunk ezzel. A kérdéses kommentár egyébként egyetlen sajtóterméket sem nevezett meg, a Körkép magára vette… Vajon miért?

• Még a tisztújítás előtt hangzott el olyan vélemény a párton belülről, hogy össze kellene fogni egy szlovák párttal, konkrétan a Hlasszal.

– A felvetés nem időszerű, most a sorainkat kell rendezni. Hiszek az önálló felvidéki magyar politizálásban, ezzel együtt természetesen szükséges együttműködni szlovák pártokkal, hiszen a parlamentben is csak partnerekkel tudjuk megvalósítani programunkat. Jelen állás szerint csak három év múlva lesz parlamenti választás, vagyis most magunkra kell összpontosítani és ütőképes pártot szervezni, megcélozni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Ezzel párhuzamosan alternatív megoldásokat is keresnünk kell, melyek biztosítanák parlamenti képviseletünket. Közjogi vitát kell kezdeményeznünk a választási törvény módosításáról. Szerbiában és Romániában is olyan a szabályozás, hogy a nemzeti kisebbségek könnyebben jutnak parlamenti mandátumhoz, amennyiben egy körzetben megnyerik a választást – nálunk is lehetne hasonló. További lehetőség, hogy a kisebbségi pártoknál eltörlik az 5 százalékos küszöböt, és az országos eredmény alapján számított, egy képviselői helyet érő szavazatszám alapján szerezhetnek mandátumot – a tavalyi választáskor nagyjából 15 ezer szavazat után járt egy mandátum, vagyis a Magyar Szövetség 8 képviselőt küldhetett volna a parlamentbe ilyen választási törvény alapján. Harmadik lehetőség a parlamenti küszöb 4 százalékra csökkentése, ami a korábbi választásoknál nemcsak a magyar pártnak, hanem jónéhány más pártnak is parlamenti képviseletet jelentett volna, egyben azt, hogy országosan a szavazatok 20 százaléka nem végzi a kukában. Meggyőződésem egyébként, hogy ez utóbbi esetben a Magyar Szövetségre jóval többen szavaznának, mivel nem tartanának attól, hogy elveszik a voksuk.

Viszont a fő feladat a saját portánk rendbetétele. Van rá három évünk. Majd ezután fogjuk látni, mire jutottunk, és milyen formában és melyik szlovák párttal, esetleg más nemzetiségekkel érdemes együttműködni. Korai még a felvetés, ne legyünk kishitűek!

• Említette a személyes kapcsolat fontosságát, de nem tudnak majd minden egyes potenciális választóval kezet fogni. Milyen eszközökkel ráznák fel az apátiába süllyedt magyar választókat?

– Kötcsén hallgattam meg Orbán Viktor legutóbbi beszédét. Úgy fogalmazott, a jelen korban olyan politikusokra van szükség, akik képesek egy 30 másodperces TikTok-videóban közvetíteni üzenetüket.

Ezzel együtt a tartalom is fontos, bőven akadnak olyan témák, amelyekben megoldásra váró konkrét problémákra szakpolitikai hátterű válaszokat kell adnunk, például az agrárszektor, a kisebbségvédelem, a kultúra, az oktatásügy, a régiófejlesztés terén… Mondjuk ki, a kommunikáció terén nem nagy kihívás jobban teljesíteni, mint a közelmúltban.

• 2011-ben elsőként jelentette be nyilvánosan, hogy felvette a magyar állampolgárságot – ezért megfosztották szlovák állampolgárságától. Okoz ez most gondot?

– Magyar állampolgárként is lehet valaki szlovákiai párt elnöke, amennyiben szlovákiai lakhelye van. Rám ez érvényes. Ugyanakkor az állampolgársági törvény 2022-es enyhítése tartalmazza, hogy nem veszíti el szlovák állampolgárságát az, aki olyan országban szerez állampolgárságot, ahol 5 éven át élt. Mivel tanulmányaim során 5 évig Magyarországon voltam, ennek alapján kérni fogom a szlovák állampolgárság visszaadását. Viszont annak idején nem ezért álltam bele a harcba, hogy így szerezzem vissza – hiszen ez a lehetőség sokaknak nem adott –, mégis úgy érzem, pártelnöki szolgálatom, jövőbeni munkám miatt kötelességem ezt megtenni. De tovább küzdök majd a kettős állampolgársággal kapcsolatos korlátozások eltörléséért.

• A végére mondjon pár szót a magánéletéről. Említette, szlovákiai lakhelye van. Hol él most?

– Hivatalosan lévai lakcímre vagyok bejelentve, ám életvitelszerűen már évek óta Komáromban tartózkodom. Kislányom ide jár iskolába, az első évfolyamot kezdte meg a Marianumban. Feleségem fogorvosi asszisztensként dolgozik az egyik komáromi fogászaton. Azt pedig mindkét képviselő-testülettel együtt vallom: Komárom az összetartozás városa!

Csaba Ádám

Gubík László a Magyar Szövetség élén