Augusztusban volt két éve, amikor beharangozták a hírportálok, hogy Molnár Csaba rendezésében elkezdték forgatni az első kétnyelvű sorozatot, a Pressburgot. Majd sorjáztak a stáblistán szereplő nevek, Matusek Attila, Béhr Márton, Culka Ottó, Dékány Nikolett, Hostomský Fanni, Molnár Xénia. A „mi” színészeink, bólogattunk elégedetten. Ráadásul olyan színészlegendákkal együtt tűnnek fel a vásznon, mint Csuja Imre vagy Zuzana Kronerová. Vártuk hát a bemutató időpontját. Szeptember 6-án még az is átkapcsolt a szlovák közszolgálati TV 2-es csatornájára, aki korábban soha. Mert ezt látni kell, mert ez a sorozat a miénk, rólunk szól.

Mindjárt az elején feltűnt Csicsó, Nyékvárkony (a további részekben Gútán, Gombán, Szencen és Pozsonyban is barangolhatunk majd), valamint Attila, a főszereplő. Egy erősen sarkított, szatirikus indítás után gyors egymásutánban pörögnek az események. Hitelesek és kissé a valóságtól elrugaszkodottak, de hát mindannyian tudjuk, mit nézünk: dramedyt. Ebben pedig a dráma mellett ott van a humor minden árnyalata – persze van, aki nem rajong a szarkazmusért, iróniáért, abszurd vagy önreflexív humorért –, meg a mesebeli „legkisebb” fiú, akinek el kell indulnia szerencsét próbálni. Csak a mi Attilánk nem világgá megy, hanem Pozsonyba, amit utál, de más lehetősége nincs. Munkát kell találnia, pénzt kell keresnie, meg kell mentenie ősei földjét, apja gyümölcsösét. És ha ehhez az kell, hogy csatlakozzon a Felvidéki Betyárokhoz, a magyar nyelvi jogi aktivista csoportjához, akik a Kétnyelvű Dél-Szlovákia underground mozgalom kezdeteit hozzák vissza egyfajta komikus stílusban, akkor megteszi.  Elvégre ő egy olyan magyar srác, aki bizony nem „rajong” a szlovákokért. De vajon mi a helyzet a szlovák lányokkal? Pontosabban eggyel, Zitával, akit Anna Jakab Rakovská fiatal szlovák színésznő alakít. Szpojlerezni viszont nem szeretnénk, így erről többet nem árulunk most el.

„A forgatókönyvön Varga Emesével, Lengyel Diával és a feleségemmel (Lucia Molnár Satinská a szerk.megj.), dolgoztam együtt, majd miután társproducensként beszállt az RTVS, és már biztos volt, hogy a Szlovák Televízió fogja sugározni, felkértük Jakub Medvecký forgatókönyvírót és Peter Balko dramaturgot, hogy segítsék munkánkat – árulta el Molnár Csaba. – Nekik köszönhetően nemzetközi szinten is befogadhatóvá vált a szöveg. Egyébként a Szlovák Televízió vezetősége, amely az első perctől kezdve nyitott volt az akkor még csak projekt szintjén létező sorozatra, maga vetette fel, hogy feliratozva legyen. Ennek a történetnek ugyanis alapeleme, hogy mindenki saját anyanyelvén beszél. Jelenleg az angol nyelvű feliratokon dolgozunk.”

A rendező beszélt arról is, hogy a Pressburg elkészültében nem művészi ambíciók hajtották, hanem az, hogy ebben a nehéz politikai-gazdasági időszakban, amikor minden szinten ott van egyfajta polarizálás, szeretett volna egy olyan alternatív világot mutatni, ahol nem arra helyeződik a hangsúly, amiben mások vagyunk, hanem arra, amiben egyformák. „Ha csak egy embert is inspirál a sorozat arra, hogy nyisson a másik nemzet felé, vagy csak egy kicsit segít csökkenteni társadalmunk megosztottságát, akkor már teljesült valami abból a szándékból, ami vezérelt. A kezdetektől fogva számítottam arra, hogy a megközelítésből adódóan ez nem mindenkinek fog tetszeni, arra viszont nem, hogy a bemutató után csak úgy zúdul ránk a támogató energia. Csörög a telefonom, jönnek az e-mailek, az üzenetek. Egy idős hölgy azt írta, számára ez egyfajta elégtétel. De kaptam fotókat arról, hogyan nézték együtt a családok, baráti társaságok. Magyarok-szlovákok. Azt pedig külön értékelik, hogy a mi színészeink szerepelnek benne.”

Molnár Csaba a Komáromi Jókai Színházban Shakespeare Hamlet című drámájának próbáján nézte meg a darabban szereplő fiatal színészeket, ezt követően Matusek Attilát és Hostomský Fannit kiválasztotta próbajátékra. Mint később kiderült a rendező már a kezdet kezdetén érezte, hogy Matusek Attilában megtalálta „Tóth Attilát”. „Függetlenül attól, hogy egy teljesen új közegben, új szakmai kihívások vártak rám, hiszen korábban csupán pár kisfilmben játszottam, nagyon örültem a lehetőségnek. Próbáltam a lehető leggyorsabban hozzászokni a forgatások világához. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen ember valójában a főszereplő, sokáig kerestem a választ. Próbáltam megkeresni a párhuzamokat közte és köztem. Sokáig tartott eltüntetni a hézagokat kettőnk karaktere közt, de hát nekünk, színészeknek, ez a munkánk. Az azonban sokat segített, hogy Szendi (Molnár Xénia) alakította az anyukámat, és ott voltak azok a kollégák, akik egyébként is régi jó barátaim. Az viszont sokszor kizökkentett, hogy a főszereplő is Attila, mint én, és gyakran ugyanazzal a hangsúllyal szólítottak meg, mint a színházban” – árulta el a főszereplőt alakító Matusek Attila.

Beszélt arról is, hogy ma már Pozsony egy igazán multikulturális város, ahol nem okoz gondot az, ha valakinek más az anyanyelve, nemzetisége. Nyitrán azonban már megesett vele, hogy közterületen rászóltak „na Slovensku, po slovensky.” A sorozat célja, amelyben felbukkan német, sőt megjelenik a muszlim kisebbség is, hogy segítsen az ehhez hasonló szélsőséges gondolkodásmódot, megnyilvánulásokat feloldani. „Az idegenektől félünk. De ha jobban megismerjük egymást, akkor ez oldódik. Tudom, a való életben ez nem ilyen egyszerű. Ez egy olyan ideális világ víziója, ahol az emberek elfogadják a másik nemzetiségét, nyelvét, világlátását, úgy, hogy közben a sajátjuk nem csorbul, hanem inkább gazdagodik” – tette hozzá a színész.

A sorozatot, amely a Pressburg Partners Production és az RTVS koprodukciójában a KULTMINOR, az AVF és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készült, producere pedig a gútai Forgács Attila, beválogatták a Brünni Nemzetközi Sorozatfesztiválra is. Az első rész levetítése pedig olyan magas nézettségi számokat generált, hogy a további részek időpontját áttették főműsoridőbe. Mi pedig ismét ott fogunk ülni a képernyők előtt. Elvégre ez a sorozat a „miénk”.

Janković Nóra