Áprilistól megszűnhet az előjegyzés az orvosoknál, és nem kérhetnek pénzt a betegektől a recept – vény – és az igazolás kiállításáért sem. Nem csak az orvosok háborognak, az alkalmazottak többségének és a nyugdíjasoknak sem tetszene az új rendszer.

A betegek már évek óta panaszkodnak, hogy különböző egészségügyi szolgáltatásokért fizetniük kell, az összegek azonban szolgáltatásonként és más-más orvosoknál eltérők lehetnek. Sokakat felháborított, hogy az orvosok egy injekcióért vagy egy infúzió bekötéséért három vagy öt eurót is elkértek, de a munkáltató számára kiállított igazolásért vagy a gyógyfürdő beutalóért is fizetniük kellett. Az új egészségügyi ellátásról szóló törvényjavaslat, amelyet nemrég fogadott el a parlament, azonban csak részleges megoldást biztosít. Ha Andrej Kiska államfő aláírja a törvényt, áprilistól elsejétől léphet érvénybe.

Megszűnik az előjegyzés, ami azt jelenti, nem lesz lehetőség előre időpontot egyeztetni az orvosokhoz. A kormánypárt képviselője, Juraj Blanár szerint a jelenlegi rendszer azoknak a pácienseknek hátrányos, akik nem kértek időpontot, és emiatt gyakran órákkal meghosszabbodik számukra a várakozási idő, vagy egyáltalán nem kerülnek sorra. Az orvos ugyanis előbb az előjegyzett pácienseket fogadja. Ezért a szolgáltatásért eddig 5-15 eurót is kérhettek az orvosok.

A törvénymódosítási javaslat az orvosi illetékek ügyében is változást hozna. A pácienseknek a továbbiakban nem kell fizetni majd a receptek kiállításáért, és a munkaadó részére, vagy az iskolának az orvosi látogatásról kiállított igazolásért, a gyógyfürdői beutalóért sem. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az orvosok nem kérhetnek pénzt olyan szolgáltatásért, amelyet az egészségbiztosítók térítenek. Pénzt kérhetnek azonban a jogosítvány és a fegyvertartási engedély megszerzéséhez szükséges orvosi igazolás kiállításáért, illetve az alkoholteszt vagy az alkalmassági vizsgálat elvégzéséért. Az illetékek felső határát viszont a törvény nem jelöli ki, azt az orvosok maguk határozzák majd meg. Elég lesz eljuttatniuk az árlistát a megyéknek, amelyek ellenőrzik azt, a későbbiekben pedig ehhez tartani magukat. Az alkalmazott díjakat a rendelőben jól látható helyen kell kifüggeszteniük.

A törvénymódosítással az ellenzék sincs kibékülve: szerintük jobb lett volna megszabni a kérhető összeg magasságát is. A magánorvosok sem örülnek, úgy gondolják, a páciensek egy szolgáltatástól, az orvosok pedig egy bevételi forrástól esnek el. Ez havonta akár 2000 euró kiesést is jelenthet főleg a szakorvosoknak, amelyet eddig elsősorban a nővérkék fizetésére, a bérleti díjra, gyógyszer utánpótlásra és nyomtatásra költöttek. „Ezt a bevételkiesést a kormánynak kompenzálnia kell” – véli Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke. Hozzátette, a kormány ezzel a döntésével csak a kórházakban dolgozó orvosokra gondolt, amikor garantálta minimális fizetésüket. A rendelőkben dolgozó magánorvosok többségének a bére messze elmarad a kórházakban fizetett összegektől. Az ASL nem ért egyet a törvénymódosítással, ezért azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a törvényt, és küldje vissza a parlamentnek.

Ugyan a páciensek érdekeit képviselő szervezetek örülnek a döntésnek, a betegek között is akad, aki inkább a jelenlegi rendszernél maradna. A munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, sőt, a kisgyermekes édesanyáknak is megfelelt, hogy előre egyeztetett időpontra érkeztek a rendelőbe, így nem kellett órákig ücsörögniük a váróteremben. Áprilistól azonban elképzelhető, hogy nem órákat, hanem napokat, heteket kell majd várni egy-egy vizsgálatra. Néhány orvos annak lehetőségét is felvetette, hogy megjelennek az ún. hivatásos várakozók, akik mások helyett állják ki a sort némi fizetség ellenében.

(sza)